Az állami kommunikációs költések utóbbi 5-10 évben sokszorosára felturbózott mértéke, az NKOH egyoldalú és kirekesztő tendereztetési gyakorlata, valamint a kapcsolódó közpénzek elköltésének módja jelentős piactorzító hatással járt a reklám- és médiaipar működésére.

A közbeszerzési piacon kialakult dominancia – a kommunikációs szakma működésével össze nem egyeztethető módon – nem a nyílt, transzparens verseny és szakmai teljesítmény mentén szerveződött, bizonyos esetekben etikai és morális határokat is átlépett, mely túl azon, hogy állampolgárok széles körét vezette félre, jelentős károkat okozott az iparág szakmai alapú, versenypiaci szereplői számára.

Ez a működés nemcsak gazdasági értelemben okozott kárt, hanem a szakmai minőség, az innováció és a hiteles kommunikáció rovására is ment. A kommunikációs iparág értékét a valós szakmai munka, a kreatív és stratégiai hozzáadott érték, valamint a verseny biztosítja. Ennek hiánya irreális árazással, fizetésekkel és juttatásokkal, szakmai tévképzetekkel torz képet alakított ki az iparágról és aláásta a bizalmat a megrendelői és társadalmi oldalon egyaránt.

A MAKSZ és az MRSZ kiáll a szakmai alapú, objektív, transzparens tendereztetés és az adatalapú, szakmai elvek mentén optimalizált kommunikációs tervezés és médiavásárlás mellett úgy az állami költések, mint a versenypiaci szereplők esetén, valamint a hirdetők és partnereik közötti korrekt együttműködés érdekében. Mindehhez olyan üzleti és szabályozási környezet kialakítása szükséges amely helyreállítja a versenyt, erősíti a bizalmat, valamint segíti a hazai kommunikációs iparág fenntartható fejlődését.

“Olyan adózási, jogi és versenykörnyezetre van szükség, mely biztosítja a gazdaság hosszú távú, stabil és folyamatos fejlődését, ezáltal erősödhet az üzleti és a fogyasztói bizalom, így a vállalatok nagyobb befektetéseket, beruházásokat vállalnak, többek között  a hosszabb távú erőteljesebb kommunikációba, márkaépítésbe. Egyúttal saját magunknak, az iparági szereplőknek is újra kell gondolnunk egyes kérdéseket a piac normalizálása és fenntartható fejlődése érdekében” – tette hozzá Novák Péter, a Reklámszövetség elnöke.

“A MAKSZ 30 éves fennállása óta a kommunikációs ipar egészének fejlődéséért és tisztaságáért dolgozik, és ennek megfelelően elutasít minden olyan gyakorlatot, amely nem a szakmai alapú, átlátható és fair piaci működést erősíti. Meggyőződésünk, hogy a piac helyreállításához egy olyan külső befolyástól mentes közbeszerzési gyakorlat szükséges mely minden, a feltételeknek megfelelő piaci szereplő számára valós esélyt biztosít az indulásra transzparens és korrekt értékelési szempontrendszer és folyamat mentén. A felelős megrendelői működés része, hogy az ügynökségek által végzett szakmai munka értéke elismerésre kerüljön, ideértve a tenderfolyamatok során végzett komplex, nagymennyiségű ügynökségi munkát is.” – egészítette ki Blaskó Nikolett, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége elnöke.

A két szakmai szervezet kész aktív szerepet vállalni minden olyan szakmai egyeztetésben és együttműködésben, amely a fenti célokat szolgálja, legyen szó piaci szereplőkről vagy állami döntéshozókról.

Photo by Alexander Grey on Unsplash, free license 

Először felidézzük a mai torták előzményét, a reklámköltési adatok 2000 óta évente elvégzett összesítését, a Reklámtortát. Beszélünk a módszertanról, hogyan bővült az adatszolgáltatás és a felmérésben részt vevő szakmák köre. Utána megbeszéljük a 2025-ös Médiatorta főbb számait, az egyes médiatípusok részarányát és a médiapiac trendjeit. Hogyan alakult a médiaköltés az „utolsó békeév”, 2019 óta, és mit jelent a növekedés reálértéken?

A hajdani Reklámtorta utódjaként készülő Médiatorta mellett létezik a kommunikációs és marketingszolgáltatásokat összegző Non-média torta is: kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt (DM), marketigkutatás, PR, gyártás, ambient. A Média- és a Non-médiatorta összesítéséből áll össze a teljes Kommunikációs torta. Ennek a részleteit és a teljes kommunikációs iparágnak a 2019-2025 közötti időszakban, reálértéken mért adatait is áttekintjük.

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a piac aktualitásairól is. Mit várunk a 2026-os évtől?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az 50 éves Magyar Reklámszövetség november 18-i jubileumi közgyűlésén a tagjai és partnerei, korábbi tisztségviselők körében ünnepelt, felelevenítve a korábbi évtizedek egy-egy emlékezetes pillanatát. Novák Péter, az 1975-ben alapított Magyar Reklámszövetség 11. elnöke ünnepi beszédében az elmúlt évtizedekre visszaemlékezve hangsúlyozta „A Magyar Reklámszövetség ötven éve meghatározó ernyőszervezete a hazai reklám, média és kommunikációs iparágnak. E jubileum nem csupán egy szervezet történetének mérföldköve, hanem mindazon tagjainké is, akik az elmúlt évtizedekben szakmai tudásukkal, elhivatottságukkal és összefogásukkal hozzájárultak az iparág folyamatos fejlődéséhez. Az MRSZ közössége ma is ugyanazzal a tenni akarással és innovatív szellemiséggel viszi tovább azt az örökséget, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.”

