2024-ben első alkalommal készített reprezentatív óradíjfelmérést a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), 2025-ben pedig még több, az ügynökségi szektor fenntarthatósága szempontjából különösen fontos adatra – gazdasági körülményekre, piaci várakozásokra – kérdezett rá a szervezet.

Az anonim kérdőívet kitöltő PR- illetve integrált ügynökségek a nettó listaóradíjaik, valamint az egyes tanácsadói kategóriákhoz, beosztásokhoz tartozó jellemző szakmai tapasztalat mellett megosztották a 2024. és 2025. év legfontosabb gazdálkodási paramétereit is. Ennek részeként beszámoltak arról, hogy tudtak-e inflációs és/vagy általános áremelést érvényesíteni, hogyan változtak a rezsiköltségeik, illetve miként érintette őket a bérinfláció. Az ügynökségi szektor hosszú távú fenntarthatóságát segítheti, ha a megbízók is tisztában vannak az ügynökségek gazdasági körülményeivel, a működésüket meghatározó pénzügyi trendekkel, illetve a jellemző (önbevallásos) piaci óradíjakkal. 

„A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a kommunikációs ökoszisztémában. Olyan széleskörű, speciális és komplex gyakorlati szaktudást, évtizedes iparági tapasztalatot kínálnak, amit akár a legnagyobb vállalatoknak sem feltétlenül racionális hosszú évek alatt házon belül felépíteni és folyamatosan rendelkezésre tartani” – mondta Gáspár Bence, az MPRSZ alelnöke, az OTP Bank kommunikációs vezetője. „A hatékony működéshez és az eredményes stratégiai kommunikációhoz létfontosságú, hogy egy-egy terület szakértői gyorsan, rugalmasan rendelkezésre álljanak, erre pedig a legjobb megoldás a sokszínű, hosszú távon fenntarthatóan működő ügynökségi szektor. Az óradíjfelméréssel célunk, hogy elősegítsük a megbízók és a tanácsadók közti megértést, segítséget nyújtsunk az ügynökségi munka kölcsönösen elfogadható, kifizetődő értékének meghatározását.”

Az MPRSZ 2025. évi hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:

“Szakmai szervezetként egyszerre képviseljük a vállalati és az ügynökségi oldalt, így alapvető feladatunknak tekintjük a felek együttműködésének segítését. Ennek fontos eleme, hogy második éve összesítjük az ügynökségek önkéntesen megosztott adatait bevételi és fejlesztési forrásaikról. Célunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a korrekt üzleti feltételek kialakításához a megbízók és a tanácsadók között,” – emelte ki Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A felmérés alapján szűkült a különbség a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között: a kisebb cégek medián óradíjai jól láthatóan növekedtek, több beosztásban felzárkóztak a nagyobb szereplőkéhez. Eközben a nagyobb ügynökségek rezsiköltségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) értelemszerűen továbbra is magasabb, ráadásul gyorsabban is emelkedett. Erre jó példa, hogy míg a kis ügynökségek felénél 2025-ben egyáltalán nem volt bérfejlesztés, a nagyoknál akár 10 százalékot is meghaladta az emelés mértéke. Az ügynökségek létszáma ugyanakkor stagnált, és csak a megkérdezettek kisebb része nyilatkozott 10 százalékot meghaladó csökkenésről, vagy épp ezt a mértéket el nem érő létszámnövekedésről.

„Az idei óradíjfelmérés új kérdéseire kapott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a PR-ügynökségek komolyan veszik a legjobb szakemberek megtartását, a tehetséggondozást, fejlesztést, és erre a nyereségük terhére is komolyan áldoznak” – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségi szektort képviselő elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „2024-ben a válaszadók közel fele kétszámjegyű költség- és bérinflációval szembesült, és tavaly is a hivatalos 2024. évi inflációt meghaladó mértékben fejlesztette a béreket. A díjakban ennél szerényebb, nagyjából az előző éves inflációnak megfelelő emelést tudtak érvényesíteni. Felmérésünkben gazdasági várakozásaikról is kérdeztük a PR-ügynökségek vezetőit: relatív többségük a teljes árbevétel stagnálására vagy szolid, 5-10 százalékos növekedésére, ezen belül pedig a PR-díjbevételek markánsabb, akár 10-20 százalékos bővülésére számított.”

Az MPRSZ óradíjfelméréséről

A 2025 harmadik negyedévében végzett kutatásban résztvevő ügynökségeket ezúttal is teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba. Ennek megfelelően
• a teljes nettó árbevétel alapján évi 200 millió forintig kis (33%), 200-500 millió forint között közepes (27%), 500 millió forint fölött pedig nagy (40%) méretűnek minősül egy ügynökség, míg
• a tisztán nettó PR-díjbevétel alapján évi 100 millió forintig kis (46%), 100-200 millió forint között közepes (20%), 200 millió forint felett nagy (34%) kategóriába tartozik.

Az eredményeket a PR-díjbevétel alapján szegmentálták. A Szövetség évente végzi el az óradíjfelmérést, amelynek 2024-es eredményei itt találhatók.

A szakmai állásfoglalás – összhangban a Reklámszövetség céljaival és küldetésével – a törvényjavaslat reklám-, média- és kommunikációs iparágban várható súlyosan negatív, káros gazdasági következményeire hívja fel a döntéshozók figyelmét, melyek leglényegesebb pontjai a következők: (1) a reklám- és médiaipari beruházások, fejlesztések elmaradása, (2) a kommunikációs iparág gyengülése, mely gazdasági teljesítménycsökkenést eredményez; (3) a vállalatok társadalmi szerepvállalását is elbizonytalaníthatja; (4) az egyenlő piaci versenyfeltételek is torzulhatnak; (5) a hazai média piaci súlya és szerepe drasztikusan csökkenhet; (6) a kommunikációs iparág jelentős munkáltatói ereje is apadhat.

