„Kutatásainkból kiderül, hogy védjegyeinknek közvetítő szerepe van. Üzenetet hordoznak, amely egyetlen pillantás után tudatosul a vásárlókban. Két asszociáció ébred a fogyasztóban általuk, a megbízhatóság és magyar eredet.  Ezek olyan mondanivalók melyek, minden hazai vásárlónak értékesek, ha választaniuk kell két termék közül” – emelte ki Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.

„25 éve a PANDHY’S tevékenysége az exportpiacon kezdődött és a mai napig ott csúcsosodik ki. Egyre fontosabbnak tartjuk azonban, hogy a hazai piacot is jobban kiépítsük. Ennek okán kezdtünk tudatosan tervezni és így döntöttünk a Magyar Termék védjegyek használata mellett” – mondta Borbíró Gertrud, a PANDHY’S és a PANDHY’S Beautique alapítója. Kitért arra is, hogy milyen fontosnak tartja, hogy a kozmetikai gyártók rendszerben gondolkodjanak és mindenki a saját tudományosan átgondolt stratégiáját merje képviselni, hiszen így fogja tudni a fogyasztókat is kellően edukálni.

A gyártók az egyik legnagyobb problémát pontosan ebben, a megfelelő edukáció hiányában látják. A fogyasztót felvilágosítani, a szakembert pedig folyamatosan képezni kell. „Fontos, hogy a vásárló, illetve a vendég jót és jól válasszon. Ez azonban nélkülünk, kozmetikusok nélkül elképzelhetetlen. Nyitottságra és tudásvágyra van szükség ahhoz, hogy minden problémára megtaláljuk a megfelelő megoldást” – hangsúlyozta Both Tímea, a Herbsgarden alapítója.

A natúrkozmetikumokkal foglalkozó szakember pályája elején szembesült azzal a problémával, hogy sok esetben, nincs meg a megfelelő megoldás bizonyos kozmetikai problémákra. Ennek hatására természetes alapanyagokkal, egészen pontosan olajokkal kezdett kísérletezni és megalkotta saját márkáját a Herbsgardent. Jelentős kihívás azonban számára, hogy prémium minőségű készítményei, hogyan veszik fel a versenyt az alacsonyabb árkategóriás natúr termékekkel.

Siffel Ágnes marketing szakember szerint erre is megoldást kínálnak a Magyar Termék kommunikációs kampányai.  55.000 fős adatbázisuk segítségével felméréseket tudnak készíteni a piaci igényekről, meg tudják határozni a megfelelő célcsoportot, segítséget tudnak nyújtani a termékek pozicionálásában és a megfelelő marketing kommunikációs kampány kidolgozásában. Ez egy kisebb márka esetében, aki nem költött eddig kutatásra óriási előnyt jelenthet. A Magyar Termék ernyőkommunikáció alkalmas arra, hogy a produktumok hazai eredetét kiemelve és az egyes márkákat hangsúlyosan megmutatva biztosítson kedvező kampányrészvételt.

A külföldi trendek szerencsére hamar elérnek hazánkba is és a gyártók rövid időn belül át is emelik ezeket, de ahhoz, hogy elterjedjenek és együtt tudjon a magyar iparág is haladni a globálissal, a fogyasztókkal is meg kell értetnünk, hogy mi miért jó. Ebből következik, hogy a megfelelő kommunikáció és edukáció a gyártó érdeke.

A kerekasztal-beszélgetés és az azt követő kötetlen diskurzus során egyértelművé vált, hogy a márkák nyitottak egymás irányába, hiszen közös a céljuk. Szeretnék, ha a magyar vásárlók minél több hazait válasszanak a kozmetikumok tekintetében is, ehhez azonban szükség van összefogásra és támogatásra.

A Trade Magazin és a Magyar Termék Nonprofit Kft. közös elismerését azért hozták létre, hogy értékeljék azon üzletláncok munkáját, amelyek aktívan segítik a hazai gyártókat és a magyar termékek piacra jutását. A szavazáson a Magyar Termék védjeggyel rendelkező vállalatok dönthettek arról, hogy melyik kereskedő nyújtja a legnagyobb támogatást a hazai termékek népszerűsítése érdekében. A díjat a szervezők képviselői mellett Dr. Nagy István agrárminiszter, a verseny fővédnöke adta át a PENNY munkatársa részére.

„Büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak a vásárlóink jelzik vissza a megújulásunk pozitív hatásait, hanem a szakmai szereplők és hazai gyártók is értékelik a PENNY csapatának munkáját. Ez az elismerés nemcsak vásárlóink, hanem a magyar gazdaság számára is kiemelkedő eredményt tükröz. Örömmel tölt el, hogy a mintegy 2500 árucikkünk kétharmadát ma már magyar beszállítók biztosítják. Az előttünk álló időszakban pedig meg inkább felértékelődnek ezek a partneri kapcsolatok, éppen ezért kiemelt célunk, hogy tovább növeljük ezt az arányt” – mondta Florian Jens Naegele a PENNY magyarországi vezérigazgatója.

