A legjobb és a leggyorsabb vezetékes hálózat díját is elnyerte Magyarországon a Magyar Telekom az Ookla Speedtestjén 2025 második félévében. A félévente végzett vizsgálatok részeként nézik a le-, és feltöltési sebességet, a késleltetést, a webböngészés, valamint a videó streaming minőségét. Ezen információk alapján meghatározott módszertan szerint pontszámokkal értékelik a tesztelt hálózatokat, majd megállapítják az adott kategóriák győzteseit. Hazánkban a vezetékes hálózatok terén a Magyar Telekom 81,2 pontszámot ért el több mint 1 milliós mintaszámot vizsgálva győztesként a Legjobb vezetékes hálózat, és 70,8 pontszámot 800 ezernél is magasabb mintaszámon a Leggyorsabb vezetékes hálózat tekintetében.

A Magyar Telekom törekszik arra, hogy ügyfeleinek prémium minőséget biztosítson és mindig a legkorszerűbb szolgáltatásokat kínálja. Ennek érdekében az elmúlt 5 évben több mint 300 milliárd forintot költött Magyarországon mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére. Az intenzív vezetékes hálózatfejlesztéseinek köszönhetően a Magyar Telekom országszerte több mint 4 millió gigabitképes hozzáférési ponttal rendelkezik, melyet tervei szerint idén még további 300 ezer optikai hozzáférési ponttal bővít.

„Ügyfeleink adatforgalma évről-évre ugrásszerűen nő, tavaly decemberben a vezetékes hálózatunkon mért napi átlagos adatforgalom 17%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezt a növekedését úgy tudjuk kiszolgálni, ha erős hálózatot építünk, megfelelő kiszolgáló rendszerekkel, melyek elegendő kapacitást biztosítanak. A Telekomnál ezt jelenti a vezetékes, gigabitképes hálózat, mely stabil alapot ad ahhoz, hogy deklarált vállalásunkat, Magyarország digitalizációját teljesíteni tudjuk és jövőtálló hálózatunkkal minőségi szolgáltatásokat nyújthassunk ügyfeleinknek” – mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében arról beszélt, hogy egyre több ország korlátozza a közösségimédia-használatot. „Ősztől azon fogunk dolgozni, hogy Magyarországon is legyen szabályozás, és szakmai vitát is kezdeményezünk a témában.” Hozzátette: idén először gyermekneurológust is meghívtak a rendezvényre, hogy a képernyőhasználat idegrendszeri hatásairól is tudományos alapokon essen szó.

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Holló Márta kommunikációs igazgató üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. A cég feladata, hogy biztosítsa a tájékoztatás lehetőségét.

Az első, felnőtteknek szóló előadást dr. Büki György gyermekneurológus, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Teréz körúti rendelőjének vezetője tartotta. A szakember több tanulmányt ismertetett arról, hogyan reagál a központi idegrendszer a képernyőhasználatra. Kutatások szerint a túlzott képernyőidő figyelemzavarhoz, mozgáshiányhoz és függőséghez vezethet, ugyanakkor ma már inkább személyre szabott megközelítést javasolnak. Kiemelte, hogy a „digitális autizmus” nemlétező fogalom, sőt, a technológia neurodivergens gyermekek számára támogató, biztonságos közeg is lehet. A szakember pozitív, együttműködésen alapuló szülői hozzáállást javasolt: közös kommunikációt, világos keretek kialakítását, példamutatást és a fogyasztott tartalmak tudatos figyelemmel kísérését.

Turányi Tatjana MI etikai és kiberpszichológiai tanácsadó az MI szerepére és a valódi szülői jelenlét jelentőségére hívta fel a figyelmet. A szakember néhány praktikus tanáccsal is szolgált a családoknak: kiemelte a világos határok, a reziliencia és a kritikai gondolkodás fejlesztésének szerepét. Gyakorlati eszközként beszélgetőkártyákat ajánlott az MI működéséről, lehetőségeiről és korlátairól, valamint hangsúlyozta: a mindennapokban a közös főzés, kertészkedés és az együtt töltött idő a legfontosabb.

Dr. Nagy-Balás Borbála gyermekjogi szakjogász, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa bemutatta a 2025 végén hatályba lépett magyar MI-törvényt, és gyakorlati tanácsokat adott szülőknek: beszélgessenek a gyerekekkel az AI-használatról, tegyék világossá, hogy az AI eszköz, nem „barát”, alakítsanak ki közös szabályokat, figyeljenek a jelekre, és krízishelyzetben algoritmus helyett mindig emberi segítséget válasszanak.