Tiszteletbeli Örökös Tag életműdíjban részesült Levendel Ádám és Dr. Nagy Bálint. A jubileum alkalmából a Reklámszövetség Elnöksége két olyan szakembernek ítélte oda a kitüntetést, akik jelentős formálói  a reklámiparnak. Gulyás János MRSZ alelnök a két kitüntetett méltatásakor hangsúlyozta a Reklámszövetség elmúlt évtizedeiben vállalt szerepüket is:

Levendel Ádám 2000 és 2006 között volt a Magyar Reklámszövetség elnöke, további két évig pedig elnökségi tagként dolgozott. A Szonda Ipsos vezetőjeként a kutatási terület fejlődésének oszlopos előmozdítója volt több évtizeden keresztül.

Dr. Nagy Bálint, aki 2009 óta a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) marketing tanszékének vezetője, évtizedeken keresztül aktív tisztségviselői szerepet vállalt a Magyar Reklámszövetségben: 2006-2009 között elnökként, majd alelnökként és később egészen 2021-ig elnökségi és ügyvezetőségi tagként is aktívan részt vett a szövetség szakmai munkájában. A szakember szorgalmazta 2014-ben az MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag kitüntetés létrehozását, amelyet most ő is átvehetett.

Levendel Ádám személyesen vette át a kitüntetést, míg Dr. Nagy Bálint videó üzenetben mondott köszönetet az ünnepi alkalomból összegyűlt szakmai szereplőknek. A Magyar Reklámszövetség korábban nyolc kiváló szakembernek adományozott MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag címet, így a díjazottak száma 10-re emelkedett.

Ismét teljes létszámú a szövetség Elnöksége: Juhász Péter Tibort, az OTP Group marketing és kommunikációs igazgatóját választotta be a tagság a Reklámszövetség Elnökségének megbízó-hirdetői szektorába. A rendezvényt megelőzően a tagság online szavazáson adta le voksait a korábban megüresedett 1 hely betöltésére. A szakember az aktuális ciklus végéig (2027. október 8.) tölti be a tisztséget.

A Reklámszövetség elnöke éves szakmai beszámolójában hangsúlyozta, hogy az egyesület folyamatos érdekképviseleti munkája és a már ismert évtizedes projektek – mint a 25 éve előállított MRSZ Média és Kommunikációs reklámköltési számok –  mellett büszke azokra a 2025-ben elindult kezdeményezésekre is, amelyek széles körben megmozgatták és nagyobb összefogásra késztették az MRSZ tagságát, tagcégeit és a szélesebb szakmát. Ezek közül kiemelte a fiatal szakemberek képzését célzó MRSZ Reklámtárbort  és a Reklamátor podcastsorozatot. Ez utóbbi szeptember óta fut az MRSZ YouTube, Atalon és Spotify csatornáin. A tervezett 25 epizódban kritikus szemmel, de inspirálóan tekinti át a reklámiparág múltját, jelenét és jövőjét, arra is válaszokat keresve, hogyan őrizheti meg a reklámipar relevanciáját és gazdasági szerepét a következő évtizedekben.

Jövőre jön az MRSZ és a MAKSZ közös szakmai napja: „THE SHIFT 2026”

Az idén ünnepeljük a Magyar Reklámszövetség 50. és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége 30. jubileumát, ami nem csak a megemlékezés, hanem az iparági újratervezés, szemléletváltoztató inspiráció lehetősége is. Éppen ezért az MRSZ és MAKSZ hosszú hónapok óta dolgozik egy olyan közös esemény előkészítésén, ami szokatlan őszinteséggel és frissességgel mutatja meg a marketingkommunikáció erejét, szerepét, jövőjét.

A 2026 februárjában megrendezésre kerülő THE SHIFT konferencia egy olyan találkozó lesz, ahol eggyel távolabbról nézünk arra, amit általában csak reklámnak hívunk, pedig igazából kultúra, társadalom, tudomány. A jelen fogyasztóját próbáljunk megérteni, miközben a jövő fogyasztójába invesztálunk. Elmerülünk mindenben, ami a szektort érinti, mindenkit bevonva, akiket a szektor érint. Marketingeseket, médiásokat és kreatívokat, de közben tanárokat, hallgatókat, művészeket, újságírókat is meghallgatva.

A formátum ötvözi a múlt közös értelmezését, és a jövőbe tekintő inspirálódást, megteremtve azt a momentumot, amelyre alapozva a magyar reklám- és kommunikációs iparág a következő évtizedekben is megállja helyét.

„A folyamatos társadalmi, technológia és gazdasági változások közepette a Magyar Reklámszövetség továbbra is meghatározó szerepet vállal abban, hogy a reklám, média és kommunikációs iparág alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz. A reklám nemcsak a gazdaság motorja és innovációs katalizátora, hanem felelős társadalmi szereplő is – hidat képez a márkák és az emberek között, értéket teremtve mindannyiunk számára.” – hangsúlyozta a bejelentés során az MRSZ elnöke.

A szakmai állásfoglalás – összhangban a Reklámszövetség céljaival és küldetésével – a törvényjavaslat reklám-, média- és kommunikációs iparágban várható súlyosan negatív, káros gazdasági következményeire hívja fel a döntéshozók figyelmét, melyek leglényegesebb pontjai a következők: (1) a reklám- és médiaipari beruházások, fejlesztések elmaradása, (2) a kommunikációs iparág gyengülése, mely gazdasági teljesítménycsökkenést eredményez; (3) a vállalatok társadalmi szerepvállalását is elbizonytalaníthatja; (4) az egyenlő piaci versenyfeltételek is torzulhatnak; (5) a hazai média piaci súlya és szerepe drasztikusan csökkenhet; (6) a kommunikációs iparág jelentős munkáltatói ereje is apadhat.