Fotó: Penny/YouTube

„Ma már 220 vállalat több mint 5000 terméken használja a védjegyek valamelyikét. Ezek gazdasági jelentősége óriási: összárbevételük több mint 1700 milliárd forint, gyártóik pedig 43 ezer embert foglalkoztatnak” – mondta el Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője. A Tesco jelenleg a különböző hazai gyártók több mint 600-féle Magyar Termék emblémás készítményét forgalmazza. A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Tesco stratégiai megállapodása értelmében ez a szám tovább növekszik, hiszen ezentúl a Tesco saját márkás termékein is alkalmazza majd a védjegyet.

A stratégiai együttműködés célja a magyar termékek népszerűsítése, valamint a fogyasztók segítése a tudatos vásárlásban. „A Magyar Termék védjegy ismertsége 95,7%-os, a fogyasztók pedig (84,2 %) jellemzően a csomagoláson lévő védjegyek alapján tájékozódnak a termék hazai eredetéről” – tette hozzá Benedek Eszter. A megállapodás kiterjed a hazai termékek kiemelésére a Tesco üzleteiben, akciós kiadványaiban és webshopjában, továbbá közös tematikus marketingkampányok és nyereményjátékok szervezésére is. Tervbe vették különböző fórumok szervezését is regionális beszállítók részére, ezzel is segítve a kisebb gazdálkodókat abban, hogy termékeik piacra kerülhessenek.

Kámán Tamás, a Tesco beszerzési igazgatója hangsúlyozta, hogy a Tesco számára eddig is kiemelten fontosak voltak a hazai szállítók, de a megállapodás a Magyar Termékkel új lehetőségeket nyit meg az együttműködések terén. A Tesco 2021-ben 27 000 terméket forgalmazott, ebből több mint 21 000 hazai eredetű, árbevételének pedig több mint 60 százaléka került vissza magyar szállítókhoz. „A Magyar Termék védjegyek most többszáz Tesco saját márkás termékre is rákerülnek, ezzel is fel kívánjuk hívni a figyelmet az ellenőrzött minőségű hazai termékekre” – emelte ki a beszerzési igazgató.

A korábbi évekhez hasonlóan számos rangos díjat nyert a SPAR Magyarország idén ősszel is. A pályázati eredmények a vállalat befektetéseinek és munkájának az egyértelmű visszaigazolását jelentik. A pályamunkák kiíróinak, illetve a bírálóbizottságok döntései is azt mutatják, hogy a természeti környezet megóvása, a szociális gondoskodás, a hazai piac felkarolása, illetve a kiskereskedelem nívójának javítása meghatározó szerepet kell, hogy játszanak a gazdaság felelős szereplőinek az éltében.

„Felelős kereskedelmi nagyvállalatként a SPAR Magyarország már régóta aktív tevékenységet folytat a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyek terén. A vásárlóinkat és a partnereinket is bevonjuk számos környezettudatos üzleti kezdeményezésünkbe, társadalmi felelősségvállalási akcióinkkal pedig hozzájárulunk a közösségek problémáinak megoldásához. A szakmai elismerések megmutatják számunkra, hogy jó úton járunk a vásárlók minőségi kiszolgálásában és a hazai piaci szereplők támogatása és felkarolása terén is” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

Az áruházlánc az Effekteam Egyesület Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjának Zöld egyensúly és a Jövő gazdasága kategóriáiban a „Vásárlóival együtt tesz a környezet védelméért a SPAR” , illetve a „Hungaricool by SPAR – Magyar termelők piacra jutását segíti a  SPAR”  programokkal 2020-ban II. helyezést ért el.  A „Magyar Máltai Szeretetszolgálat készítménye és termékei a SPAR Magyarország áruházaiban  kezdeményezése” című pályamunkát pedig III. helyezéssel ismerték el az Esélyteremtő üzlet kategóriában a kiírók.

A Trade Magazin először hirdette meg idén a Fenntarthatóság Szimbóluma pályázatot, melynek a nyertesei közé került a kiskereskedelmi vállalat is a „A fenntartható jövő mellett kötelezte el magát a SPAR” című munkájával.

A kiemelkedő promóciós együttműködésért a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade Magazin által, illetve az agrárminiszter fővédnökségével alapított Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj szakmai különdíjat kapta meg a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.