Dóczi Melinda, a Logiscool marketingvezetője arról beszélt, hogy a gyerekek akkor tudják felelősen használni az AI-t, ha megértik annak működését és korlátait. Kiemelte, hogy a jó prompt nem garantál igazságot: az AI tévedhet és magabiztosan adhat hibás válaszokat. Bemutatta a „Promptolás 2.0” megközelítést, ahol a kérdezés az ellenőrzést és a kritikai gondolkodást szolgálja, például alternatív magyarázatok, cáfolatok és forrásellenőrzési tervek kérésével.

Dr. Nyitrai Endre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Krimináltechnikai Tanszékének mb. tanszékvezetője, egyetemi docens előadásából kiderült, hogyan ismerhetők fel az álhírek és deepfake-ek, mi az a virtuális emberrablás, és milyen veszélyekkel találkoznak egyre korábban a gyerekek az online térben.

Ivánka-Csontos Andrea, az NGYSZ által működtetett Safer Internet Center oktatója; adatvédelmi és információbiztonsági tanácsadó aktuális tapasztalatokat osztott meg a Safer Internetes AI-oktatásokról. A legnagyobb kihívást az adatvédelmi szabályok betartása, a kritikai gondolkodás hiánya és a pontatlan információk kezelése jelentik. Jó gyakorlatként a hasznos alkalmazások megismertetését, a promptolás gyakorlását, a biztonságos beállítások tanítását és a tudatos gondolkodás fejlesztését emelte ki.

A gyerekprogramok házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. Az interaktív játékok során a gyerekek választ kaptak többek között arra, milyen kockázatokat rejt a nyílt wifi-hálózatok használata, valamint megismerték a pendrive-ok és a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit. Emellett kipróbálhatták a Flipper Zerót, mely a vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas, illetve az USB Rubber Ducky-t, mely az USB sérülékenységek tesztelésére szolgál.

A mentorok: Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Bata Petra (Microsoft), Hittner-Horváth Veronika (Safer Internet Center oktató) Magyar Luca (NGYSZ, Safer Internet Center) és Reicher Martin (egyetemista) voltak.

A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, a selfie-gépet. A finom reggelit (croissant és perec) a Lipóti Pékség biztosította számukra.

Az eseményhez kapcsolódó országos plakátpályázatra több mint 150 pályamű érkezett 8–15 éves gyerekektől, a mesterséges intelligencia vicces hibáiról. Korcsoportonként (3) a legjobb 20 pályázót hívták meg a rendezvényre, ahol ünnepélyes díjátadót tartottak. Mindegyik korcsoport első helyezettje VR-élményt és értékes LEGO ajándékot kapott. A 2. és 3. helyezettek szintén LEGO-nak, a 4-6. helyezettek társasjátéknak örülhettek.

De senki nem ment haza üres kézzel: minden résztvevő hátizsákot kapott, amibe bambuszfülhallgató, uzsonnásdoboz, színesceruza, baseballsapka került, továbbá stresszlabda a Logiscool jóvoltából, illetve különböző játékok a Spin Masternek köszönhetően. A díjazottakat a Telekom és a Logiscool is támogatta egy-egy kulaccsal.

Eredmények:

8–10 évesek: 1. helyezés: Fichtinger Liza; 2. helyezés: Hegedűs Alexander; 3. helyezés: Rózsa Vivien Viktória

11-12 évesek: 1. helyezés: Virágos-Kis Csongor; 2. helyezés: Kéri Angéla; 3. helyezés: Feith Máté

13-15 évesek: 1. helyezés: Tari Zora; 2. helyezés: Benkő Dóra Izabella; 3. helyezés: Dorcsák Regő

A Brand Finance[1] által a World Economic Forumon ma közzétett Global 500 jelentés globális vállalatokat vizsgált a márkák értékét alapul véve.  Az elemzés értelmében a Deutsche Telekom a 11. helyen végzett, és továbbra is az első a telekommunikációs márkák között. A vállalat egyetlen európai cégként van jelen a világ 20 legértékesebb márkái – mint az Apple, Microsoft, Google és Amazon – között, míg Európában és Németországban változatlanul a legerősebb vállalati márkának számít.