A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei azt kérik, hogy a döntéshozók mindezek figyelembevételével hozzanak felelős döntést, tehát  a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában ne szavazza meg a Parlament:

• Magyar Reklámszövetség
• MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
• Interactive Advertising Bureau Hungary
• Magyar Lapkiadók Egyesülete
• Magyar Public Relations Szövetség
• Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Ma esti vendégeink Novák Péter elnök és Gulyás János alelnök a Magyar Reklámszövetségtől, témánk a március 27-én bemutatott média- és kommunikációs torta.

A Magyar Reklámszövetség és szakmai partnerei idén is összegyűjtötték a kommunikációs szakma fő számait és trendjeit. A 2024. évi média- és a kommunikációs tortát március 27-én egy minikonferencián mutatták be.
Két vendégemmel ma este megbeszéljük, milyen állapotban van a marketingkommunikációs ipar. Melyek a médiaköltés fő trendjei? Milyen összefüggéseket látunk a GDP és a médiaköltés, illetve a médiaköltés és a fogyasztás között?
Mekkora volt tavaly a teljes médiatorta? Melyek a növekvő és a csökkenő árbevételű médiatípusok? Mekkora a kommunikációs torta és mely szegmensek számait összesíti?
A beszélgetés végén kitérünk pár kényes kérdésre is, amelyek a minikonferencia végén elhangzottak.

Ma esti vendégeink Novák Péter elnök és Gulyás János alelnök a Magyar Reklámszövetségtől, témánk a március 27-én bemutatott média- és kommunikációs torta. 

A Magyar Reklámszövetség és szakmai partnerei idén is összegyűjtötték a kommunikációs szakma fő számait és trendjeit. A 2024. évi média- és a kommunikációs tortát március 27-én egy minikonferencián mutatták be.

Két vendégemmel ma este megbeszéljük, milyen állapotban van a marketingkommunikációs ipar. Melyek a médiaköltés fő trendjei? Milyen összefüggéseket látunk a GDP és a médiaköltés, illetve a médiaköltés és a fogyasztás között?

Mekkora volt tavaly a teljes médiatorta? Melyek a növekvő és a csökkenő árbevételű médiatípusok? Mekkora a kommunikációs torta és mely szegmensek számait összesíti?

A beszélgetés végén kitérünk pár kényes kérdésre is, amelyek a minikonferencia végén elhangzottak.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Azt követően, hogy március 27-én délelőtt a Magyar Reklámszövetség közzétette a 2024-es év média- és kommunikációs tortájának adatait, délután Novák Péter, az MRSZ elnöke és egyben az IAB Hungary Adex Munkacsoportjának vezetője (nyitó képünkön) a hazai digitális piacra vonatkozó számokat mutatta be az online IAB Reklámköltés Cafén. A legfrissebb AdEx riportot két szempontból is mérföldkőként említette. Egyrészt, mert az IAB Hungary elődjeként működő MRSZ Internet Tagozat 25 éve kezdett publikálni magyar online reklámköltési adatokat; másrészt, mert először számolhatott be arról, hogy az éves digitális költés a 200 milliárd forintot is átlépte. Előadásában az AdEx által évek óta vizsgált négy fő – a display, a search, a listing és az email – szegmensben zajló változásokról beszélt, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

• A hirdetők tavaly 207, 625 milliárd forintot költöttek reklámozásra a digitális térben, amely az előző évhez képest 10 százalékos növekedést jelent.
• A költések legnagyobb szegmense továbbra is a display a 111,8 milliárd forintos piacméretével, amely 2019 óta több mint a duplájára nőtt.
• A search 68,7 milliárd forintos szegmense 11 százalékos, a listing 26,4 milliárdot érő szektora 7 százalékos bővülést ért el az előző évhez képest. A listing terület hat alszegmense közül az állás részpiac 8%-os csökkenést, az ingatlan- (+25%) és a járműhirdetések (+21%) piaca azonban ismét növekedést mutatott.
• Az email marketing szegmense 13 százalékos bővülést eredményezett a 2023-as évhez képest, de még így is elmarad a 3-4 évvel ezelőtti méretétől.
• A displayen belül külön vizsgált részterületek közül a digitális videó (+10%) szektora 2024-ben is folytatta növekedési pályáját, 9,7 milliárd forintot mozgatott meg a piacon. A hagyományos tévé és digitális video aránya pedig változatlan: 9 forint tévés költésre 1 forint digitális videós költés jutott tavaly is.
• A hazai programmatic piac újra lendületet kapott, a 8,9 milliárd forintos piacméretével 23 százalékos növekedést mutatott a 2023-as évhez képest.
• A digitális audio a korábbi évekhez viszonyítva mérsékeltebb módon, de továbbra is növekedést mutatott: tavaly 22 százalékos bővüléssel 644 millió forintos költés volt tapasztalható.
• A display területen belül szereplő influencermarketing-költés – amely a 2023-as AdEx riportban jelent meg először –, a 2024-es évben már 8,1 milliárd forintos részpiacként mutatkozott, 31 százalékos bővülést elérve. Ez az összeg konzervatív becslés eredménye, mivel ennek a területnek jó részére még nem lehet rálátni. A növekedésben azonban az előző évhez képest több fizetett poszt megjelenése mellett az áremelkedés is szerepet játszott.
• A globális szereplők aránya szinte évek óta kétharmados többséget mutat a hazai szereplőkkel szemben, ám miközben a hazaiak reklámbevétele 6,5 százalékkal, addig a globális szereplőké 12,1 százalékkal nőtt a tavalyi évben.
• A 2024-es AdEx-riport újdonsága, hogy már a hazai digitális retail media piac bevételeit is tartalmazza, amelyet a PwC közreműködésével először mértek fel. A kiskereskedői önbevallás alapján a szektor 821 millió forintos reklámbevételt könyvelhetett el a tavalyi évben.