A vállalat legújabb INTERSPAR áruháza, mely tavaly nyílt meg Tata városában, megnyerte hipermarket kategóriában a StarStore versenyt, melyet szintén a Trade Magazin szervezett. Az értékesítési koncepciónak leginkább megfelelő dizájnt, a célcsoport igényeivel harmonizáló külső és belső megjelenést, az árubemutatást, a személyzet és a kiszolgálás színvonalát is  értékelte többek között a szakmai zsűri.

A pulyka húsa könnyed, egészséges választás a nagy lakomák idején. Garai András, a Gallicoop marketingvezetője segít, hogy a lehető legjobb falatot tehessük szeretteink elé húsvétkor. „Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több a tudatos fogyasztó, aki az egészséges, klasszikus receptúra alapján készített termékeket keresi, és szívesen áldoz a minőségi, akár prémiumkategóriás húsfélékre. Azt tanácsoljuk, hogy mindenképpen magyar gyártótól, minél magasabb hústartalmú, kevés hozzáadott adalékanyagot tartalmazó sonkát válasszon a vásárló!”

Egészséges választás

Sok előnye van a pulykahúsnak, ezért érdemes minél többet fogyasztani belőle. Azért jó alternatíva, mert füstölt változatában ugyanolyan ízletes fogás, mint a disznóból készült sonka, viszont szervezetünknek sokkal kedvezőbb. A gyerekek számára is ideális, hisz ők ösztönösen kerülik a nehéz fogásokat, ezért sokkal szívesebben fogyasztják a pulykasonkát. Ha nincs kedvünk mindenkinek mást főzni, válasszuk a szárnyasokat! Egy hagyományos sertéssonka több kilós, amelyet a család húsvét után is több hétig fogyaszt, ellenben a pulykasonka 1 kilogrammos kiszerelés miatt gazdaságosabban beosztható.

Változatos praktikák

A gasztroforradalom jelentős hozadéka, hogy egyre többen mernek kísérletezni a konyhában. A megszokott főtt és füstölt sonka helyett válasszunk mást. A Gallicoop szakértőinek nem titkolt célja, hogy egyre több emberrel ismertessék meg az egészséges, minőségi alternatívát kínáló pulykasonkát. Választhatjuk például a füstölt-főtt pulyka alsó- és felső combot vagy a főtt-füstölt pulykamellet, de kimondottan a húsvéti szezonra főtt-füstölt, kötözött pulykacombsonkával is találkozunk a boltok polcain. Ha kedveljük a különleges ízvilágot, akkor érdemes kipróbálni, hogy a szoba-hőmérsékletű pulyka alsó, felső combot forró sütőben lepirítjuk, amelyből így egy különlegesen zamatos, ízes főételt készíthetünk. Ez az elkészítési forma a Távol-Keleten nagyon népszerű.

A legegyszerűbb megoldás

Húsvét előtt a Gallicoop legnépszerűbb termékei a kötözött pulykasonka és a pácolt, füstölt-főtt alsó-felső comb. A pácolás és a valódi füstölés mellett meg is fő a sonka, tehát a hibátlan ízélmény mellett azonnal fogyasztható termékek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egy kilogramm alatti termékek a legkelendőbbek, ezeket könnyen és szépen lehet szeletelni, ezt a pulykasonkák általános mérete könnyen biztosítja.

Címkekisokos

Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelöléseket. Érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással vagy gyors pácolással készült-e a termék, valamint hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis mesterséges füstaromát juttatnak a húskészítménybe. Pulykasonkák esetén keressük a Magyar Termék védjegyet! Az így megjelölt termékek szigorú minőség-ellenőrzésen esnek át, kizárólag magyar farmokon, magyar takarmánnyal nevelt baromfiból készülnek, a végtermék minden alapanyaga magyar. A Magyar Termék védjegy magas élelmiszer-biztonsági garanciát ad a tudatos fogyasztóknak.

Receptajánló

Húsvéti pite

50 dkg darált pulykahús, 2 ek olívaolaj, 1 csokor petrezselyem, 1 vagy 2 tekercs bolti, kinyújtott leveles tészta (a sütőforma méretétől függően), 5 tojás, só, bors, 1 csipet őrölt koriander

A tojásokból hármat keményre főzünk, meghámozzuk, félretesszük. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Egy nagy tálba tesszük a húst, ráütünk 2 tojást, hozzáadjuk a felaprított petrezselymet, az olajat és a fűszereket. Kézzel jól összekeverjük. Egy hosszúkás szögletes formát kibélelünk sütőpapírral és az egyik kinyújtott tésztalappal. Belehalmozzuk a tölteléket. A kemény tojásokat félbevágjuk és sorban a közepére fektetjük, a vágott felükkel lefelé. Befedjük a másik tésztalappal, és a széleket jól összenyomjuk, hogy sütés közben szét ne nyíljon. A maradék tésztából kiszúróformával díszítést készíthetünk a pite tetejére. Késsel 3 helyen apró lyukat vágunk a tésztába. A megmaradt 1 tojást felverjük, megkenjük vele a pitét és kb. 35 perc alatt megsütjük.