A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei azt kérik, hogy a döntéshozók mindezek figyelembevételével hozzanak felelős döntést, tehát  a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában ne szavazza meg a Parlament:

• Magyar Reklámszövetség
• MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
• Interactive Advertising Bureau Hungary
• Magyar Lapkiadók Egyesülete
• Magyar Public Relations Szövetség
• Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

A felmérést több mint 120 szervezet munkatársai töltötték ki, legnagyobb arányban PR-ügynökségek (29,45%), valamint multinacionális (17%) és magyar tulajdonú nagyvállalatok (15,5%), döntő többségük budapesti (77,5%). Kétharmaduk napi szinten vagy hetente többször, a válaszadók csekély hányada (7%) próbálta már, de nem használ rendszeresen AI-eszközöket, elenyésző, 2% nem is próbált ki ilyen megoldásokat.

A legtöbben ötletgenerálásra, brainstorming támogatására, háttérinformációk gyűjtésére és rendszerezésére, valamint rövidebb szövegek és közösségimédia-bejegyzések generálására alkalmaznak mesterséges intelligenciát, tízből kilencen a ChatGPT-t. A válaszadók fele szerint a technológia sokat, további harmada szerint valamennyit segít a munkája sebességén, nagyjából felük gondolja úgy, hogy javít a munka minőségén (24,08% szerint „sokat”, 25,58% szerint „valamennyit”). A népszerűbb technológiai megoldások közé tartozik a Microsoft Copilot, a képgeneráló eszközök közül a DALL-E és a Midjourney, a Google Gemini és a Perplexity.

14 multinacionális, 4 magyar tulajdonú nagyvállalat, 3-3 KKV és egyéb szervezet, illetve 2 ügynökség jelezte, hogy saját fejlesztésű, belső AI-rendszert is használnak, közülük öten vállalták, hogy a kutatás vezetőinek további kérdéseire is válaszolnak. Leggyakrabban ezek a zárt rendszerek is inkább a szöveggenerálásra koncentrálnak, de a fejlesztések egyértelműen az adatelemzést és információfeldolgozást, a meglévő adatvagyonban, dokumentációban való keresést célozzák.

A legfontosabb kockázatok között a mesterséges intelligenciával generált szövegek, információk hitelességét, a „hallucinált” állításokat (65,89%), az érzékeny információk, személyes vagy pénzügyi adatok védelmét (60,46%), a szerzői jogi kérdéseket, a jogtulajdonosok esetleg követeléseit (58,13%) és – a szervezeti reputáció védelme szempontjából – az álhírek, hamis, deepfake képek és videók terjedését (52,7%) említették.

Az MPRSZ mesterségesintelligencia-felmérését Szántó Balázs elnökségi tag és R. Nagy András, az etikai bizottság tagja vezette.

„Felmérésünk szerint a generatív mesterséges intelligencia beépült a magyar PR-szakemberek mindennapjaiba, ugyanakkor egyelőre inkább egy jó kiindulási alapot, nulladik vázlatot állít elő, amivel továbbra is dolgozni kell – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezető partnere. – Jóformán senki nem vállalja, hogy egy ilyen anyagot szerkesztés, kontroll nélkül kiengedjen, ez mindenképp megnyugtató. Kevesen gondolják úgy, hogy az AI jelenlegi formájában veszélyeztetné a kommunikációs szakértők munkáját, de a többség egyetért azzal, hogy ismerni és alkalmazni kell a fenntartható működés érdekében. Ez azonban a technológia használatának csupán a felszíne, a folyamatok újragondolása, automatizálása hatalmas lehetőségeket tartogat úgy a hatékonyság növelése, mint a tanácsadók, szakemberek munkájának hozzáadott értéke szempontjából. Úgy tűnik, erre egyelőre elsősorban a nagyvállalatok fordítanak erőforrásokat.” 

„Figyelemreméltó, hogy a válaszadók alig negyedénél van érvényben szabályozás a mesterséges intelligencia használatára, és alig felüknél tartanak rendszeresen, vagy tartottak már egyáltalán képzéseket – mondta R. Nagy András, az MPRSZ etikai bizottságának tagja, a Próbakő Kommunikáció tulajdonosa. – Az is felvet fontos kérdéseket, hogy a válaszadók elsöprő többsége nem jelzi automatikusan, ha egy feladathoz AI-eszközöket használtak, a szakemberek nagyjából fele csak akkor jelöli ezt transzparensen, ha az a projekt érdemi részét érinti, pl. egy képet a DALL-E generált. A vállalati szabályozási környezetben érdemes azt is végiggondolni és adott esetben dokumentálni, hogyan kezeljük a kockázatokat, például az érzékeny adatok védelmét vagy a szerzői jogi megfontolásokat.” 

A felmérés összefoglaló prezentációja elérhető az MPRSZ honlapján.