Az IAB Hungary 2024-es AdEx felmérése pdf-formátumban az IAB Hungary Dokumentumtárából letölthető.

Az IAB Hungary AdExpect 2025 felmérés eredményeit Kardos Gábor, a Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatója mutatta be.

Az AdExpect idén szintén jubilál: tizedik éve vizsgálja, hogy az adott évben mekkora digitális piaci költésre és milyen reklámpiaci trendekre számítanak a hirdetők, az ügynökségek, a médiatulajdonosok és a szolgáltatók. A kitöltők ezúttal is az IAB tagvállalatok és az IAB Hirdetői Klub képviselői, valamint az Önszabályozó Reklámtestület tagjai voltak. Az adatfelvétel február 7. és 28. között zajlott, a kérdőívet 71 válaszadó töltötte ki.

• A szakemberek 2025-ös várakozásai szerint a teljes digitális reklámpiac idén 10,9 százalékkal nőhet nagyobbra, a hazai piacbővülést pedig 7,9 százalékosra jósolják.
• A különböző szegmensek megoszlását tekintve a pénzt költők optimistábbak: a hirdetők és ügynökségek várják a legnagyobb növekedést. A felelősségi szintek alapján pedig a döntéshozók és a döntéshez közel állók számítanak nagyobb bővülésre.
• A szakterületek között a PPC-, a kommunikációs- és a social szakemberek mutatkoztak a legoptimistábbnak. Ugyanakkor a retail media szakértői szerény hazai növekedést prognosztizáltak.
• A hirdetési csatornák területén a Connected TV várható növekedésében bíznak messze a legtöbben, a toplista végén pedig a kereső-, a natív- és a display reklámok szerepelnek.
• Amikor a számok megtippelése mellett konkrét vélemények kifejtését is kérték a kitöltőktől, a válaszadók fele kommentált, és közülük minden harmadik a CTV-t említette fontos, meghatározó területként. A CTV és a videó növekedése körül erős konszenzus alakult ki.
• A szakemberek a három legfontosabb pozitív trendként az adatalapú kiszolgálást, az AI általános térnyerését és a médiafelületek nominális áremelkedését jelölték meg.
• A tavalyi évhez hasonlóan az AdExpect optimizmus-kutatást is tartalmazott. Az adatokból az derült ki, hogy a kitöltők 42%-a optimistább, mint tavaly ilyenkor, 34%-a pedig ugyanúgy áll az idei évhez, mint 2024-hez. Vagyis a válaszadók háromnegyede szerint nem rosszabbak a piaci kilátások, mint tavaly; ugyanakkor a kifejezetten pozitív vélemények aránya csökkent (45%), ami 2024-ben még 57%-os értéket mutatott.

Az IAB Hungary 2025-ös AdExpect kutatása pdf-formátumban az IAB Hungary Dokumentumtárából letölthető.

Novák Péter, az MRSZ elnöke a piaci számok kapcsán összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Összességében elmondható, hogy 2024-ben végre 2019-hez képest is reál növekedési pályára állt a kommunikációs szakma. Elsősorban a versenyszféra kommunikációs ráfordításai indukálták a piac bővülését. A 2020-ban kezdődő rendkívül volatilis időszak után az elmúlt évet már a stabil növekedés jellemezte. Bár 2024 is atipikus volt, – hiszen a stagnálás közeli gazdaság esetén kevéssé jellemző, hogy az iparágunk bővülni tud, – tavaly mégis ez történt (+7,6%).”

A médiapiaci folyamatok kapcsán kiemelte: „A médiaköltésben a 2021. évi felpattanás utáni két évben is reálcsökkenés volt tapasztalható, így fellélegezhetett a piac, hogy 2024-ben reálértéken is végre 4,5%-kal meghaladta a 2019. évit és a kommunikációs iparági szektorok összeteljesítménye is 3,9%-kal gyarapodott tavaly reálértéken. A piac bizakodását mutatja az is, hogy a közelmúltban lebonyolított 7. MRSZ Barométer felmérés válaszadóinak prognózisa szerint 2025-ben hasonló mértékű, 8% feletti növekedés várható a média reklámköltésekben és 4% feletti gyarapodás a további kommunikációs iparági szektorokban.”

Mindezekkel szemben a negyedszázados piaci számokra visszatekintve azt is hangsúlyozta: „25 év alatt drasztikusan, 43 százalékponttal csökkent a médiaköltés aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon. A nemzetközi adatok viszonylatában is rendkívül alacsony a hazai 0,47%-os adat annak fényében, hogy 2024-ben a nemzetközi átlag 0,99% volt és bár világszerte csökkent a médiaköltés/GDP mutató, hazánkban jóval nagyobb mértékben, mint a nemzetközi átlag.”

A 2024-es MRSZ Médiatorta mérete 384,4 milliárd forint

2023-hoz képest 27,3 milliárd forinttal több reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok, ami +7,6%-os változást jelent. A hazai média reklámbevétel bővülése (+5,4%) elmarad a teljes médiatorta növekményétől. A sajtó kivételével minden médiatípus – a rádió és a mozi kiemelkedő mértékben – növelni tudta reklámbevételeit.

Ötödik éve nincs változás a médiatípusok sorrendjében: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) sajtó, (5) közterület, (6) rádió, (7) mozi.