Interjúnk eredetileg a Márkamonitor 2018/2. számában jelent meg, nyomtatásban.

Honnan indult a Magyar Termék védjegy-kezdeményezés?

A Magyar Termék története a Forest Papírnál indult, ők kezdték el először használni a logót a termékeiken. Ebből jött az ötlet, hogy érdemes volna a hazai készítésű árucikkeket egységesen jelölni. Maga a szervezet 2006-ban alakult meg, majd hat év elteltével született egy vidékfejlesztési minisztériumi rendelet a magyar termékekről. Ez a rendelet határozta meg, hogy mit hívhatunk magyar terméknek, hazai terméknek és hazai feldolgozású terméknek, és ezzel harmonizáltuk a rendszert, ezért van három különböző logónk. A Magyar Termék védjegy már megvolt, és a jelentéstartalommal összhangban minél kisebb a magyar alapanyag aránya, annál kevesebb a szín a logóváltozatokban, a Hazai Termékében és a Hazai Feldolgozású Termékében.

A védjegy és az egyes változatok ismertségét, megkülönböztethetőségét méritek?

Tavaly tavasszal a Budapesti Gazdasági Egyetemmel készítettünk egy kutatást, amely kifejezetten a magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartást vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a tudatos, származási helyet megnéző vásárlók körében 94 százalékos a Magyar Termék-védjegyek ismertsége.

Ez a támogatott ismertség?

Nem támogatott ismertségi felmérést a védjegyekről utoljára 2016-ban a Baromfi Terméktanács felkérésére készítettek Szakály Zoltánék. Azt 30 százalék körüli eredménnyel vezettük. Érdekesség, hogy utánunk a Kiváló Áruk Fóruma következett, ami már nincs is, de annak idején egyedülálló volt. A mostani kutatásból az is kiderült, hogy a származási helyet megnéző válaszadók 71 százaléka a megbízható eredettel társítja a védjegyünket. Mi minden terméket egyedileg tanúsítunk, és úgy tűnik, hogy ez az üzenet eljut a fogyasztókhoz, megbíznak ezekben az árucikkekben.

A magyar termékek megítélését és vásárlási hajlandóságát általában is követitek?

A felmérések azt mutatják, hogy az élelmiszerek esetében a legfogékonyabbak a vásárlók, ezeken belül is a hús-, a zöldség- és a tejtermékek azok, amelyeknél kiemelten keresik a jelölést. Az utóbbi idők külföldi eredetű élelmiszerekkel kapcsolatos botrányai különösen fogékonnyá tették a fogyasztókat, az ár és a minőség mellett bekerült az első három döntési szempont közé az eredet. Azt persze tudjuk, hogy a magyar vásárló leginkább árérzékeny, de hét-nyolc éve az eredet még az első nyolc szempont között sem szerepelt, jelentős tehát az előrelépés.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az az üzenet még kevésbé ment át, hogy a magyar termékek vásárlásával a fogyasztó a hazai gazdaságot, vállalkozókat, munkahelyeket támogatja?

A fogyasztók nagy része szerintem elsősorban emocionálisan közelíti meg a kérdést. Minél tudatosabb a vásárlás, annál jobban előtérbe kerülnek ezek a szempontok is, addig viszont az ár vagy egy akció az, ami igazán latba esik a vásárlói döntés meghozatala során. Komoly edukációs feladat, hogy a gazdasági üzeneteket eljuttassuk a vásárlókhoz, de kezdettől fogva kommunikáljuk ezt is. Ehhez erős, átfogó kampány és sok idő szükséges.

Mennyire zavarja a munkátokat, hogy számos termelő különböző piros-fehér-zöld logókkal jelöli a terméke eredetét?

Az említett rendelet előtt sokféle logó, védjegy, jelölés és matrica okozott káoszt, de utána nagyon sokat tisztult a piac, és mi is nagyon sokat fejlődtünk. Most 164 cég mintegy négyezer termékén szerepel a védjegy, ami nagyon erős ismertséget jelent. Nem mondanám, hogy zavarnának minket az egyéb jelölések. Az ismertség és elfogadottság abban is segít, hogy egyre többen válasszanak minket saját kezdeményezésre vagy ajánlás útján. A védjegyek között a téren is egyedülállók vagyunk, hogy a védjegyhasználaton túl egyéb értékeket is nyújtunk: vannak közösségi nyereményjátékaink, közös promócióink, érdekképviseletet látunk el.

A közel négyezer termék kategóriánkénti megoszlásáról mit lehet tudni?