A Deutsche Telekom jelenlegi értéke 96,2 milliárd amerikai dollár, ami a vállalat történetének eddigi legmagasabb értéke. Ez 12,8 százalékos – körülbelül 11 milliárd dolláros – emelkedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, hosszabb távon is figyelemre méltó a növekedés: 2020-ban a brand 39,9 milliárd dollárt ért, vagyis az elmúlt hat évben márkaértéke több mint megduplázódott.

Az elemzés szerint a Deutsche Telekom márkaértékének növekedése mögött a következetes márkamenedzsment, a stabil gazdasági teljesítmény és az intenzív technológiai fejlesztések állnak. Pozitívan hatott a márka megítélésére az USA-ban és Európában tapasztalt folyamatos bővülés, valamint a görögországi integráció is, amely tovább erősítette a nemzetközi jelenlétet. A siker kulcstényezői között szerepel az innováció, az ügyfélélmény, a kedvező ár-érték arány, az ügyfélajánlások és a márkába vetett bizalom.

„A Telekom márka folytatja sikeres útját. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy jól felépített stratégiánk, következetességünk és kreatív gondolkodásunk megtérül. Gyors és megbízható hálózattal, innovatív termékekkel és kiváló szolgáltatásokkal megnyitjuk a digitalizáció lehetőségeit az emberek számára és kapcsolatot, közelséget teremtünk ott, ahol a távolság elszakít” – nyilatkozta az értékelés kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom globális márkaigazgatója.

A Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom megbízható, országos lefedettségű hálózatával és szolgáltatásaival meghatározó szerepet tölt be a csoport globális márkaértékének erősítésében, és kulcsfontosságú pillére a nemzetközi sikereknek a hazai piacon is. „Ez az eredmény különösen sokat jelent számunkra, mert jól mutatja, mennyi stratégiai gondolkodás, kreatív energia és tudatos fejlesztés történik a hazai csapatok munkájában is. Úttörő, innovatív, ugyanakkor társadalmilag felelős megoldásokkal dolgozunk, és büszke vagyok arra, hogy ezekkel mi is aktívan hozzájárulhatunk ehhez a sikerhez” – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója.

[1] A Brand Finance egy globálisan működő, független márkaértékelési és márkaelemzési intézet, amelynek székhelye Londonban található. Az intézet közzéteszi a világ 500 legértékesebb márkájának rangsorát, az amerikai dollárban kiterjedt márkaértékük alapján. A márkaértékeket úgy számítják ki, hogy a cégnek milyen licencdíjakat kellene fizetnie, ha nem birtokolná a márkát. További információk a „Brand Finance Global 500” tanulmányról a www.brandfinance.com vagy https://brandirectory.com/reports/global oldalon találhatók.

Kezedben az irányítás: start, stop, visszapörget, újranéz – megszakítás nélkül az LG TV-d képernyőjén

A 2024 októberében 1800 órányi, reklámmentesen streamelhető, minőségi tartalommal útjára indított SELEKT platform rendkívül gazdag és sokszínű műfaji kínálattal várja az online televíziózás szerelmeseit. A nézők a legnépszerűbb sikerfilmek mellett saját gyártású sorozatokkal, izgalmas gasztroműsorokkal, exkluzív sportközvetítésekkel, ismeretterjesztő programokkal, valamint gyermekeknek szóló animációkkal is találkozhatnak. A havonta frissülő kínálat biztosítja, hogy minden korosztály megtalálja a számára ideális film- vagy sorozatélményt – immáron az LG okostévék képernyőin is.

