Az együttműködés a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) hatálya alá tartozó termékek reklámozására terjed ki, különös tekintettel a felelős, transzparens és szakmailag megalapozott kommunikációra. A megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet szakmai partnerként működik együtt az etikus gyógyszerkommunikáció támogatásában, a panaszügyek egységes elbírálásában és az önszabályozó gyakorlat fejlesztésében.

A Generikus Egyesület célja, hogy tagjai a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe alapján, a Magyar Reklámetikai Kódex szellemében működjenek, és a reklámozási gyakorlat során az ÖRT szakmai tapasztalatára támaszkodjanak. Az ÖRT az etikus reklámozás független szakmai fóruma, amely a jogszabályok mellett a reklámetikai normák érvényesülését, a fogyasztói bizalom és a szakmai hitelesség erősítését tűzte ki célul.

„A gyógyszerreklámozás az egyik legérzékenyebb kommunikációs terület, ahol a szakmai pontosság és a fogyasztók védelme egyszerre követelmény. Az ÖRT számára ez a megállapodás nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősségvállalás is – hiszen a független önszabályozás erejével támogatjuk a tisztességes piaci gyakorlatot.” – mondta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

„A Generikus Egyesület tagjai számára kiemelten fontos, hogy a gyógyszerkommunikációban a hitelesség, a szakmaiság és az etika kéz a kézben járjon. Az ÖRT-vel kötött stratégiai partnerség biztosítja, hogy a reklámok megfeleljenek a legmagasabb etikai és jogi követelményeknek.” – hangsúlyozta Dr. Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke.

„A megállapodás gyakorlati segítséget jelent tagjainknak a napi munkában, és egyben garancia arra, hogy a gyógyszerreklámokban megjelenő információk szakmailag megalapozottak, a fogyasztók számára pedig biztonságosak és érthetőek legyenek.” – tette hozzá Dr. Oros Dóra, a Generikus Egyesület igazgatója.

„A gyógyszer a kommunikáció egyik legszabályozottabb, de egyben legnagyobb reklámköltést generáló kategória. Ezzel a partnerséggel az a célunk, hogy az etikus reklámozás ne csak kötelezettség, hanem piaci előny is legyen – egy olyan területen, ahol a bizalom mindennél fontosabb.” – emelte ki Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A folyamat során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan szakmai alapokra helyezzük az együttműködést, amelyek valódi értéket teremtenek az ágazat számára” – fogalmazott Karaszi Erika, az Élelmezés-egészségügyi munkacsoport vezetője.

A két szervezet a megállapodás tényét a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi, és évente közösen értékeli az együttműködés tapasztalatait. A kezdeményezés hozzájárul a magyar gyógyszerkommunikáció transzparens, felelős és önszabályozáson alapuló fejlődéséhez.

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára elmondta: „Az eset rávilágít arra, hogy a reklámszakmában milyen fontos az önszabályozás szerepe és a gyors reakció. A Nissan meghallotta a fogyasztók és a társadalom kritikáját, és saját hatáskörben hozott döntést a reklám visszavonásáról.”

A reklámszakma szereplői számára kiemelten fontos, hogy a kommunikáció során figyelembe vegyék a társadalmi érzékenységeket és az etikai normákat. Az ÖRT továbbra is támogatja a felelős reklámgyakorlatot és hisz abban, hogy az önszabályozás és az előzetes megfelelés kiemelt szerepet kap minden egyes reklámozó vállalkozás életében.

Az ÖRT felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex – amelyet a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) közösen gondoz – célja, hogy hatékony segítséget nyújtson, etikai iránymutatást adjon a reklámkészítésben résztvevő szakemberek számára.

Az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar Reklámszövetség a közelmúltban jelentősen módosította, 24 szakmai szervezet pedig már alá is írta a Magyar Reklámetikai Kódexet. A felülvizsgált kódex június 30-án lép hatályba, és kiemelten témái közé sorolható a környezetvédelem, az új formájú digitális reklámok, az influenszermarketing, a gyermek- és fiatalkorúak védelme, a szerencsejáték vagy az egészséges testkép támogatása. Részletesebb szabályokat vezet be továbbá számos termékkategóriában, az egészségügyi termékektől és kozmetikumoktól az élelmiszereken, italokon és étrendkiegészítőkön keresztül a járművekig.