A szervezet új képviselőinek listája

Elnökség:
• Sztaniszláv András elnök
• Gáspár Bence alelnök
• Németh Flóra elnökségi tag
• Panulin Ildikó elnökségi tag
• Szántó Balázs elnökségi tag

Felügyelő Bizottság:
• Liptay Gabriella FEB elnök
• Bujáki Zsolt FEB tag
• Soós Eszter FEB tag

Etikai Bizottság:
• Vas Dóra elnök
• Lennert Dániel EB tag
• Ludvig Orsolya EB tag
• R. Nagy András EB tag
• Szinai Ádám EB tag

„Több uniós tagországban is láttuk, hogy a nemzeti szövetségek rendszeresen közlik az ügynökségi szektor fő adatait, az óradíjaktól, növekedési rátáktól kezdve, a jellemző bérköltségekig” – mondta Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke. „Az elmúlt években, a pandémia és a rendszeres krízishelyzetek, a reputációs kockázatok miatt hazánkban is felértékelődött a pr-szakma, azonban a tagság visszajelzései alapján ezt nem mindig követik a megbízási díjak, illetve az ügynökséget kereső megrendelők büdzséelképzelései. Ezért fontosnak tartottuk, hogy objektíven felmérjük a nettó lista-óradíjakat, segítve az ügynökségek és megbízók párbeszédét a pénzügyi-gazdasági kérdésekről.”

A felmérésben résztvevő ügynökségeket teljes árbevétel és pr-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba:

• teljes nettó árbevétel alapján: évi 200 millió forintig kis (7 db), 200-500 millió forint között közepes (12 db), 500 millió forint fölött nagy (5 db)
• tisztán nettó pr-díjbevétel alapján: évi 100 millió forintig kis (11 db), 100-200 millió forint között közepes (7 db), 200 millió forint felett nagy (7 db)

ügynökségi kategóriákat határoztak meg, a felmérés eredményeit a pr-díjbevétel alapján szegmentálták.

Az MPRSZ első hazai pr-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:

Az adatok alapján a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó lista-óradíjai között nincsenek nagyságrendi különbségek, bár látható, hogy a nagyobb ügynökségek magasabb költségszintje (pl.: bérek, irodabérlet stb.) jellemzően magasabb óradíjjal is jár. Ezt ellensúlyozhatja, hogy minél nagyobb egy ügynökség díjbevétele, annál jellemzőbb, hogy – az értelemszerűen magasabb létszámon belül – tapasztaltabb munkavállalókkal dolgoznak.

Az óradíj-felmérés részletesebb összefoglalója a szövetség honlapján olvasható.

Photo by Javier Sierra on Unsplash

Sztaniszláv András nem először jár nálunk a stúdióban. Az MPRSZ elnökeként rengeteg újítás, remek kezdeményes fűződik a nevéhez, így először a hazai feladatairól beszélünk.

Utána áttekintjük a legfontosabb nemzetközi szervezeteket, amelyekkel az MPRSZ együttműködik. Legtöbbet az ICCO-val foglalkozunk, amelynek András most a vezérigazgatója lett.

Visszatérünk egy régebbi interjúra, amelyben ezt mondta: „Válságok idején felértékelődik a PR”, és ennek kapcsán megbezséljük, profitál-e a PR szakma az elmúlt évek sűrűn érkező válságaiból. Végül, de nem utolsó sorban áttekintjük az idei év legfontosabb terveit, várható eseményeit is.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A cikket a saját tapasztalataim alapján, illetve Kriskó Edina – Hogyan tanítsunk válságkommunikációt? című könyve alapján írtam, amely számos gyakorlati tanácsot és bővebb magyarázatot nyújt mindazon kommunikációs szakemberek számára, akik válságkommunikációt szeretnének tanítani vagy egyszerűen csak szeretnék megérteni a válságkommunikációs stratégiák működését. Lovay Fruzsina Digital Account Director, Avantgarde Group.

Azzal nem árulok el újdonságot, hogy manapság a legtöbb ember fogyaszt és készít is valamilyen formában tartalmakat az interneten, ám az már egy érdekes aspektus, hogy egy személy akár több különböző minőségben is jelen lehet a világhálón. Ez azt jelenti, hogyha például magamról beszélek, akkor egyfelől szakemberként is készítek, illetve fogyasztok tartalmakat, de emellett magánemberként is megteszem ugyanezt. Épp ezért különbséget kell tennem abban is, hogy egyes digitális minőségeimben milyen felelősségem van – és úgy gondolom, ez igaz mindenki másra is.

Hiszen a médiahasználat képessége nem csupán az információk begyűjtését és megosztását jelenti, a média manapság ennél komplexebb szerepet tölt be. Helyes alkalmazásához pedig elengedhetetlen elsajátítani bizonyos képességeket – mint például, hogyan férhetünk hozzá legkönnyebben az elérhető tartalmakhoz, hogyan értelmezzük azokat, és hogyan hozzunk létre saját üzeneteket. Sokan azt gondolják, hogy ez csak a kommunikációs szakmában dolgozók felelőssége, de ez korántsem igaz, mert a digitalizált világban történő folyamatos jelenlét megköveteli, hogy tisztában legyünk azokkal a szabályokkal és készségekkel, amelyek minket védenek. Ez olyan, mintha valaki úgy akarna részt venni a forgalomban egy autóval, hogy nem tanult meg parkolni, és nem ismeri a KRESZ-t. Ugye, hogy milyen veszélyesnek hangzik? Nincs ez másképp a digitális térben sem. Ez az evolúció különösen fontossá vált az egyén szintjén is egy olyan világban, ahol szinte naponta új válsághelyzetek törnek ki, és a hírek, információk áradatában néha még a szakembereknek is nehéz eligazodni.

Példaként említhetjük a Covid-19 pandémiát, az orosz-ukrán konfliktust vagy az energiaválság okozta nehézségeket, amelyek mind-mind a média fókuszába kerültek. Ezek a krízisek különböző mértékben és módokon érintették az embereket és a társadalmakat, ám ami közös bennük, hogy mindegyik válságkommunikációt igényelt.