Nagyképernyők elé bilincselve: ünnepi műsorkavalkád a SELEKT-en

A SELEKT karácsonyi kínálatában a nézők a The Walking Dead univerzum három népszerű sorozatával találkozhatnak, a klasszikus akciófilmek rajongóit pedig a Rambo– és a Terminator-széria legizgalmasabb részei, valamint a Sharknado-trilógia és a cápafilmek legjava, köztük A cápák éjszakája, A szellemcápa, A Cápasziget és A gyilkos cápa várja. Szintén felejthetetlen kikapcsolódást kínál A Hacsi – A leghűségesebb barát, az Elemi ösztön, az ikonikus brit humorral teli Gyalog Galopp, valamint Bud Spencer és Terence Hill utolsó közös filmje, a Bunyó karácsonyig. A természet- és tudománykedvelők számára a David Attenborough: Életem, valamint a saját gyártású sorozatok, mint a Várfoglalók, a Tiltott zónák, a Green Team vagy éppen a Budapesti zsaruk nyújtanak izgalmas felfedezéseket. Gasztroélményekből sincs hiány: a Justine karácsonyi finomságai és a Gordon, Gino és Fred marokkói karácsonya különleges ünnepi receptekkel várják a nézőket. A legkisebbeknek többek között a Caillou Karácsonya, a Noddy megmenti a karácsonyt, a Kapjuk el a Mikulást, valamint a Nagyon Vadon: Hív a természet című tartalmak kínálnak izgalmas, interaktív kalandokat. A sportkedvelők sem maradnak élmények nélkül: a SELEKT elsőrangú sporttartalmai között elérhető többek között a kézilabda Bajnokok Ligája és Bundesliga, a Sport TV saját gyártású műsorai között pedig a Mesél a Pálya első, NBA-vel foglalkozó évada.

* A SELEKT streaming szolgáltatás azon Magyar Telekom ügyfelek számára érhető el, akik olyan Telekom TV vagy IPTV díjcsomaggal rendelkeznek, amely 202009-es vagy későbbi portfólióba tartozik (kivéve Közszolgálati, Alap és S díjcsomagok). Az érintett előfizetők egyszerű regisztrációt követően jogosultak a SELEKT használatára, további költségek nélkül. További részletek. www.telekom.hu/selekt

Jelentősen, 24 százalékkal nőtt a mobiltelefonok értékesítése a Magyar Telekomnál a novemberi „cyber” hónap akció keretén belül. A lakossági ügyfelek legnagyobb része továbbra hűséggel vásárol készüléket, kihasználva az elérhető kedvezményeket és a részletfizetési lehetőséget – ez nem változott a novemberi kedvezményes időszakban sem. Az ügyfelek a múlt hónapban a szolgáltatásokhoz kapcsolódó készüléktámogatáson felül akár 44 ezer forint kedvezménnyel is vásárolhattak új mobilt, okosórát, tabletet, notebookot, TV készüléket, okosmonitort vagy meghatározott játékkonzolt.

A legnépszerűbb mobilok a cyber novemberben belépő kategóriában a Samsung Galaxy A17, a Xiaomi Redmi 15C és a Honor 400 LITE voltak, míg a középkategória első három helyezettje a Samsung Galaxy A56, a Xiaomi 15T Pro5G és a Xiaomi 15T 5G. Csúcskategóriában és összességében is taroltak az iPhone készülékek: a kategória és a teljes novemberi értékesítés győztese az iPhone 17 Pro Max (256GB), a kategória másik két helyezettje pedig az iPhone 16 és 15 készülékek voltak. Az online csatornák népszerűsége tovább nőtt: a novemberi forgalom duplázta az idei átlagos havi online értékesítést. Új rekordot döntött a felújított készülékek eladása is, a korábbi használt készülékeknél mért havi rekord másfélszeresére nőtt a múlt hónapban.

„Folyamatosan azért dolgozunk, hogy digitális megoldásainkkal – készülékekkel és szolgáltatásokkal egyaránt – minél több ügyfelünk számára teremtsünk lehetőséget az előrelépésre. Ezért örülünk cyber akciónk sikerének, hiszen az újabb, egyre több funkciót kínáló készülékek a digitális megoldásokban is előrelépést jelentenek. Azt látjuk például a készülékeknél, hogy a mesterséges intelligencia már nem kizárólag a csúcskategóriás mobilok kiváltsága, hanem egyre több mobilban alapfunkcióként is megjelenik; az egyre növekvő adatforgalommal párhuzamosan pedig a memóriát illetően is az egyre nagyobb tárhelyek mellett teszik le voksukat az ügyfelek” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A hazai felnőtt lakosság által használt mobilkészülékek kora átlagosan 2,8 év, ami minimális elmozdulást jelent csupán az elmúlt 5 évben (2020: 3 év)¹. Új készüléket a döntő többség (73%) akkor vásárol, ha az előző már nem működik megfelelően, ezen belül is előfordul, hogy az előző váratlanul, hirtelen meghibásodik (29% tapasztalt már ilyet). Körülbelül minden negyedik okostelefon használó (28%) az akkumulátoridő nem megfelelő teljesítménye esetén dönt új készülék vásárlása mellett. Vannak olyanok, akik a hűségidő lejártakor automatikusan új eszközt vásárolnak (12%), 5% pedig fix időközönként (pl. kétévente) vásárol új mobiltelefont.²

Új készülék kiválasztásánál a Magyar Telekom tapasztalatai szerint az akkumulátor kapacitása, a kamera funkciók, valamint a memória mérete a legfontosabb kiválasztási szempont. Várhatóan ezek a paraméterek a jövőben kiegészülnek az AI képesség meglétével – idén azonban ez még kisebb hangsúllyal jelenik meg az ügyfelek döntéseiben.