„Az új kódex hatálybalépésére tekintettel javasoljuk az érintett vállalkozások, illetve iparágak számára, hogy vizsgálják felül hirdetési gyakorlataikat – javasolja dr. Laczkó Máté, a Baker McKenzie ügyvédje. – A szabályozásban foglalt elvek emellett iránymutatásként szolgálhatnak azoknak a piaci szereplőknek is, akik ugyan nem aláírói a kódexnek, de bizonytalanok abban, hogy kereskedelmi gyakorlataik megfelelőek-e.”

Az új kódex alapjaiban módosította a környezetvédelemmel kapcsolatos cikkelyt, és a – termék vagy cég környezetre gyakorolt pozitív hatásáról szóló – „zöld állítások” szabályozásával elébe megy az EU még csak tervezett irányelvének is. A hirdető nem hivatkozhat saját érdemeként olyan környezeti előnyre, amely kötelező jogszabályi előírásból ered vagy az érintett piacon általános gyakorlatnak tekinthető. Zöld, illetve ökológiai jelzők – például környezetbarát, környezettudatos, öko, bio, organikus – csak abban az esetben használhatók, ha azt megfelelő EU-s vagy belföldi szervezet védjegye igazolja. A szabály alól nincs kivétel, így védjegy nélkül akkor sem tehető ilyen állítás, ha egyébként tudományosan alátámasztott lenne.

Az új kódex emellett tiltja az élelmiszer-, illetve energiapazarlás ábrázolását, a jogszabály által már betiltott egyszer használatos műanyagok megjelenítését, a hulladékkezelést pedig preferált szelektív hulladékgyűjtésként bemutatni.

Az új Kódex reflektál a digitalizáció legújabb technikai vívmányaira. A szabályozás körébe került így például a virtuális és kiterjesztett valóság, az okoseszközök, a keresőhirdetés, a terméket, szervezetet vagy szolgáltatást népszerűsítő reklámjáték (advergame), a folyamatokat játékszerűvé tévő játékosítás (gamification) és a játékon belüli reklám (in-game advertising) is. A kódex beépítette továbbá az úgynevezett sötét mintázatok – a fogyasztók online döntéseit manipuláló kereskedelmi gyakorlatok – uniós szabályozását is.

Önálló cikkelyt kapott a korábban nem szabályozott influenszermarketing is. Ilyennek minősül – a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozó iránymutatásával összhangban – minden tartalom, amelyet az influenszer gazdasági érdekből készített vagy tett közzé, az influenszer pedig a követőtábor nagyságától függetlenül bárki (ideértve a kitalált személyeket is), aki az interneten gazdasági célból tartalmat közöl.

Szponzoráció esetén az influenszerreklámnak első helyen – például az első képen, a címben, címke vagy hashtag alkalmazásával – kell egyértelműen utalnia az ellenszolgáltatás tényére. Az ilyen reklámért az influenszert, a reklámozót és a közreműködő vállalkozásokat – például az ügynökséget vagy a médiavállalkozást – egyetemleges felelősség terheli.

A Kódexen végigvonul az elvárás, hogy a reklámok az egészséges életmódot pozitív színben tüntessék fel. Ezek a szabályok külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi termékek, kozmetikumok, élelmiszerek és étrendkiegészítők reklámozására vonatkozó speciális szabályozásban.

Az alkalmazott modellek (és utómunkálatok) nem népszerűsíthetik az extrém vékony testalkatot, a kozmetikumok pedig csak korlátozásokkal reklámozhatók fiatalkorúaknak. Ezen reklámok nem használhatják ki a fogyasztó környezetvédelmi aggályait és nem építhetnek a környezetvédelmi tudatosság hiányára. Az élelmiszerhirdetések pedig nem tüntetheti fel negatív színben azokat, akik aktív, egészséges életmódot folytatnak.