Magánemberként a felelősségünk ott kezdődik, hogy ellenőrizzük a forrásokat, amelyeken keresztül információt gyűjtünk, és ezekkel az információkkal etikusan bánunk. Ez azt jelenti, hogy nem gerjesztünk felesleges feszültséget a közösségi felületeken, és csak akkor kommunikálunk bármilyen krízishelyzetről, ha azzal kapcsolatban építő jellegű, jól átgondolt és tényekkel alátámasztható véleményünk van – és hasonló szabályok vonatkoznak a vállalati kommunikációra is.

A megfelelő válságkommunikáció stratégiai szempontból elengedhetetlen a fentihez hasonló helyzetek kezelése során, hiszen a média nem csak információt közvetít, hanem aktívan befolyásolja az emberek véleményét és cselekedeteit. Ennek megértése és hatékony kezelése kulcsfontosságú. Az információs társadalom folyamatosan változik és fejlődik, és a média szerepe ebben az állandó változásban is kiemelkedő. Ahhoz, hogy sikeresen navigáljunk ebben a kihívásokkal teli környezetben, fontos, hogy tudatosan fejlesszük médiahasználati képességeinket, és felkészüljünk a válsághelyzetekre, mert azok bármikor bekövetkezhetnek. De hogyan lehet ezekre felkészülni a hagyományos kríziskézikönyvön túl?

Válságszimuláció = kutatómunka + képzelőerő

Noha első hallásra meglepőnek tűnhet, válságszimulációkat rendszeresen alkalmaznak kommunikációs tanácsadások során, különböző súlyosságú válságesemények és forgatókönyvek széles skáláját felölelve. Ezt a módszert hasonlíthatnánk egyfajta szakmai színjátszókörhöz, ahol elképzelt vagy már megtörtént válsághelyzeteket modellezünk, és lépésről lépésre átbeszéljük azokat, kezdve a válság definíciójától a megoldásig. Ezek a komplex gyakorlatok általában arra szolgálnak, hogy értékeljék egy adott egyén, csoport vagy szervezet problémamegoldó képességeit, majd fejlesszék azokat.

Ez azt jelenti, hogy még mielőtt megteszünk egy kommunikációs lépést vagy felépítünk egy stratégiát, igyekszünk a lehető legpontosabban felmérni, hogy az milyen következményekkel jár. Ez pedig ugyanúgy igaz egy közösségi média posztra, ahogy egy komplexebb kommunikációs kampányra is. Mindennek az alapja a tervezés.

Ezen a gondolatmeneten tovább haladva viszont adja magát a kérdés: honnan kéne tudnunk, milyen a helyes válságkommunikáció?

Azoknak, akik lépést szeretnének tartani a változásokkal, nincs könnyű dolguk. A hazai válságkommunikáció irodalma viszonylag fiatal, csak néhány évtizedre tekint vissza, hiszen történelmi szempontokból sem volt relevanciája, és egyáltalán nem bőséges, így nincs sok forrás, amelyből tanácsot meríthetnénk. Ráadásul a meglévő szakirodalom aktualitása is vitatható, mivel a legtöbb hazai munka külföldi szerzők munkásságára épül, és ezek már évtizedek óta nem frissülnek, kivéve néhány kivételt, mint például Bőhm Kornél 2018-as „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” című könyve.

A hazai tanácsadó cégek és szakmai szövetségek, elsősorban a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), évente készítenek válságjelentéseket, de ezek legtöbbször a reputációveszteséggel járó és a mainstream médiába kerülő események szektorális felsorolásait tartalmazzák. Ezek a jelentések inkább statisztikai elemzéseket nyújtanak a válságeseményekről, bemutatva bizonyos iparágak dinamikáját, kockázatait és sebezhetőségeit, de nem mélyednek el a válságok sajátos természetében és nem követi azokat nyomon. Ez is jóval több mint a semmi, és el kell ismerni, hogy sok információt tartalmaznak, de igényel további elemzést a szakemberektől.

Mit tudunk? 

A Nielsen Közönségmérés 2022 IV. negyedéves kutatási eredményei alapján azt tudjuk, hogy az elért nézők (6,25 millió fő) naponta átlagosan 6 óra 55 percet töltött képernyő előtt. Korcsoportra bontva a 18 – 49 év közötti korosztály átlagosan napi 4 órát tévézik egy nap, az 50 feletti korosztály pedig napi 6 óra 52 percet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 év eleji kutatásából pedig azt tudtuk meg, hogy hogy a 15 év felettiek többsége napi szinten használ internetet (6,4 millió fő), és leghatékonyabban a hírportálokon keresztül lehet őket elérni, mert ott időznek a legtöbbet.

Az NMHH egy másik felméréséből pedig az is kiderül, hogy a 16-29 év közötti korosztály szinte minden esetben az internethez fordul, ha információra van szüksége, ami azért furcsa, mert többségük az offline forrásokat – TV, rádió – hitelesebbnek tartják. Még az online hírportálok által nyújtott információban is csak a korosztály 40%-a bízik, és a közösségi oldalakon terjedő hírekben még ennyien sem.

Ez világosan mutatja, hogy a szervezeti (válság) kommunikációban továbbra is kiemelt szerepet kell kapnia a televíziónak és az internetnek. Ez alapján már tudjuk, kit és hol érjünk el, a következő kérdés pedig az, hogy mikor tegyük, ergo, mikor beszélünk válságról?

A válság nem csak probléma, hanem lehetőség is

A válság szervezeti szempontból olyan váratlan esemény, amely meghiúsítja az elvárásokat, szembemegy a várakozásokkal, és súlyosan érinti a szervezet működését, gyakran negatív következményekkel járva. Timothy L. Sellnow és Matthew W. Seeger szerint a válságok potenciálisan hatalmas károkat okozhatnak, zavart kelthetnek, vagy akár széles körű és rendszeres rombolást is végezhetnek.