A 90 százalékuk FMCG-termék, melyeknek 70 százaléka élelmiszer. Utána jönnek a háztartási papírtermékek, a tisztítószerek, a kozmetikai, vegyipari termékek, de szektorsemlegesek vagyunk, így tetőcseréptől a cementen át mindenfajta árucikken megtalálható a védjegy. A non-food irány erősítése érdekében együttműködést kezdtünk a Praktiker-hálózattal: ők felhívják a beszállítóik figyelmét a védjegyre, és a Duna–Dráva Cement pozitív példája alapján javasolják a csatlakozást.

Ezek szerint a kiskereskedelmi együttműködések jól működnek. A védjegyes termékek közel harmada a láncok saját márkás termékei közül kerül ki.

Körülbelül ezer termék üzletlánci saját márka. 2012-ben állapodtunk meg az Aldival és a Pennyvel, amelyek fontosnak tartották hangsúlyozni a termékeik magyar eredetét, és azóta folyamatosan bővülünk, szinte az összes üzletlánccal együtt dolgozunk. Ezzel a kereskedők válláról is levesszük a tanúsítás feladatát.

Van azért legalább két olyan nagy üzletlánc, amely még nem partner.

Ez egy folyamat. A célunk nyilván az, hogy mindenkivel együttműködhessünk. A stratégiai együttműködési megállapodások hiánya ellenére is előfordul közös munka, a tavalyi országos promóciónk során volt olyan hálózat, amely külön megállapodás nélkül is kiemelte a védjegyet a kommunikációjában.

Az üzletláncokon kívül milyen márkák csatlakoztak az utóbbi időben?

A Szerencsi Bonbon a legújabbak között van, és a Sága megújult márkaportfóliójára is felkerül a védjegy. 2017 végén az Orsi-termékeket gyártó Merian Foods csatlakozott, non-food vonalon az Icopal tetőszigetelő-gyártó, a szolgáltató cégek közül pedig a Massi Media nyomdai és grafikai stúdió is védjegyet kért.

Van olyan magyar márka, amelyet nagyon szeretnétek partnernek, de még nem csatlakozott?

Természetesen mindig van ilyen, de a folyamatból az látszik, hogy jönnek is. Van, amikor hosszabb a folyamat, akár néhány év is eltelhet a megállapodásig.

A Magyar Szolgáltatás mióta létezik?

2010 óta, és ugyanolyan tanúsító védjegy, mint a többi. Legalább 75 százaléknyi magyar hozzáadott értéket kell biztosítani a szolgáltatásnyújtás során, hogy megszerezhessék. Nem sok, nyolc-tíz cég használja, mert nem ez a fő csapásirány. A kommunikáció a termékek felé mutat, és erre a legfogékonyabb a fogyasztó is. A szolgáltatás nem olyan egyedi és egyértelmű, mint a termék, de voltak olyan érdeklődők, akiknek nem tudtuk megadni a Magyar Termék védjegyet, mert esetükben nem volt értelmezhető, ezért hoztuk létre a Magyar Szolgáltatást. Most is van olyan hotel, amely pályázni szeretne rá.

Az ellenőrzés hogyan működik? A bekerüléskori auditot háromévente megismétlitek?

Az elején egy kétkörös bírálat, egy bírálóbizottsági és egy tanúsítási döntőbizottsági ülés során független szakértők vizsgálják meg, hogy a termék megfelel-e az eredetkritériumoknak, valamint a jogszabályi feltételeknek olyan szempontból, hogy nem lehet rajta megtévesztő információ, nem állhat fenn jogosulatlan versenyelőny esete, illetve nem lehetnek vele kapcsolatban termékbiztonsági problémák. Háromévente végig kell csinálni ugyanezt a procedúrát, és ettől függetlenül a köztes években éves utóellenőrzést tartunk, aminek az a célja, hogy felmérjük, nem történt-e módosítás, esetleg nem szűnt-e meg valamelyik védjegyes termék. Ez elsősorban az adatbázis karbantartását szolgálja. A Magyar Termék és a Hazai Termék esetében helyszíni eredetellenőrzést is végzünk, a három év alatt egyszer ellenőrök mennek ki, és nyomonkövetési dokumentáció alapján igazolni kell a termék hazai alapanyagának arányát.

Bukott már meg valaki ellenőrzésen?

Csak egyszer. Ilyenkor megállapítjuk és jelezzük a hibát, visszavonjuk a védjegyhasználatot. Arra is van lehetőség, hogy ha csökken a hazai alapanyag aránya, átsoroltassák Magyar Termékből alacsonyabb kategóriába az adott árucikket. Folyamatos kapcsolatban állunk a gyártókkal, akik maguktól jelzik, ha valamilyen változás áll be az alapanyag-beszállításban, hogy szeretnék átzsűriztetni magukat egy másik kategóriába. Mióta rendelet szabályozza az élelmiszerek jelölését, már nemcsak a saját szabályrendszerünknek kell megfelelniük, hanem hatósági ellenőrzésen is helyt kell állniuk a termékeknek.