Bár a digitális reklámköltés növekedési üteme lassult, továbra is a digitális a domináns csatorna, hiszen a teljes médiaköltés 54%-át a digitális (globális és lokális együttesen) foglalja el. 2024-ben a globális szereplők még mindig pontosan ugyanakkora %-os növekedést (+12,1%) tudtak felmutatni, mint az előző évben, addig a lokális digitális szereplők növekedési mértéke a 2023-as szárnyalás (+24,2%) után – mely részben a frissen bekerülő influencer marketing adatnak is köszönhető – 2024-ben kisebb arányú volt (+6,5%). A teljes médiatortában a hirdetők digitális reklámforint ráfordításainak 35,1%-a, míg a teljes digitális reklámköltés 65%-a globális digitális szereplőknél landol. A lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál realizálódott reklámköltés az egész médiatortában 18,9%-ot, a teljes digitális reklámköltésben 35%-ot képvisel.

A pozitív irányban változó szegmensek növekedési üteme lelassult és a különbségek is csökkentek: 2024-ben a növekedésben lévő médiatípusok kisebb amplitúdójú bevételnövekedést mutatnak (+6,2-15%), mint 2023-ban (+0,6-23,6%). A legnagyobb irányú gyarapodást 2024-ben is a kisebb méretű szereplők realizálták: 2024-ben a mozi még mindig 15%-os növekménnyel tört előre és a rádió (+14,1%), is kiemelkedően teljesített. A sajtópiac 2024-ben -8,3%-os csökkenést mutatott a 2023-as alacsony növekedése (+0,6%) után.

Reálértéken a teljes médiatorta először haladja meg a 2019-es szintet: +4,5%. Egyes médiatípusok azonban még mindig nem érik el a 2019-es reálértéket. A sajtó 60%-os csökkenésben van, de a mozi is 20,9%-kal apadt. A TV-nél már javulás látható, „csak” 11,8%-os a reálértéken számolt deficit. A digitális– mind a globális, mind a lokális szegmense – számottevő (globálisan szereplők esetében pedig látványos) reálérték növekedést produkált 2019-hez képest.

Néhány médiatípus stabilitását támogatja, hogy a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, mint például TV terjesztési, sajtó olvasói vagy mozi jegybevételek. Ezek nagysága megközelíti, vagy meghaladja a reklámbevételeket is: például a mozi 2024-es jegybevétele (21,9 Mrd Ft) több mint ötszöröse a reklámbevételnek (3,9 Mrd Ft).

A globális- és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2024. évi számai kapcsán kiemelte: “Az IAB Hungary adatai alapján – amely elkészítésében már 15 éve partnerünk a Pwc – digitális reklámozásra 207,6 milliárd forintot fordítottak a hirdetők, ami 10%-os nominális bővülést és 6% feletti reálnövekedést jelent a 2023. évi 188,7 millárd forinthoz képest. A bűvülést elsősorban a videós hirdetések iránti növekvő kereslet és a programmatic hirdetések fejlődése hajtotta, emellett pedig szerepet játszottak az olyan feltörekvő területekre irányuló növekvő költések is, mint az influencer marketing vagy a digitális audió hirdetések.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2024-ben kimagasló eredményeket ért el, hiszen a szektor árbevétele meghaladta a 88,2 milliárd forintot, amely jelentős növekedést mutat a 2023-as 81,1 milliárd forinthoz képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős alapokon nyugszik, amelyet a kereskedelmi reklámbevételek dominanciája is bizonyít.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ,kereskedelmi spot’ reklámkategória 2024-ben kiemelkedően jó évet zárt, és több mint 10%-kal erősödött az előző évhez képest. A kategória teljes árbevétele meghaladta a 74 milliárd forintot, amely megbízhatóságát és stabilitását is alátámasztja. Ez a szegmens továbbra is fontos szerepet tölt be a hazai hirdetők stratégiájában, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’kereskedelmi non-spot’ kategória 2024-ben is folytatta a 2023-as trendet, és tovább növekedett. A szegmens teljes árbevétele elérte az 5 milliárd forintot, amely 2%-os emelkedést jelent a megelőző évhez képest. Ez a szegmens egyre nagyobb teret nyer a televíziós reklámpiacon, hiszen a hirdetők egyre inkább keresik az alternatív és kreatív megoldásokat.
A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó megrendelések értéke 2024-ben 2,7%-kal csökkent, de továbbra is meghaladta a 7,3 milliárd forintot. Az árubarter ügyletekbõl származó bevételek is csökkenést mutattak, míg 2019-ben ezek az ügyletek a piac 2,79%-át tették ki, addig 2024-ben arányuk már kevesebb mint 0,5% volt.

A televíziós terjesztési bevételek terén a MEME megbízásából a PwC Magyarország ismét felmérte a szektor teljesítését. A becslések szerint 2023-ban a terjesztési bevétel 72,1 milliárd forint volt, amely 2024-re 77 milliárd forintra nőtt, ami 6,7%-os emelkedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a terjesztési bevételek piacának aránya a teljes televíziós piac (reklám és terjesztés) 46,6%-át teszi ki.