Jelentős változás, hogy az új kódex speciális szabályokat vezetett be a korábban külön nem szabályozott étrendkiegészítőkre. „Ezen szabályok közül a legfontosabb, hogy az étrendkiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészség fenntartásán, nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségleteit elégíti ki.”

A járművek reklámozásának szabályozása több ponton kiegészült: így például a terepjárók és összkerékmeghajtású járművek nem hirdethetők környezetkímélőként, a vezetői asszisztensrendszer és hasonló technológiák nem ábrázolhatók úgy, mint amelyek helyettesítik a vezetőt és a vezetői képességeket. Környezetvédelmi okokból a reklámban lehetőség szerint úgy kell bemutatni az autót, hogy abban egyidejűleg több ember ül.

A szerencsejátékokra vonatkozó szabályok is kiegészültek. Ezek reklámja nem sugallhatja, hogy aki többet kockáztat, az többet is nyer, illetve azt sem, hogy alkalmas anyagi veszteségek visszanyerésére. Emellett nem célozhat fiatalkorúakat, illetve nem építhet kiszolgáltatott csoportokra. Korábban nem szabályozott területként a kódexbe került a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

A 2023. június 30-tól hatályos új Kódex a 2015-től alkalmazott magatartási szabályok gyűjteményét váltja fel, korszerűsítve és összhangba hozva azt (1) a nemzetközi önszabályozási sztenderdekkel, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Reklám- és Marketingkommunikáció Kódexének 2018. évi átdolgozott kiadásával; (2) a hazai jogszabályi- társadalmi környezeti változásokat; (3) a szakma fejlődését, a digitalizációnak köszönhető technológia és médiafogyasztási változásokat és (4) a Kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve (5) 24 szakmai és civil szervezet véleményét, módosítási javaslatait beledolgozva.

Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója az ünnepélyes aláírás alkalmával mondott köszöntőjében kiemelte: „A reklám komoly gazdasági tényező, és akkor tud sikeresen haladni a gazdaság sztrádáján, ha az útviszonyoknak megfelelően halad. A kódex, mint a reklámszakma KRESZ könyve eligazít bennünket, hogy merre és meddig lehet menni, mire vigyázzunk az úton. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nagy gondossággal elkészített kódex minden helyzetre kellő útmutatást ad.” Beszédében többek közt kiemelte: Az aláíró szervezetek és azok tagvállalatai, – reklámozók, ügynökségek és média – külön-külön is etikusak, de a közös kódexünkben lefektetett közös értékek biztonságot jelentenek a cégeknek és a fogyasztóknak is. A kódex tehát nemcsak ígéret, hanem most itt, a tanuk előtt tett ünnepélyes fogadalom.”

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: „Nagy érdemként tartjuk számon, hogy Magyarországon az MRSZ honosította meg és alkotta meg az első Reklámetikai kódexet 1981-ben. Majd az Önszabályozó Reklám Testület létrejöttével a két szervezet közösen, példaértékű együttműködéssel újítja meg 5-8 évente ezt a szakmai konszenzuson alapuló dokumentumot. Az önszabályozás és etikus reklámozás fontosságát mutatja, hogy ma már a reklámipar jelentős része (hirdetők, a reklámokat közzétevő média és a reklámkészítő ügynökségek) önkéntesen vállalják, hogy az ebben a normagyűjteményben rögzített etikai normák szerint készítik reklámjait. Tapasztalataim szerint a reklámkészítés gyakorlatába az utóbbi évtizedekben beépült a kódex rendelkezéseinek alkalmazása és az arra való odafigyelés. A modernizált kódex értelmezésében segíteni fogjuk a teljes szakmát tematikus workshopokkal és praktikus útmutatóval is.