Szeptemberi napsütésben kellett ünnepi hangulatot varázsolni a magyar fővárosban: Budapest utcáin forgatták ugyanis a Magyar Telekom karácsonyi reklámfilmjét. A szpot Magyarországon túl 9 európai országban, így Németországban, Ausztriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Montenegróban, Lengyelországban, Szlovákiában és Észak-Macedóniában fut majd párhuzamosan.

A film egy egyszerű szimbólumra épül: egy régóta magunkkal hurcolt nehéz csomag, ha úgy tetszik puttony képére, amit akár le is tehetnénk. Ehhez egyszerűen csak annyit kellene tenni, hogy félretesszük a magunkban rég eltemetett haragot és megbántást, és nem halogatjuk tovább a szükséges első lépést. A film mindannyiunknak felteszi a kérdést, képesek vagyunk-e túllépni saját korlátainkon a családban, a baráti körben, a munkahelyen vagy akár az iskolában azért, hogy újra közelebb kerüljünk azokhoz, akitől esetleg csak egy ki nem mondott szó tart távol.

A reklám rendezője az Emmy-díjas és Golden Globe-díjas brit sztárrendező, Harry Bradbeer, aki többek között az Enola Holmes filmeket, a Megszállottak viadala vagy a Bolhafészek című sorozatokat is jegyzi.

A nemzetközi stáb által készített alkotás, melynek lead ügynöksége az INGO Stockholm, november 24-től látható a TV-ben 60 és 40 másodperces vágatokkal. Emellett a kampány óriásplakátokon, BKK járműveken, a Budapest Parkban kialakított jégpályánál, valamint a Műjégpályánál kihelyezett közterületi reklámfelületeken, adventi vásárokban, például a Bazilikánál is látható lesz, az online kampány mellett. Kiegészítő média együttműködésként a karácsonyi kampány részeként ismert emberek régen halogatott béküléseit és konfliktusaik megoldását is megismerhetjük Kadarkai Endre műsorvezetésével az RTL Reggeli műsorában.

December 1. és 31. között naponta új meglepetések várják a Telekom appba érkezőket a Magenta Moments kalendáriumban, köztük korlátlan adatforgalom, ingyen telefonhívás, nyereményjátékok, páros ajánlatok, partnerkedvezmények (többek között a MOL-tól). De elérhető még három hónap díjmentes Disney+ előfizetés, vagy a 33 ezer forint készülékkedvezmény, ami a Magenta Moments kalendáriumban található ajánlattal összevonva 55 ezer forintra is nőhet – csak néhány példa a kivételes ajándéközönből, amivel a Telekom az idei karácsonyra készül.

Aki szeretne, a budapesti forgatás kulisszái mögé is benézhet a Telekom social média felületein.

A kommunikációs szakma élvonalát ismét két, egyenként 50-es rangsorban mutatta be a Marketing&Média kommunikációs szaklap. A szakmai zsűri döntése nyomán idén jubileumi, tizedik alkalommal állt össze a TOP 50 marketingvezető listája, míg a PR-szakembereket rangsoroló összeállítás harmadszorra jelent meg. A marketingvezetők között a legjobbak harmada 2025-ben új névként tűnt fel, ami a piac erőteljes fluktuációját mutatja. A PR-oldalon ezzel szemben mindössze nyolc új szakember került be az ötvenes élmezőnybe. Szektoronkénti bontásban is látszanak a különbségek: a marketingben a kereskedelmi vállalatok dominálnak, míg a PR-rangsorban a pénzügyi és szolgáltató szektor képviselői vannak többen. Ez a kettősség is mutatja, mennyire eltérő logika és működésmód jellemzi a két területet, még ha gyakran szoros együttműködésben is dolgoznak. Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője kiemelte: az elmúlt évekhez hasonlóan a kommunikációs vezetőknek továbbra is egyszerre kell alkalmazkodniuk az új technológiai megoldásokhoz, köztük a mesterséges intelligencia integrálásához, és gondoskodniuk arról, hogy szervezeteik hosszú távon is stabil csapatokra, fenntartható működésre támaszkodhassanak. A listák azt is mutatják, hogy a kommunikációban egyre nagyobb teret kapnak a társadalmi hatású kampányok, amelyek a klasszikus üzleti célok mellett erősítik a márkák reputációját is.