Összességében a televíziós reklámpiac 2024-ben stabilan fejlődött, mind a ’Spot’-típusú, mind a ’Non-spot’ reklámkategóriák növekedést mutattak. Az ipar továbbra is stabil és ellenálló a gazdasági változásokkal szemben, miközben folyamatosan alkalmazkodik a hirdetői és fogyasztói igényekhez. A következő évek várhatóan további dinamikus fejlődést hoznak majd a szektor számára.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában, az MLE összesítése alapján 2024-ben a „net-net” nyomtatott reklámpiac bevétele 34,706 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 56,713 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2024-ben 113,312 milliárd forint. A lapértékesítésből származó bevétel mintegy 50 %-ot tesz, ki míg a hirdetési árbevétel 31 %-ot. A nyomtatott kiadványokkal kapcsolatos bevétel számos kiadó számára maradt szignifikáns bevételi forrás, bár a szórás az idei év számaiban jelentős volt, a cégek egy része a print hirdetési piacon is növekedést könyvelt el. A print láb továbbra is rendkívül erős, a teljes bevétel 81 %-áért felel.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 21,893 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 4,6%-kal nőttek. Ez jelenleg a teljes bevétel 19%-át teszi ki. A 2024-es kutatási adatok alapján az írott sajtó továbbra is sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme. A fogyasztói igényeket jelzi, hogy a NOK 2024-es extra kutatása alapján 800 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy a tegnapi napon olvasott valamilyen napilapot vagy magazint. Figyelembe véve a média széttöredezettségét, a fogyasztók rendelkezésére álló választékot, ez egyáltalán nem elhanyagolható volumen. Fentiek miatt is indokolt, hogy a napilapok áfa csökkentését a magazin piacra is kiterjessze a kormányzat, amely egy gazdaságilag hatékony hozzájárulás lenne a gazdasági nehézségek enyhítésére, hozzájárulna a digitalizáció elősegítéséhez és elősegítené az üzleti modellek továbbfejlesztését is. A NOK extra kutatása rámutatott, hogy a nyomtatott sajtóban elhelyezett hirdetések egyáltalán nem irritálóak a fogyasztók számára. Zavaró hatásuk csekély (25%), ennél alacsonyabb érték csak néhány közterülti hirdetési forma (járműreklám, megállókban levő hirdetések) esetében figyelhető meg. Az MI-alkalmazások megjelenésévél a globális médiapiac tovább növekszik, a nemzeti médiapiacok mérete azonban csökken. A platformok részéről továbbra sem alakult ki transzparens gyakorlat, hogy a felhasznált tartalmakért jogdíjat fizessenek a kiadóknak. Emiatt fontos még erőteljesebben küzdeni a kiadókat illető szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében, hiszen az MI vállalatok is a kiadók tartalmainak és tudásának felhasználásával teremtenek értékeket a maguk számára.”

Tóth Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2024. évre erős stabilizálódást mutat, előző évhez képest mintegy 6,2%-os bevétel növekménnyel. A közterület média továbbra is őrzi meghatározó helyét a tömegmédiumok körében, amelyhez jelentősen hozzájárul a piaci eszközállomány folyamatos minőségi, elsősorban digitális fejlesztése és cseréje. A teljes médiapiaci részesedés hamarosan eléri a 10%-ot. Ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány eléri a 13.4%-ot. 2024. évben elkészült az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében már közel 36.000 db reklámeszköz került hivatalos nyilvántartásba. 2024 nyarától már csak az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket szabályosan értékesíteni. A 2025. évben további érdemi lépések történnek annak érdekében, hogy a hirdetők által elvárt szolgáltatások az országban minden egyes településen magas színvonalúak legyenek, különös tekintettel a településkép rendezésére.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „Magyarországon a rádiós kínálatot a közszolgálati rádiók mellett 80 kereskedelmi és 74 közösségi jellegű rádiós médiaszolgáltatás alkotja. Az összesen 159 médiaszolgáltatásból álló földfelszíni rádiós kínálatból 154 szolgáltatás a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződés alapján működik. Az egyetlen országos kereskedelmi csatorna a Retro Rádió mellett további 153 körzeti, helyi, illetve kisközösségi rádiós médiaszolgáltatás üzemelt összesen 225 frekvencia igénybevételével. A 2024/IV. negyedéves NMHH-Kantar-Hoffmann-M-Meter által készített hallgatottságmérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,5, míg hetente 7,3 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 66 százaléka napi szinten, míg 89 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót. A rádióhallgatással töltött idő átlagosan majdnem 4 óra, ami igen magasnak mondható. A rádió továbbra is széles körben elérhető, akár mobil eszközökön keresztül is könnyen hozzáférhető, így a hirdetők számára vonzó lehetőséget kínál. Ráadásul a hagyományos rádiók is egyre inkább integrálják a digitális platformokat, például a közösségi médiát és a podcasteket, ami új lehetőségeket teremt a hirdetők számára. 2024-ben az előző évhez képest a rádiós piac hirdetési bevétele 14 százalékkal emelkedett, ami a gazdasági környezetnek és a hirdetési költségvetések növekedésének egyaránt köszönhető volt. A rádiók összefogása révén sok hirdetőhöz eljutott az az információ is, hogy hetente, több mint 7 millió embert érnek a rádiók az országban, amivel a rádió továbbra is tömegmédium.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising médiaértékesítési igazgatója kiemelte: „A mozis szektor 2024-ben újabb rekordot ért el, 15%-os növekedéssel, így a mozis reklámpiac immár egy 3,9 milliárd forintos szeletet tesz ki a médiatortából. Ezt az eredményt nagymértékben segítette a blockbuster filmek erős jelenléte, például az Agymanók 2., a Gru 4., a Dűne: Második rész, valamint a magyar produkciók, mint a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled, amelyek egyre nagyobb közönséget vonzanak a mozikba.
A mozis hirdetési kedv is élénkül, hiszen egyre több márka ismeri fel a mozi reklámok páratlan elérését és a nézők magas fokú elköteleződését. A mozi mint reklámfelület egyedülálló hatékonyságot biztosít: itt a nézők végig nézik a reklámszpotokat, elkapcsolási lehetőség nélkül, teljes figyelemmel, ráadásul mindezt hatalmas, akár 400 négyzetméteres vásznon.

Ezek a tényezők együttesen tovább erősítik a mozit, mint prémium hirdetési platformot. 2025-ben tovább fokozódhat a mozik lendülete, hiszen ismét számos kiemelt film érkezik a vásznakra. A várva várt folytatások között szerepel az Avatar, a Mission: Impossible, a Superman és a Jurassic Park következő része, valamint olyan új nagyszabású produkciók, mint az F1, a Minecraft és a Michael Jackson életéről szóló film. Ezek a filmek várhatóan tovább növelik a nézőszámokat és erősítik a mozis reklámpiacot.”