Mit gondolsz, mivel lehetne még jobban előmozdítani a magyar termékek ügyét? Ami nekem eszembe jut, az a húsosok által rendre megemlített alapanyag-probléma, de biztosan vannak még ilyen faktorok.

Nagyon fontos lenne, hogy a fogyasztót rábírjuk: magyar terméket vegyen, ehhez viszont igen erőteljes kampány szükséges. Idén a Médiaunió Alapítvány központi kommunikációja is erre a kérdésre fogja felhívni a figyelmet, és bízom benne, hogy ez a fogyasztók széles körét eléri majd. Nélkülözhetetlenek az olyan programok is, melyek a hazai alapanyagokat népszerűsítik, hogy tovább lehessen lépni a Hazai Feldolgozású Termék kategóriából. Összefogásra van szükség, és e téren elég jó példát mutatunk. Talán egyedülálló ebben a szegmensben, hogy idén tizenöt céggel közösen valósítunk meg egy nyereményjátékot négy és fél hónapos promócióval a magyar hozzáadott értéket tartalmazó termékeket forgalmazó valamennyi országos üzletláncban.

Az elmúlt években hogyan alakult a nyereményjáték volumene?

2010-ben három résztvevővel indultunk, ezt követően öt–kilenc cég volt a jellemző, és idén először léptük át a tízes határt. Az összefogás bizonyított: kedvező a cégeknek, mert nagyon költséghatékonyan vehetnek részt több tízmillió forintos promócióban, a fogyasztó pedig ez évben már közel háromszázféle termékből válogathat kedvére, és a magyar gazdaságot is támogathatja, miközben egy Opel Crosslandot is nyerhet. Tavaly hatvanezer kódfeltöltésünk volt, és csaknem húszezer egyedi játékos, és szakmai díjakkal is elismerték az összefogásunkat.

Milyen kommunikáció társul a promócióhoz?

Idén a nagyon erős online támogatás – Google search és display, YouTube – mellett lesznek egyéb ATL-elemek is. A részt vevő és piacvezető szalvétagyártó Sofidel termékeibe minden évben befűzünk egy szórólapot, amely bemutatja a promóciót és a résztvevőket is. Ez nagyon hatékony, mivel otthon bontja ki a fogyasztó, és az edukációs üzenetet is el tudja olvasni, nem csak a nyereményjáték leírását. Idén is számítunk arra továbbá, hogy egyes partnerek saját tévészpotjukban is népszerűsíteni fogják a játékot, ahogy például tavaly a Detki Keksz tette. Az áruházi akciók is kiemelkedőek. Évente mintegy húsz aktivitást valósítunk meg, és ezeknek legalább a fele a nyereményjátékhoz kötődik. Tipikusan az augusztus 20-i Magyar Hetekkel indítunk, és ekkor az áruházi szórólapokban dupla oldalakkal hívjuk fel a vásárlók figyelmét a játékra is.

A Magyar Termék tagjai között is van koordinált együttműködés?

Vannak bizottságaink, mint a marketingbizottság, amely a védjegyhasználók marketingvezetőiből áll, valamint a kereskedelmi bizottság, amely havi ülésekkel koordinálja a kereskedelmi megjelenéseket. Rendszeresen szervezünk partnertalálkozókat, ahol lehetőséget biztosítunk a networkingre, de közös beszerzéseket is koordinálunk az üzemanyagok vagy a telekommunikáció területén, amelyekhez csatlakozhatnak a tagjaink. Üzletlánci imázsmegjelenésekben is kedvező együttműködéseket tudunk ajánlani. Tavaly óta sajtótúrákat is szervezünk, amelyeken bemutatunk két-két védjegyhasználó céget, és felhívjuk az újságírók figyelmét a magyar termékekre. Az idei évre terv a közös CSR-program elindítása, mert cégeink többségénél ilyen támogatási rendszer még nem működik. Ez elég nagy odafigyelést és koordinációt igényel, amit mi ernyőmárkaként összefognánk. A terv az, hogy idén hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákat támogatnánk, roadshow-jelleggel.

Szerző: Csillag Zoltán

A „SZÍVezd ki Magyarországot!” kampány résztvevői nemcsak értékes nyereményekért szállhatnak versenybe, hanem minden vásárlásukkal adhatnak egy szívet a településüknek, így az akció végén kialakul az ország Magyar Termék szívtérképe.

Nyereményjáték-akciót indít a Magyar Termék Nonprofit Kft. a védjegyhasználó cégek összefogásával. A vásárlók csaknem 150 féle termék vásárlásával vehetnek részt a játékban.