A legjelentősebb módosítások és új tartalmak a Kódexben:

„A tartalmi változás tekintélyes mértékű: szinte minden cikkely szövege módosult, kiegészült és az alkotók új fejezeteket is beemeltek. A kódex logikailag is áttekinthetőbbé vált egyes fejezetek összevonásával és időközben hangsúlyossá vált témakörök önálló cikkelybe rendezésével. A normagyűjtemény értelmezését segíti a jövőben, hogy a legtöbb szakasz elejére a blokk témáját, tárgyát egyértelműsítő definíciókat is beillesztettünk. A jelenlegi módosítással elmondható, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex új változata a korábbi normagyűjteménynél és a jogszabályi előírásoknál részletesebb és olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él” – foglalta össze a kódex főbb változásait Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára

Kibővült az általános reklámtilalmak (3. cikkely) a társadalmi etikai normák és a közízlés ingerküszöbének változásaira reagálva nemcsak a tilalmakat aktualizálva, de mérvadó reklámozói magatartásformák preferálásával is irányt mutatva, például törekvés a sokoldalú emberábrázolásra vagy a testképet digitális módon torzító manipulációk elkerülése.

Az új Kódex változatban önálló fejezet alatt és jelentősen átdolgozva jelenik meg az adatvédelem (8.cikkely) tekintettel a 2018-tól érvényes uniós (GDPR) és hazai adatvédelmi jogi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra.

A gyermek és fiatalkorúaknak szóló reklámozás, vagy a szerepeltetésükkel készült reklámoknak két külön fejezetet is szentel a kódex (12.cikkely és 29 cikkely) és mindkettő tekintélyes mértékű átdolgozáson esett át, de a gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló kitételek az egyes iparág specifikus részekben is megjelennek, amely mutatja, hogy a reklámtevékenység során ennek a szempontnak a fontossága jelentősen nőtt.

Teljeskörű átdolgozáson esett át a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámokról szóló rész (22. cikkely): az eddig 7 bekezdésből álló blokk 20 bekezdésnyire bővült és tartalmi változása tükrözi az ezen a téren az elmúlt években bekövetkező számottevő társadalmi hozzáállásváltozást.

A korábbi, csak alkoholos italok reklámjára vonatkozó szabályok kibővültek azokra az alkoholmentes italokra is, amelyek alkohol tartalmú ital márkanevét viselik (18.Cikkely), amit a megújult szakaszcím is egyértelműsít. Új tartalomként került be közvetlenül a szerencsejátékokat szabályozó cikkely után önálló szakaszként a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is (21. Cikkely).

Tekintélyes átdolgozáson esett át a Kódex III., digitális térben közzétett reklámokat szabályozó teljes fejezete a szakmai- és digitális fejlődést lekövető módosításokkal. Ezek közül kiemelkednek az influenszer marketingre vonatkozó szabályok (27. cikkely), amelyek vadonatúj szakaszban jelennek meg az új Kódexben a szakmai gyakorlatokból és tapasztalatokból merítkezve és a Gazdasági Versenyhivatal korábban kiadott ajánlásainak tartalmára támaszkodva.

Rekordszámú szakmai szervezet és azok teljes tagsága veti magát alá a modernizált reklámetikai normagyűjtemény előírásainak

Az új Magyar Reklámetikai Kódexben rögzítettekkel egyetért a szakma 24 legnagyobb szövetsége, testülete, egyesülete, s e szervezetek vezetői aláírásukkal hitelesítették, hogy a szervezetek tagjai a Kódex előírásait magukra nézve is kötelező érvényűnek ismerik el.

A megújult Magyar Reklámetikai Kódexet aláíró szervezetek (abc sorrendben):

1. Direkt és Interaktív Marketing Szövetség
2. Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
3. Helyi Rádiók Országos Egyesülete
4. Interactive Advertising Bureau Hungary
5. Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
6. Magyar Édességgyártók Szövetsége
7. Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
8. Magyar Energiaital Szövetség
9. Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
10. Magyar Márkaszövetség
11. Magyar Marketing Szövetség
12. Magyar Reklámszövetség
13. Magyar Sörgyártók Szövetsége
14. Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
15. Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete
16. Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
17. Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
18. Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
19. Önszabályozó Reklám Testület
20. OOH Szövetség
21. Piackutatók Magyarországi Szövetsége
22. POPAI
23. Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete
24. Reklám Világszövetség Magyar Tagozata