Ugyanakkor kiemelik, hogy a válságok képesek lehetnek elősegíteni a konstruktív változásokat, az újjászületést és a növekedést is.

Fontos megérteni ezeket a folyamatokat, mivel például a 2001. szeptember 11-i tragédia sem csak a szövetségi politika összeomlását és kudarcát mutatja be, hanem az amerikai szövetségi kormány teljes újraszervezését is.

Ahogyan az új típusú koronavírus-válság kapcsán sem csak azt kell észrevennünk, hogy milliók haltak meg, hanem hogy társadalmi szintű válaszok születtek a pandémia (és jövőbeli pandémiák) kezelésére. Gondoljunk csak például az új technológiai megoldások (mRNS vakcinák) és az új biztonsági intézkedések bevezetésére, vagy azokra a kormányzati eszközökre, amelyek globálisan alkalmazásra kerültek.

Egy szó, mint száz, a válsághelyzetek ijesztőek, ám a kiszámíthatatlan és szélsőséges mivoltukból kifolyólag nagyon hatékonnyá tudják tenni az embert, ami fantasztikus megoldásokat hozhat. Ez viszont soha nem jöhet létre megfelelő válságkommunikáció nélkül, ezért most gondoljuk végig azt is, hogy mit jelent ez a kifejezés.

Mit jelent a válságkommunikáció?

A válságkommunikáció lényegében az információcsere folyamata a hatóságok, a szervezetek, a média és az érintett személyek vagy csoportok között, amely a válságesemény előtt, alatt és után zajlik.

Az információáramlás három fő területen koncentrálódik: a tényleges válság, a válság kezelésének folyamata, és a válság (különféle közvéleménycsoportokban, különböző szintű nyilvánosságokban kialakuló) képe.

Amikor válságkommunikációs stratégiáról beszélünk, akkor erre a három területre együttesen gondolunk, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mi a tényleges válság, hogyan tervezzük az adott válságot kezelni, és, hogy mindez milyen érzéseket, gondolatokat vált ki a közvéleményből.

Törekedni kell arra, hogy a fenti három terület között minél szorosabb legyen a kapcsolat, mert amikor döntő jelentőségű érdekek kerülnek veszélybe, akkor a legfontosabb célunk, hogy az átadni kívánt válságüzenet mindenkihez eljusson, és olyan minőségben, ahogy az az érdekeinket a leginkább szolgálja. Ennek érdekében a fenti három tényezőt folyamatosan ellenőrizni kell, hogy megelőzzük vagy minimalizáljuk a potenciális károkat.

Manapság a legtöbb szervezet rendelkezik olyan működésfolytonossági tervvel (business continuity plan vagy continuity of operations plan), amely alapján lefolytatható egy hatékony válságkommunikáció. Sőt, egy jól megírt terv nemcsak magát a kommunikációt segít levezényelni, hanem a tervezési folyamathoz is vonalvezetőt ad. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen fel van tüntetve, hogy ki, mikor, kinek mit mond, ki kit értesít, mikor mi a teendő – leegyszerűsítve.

Hol kezdődik a PR szakemberek feladata ilyen helyzetekben?

Alapvetés, hogy válság kialakulása esetén a lélektani aspektusokra is fel kell készülni, hiszen ezek nagyban befolyásolják a kommunikáció végkimenetelét, így pedig a válságkezelés sikerességét is. A válság lényegi mozzanata a váratlanság, és ennek következtében az első reakció általában a meglepetés, a sokk: bár tudjuk, hogy váratlan események bekövetkezhetnek, de mégis meglepődünk, amikor pontosan velünk, pontosan most, pontosan ez történik. Az események gyors ütemben zajlanak, ami azonnali információhiányt és információigényt eredményez, majd ezeket követi az események további súlyosbodása, nő az érdeklődés, és nő a nyomás a szervezeten. Ezért mindenki kicsit ideges lesz, amin egy külső megítélés sokat segíthet. Ekkor lépnek színre a PR szakemberek, akik segítenek eljutni a “sokk” fázisából a hozzászokás, majd az “új normalitás” kialakításához.

Ehhez először belső stabilitást kell teremteni, vagyis erősíteni a szervezet integritását és kompetenciáját házon belül. Mit jelent ez? Egy hasonlattal élve: nem lehet úgy csatába menni, hogy a katonák néha megállnak arról vitatkozni, hogy erre egyáltalán szükség van-e.

Másodszor, ha a közvélemény érdeklődik az események iránt, és ha az ügy fontossága és relevanciája nő, akkor az emberek foglalkozni kezdenek vele, különösen, ha az életüket vagy lakóhelyüket érinti. Tehát olyanoknak is lesz véleményük az adott válsághelyzetről, akik csak közvetetten értesülnek róla, ám a válságkommunikáció során ennek az alakítására is gondolni kell, hiszen így elkerülhető, hogy disszonancia legyen (vagy csak minimális) a szervezeten belül és a szervezeten kívüli információáramlás között.

Fontos kiemelni azonban, hogy a válságokat csak PR fogásokkal nem lehet megoldani, különösen hosszú távon nem. A cél a szervezet és a közönség közötti bizalom helyreállítása, ami mindig hosszú távú és aktív intézkedéseket igényel. A probléma gyökerét fel kell tárni, és a megoldásoknak is innen kell kiindulni. A szervezet nem elégedhet meg azzal, hogy az ügy lekerül a napirendről, és a média nem foglalkozik már vele.