TOP 50 marketingvezetők: stabil dobogósok és feltörekvő újoncok

A TOP 50 marketingvezetők idei rangsorában az élre Szabó Béla Attila, a Magyar Telekom márkakommunikációs igazgatója (nyitó képünkön) került, aki tavaly a második helyen végzett. A dobogó második fokára Mérő Ádám, a Coca-Cola európai digitális stratégiájának irányítója lépett fel, míg a harmadik helyet Pantl Péter, a Mol Csoport kommunikációs és marketingigazgatója szerezte meg. A negyedik helyen Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója végzett, ötödik lett Juhász Péter Tibor, az OTP Csoport marketing- és kommunikációs igazgatója. A hatodik helyet Bánhegyi Zsófia, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke kapta, őt követi hetedikként Metykó Tibor, az Euronics chief customer officere. A nyolcadik helyen Pataky Piroska, az MBH Bank márka- és marketingkommunikációs igazgatója áll, kilencedik lett Kanyó Roland, a dm marketing- és PR-menedzsere, míg a tizedik helyet Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon csoportszintű PR-, CSR- és kormányzati kapcsolatok vezetője szerezte meg.

TOP 50 PR-vezetők: a nagyvállalati és ügynökségi vezetők dominálnak

A PR-lista első helyén Horváth Magyary Voljč Nóra végzett, aki több mint két évtizede dolgozik a K&H Csoportnál, és mára a hazai bankszektor egyik legismertebb kommunikációs vezetője. A dobogón Gáspár Bence (OTP Bank) és Beke Zsuzsa (Richter Gedeon) állnak még, ami jól mutatja, hogy a pénzügyi és gyógyszeripari szektor vezetői a kommunikációban is meghatározó súllyal bírnak. A tízes élmezőnyben helyet kapott továbbá Szinai Ádám (CIB), Pantl Péter (Mol), Sztaniszláv András (MPRSZ/ICCO), Liptay Gabriella (KPMG), Holló Márta (Magyar Telekom), Balatoni Zsófia (Uniomedia) és Kutas István (MBH).

Az összkép alapján a bankok és energetikai cégek mellett az ügynökségi oldal is egyre erősebb, hiszen az ügynökségek és a szakmai szervezetek vezetői is befértek a top 10-be. Az idei listákon egyértelmű a pénzügyi szektor hangsúlyos jelenléte, hiszen mindkét rangsorban több helyezett is erről a területről érkezett. Szintén jól látszik, hogy a nők aránya továbbra is kiemelkedő: a PR-toplista első tíz helyezettjének fele hölgy, és a marketinges élvonalban is markánsan vannak jelen. Új tendenciák is kirajzolódnak: az ügynökségi és szakmai szervezeti szereplők előretörése azt mutatja, hogy a kommunikációs piac egyre sokszínűbb, és a jövőben is helyet kaphatnak a nagyvállalatok szakemberei mellett a kisebb szereplők is. Az is látható, hogy a kereskedelmi láncok marketingesei is mind hangsúlyosabban szerepelnek a rangsorban, ami a retail iparág növekvő súlyát jelzi.

A Marketing&Média TOP 50 marketing- és TOP 50 PR-vezetőket tartalmazó teljes rangsora megtekinthető a kommunikációs szaklap legfrissebb, 2025. szeptemberi számában.