A három reklámszakmai szervezet fontos felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a jövőben a hazai reklámipar még nagyobb figyelmet szenteljen a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokra a reklámok készítése során. A vállalás túlmutat a Magyar Reklámetikai Kódexen – amely a reklámok tartalmi kérdéseire vonatkozik, és amely szintén kiemelten foglalkozik a környezetvédelem kérdésével –, mert a reklámok tervezési, gyártási és közzétételi szempontjaira is kiterjed. A szakmai szervezetek csatlakozásra hívják a reklámkészítésben résztvevő cégeket, a reklámozókat, az ügynökségeket és a közzétevő médiát. A csatlakozó vállalatok a Green Pledge használatára abban az esetben lesznek jogosultak, ha legjobb gyakorlatuk bemutatásával bizonyítják a Green Pledge elveinek megvalósulását, melyet a három szakmai szervezet képviselőiből álló szakmai zsűri bírál el.

„A jövő nemzedék számára kulcsfontosságú a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésköre. Egy felelős társadalom minden szereplője részére a kihívás mellett egyben felelősség is, hogy tegyen az élhető jövőnk érdekében. Nagy öröm számomra, hogy a fogyasztói magatartást befolyásolni képes reklámipar felelősen, előre mutatóan gondolkozik, a Green Pledge keretében pedig konkrét vállalásokat fogalmaz meg és csatlakozási felhívást tesz közzé a szakmai szereplők számára” – fogalmazott Prof. dr. Bándi Gyula az esemény díszvendége, zöld ombudsman, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

„Ma már a környezetvédelem és fenntarthatóság kiemelt fontosságú egy vállalat működési stratégiájában. A zöld szemlélet már az alapanyagok beszerzése, az energiafelhasználás, a gyártási folyamat mellett a termékek, szolgáltatások marketing aktivitásában is rendkívül fontos szereppel bír. Az MMSZ-nél hiszünk a jó gyakorlat erejében, ezért készítettük el az MMSZ Zöld Tagozata közreműködésével és a két társszakmai szervezettel közösen a Green Pledge vállalást és invitáljuk csatlakozásra tagjainkat, hiszen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél több hirdető éljen a zöld vállalás lehetőségével. Meggyőződésem, hogy a Green Pledge vállalás szempontjait betartva felelős és előremutató projektek születnek majd, amelyek jó példaként történő megosztása inspiráló lehet minden reklámipari szereplő számára” – emelte ki Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke.

„A piac vezető ügynökségei már jelenleg is figyelembe veszik a környezetvédelmi és a fenntarthatósági szempontokat a reklámok tervezése és kivitelezése során, ám biztos vagyok abban, hogy a Green Pledge mögötti összefogás a megbízókkal, valamint a filmgyártók bevonása további ösztönzést ad a MAKSZ tagjai számára a témában felelős, előrelátó gondolkodáshoz” – hangsúlyozta Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke.

„A környezetvédelem és fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése fontos a reklám tartalmában és annak elkészítése során is.  A Green Pledge egy vállalás, de egyben segítő iránymutatás is reklámipar valamennyi szereplője számára. Büszke vagyok arra, hogy a reklámipar szakmai szervezeteinek összefogásával elkészült vállalás létrehozásában az ÖRT, mint a felelős kommunikációban aktív szerepet játszó szervezet komoly részt vállalt. A Green Pledge egyben segítséget és útmutatást is ad a reklámszakma szereplői számára” – fogalmazott dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

Az MRSZ egyetért a pedofília elleni szigorúbb fellépéssel és továbbra is erősen támogatja a gyermek és fiatalkorúak védelmét, ennek részeként különösen a pornográf tartalmak elérhetővé tételének tiltását a 18 éven aluliak számára. Emellett a Reklámszövetség ezután is fellép a szexualitást öncélúan ábrázoló reklámtartalmakkal szemben.

Az MRSZ ugyanakkor aggasztónak véli a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összekapcsolását a reklám és média törvények módosító szövegtervezetében. Mivel a nem heteroszexuális nemi identitású, törvényes módon élő emberek is azonos jogokkal rendelkeznek alkotmányos alapjogból fakadóan, mint bárki más, így ezen témák, személyek megjelenítésének ilyen módú korlátozása a reklámokban, a szexuális kisebbségek kirekesztése a tömegmédia műsoraiból azt a felelősségteljes és sokszínű emberábrázolást akadályozza, amely lehetővé teszi a tolerancia és elfogadás értékei mentén a világ és a benne élő emberek változatosságának bemutatását és a pozitív kulturális változásokhoz hozzájárulva a negatív sztereotípiák megszüntetését.