A válságkommunikáció 5 leggyakoribb hibatípusa

A válságok értelmezésekor számos hibát elkövethetünk, amelyek részben a vezetési hibákra, részben pedig a kommunikációs hiányosságokra vezethetők vissza. Ilyenek például az alábbiak:

1. Információhiány: nehezítheti a kommunikációt, amely a válság alapvető jellegéből adódhat, de az is lehet, hogy a PR szerepének és fontosságának alábecsüléséből fakad.

2. Kommunikációs hibák: tartalmi és formai tévedéseket is magukban hordozhatnak, amelyeket gyakran a felkészületlenség okoz, például nem kellően kidolgozott válaszok, hiányzó rutin a nyilatkozatokban, rosszul megválasztott helyszín vagy öltözet.

3. Pontatlanság, következetlenség: az események és hatások átgondolatlansága vagy a nyilatkozók közötti egyeztetés hiánya egymásnak ellentmondó kommunikációhoz vezethet, így pedig könnyen egymással szemben álló üzenetek fogalmazódnak meg.

4. Találgatás és nyilvános spekuláció: az újságírók gyakran olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre még nincs teljesen biztos válasz, ám a nyilatkozók – hogy ne utasítsák vissza a kérdést -, hajlamosak „lavírozni”, vagyis kétértelmű válaszokat adni. Ezáltal olyan ingoványos területekre léphetnek, ahol a feltevések és találgatások könnyen elterjedhetnek, és a válság kezelése még bonyolultabbá válhat.

5. Tényszerűség hiánya: az empatikusnak szánt kommunikáció problémát okozhat, ha nincs megfelelő cselekvéspárja. Például, ha egy szervezet azt mondja, hogy elkötelezett az emberi élet megmentése mellett, de cselekedeteivel, például elmulasztott munkahelyi biztonsági intézkedésekkel ellentmond ennek az üzenetnek, akkor ez hiteltelennek tűnik.

A saját, kommunikációs ügynökségi tapasztalataink alapján megfigyelt visszatérő mintázat, hogy egy adott válság idején az érintettek idegesek lesznek és nem képesek kellő távolságból szemlélni a helyzetüket, ahogy józan döntéseket hozni sem.

A sajtó által kiemelt figyelemmel kísért beruházások bejelentésének és a krízisek azonnali kezelésének területén szerzett tapasztalatainkból jócskán lehet meríteni már akkor, amikor az érintettek még azt gondolják, megoldhatatlan helyzetbe kerültek.

Szerző: Lovay Fruzsina Digital Account Director, Avantgarde Group

Források:

https://index.hu/belfold/2023/01/24/tv-televzio-nielsen-reklam-musorok/

https://nmhh.hu/cikk/228634/Internetes_kozonsegmeresi_adatok_2022_I_negyedev

https://nmhh.hu/cikk/235951/Internethasznalati_szokasok_digitalis_media_es_tartalomfogyasztas

Photo by Issy Bailey on Unsplash

Az MRSZ megállapításainak összefoglalója a 2022-es média- és kommunikációs költés számokról^[1]: (1) A piac 2022-ben sem lélegezhetett fel, hiszen az orosz-ukrán háború következtében kialakult komplex válság a kommunikációs iparágat sem kímélte. Mindezeken túl a szakmának az extraprofit adók bevezetésével és a kata adónem kivezetésének hatásaival is meg kellett birkóznia. (2) Az MRSZ Médiatorta[2] látszólag (nominálisan) csekély mértékben, 3,7%-kal nőtt 2021-hez képest, de reálértéken kétszámjegyű, 10,8%, a csökkenés, és nem éri el a 2019-es szintet sem (-0,6%). (3) 2022-ben a digitális szegmens növekedésének eddig megszokott üteme megtorpant, és a nemzetközi trendeknek megfelelően a hazai piacon is elérte a „felnőttkort”. (4) A médiatortát a digitális szereplők uralják: A médiaköltések több mint fele (51,4%) a digitális médiában landolt. Ezen belül a magyarországi reklámköltések több mint egyharmada (34%) a globális digitális platformokhoz kerül. (5) Trendforduló az állami reklámköltésekben: a választások után jelentősen csökkentek az állami szereplők (kormányzat és az állami tulajdonú vállalatok) reklámköltései. (6) A 2022-es MRSZ Kommunikációs torta[3] szolíd nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4%-kal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei[4] az előző évhez képest. (7) A piaci szereplők prognózisa szerint a 2023-as média- és kommunikációs torták mérete reálértéken további és szembetűnő módon apadhat.

Gulyás János, az MRSZ elnöke hangsúlyozta: „A hátunk mögött álló év újabb próbatétel elé állította a kommunikációs piac alkalmazkodó képességét. A szakmának a pandémiás korszakot átvészelve nemcsak az évtizedek óta nem látott mértékű inflációval és forintárfolyam-gyengüléssel, energiaválsággal, elszabaduló rezsidíjakkal, egyre gyakrabban tapasztalt ellátási nehézségekkel kellett szembe néznie, hanem számolnia kellett hirdetői oldalon az „extraprofit” adókkal és elsősorban ügynökségi oldalon a kata adónem kivezetése miatti hatásokkal is. Pedig választási- és foci vb év volt, amikor dinamikusan nőni szokott a reklámpiac. Épp ezért csalóka képet mutatnak a torták tavalyi szerény növekményei: A média szereplőknél landoló reklámbevételek látszólagosan 3,7%-kal, a kommunikációs iparági szereplőknél realizálódott marketingkommunikációs bevételek 9,1%-kal növekedtek 2021-hez képest, de a magas infláció miatt reálértéken gyakorlatilag tizedével (10,8%-kal) csökkentek a média reklámbevételek és 5,4%-kal apadtak a hirdetői marketingkommunikációs költések. Úgy látjuk a hazai piacon is nagykorúvá vált a digitális terület, azaz a kezdeti és korai korszakokra jellemző meredeken ívelő növekedés megtorpant és az arányok stabilzálódni látszanak. Mára már egyértelműen a digitális dominálja a médiatortát: Tavaly a médiaköltések több, mint fele (51,4% a) a digitális médiában relizálódott, a globális digitális szereplők pedig a teljes médiatortából 34%-ot hasítottak ki. Az állami reklámköltések korábbi évekre jellemző növekedése 2022-ben csökkenésbe fordult át, megmutatva a disztribúciójukban lévő kiegyensúlyozatlanságokat is.