Az MRSZ Kommunikációs torta (2024) mérete 7,6%-kal gyarapodott: 715 milliárd forint

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A Non-Médiatorta (2024) mérete 331,2 milliárd forintot tett ki. 2024-ben a kommunikációs iparági szektorok összességében már reálértéken számolva is enyhe, 3,9%-os össznövekedést mutattak. 2024-ben szinte minden kommunikációs szektor növekedni tudott: Az adatvezérelt szelet (5,5%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások (5,3%) és a PR (3,9%) reálérték volumennövekedéssel állnak a dobogós helyeken. Az ambient terület nominálisan bár stagnált, de reálértéken mínuszba futott, ezzel az egyedüli kommunikációs tortaszelet, amely reálértéken csökkent. A rendezvény szektor növekedése a 2023-as szárnyalás után kisebb mértékben növekedett tavaly.”

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ újraválasztott elnöke kiemelte: „Az ügynökségi bevételek dinamikusan nőttek a piaci hirdetőknek dolgozó médiaügynökségeknél, elsősorban a média árak növekedésének betudhatóan. Ennél visszafogottabban nőttek a jelentős mértékben állami megbízásokon dolgozó ügynökségek bevételei, mind a kreatív, mind a média oldalon. A piaci ügyfeleknek dolgozó kreatív ügynökségek is az infláció felett tudták növelni bevételeiket, így összességében az előzetes szakértői becslésünk egy 9,1%os növekedést mutat 2024-re ezen a területen.

Fontos megjegyezni, hogy bár ez reálértéken is növekedő bevételt jelent a szektorban, a bér-, működési és alvállalkozói költségek ennél jelentősen nagyobb arányú átlagos növekedése miatt, a profitabilitás inkább csökkenhetett az előző évhez képest.”

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2024-es költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A rendezvényszektor vállalati eseménymarketing piacának árbevétele 2024-ben 78,4 milliárd forint volt és 4,3%-os növekedést mutatott éves szinten, ami azt jelenti, hogy a rendezvényszektor visszaállt a normál növekedési pályára a 2023-as, közel 23%-os – a Covidot követő extrém keresletet mutató – kiugró növekedés után. A legfrissebb nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy a személyes találkozások iránti igény tovább erősödik az AI-vezérelt világban. Az európai rendezvényszervezők 82%-a jelezte, hogy 2025-ben olyan eseményeket fog szervezni, amelyek személyes jelenlétet is igényelnek.”

Hivatal Péter, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség alelnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: „Az adatvezérelt piac stabil, a pontosabb mérést lehetővé tevő módszertani váltás után is, inflációt meghaladó növekedést mutatott 2024-ben. A turbulens jövőkép előtérbe hozza a hatékonyságot, ilyenkor az adatvezérelt eszközök és csatornák is egyre inkább kulcselemmé válnak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos meglévő tudás és integrációs tapasztalat is a terület további erősödését vetíti előre.”

„A marketingkutatás piaca 2024-ben is növekedni tudott, ami mindenképpen sikernek tekinthető, figyelembe véve, hogy a legnagyobb megrendelők nehéz évet tudhatnak maguk mögött, ami főleg a fogyasztás alacsony dinamikájának köszönhető. Ugyanakkor ez a növekedés reálértéken csak minimális bővülést jelent, összességében tehát inkább egy stabilizációról beszélhetünk a 2023-as jelentősebb (bár reálértéken ott is szűkebb) növekedés után.” – elemezte az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője, Bacher János kiemelte: „2023-ban a kommunikációs torta szereplői közül a marketingkutatás érte el az egyik legmagasabb növekedési ütemet. Számítottunk rá, hogy 2024-ben a növekedés ezt a szintet már nem fogja elérni. Örülünk ugyanakkor, hogy az adatbőség időszakában az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra és üzleti döntéshozatalukban jelentős szerepet szánnak a kutatási szakma által értékes tudásnak.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „A PR-szakterület láthatóan tovább erősödött 2024-ben, amit a turbulens geopolitikai helyzet és a gyorsuló technológiai változások is elősegítenek. A PR-ügynökségek egyre inkább stratégiai tanácsadók is, nélkülözhetetlenek a reputáció védelmében, a sokféle érdekgazda közti eligazodásban. A mesterségesintelligencia-megoldásokkal pontosabbá válhat az adatfeldolgozás és -elemzés, automatizálhatóak az időigényes, de önmagukban viszonylag alacsony értékű folyamatok. Az így felszabaduló szakértői idő és tudás jóval magasabb hozzáadott értéket kínál a megbízók számára. Ez már látszik a számokban is, a tavalyi év kétszámjegyű bővülést hozott a klasszikus PR-szolgáltatások terén. Valamelyes csökkenést látunk a reklámügynökségi és médiatervezői-vásárlói szolgáltatásoknál, viszont markáns növekedést az influencer marketing területén. Ellentétes a mozgás az ügynökségi M&A tevékenységben nemzetközi és hazai szinten: míg a globális trendek egyértelműen a konszolidáció irányába mutatnak (ld. Omnicom–IPG egyesülés), addig a magyar PR-ügynökségek továbbra is rendkívül fragmentált piacot alkotnak. A 2025. évi várakozásaink vegyesek: miközben a világgazdasági helyzet rendkívül bizonytalan, ez egyben hatalmas lehetőségeket is tartogathat a PR-ügynökségek hagyományosan erős szakterületein, a reputáció- és változásmenedzsmentben vagy a kríziskommunikációban.”