Magyarországon újdonságnak számító videós formátumot indít Szülők közt címmel a tudatos szülők szakértő felülete, a Hello Szülő. A megoldás lényege, hogy az 5 beszélgető partner ezúttal nem egy asztalnál, vagy egymás mellé helyezett fotelekben foglal helyet, hanem egy nagy térben állnak egymás mögött egyvonalban, és a vitaindító tételmondatokat hallva jobbra vagy balra lépnek attól függően, hogy az adott állítással mennyire értenek, vagy nem értenek egyet. Ezt követően indul a beszélgetés a műsorvezetővel közösen, hogy megismerjük a különböző véleményeket, ki miért állt oda, ahova. A formátum így egyszerre foglalkozik a digitális kor szülői létének kulcsfontosságú kérdéseivel, ugyanakkor azt is megmutatja, mennyire sokféleképpen értelmezhető egy kérdés, mennyire különbözően is gondolkozhatunk szülőként gyermekeinkkel kapcsolatban; és hogy véleményeket ütköztetni személyeskedés nélkül, tiszteletteljesen is lehet. A párbeszédek során többször előfordult, hogy meggyőzték egymást a szereplők, így egy, a kezdetekkor a határozottan egyetértek/ egyetértek sávba lépő résztvevő a határozottan nem értek egyet/ nem értek egyet tartományba állt át.

„A Hello Szülő platformmal a 2 évvel ezelőtti indulás óta kiemelt célunk, hogy a digitálisan érett szülőket és gyermekeket edukáljuk. Tudatosan figyelünk arra, hogy ezt úgy tegyük, hogy a szülői léttel kapcsolatosan ne az igazságot, vagy az egyetlen létező megoldást keressük. Sokkal inkább szeretnénk az olvasóinknak azt megmutatni, hogy egy adott témában mennyire sok megközelítés, hozzáállás, vélemény létezhet. Ugyanez a gondolat lebegett a szemünk előtt az új videós formátum kialakításakor is: szerettünk volna olyan tabudöntögető témákat feldolgozni, mint a szexuális edukáció vagy a büntetés, melyek alapvető fontosságúak a nevelésben, mégis kevés szó esik róluk. De nem titkolt célunk volt az is, hogy megmutassuk az embereknek, hogy az eltérő vélemények mennyire kulturáltan is megférnek egymás mellett” – mondta el a Szülők közt sorozat kapcsán Mészégető Marcsi, a Hello Szülő főszerkesztője és a videósorozat műsorvezetője.

A Szülők közt első része szeptember 17-től érhető el a helloszulo.hu oldalon, melynek témája gyermekeink influencerei. A videó olyan kérdésekre keresi a válaszokat, hogy mennyire ismerjük azokat az influencereket, akikkel gyermekeink napi szinten akár több időt is eltöltenek online, mint velünk; mikor kell (ha kell egyáltalán) beleszólnunk, hogy kiket kísérnek figyelemmel a digitális térben; és általánosságban ki, mit enged meg vagy hogyan szabályoz a gyerekek digitális tartalomfogyasztásával kapcsolatban. A videóban Mészégető Marcsi 4 civil szülővel és Petrik Csenge influencerrel fejtegeti a témát.

Ezt követően a részek heti rendszerességgel kerülnek ki a Hello Szülő oldalra és a program social csatornáira, olyan tartalmakkal, mint a szexedukáció, az AI helye az oktatásban, egészség, mozaik családok, rendszer a nevelésben, büntetés és digitális immunrendszer. A civil szereplők mellett az epizódokban csatlakozik majd a beszélgetésekhez a már említett Petrik Csenge, Oltai Kata, Hadnagy Timi és Zubor Rozi.

„A Magyar Telekom médiaoldali működésének egyik alapelve, hogy nemcsak követjük, hanem alakítjuk is a hazai médiahasználat fejlődését. A programmatic digitális out-of-home alkalmazása fontos lépés ebben a folyamatban: hiszünk benne, hogy a jövő médiája az adatalapú, automatizált, kontextusérzékeny megoldások felé tart. Az ilyen pilotkampányok révén nemcsak a márkánk láthatóságát növeljük, hanem aktívan hozzájárulunk egy új médiapiaci ökoszisztéma kiépítéséhez is” – mondta a magyar piacon úttörő kampány kapcsán Barta Attila, a Magyar Telekom Head of Media and Analytics vezetője.

„Ügyfelünk, a Magyar Telekom vállalása, hogy a digitalizáció révén akár apró, de jelentős hatású változásokat hoznak az emberek életébe, biztosítva, hogy a fejlődés mindenki számára elérhető legyen. Ez az elköteleződés a szakma felé is működik: szakmai példát és útmutatást szeretnének adni, ehhez a küldetéshez csatlakozunk ügynökségi partnerként, és emiatt keressük a piacelső megoldásokat. Ezt a közös törekvésünket erősíti a Magyar Telekom megrendelésére készült PDOOH pilot, a SkyShowtime CTV megjelenés vagy az innovatív PMP-deal menedzsment” – mondta el Karcagi Nikolett, a Telekom-ügyfélcsapat vezetője a WPP Mediánál.