A 2022-es év ismét próbára tette a kommunikációs piac alkalmazkodóképeségét

Az orosz agresszió és Ukrajna elleni háború következtében kialakult összetett válság nehezített terepre kényszerítette a kommunikációs iparágat is. Ezenfelül a tavaly bevezett iparági extraprofit adók gyengítették a hirdetői kedvet, hatással voltak a reklámköltések alakulására. Bizonyos szektorokban a hirdetők termelési potenciálja is hektikussá vált (pl. autóipar), nőttek a szállítási költségek is, így 2022-ben a marketingszakembereknek sokkal több szempontot kellett figyelembe venniük egy-egy kampány elindításakor. Ezeken felül a kata adónem évközbeni eltörlése pedig a cégek 12%-át nagy mértékben, 56%-át közepesen vagy kissé érintette[5] és leginkább az ügynökségi piacon, a kutató-tanácsadó cégek, oktatási intézmények működésében okozott problémákat, hozott változást.

Jelentősen lassuló digitális növekedés: felnőtt a digitális piac

2022-ben a digitális szegmens növekedésének üteme befékeződött, ezzel a hazai piacon is érzékelhetően elérte a „felnőttkort” a nemzetközi trendeknek megfelelően. Tavaly a teljes digitális piac (globális és lokális együtt) az előző évhez képest már csak 4,2%-os nominális növekedést produkált szemben a 2020-ról 2021-re felmutatott (és a korábbi évekre is jellemző dinamikára), még jóval magasabb 27,3%-os növekedéssel.

A médiatorta több mint felét a digitális szeletek teszik ki: A digitális globális cégek a hazai piac vezető szereplői

2022-ben médiaköltések több mint fele (51,4%) a digitális médiában landolt. Ezen belül is a hirdetők már 2016 óta a digitális reklámokra szánt büdzsé több, mint felét globális médiaszereplőknél költik el és ez az arány folyamatosan nőtt: 2022-re az összdigitális költéseken belül kétharmad (66%) a globális és egyharmad (34%) a lokális piac megoszlása. Mára a globális platformokon realizálódik a hazai médiaköltések több, mint egyharmada, ezzel a médiatorta legnagyobb szeletét adják.

Tavaly fordulópont következett be az állami reklámköltések dinamikájában

Az állami költések mértéke 2022-ben érezhetően csökkent. Az állami TOP hirdetők jelentősen megvágták büdzséjüket.[6]  A 2022-es parlamenti választások az első negyedévben ugyan nagyobb arányú állami költéseket eredményeztek az előző év azonos negyedévéhez képest, de a választások után jelentős apadás volt tapasztalható a piacon. Csak a tévés szektorban több mint 13%-kal csökkent a spot, non-spot és TCR állami hirdetések összege (csak ebben a szegmensben áll rendelkezésre pontosan megbontva állami – piaci költésadat). A reklámbevételek kiegyensúlyozatlanságára ráerősített az állami költések csökkenése, mivel az állami reklámköltések jelentős része a kormányközeli médiumokhoz került, amely továbbra is fontos bevételi forrás számukra. A helyzetet tovább rontotta, hogy ezzel párhuzamosan a választások után érezhető lapbezárási hullám is elindult.[7]

A piaci szereplők prognózisa a 2023-as média- és kommunikációs torta alakulására

Gulyás János MRSZ elnök összegezte a 2023-as kilátásokat: „A 2022-ben elindult folyamatok hatásaként a megpróbáltatások nyilvánvalóan idén is folytatódnak, így a 2023-as év hátralévő háromnegyedére lélekben felkészülten és reális várakozásokkal tekint a szakma. 2023-ban az iparági szereplők prognózisa szerint[8] minimális, 1,4%-os növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20%-os csökkenést hozhat a piacnak[9]. A megkérdezett iparági cégvezetők szerint a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei[10] várhatóan idén nominálisan is csökkennek, 8,5%-kal, ami reálértéken 20-25% körüli visszaesést hozhat. Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne.”

A teljes 2022. MRSZ Médiatorta mérete: 316,3 Mrd Ft:

A 2022-es teljes MRSZ Médiatorta 316,3 Mrd Ft, amely összességében a korábbi esztendőhöz képest nominálisan kismértékű, 3,7 %-os növekedést mutat.

^[1] Az idén már 23. éve kiadott piaci számokkal az MRSZ és társszövetségeinek célja, hogy minden évben feltérképezze, meghatározza a piac méretét, hosszútávon összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson.

[2] Az MRSZ Médiatorta célja, hogy pontosabban felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén.

[3] A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását.

[4] Tartalmazza: kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt (DM), marketingkutatás, PR, ambient szektorokat / Nem tartalmazza a média tortát és a gyártási költségeket.

[5] A Barométer felmérés részeként 2022. december és 2023. január között kérdeztünk rá az iparági szereplők körében a kata adónem kivezetésének következményeire.