Bálint amellett, hogy családjának élt, kiemelkedő szereplője volt az elmúlt évtizedekben a hazai reklámszakmának. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar médiapiacot minden korábbinál jobban megismerjük. A médiakutatás és -auditálás, a közönségmérés, hallgatottsági és olvasottsági adatok gyűjtésének tökéletesítése területén kimagasló eredményeket ért el. Minden szereplő számára pótolhatatlan tudást adnak az általa lefektetett innovatív módszertan alapján gyűjtött adatok. Szabadidejében is az értékek felé fordult, hiszen veterán autókat gyűjtött és versenyek gyakori résztvevője is volt. Bálint halála mind emberileg, mind szakmailag betölthetetlen űrt hagy maga után.

Őszinte és mély részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak, feleségének, fiának és lányának. Nyugodj békében, Bálint, hiányozni fogsz. Emléked és munkásságod tisztelettel megőrizzük.

Gulyás János leköszönő elnök a 2018. december és 2024. október közötti elnökségi időszakáról tartott beszámolója során kitért arra, hogy ismét mozgalmas hat év van a szakma és a szervezet mögött. Hozzátette, elégedettséggel tölti el, hogy a szakmai szervezet ebben az időszakban is kiemelten aktív érdekképviseleti tevékenységével további eredményekkel tudta segíteni az iparágat a kormány stratégiai térképére helyezve a reklámipart; a COVID ideje alatt a kommunikációs  szereplők terheinek csökkentésére és a szektort támogató kormányzati intézkedésekben jeleskedve; és végre 2019-ben sikerült elérni a reklámadó felfüggesztését is; míg a kormányzattal, szabályozókkal bizonyos témákban és ügyekben valós szakmai párbeszéd alakult ki a hosszú évek alatt, amely most éppen a közterület szabályozása kapcsán mutatkozik meg. „Ezek az eredmények természetesen nem csak az elnök munkájának köszönhetőek, hanem az ebben a két ciklusban aktív MRSZ tisztségviselőkkel (pl.: ügyvezetőségi és elnökségi tagokkal, tagozati vezetőkkel) elért közös sikerek: Köszönöm minden 2019-2024 között reklámszövetségi tisztségviselőként dolgozók munkáját. Külön büszke vagyok arra, hogy az MRSZ olyan transzparens és demokratikus szakmai szervezet, amely alapszabályában rendelkezik arról, két (3-3 éves) elnöki ciklus után ugyanaz a személy nem indulhat a választáson, nem jelölhető. Ezért most elnökként átadom a stafétát, de tagként továbbra is aktív maradok az egyesületben” – zárta elnöki beszámolóját a közgyűlésen Gulyás János.

A 2024-2027-es periódusra megválasztott elnök, Novák Péter az eredmények ismertetése utána hangsúlyozta: „Nagyon köszönöm a Reklámszövetség tagságának megtisztelő bizalmát és gratulálok a Magyar Reklámszövetség frissen megválasztott elnökségi- és felügyelőbizottsági tagjainak is,  akikkel az elkövetkezendő három évben együtt dolgozhatunk. Mindig is fontosnak tartottam a szakmai szervezetek szerepét iparágunk jövőjének alakításában, ezért is vettem részt a Magyar Reklámszövetség munkájában az utóbbi 25 évben. Az előző elnökségi ciklusban, Gulyás János vezetésével elindított projekteket folytatni fogom, nagy hangsúlyt fektetve az elnökség, tagozatok, tagságunk még aktívabb bevonására, utóbbi bővítésére, valamint a többi iparági szakmai szervezettel történő együttműködésre. Az MRSZ, mint a reklám, média és kommunikációs iparág ernyőszervezete jövőre lesz 50 éves, mely megfelelő mérföldkő – a megemlékezés mellett – a közös gondolkodásra és tennivalók meghatározására iparágunk jövőjével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a kommunikációs ipar az emberek jóllétét és a fenntartható fejlődést szolgálja.”

A közgyűlésen az elnökség Hivatal Pétert MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag díjjal tüntette ki. Hivatal Péternek kiemelkedő szerepe volt a korábbi reklámtorta, a mai média- és kommunikációs „torta” piaci számok és indexek előállításában és megreformálásában hosszú éveken keresztül. Emellett aktívan hozzájárult a társszervezetekkel való közös együttműködések, egyeztetések gördülékeny megvalósításában – írják.

A Magyar Reklámszövetség eddig hét szakembernek adományozott MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag címet. Hivatal Péter elismerését az ügyvezetőség teljes összhangban terjesztette elő, amelyet az MRSZ elnöksége egyhangúlag szavazott meg. A díjat azon nyugdíjkorhatárt elért szakembereknek ítélheti oda az egyesület, akik rendkívül sokat tettek a reklámszakmáért az MRSZ keretein belül.

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége (abc sorrendben):

Novák Péter elnök

Hirdető szektor:

• Bányász Lívia – Unilever Magyarország Kft.
• Blaumann Debóra – ERSTE BANK HUNGARY Zrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Kovács Tibor – Ringier Hungary Kft.
• Lipták Tímea- Central Médiacsoport Zrt.
• Pusztay András – Van Másik Zrt.  (Telex.hu)
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Csermely Ákos – Média Hungária Bt.
• Gulyás János – Wavemaker Hungary Kft.
• Mező László – EssenceMediacom Magyarország Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Szabó Edina – OMG Hungary Kft.
• Turóczi András – Dentsu Hungary Kft.

Elnökségbe került tagozati képviselők:

• Gandera Balázs – Intren Kft. / IAB Hungary képviseletében
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda / Jogi Tagozat képviseletében
• Jamniczky Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. / OOH Tagozat képviseletében

Elnökség további tagozati képviselői:

• Hantosi Bálint, OOH Tagozat vezető (Scores Group Kft.)
• Sopov István, IAB Hungary elnök (Sales Contact Kft.)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Pánczél Gabriella – Nestlé Hungária Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.