Benedek Eszter ügyvezető szerint az augusztus 15-én kezdődő és az év végéig tartó kampányuk még a tavalyinál is erősebb lesz, pedig már azzal is kiérdemelték a fogyasztók és szakma elismerését. A 2017-es promóció erőssége az értékes nyereménypiramis és a „kedvezmény mindenkinek” koncepció. A játék fődíja stílszerűen egy Suzuki Vitara, amely nemcsak Esztergomban készül, hanem a hazai autóértékesítési lista első helyét is huzamosabb ideje kibérelte magának. A nyeremények között ott vannak a szintén Esztergomban készülő Neuzer kerékpárok is.

A kampányban Biostop és Protect rovarirtók, Detki kekszek, Forest háztartási papírtermékek, Gyulai szalámik, kolbászok és májasok, Mary-Ker Pasta tészták, Rege befőttek és savanyúságok, valamint Duna-Dráva lakossági cement termékek vesznek részt. Az új nyereményakció a Rewart Kft-vel együttműködésben készül, amely meghívásos tenderen nyerte el a megbízást kreatív koncepciójával.

Benedek Eszter szerint a nyereményjátékaik sikerét „Az év legsikeresebb promóciója 2016” versenyen elért ezüstérmük mellett az is mutatja, hogy az előző évi kampányukhoz képest csaknem 70 százalékos növekedést értek el, minden résztvevő cég legalább megduplázta a beküldött termékkódok számát. Az ügyvezető úgy látja: ez a siker bizonyítja, hogy több cég összefogásával, kis marketingköltségvetésből is lehet hatékony promóciót folytatni.

A Magyar Termék tanúsító védjegyrendszert működtető társaság új eseménysorozata kiemelkedő hazai kulturális, természeti, történelmi értékeket mutat meg az érdeklődőknek.

Az egynapos programokon egy-egy régió kincseiből válogatnak, ezek között van olyan lélegzetelállító helyszín, amelyet még a szomszéd településen élők közül is kevesen tudnak, más esetben pedig például egy híres épület ismeretlen részébe kalauzolják el a velük tartó partnereket, illetve mindazokat, akiknek az érdeklődését fel akarja kelteni a Magyar Termék védjegyekben rejlő lehetőségekre.

Benedek Eszter ügyvezető szerint az új kezdeményezéssel túl akarnak lépni a szokásos ügyfélrendezvényeken, és fel akarják hívni arra a figyelmet, hogy sok olyan „Magyar Kincs” van, amely érdemes arra, hogy szélesebb körben is megismerjék, csak meg kell találni és népszerűvé kell tenni őket. Másfelől pedig még a legismertebb „Magyar Kincseknek” is vannak olyan értékeik, amelyek bemutatásával növelhető a vonzerejük.

Az ügyvezető szerint így kapcsolódik a Magyar Kincsek programsorozathoz a Magyar Termék tanúsító védjegy, hiszen ennek is az a célja, hogy a megbízható hazai termékeket és szolgáltatásokat megmutassa és népszerűbbé tegye a vásárlók körében. Védjegyhasználóik között nagy, ismert márkák ugyanúgy megtalálhatók, mint kisebb, de ugyancsak megbízható hazai termékek. Előbbieknek a tanúsító védjegy megerősítést ad, utóbbiak pedig az emblémával bekerülhetnek egy olyan márkacsapatba, amelybe csupán a saját marketinglehetőségeik révén nehezen tudnának.

A lábatlani székhelyű Magyar Termék Nonprofit Kft. a Magyar Kincsek nyitórendezvényén a saját környékére kalauzolta el a partnereit, úgy megmutatva az esztergomi bazilikát, ahogyan azt csak kevesen láthatják, valamint a Gerecse hegység szívében egy olyan ámulatba ejtő kőfejtőbe vitte el az érdeklődőket, amelyet még a helyiek közül is csak kevesen ismernek.

Benedek Eszter a Magyar Kincsek eseménysorozat következő állomásainak kiválasztásában számít a védjegyhasználóik javaslataira is, hiszen a helyben élők tudják a legjobban, hogy a környékük milyen kincseket rejt. A következő túra a tervek szerint még a nyáron „Halországba”, valamint az egyik legszebb hazai kastélyba és angolparkba vezeti majd az érdeklődőket.

A hazai fejlesztésű Floney® Mézpasztilla egy új aktív hordozóanyagra, a szilárd mézre épül.