A PDOOH a közterületi piac feltörekvő szegmense, és azokat a digitális out-of-home felületeket értjük alatta, amelyek esetében adatvezérelt módon történik a médiavásárlás, valamint a hirdetések kiszolgálása. A WPP Media legutóbbi, 2025 júniusában megjelent This Year, Next Year előrejelzése szerint globálisan az 52 milliárd dolláros digitális out-of-home piac 41 százalékát teszi ki, és idén majd 10 százalékos növekedésre számíthat.

„Ez a 21 milliárd dolláros összeg máris óriási, persze ebből csak egy részét vásárolják a márkák programmatic módon, ez az arány ugyanakkor folyamatosan nőni fog. Itthon egyelőre az első teszteknél tartunk, és ezeket a lépéseket nagyon komolyan vesszük akkor is, ha szükségszerűen nem ezek a kampányok képezik az éves aktivitások gerincét. A feltörekvő csatornák, mint a connected TV, a retail media vagy éppen a PDOOH kapcsán a tesztelés komoly hozzáadott értéket hordoz. A tesztelés révén tudunk közösen tapasztalatokat gyűjteni, sztenderdeket kialakítani, és bizalmat, megfelelő piaci infrastruktúrát építeni. Erre bíztatjuk minden ügyfelünket, és ezért különösen fontos a Magyar Telekom piacformáló munkája” – tette hozzá Török Judit, a WPP Medián belül a programmatic területet is magában foglaló Media Management & Delivery terület vezetője.

A PDOOH a hagyományos out-of-home és a programmatic előnyeire építve még nagyobb célozhatóságot, interaktivitást, látványos felületeken való megjelenési lehetőséget és rugalmasságot kínál, a kontaktusvásárlás pedig növeli a hatékonyságot.

A BigBakShow című, hatrészes vígjátéksorozat június 15. és július 20. között futott vasárnap esténként az RTL műsorán. A digitális világ kihívásaira humorral reflektáló széria jelenleg is elérhető az RTL+ felületén, valamint a Telekom Film kínálatában.

A Telekom és a KMH Film koprodukciójában készült sorozat edukációs üzenete most új formában folytatódik: a lamavalbeszelnek.hu oldalon keresztül bárki meghívhatja a lámát egy Zoom-, Teams- vagy Google Meet-hívásba, hogy néhány perc erejéig feldobja a beszélgetést – és emlékeztessen arra, hogy a digitalizáció nem csupán praktikus, hanem élményszerű is lehet.

„A digitalizáció nem egy távoli, bonyolult fogalom – ott van velünk minden nap, a zsebünkben, az otthonunkban, a kapcsolatainkban. A Telekom ezzel a kezdeményezéssel azt mutatja meg, hogy a digitális világ nemcsak munkáról és ügyintézésről szól – hanem arról is, hogyan lehet szórakoztató, hogyan találhatunk új módokat a kapcsolódásra. A lamavalbeszelnek.hu jól példázza játékosan, hogy a digitalizáció akkor működik igazán, ha nemcsak segít, hanem élményt is ad – és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket” – mondta el Sebesta Dóra, a Magyar Telekom tartalomprojekt-vezetője.

A kampány a Telekom „országtuning” márkagondolatának szerves folytatása, amelynek célja, hogy a digitális fejlődést ne csupán eszközökben, hanem attitűdben is előmozdítsa. A BigBakShow mint szórakoztató tartalom erre épített már a történeteiben, a mostani digitális akció pedig ezt a gondolatot viszi tovább: nemcsak arról szól, hogyan dolgozunk vagy tanulunk online, hanem arról is, hogyan kapcsolódunk egymáshoz – akár egy lámán keresztül.

A kampány kreatív koncepcióját a Telekom csapata, a Mito és a KMH Film közösen dolgozta ki. A meetingek feldobásáról egy erre a célra fejlesztett foglalási rendszer gondoskodik.

A kezdeményezés célja, hogy megmutassa: a digitális világ nem csak hasznos, hanem humoros, élhető és emberközeli is lehet – és hogy az országtuning néha látszólag kis dolgokon keresztül indul el.

A lamavalbeszelnek.hu kezdeményezés 2025. augusztus 31-ig érhető el.