Az MRSZ több évtizedes reklámszakmai önszabályozó tevékenységében mindig is kiemelt fókuszt kapott a gyermekkorúak és fiatalkorúak védelme és a szexualitás öncélú megjelenítése elleni fellépés. A Magyar Reklámetikai Kódex külön cikkelyekben rögzíti ezeket a rendelkezéseket és az MRSZ elítél minden olyan reklám tartalmat, amely nem felel meg a hatályos törvényi előírások és a kódex vonatkozó passzusainak[1]. De elfogadhatónak tartja a sokszínű emberábrázolás részeként az olyan, – a jelenleg hatályos törvényi előírásoknak és reklámetikai kódexnek szintén megfelelő, – eltérő nemi identitású személyek megjelenítését a reklámokban, amelyek felelősségteljesen a tolerancia és elfogadás jegyében kerülnek bemutatásra[2].

[1] MRSZ állásfoglalás az „Icuka PIROS a nyár a CBA-ban” reklámfilmről

https://mrsz.hu/cmsfiles/1b/8e/MRSZ_sajtonyilatkozat_CBA_reklam_19.08.14..pdf

[2] MRSZ állásfoglalás a Coca-Cola #loveislove kampány

https://mrsz.hu/cmsfiles/70/c2/MRSZ_coca-cola_alasfoglalas_honlapra.pdf

A nemzetközi ajánlások szerint öt-hat évente célszerű felülvizsgálni a Reklámetikai Kódexet. Ráadásul az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) kódexe, amely világszerte a reklámetikai kódexek „ősanyja”,  2018-ban frissült, így célszerű figyelembe venni annak új szempontjait.  Vizsgálni kell továbbá a hazai és EU-s jogszabályoknak, azok szóhasználatának való megfelelőséget is. Ezek már önmagukban is indokolttá teszik a felülvizsgálatot, emellett a reklámvilág, a társadalom és a fogyasztók érzékenységének változását is figyelembe kell venni, például a környezetvédelem és reklám területén.

A Kódex az etikus reklámozás iránytűje, ezért nagyon fontos, hogy annak elkészítése transzparensen történjen. A reklámszakmai és gyártói szervezetektől, valamint civil szervezetektől érkezett javaslatokat is figyelembe véve készül a munkaanyag.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Kódexnek már szövegében se csak azt fogalmazzuk meg, hogy az „valamennyi reklámra” vonatkozik, de jelezzük azt is, hogy ez alatt valóban minden reklámot kell érteni, beleértve az új technológiákat, a reklámozás valamennyi létező – vagy még akár nem létező – digitális formáját is” – fogalmazott Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára, a kodifikációs munkabizottság tagja.

„Köszönjük valamennyi szakmai és civil szervezetnek a megküldött javaslatokat. Ezekből is látszik, hogy az emberi méltóság kérdését – legyen szó nemekről vagy korosztályokról, különösen a gyerekek emberi méltóságáról – kiemelt érdeklődés kíséri” – tette hozzá Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A kodifikációs munka csak egy része a Kódex frissítési folyamatának. Természetesen a kódexet aláíró szakmai szervezeteknek megküldjük majd az elkészült javaslatot, és lehetőségük lesz a munkaanyag véleményezése. Számítunk arra is, hogy az aláíró szervezetek döntési folyamata is sok időt vesz igénybe. A Kódex széleskörű elfogadásához ez mind hozzátartozik, de meggyőződésünk szerint ezáltal lesz ez az egész reklámszakma Kódexe” – hangsúlyozta Gulyás János, az MRSZ elnöke.

„A kódexre nem úgy kell tekinteni, mint egy tilalomfákból álló sűrű erdőre. Meggyőződésem, hogy a Kódex a fogyasztók reklámba vetett bizalmának megszerzése és megőrzésének fontos eszköze, a cégek etikus reklámozás iránti hitvallása” – tette hozzá Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója (nyitó képünkön).