„A termékcsalád létrejöttét 3 és fél év fejlesztői munka előzte meg, hogy a követelményeknek megfelelő termék jöjjön létre. Az alapelgondolás a méz és a gyógynövények harmóniája. A Floney® Mézpasztilla az eljárástól kezdve a késztermékig egy magyar innováció, kutatás fejlesztés eredménye, ami magyar mézből készül. Maga a technológia innovatív és távlatokba mutató, mert egy új aktív hordozóanyagra, a szilárd mézre épül. Ez belépő lehet egy új gyógyszerforma kialakításához. A termékcsalád kizárólag természetes anyagokat tartalmaz, nincs benne színezőanyag, térfogatnövelő, tartósítószer” – mondta Dr. Sárkány Ferenc gyógyszerész, a Floney® Mézpasztilla feltalálója.

A szakember elmondta: a termék nagy előnye, hogy magas ozmolaritása okán vizet von el a környezetéből, ezáltal csökkenti a gyulladt, fájdalmas szövetek duzzanatát, csökkentve ezzel a fájdalmat és a gyulladást. Emellett a kórokozóktól is elvonja a vizet, meggátolva ezzel szaporodásukat. Antibakteriális, antivirális és antifungális hatású, rezisztencia nem alakul ki használatakor.

„A célunk az, hogy olyan természetes megoldásokat kínáljunk a betegeknek, pácienseknek, ami mögött szakértelem és szakmai elhivatottság áll. Szándékunk ötvözni a tradicionális gyógymódokat a korszerű gyógyszer-technológiai megoldásokkal. A gyógyszertárak kínálatában számtalan tabletta, kapszula, oldat van, ezért gondoltuk, hogy valami „szokatlannal” állunk elő. Zsebre tehetjük, a mézet anélkül, hogy csupa ragacs lenne a zsebünk, vagy a kezünk. Bárhová magunkkal vihetjük, akár a munkába is, ha nem engedhetjük meg magunknak a betegállományt egy megfázásos influenzás időben. Használhatjuk terápiaként és prevencióként is” – tették hozzá a kutató gyógyszerészek.

A december elején piacra került termék kizárólag gyógyszertárakban érhető el natúr (gyulladáscsökkentő), lándzsás útifű-kakukkfű (köptető), fahéj-szegfűszeg-propolisz (torokfertőtlenítő), citrom-izlandi zúzmó (köhögéscsillapító) és menthol-eucalyptus (légzéskönnyítő) változatokban.

Eszter enteriőr tervezőként végzett, így komplett ruhák tervezésében nincs tapasztalata, viszont az általa – és alkotótársa, Kerekes Kata által – megálmodott minták a zoknikra jól átültethetőek. Azt csak az alapötlet kidolgozása közben fedezte fel, hogy hasonló stílusban már alkot egy nemzetközi márka, a Happy Socks. Számos német és észak-európai turista ehhez a márkához hasonlítja a Nebouxiit, holott a minták teljesen egyediek, ráadásul utóbbi esetében gyakori a játékosságot tovább fokozó aszimmetrikus megoldás is a párokon belül.

A másik nagy, már üzleti jellegű különbség, hogy a svéd márka Törökországban, aránylag nagy szériákban készül, míg a Nebouxii itthon. A hazai gyártás egyrészt limitálja az elérhető színválasztékot (és a színek állandóságát is nehéz biztosítani), másrészt kiszolgáltatja a tervezőket az egyetlen minőségi előállítónak. A zoknik kapcsán tapasztalt gyártási nehézségek miatt jegelik egyelőre az eredeti szettek (zokni, nyakkendő, öv) ötletét is, bár egyedi, fából-betonból készült csokornyakkendőkkel már bővült az állandó kínálat, és a zoknik mintája az Absoloot nyomdával közösen gyártott noteszeken is visszaköszön.

Nebouxii zoknik Absoloot noteszekkel (fotó: Puskás Nóra)

Fontosnak tartják, hogy a vásárlókkal minél többet tudjanak találkozni, ezért a lehető legtöbb design vásáron részt vesznek. Az idei évben elkezdtek nyitni a külföldi vásárlók felé is: a zoknikat már a világ bármely pontjára kiszállítják, valamint részt vesznek Ausztria egyik legnagyobb design vásárán, a Fesch Markton is, november 13-15. között Bécsben.

Szintén új célkitűzésük, hogy a vásárlók több designboltban is megtalálják a márkát, így Budapesten már nem csak a vásárokon találkozhatnak a színes zoknikkal, hanem a Mono Art and Design, a DrumDrum design, az Insitu és a Bite Sized Budapest üzleteiben is.

A vásárlókkal való személyes találkozás mellett a rajongókat a különböző social media platformokon (Facebook, Instagram) értesítik először az újdonságokról, új kollekciókról, valamint arról, hogy épp hol találhatóak meg.

(Disclaimer: a szerző imádja a színes zoknikat, és roppantul örül, hogy ha egyelőre öv nem is, de nagyméretű zokni már található a kínálatban.:))

A márka névadója és logóállata a kéklábú szula (Sula nebouxii), a nagyon vidám zoknis madár. (Fotó: animalworld.com.ua)