[6] A Miniszterelnökség– amely az elmúlt években az egyik legnagyobb hirdetővé lépett elő a reklámpiacon –, április és június között alig hetedét költötte a 2021-ben ebben az időszakban ilyenkor elköltött pénzeknek. A Szerencsejáték Zrt.-t is láthatóan a 2021-es költések kétharmadára fogta vissza a hirdetésekre elköltött pénzeket. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig kevesebb mint a negyedére vágta vissza a hirdetési pénzt.

[7] Megszűntették a FourFourTwo nevű focis magazin magyar kiadását, majd a City7 nevű ingyenes hetilapot is. Júniusban a Figyelő és a Világgazdaság nyomtatott kiadását is kivezették, összevontáka Ripostot és a Borsot. Megszűnt a nyomtatott Magyar Hírlap, a Pesti TV és a 168 Órát is felfüggesztették.

[8] A Barométer felméréssorozat részeként 2022. december és 2023. január között kérdeztünk rá a piaci várakozásokra a médiaköltések alakulása terén. A Magyar Reklámszövetség és a Scores Group kutatóintézet felméréssorozatának célja, hogy feltérképezze a kommunikációs iparág mindenkori aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait az MRSZ tagjai és társszövetségei tagjainak vezetői, mint az iparág meghatározó szereplői körében. 820 cégvezető vett részt a kutatásban (98 fő válaszolt minden kérdésre). Minden médiatípus képviseltette magát: a hirdetők, médiatulajdonosok, ügynökségek és a szolgáltatói szektor képviselői is. A legkülönbözőbb méretű, többnyire magyar tulajdonú cégek kerültek a mintába.

[9] Az MNB 2023. évi inflációs prognózisának (15-19,5%) középértékével számolva.

[10] kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing (DM), marketingkutatás, PR, ambient szektorok

2022-ben sincs változás az MRSZ Médiatortában helyet foglaló médiatípusok sorrendjében az elmúlt három évhez képest: (1) Már 2019-től a gobális digitális platformok teszik ki a magyar médiapiac legnagyobb hányadát, 34%-ot hasítva a médiatortából: A globális digitális szelet 2022-ben 107,4 milliárd forintra rúgott, 5,5%-kal nőtt 2021-hez képest és az utolsó „békeévhez” (2019) viszonyítva +28,7%-kal változott. (2) 2022-ben a televíziós reklámpiac 74,7 Mrd Ft, amely 23,6%-os részesedéssel az előkelő második helyet jelenti a médiatortában. Mindez nagyon minimális, 0,3%-os nominális csökkenést mutat az előző évhez képest, de kétszámjegyű, 12,2%-os nominális növekedést jelent a COVID előtti (2019-es) szinthez viszonyítva. (3) A hazai digitális médiaköltések a harmadik helyet (17,4%) foglalják el 55,1 Mrd Ft-os mérettel szerény, 1,9%-os nominális gyarapodást felmutatva a megelőző évhez képest. (2019-hez viszonyítva 29,1%-os a fejlődés.) (4) A 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 Mrd Ft-ra rúg, ami 4,1% növekedés a 2021-es számhoz képest, de az utolsó, a válságcunamit megelőző 2019-es szinttől még mindig elmaradt (-8,8%). (5) 2022-ben a közterületi reklámköltés 26,3 Mrd Ft-ra rúgott, amely 8,3%-os részesedést biztosított a tortában és az előző évhez képest 7,3%-os növekedést mutat. (A 2019-es adathoz viszonyítva +15,8%-os a változás.) (6) 2022 összesített rádiós (RAME/HEROE) médiaköltés 12,4 Mrd Ft, ami 3,9%-os szeletet jelent a médiatortában. Ez a szám a 2021-es évhez képest 10,4% növekedést jelent. (A rádiós piac tavaly ismét elérte, sőt nominális értéken 1,1 százalékponttal meghaladta a 2019-es 11,3 Mrd Ft-os szintet). (7) Mozi 0,9%-os szeletet birtokol a médiatortában, hiszen a mozi reklámköltés 2022-ben 2,8 Mrd Ft volt, amely  25% a növekedés 2021-hez viszonyítva. (Még mindig nem éri el a 2019-es szintet, amelyhez képest még mindig -36,2%-kal kisebb a mérete 2022-ben.)

A digitális összteljesítménye (globális és hazai reklámköltések nagysága együtt) 162,5 milliárd forintra tehető 2022-ben, ami mérsékelt, 4,2%-os változást mutat az előző évhez képest.

A visszafogott nominális növekedés megtévesztő: A Médiatorta 2022-ben reálértéken 10,8%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest és nem éri el a 2019-es szintet (-0,6%).

2022-ben 2021-hez képest a nominálisan emelkedést produkáló szegmensek is jóval mérsékeltebb növekedést produkáltak 1,9-25% között. A hazai digitális terület 1,9%-os növekedése bizonyult a legkisebb arányúnak. A pandémiás időszak korlátozásainak egyik legnagyobb elszenvedője a mozi volt, amely viszont 2022-ben a legnagyobb arányban gyarapodott. A mozi a 2020-as mélyrepülést követően fokozatosan jött fel és a tavalyi 25%-os növekedési ütemével jelentősen kitűnik a mezőnyből, de még így is 13,3%-kal maradt el a 2019-es szinttől. A televízió kisebb apadása az állami TV reklámköltések több mint 13%-os csökkenésével is magyarázható. Az egyes szegmensek látszólagos (nominális) növekedése csalóka, mert valamennyi médiatípus reálértéken csökkent tavaly. 2022-ben egyedül a mozi tudott reálértéken is pozitív változást felmutatni, hiszen a mozibezárásokkal, korlátozásokkal terhelt 2021-es évhez képest látványos volt a tavalyi növekedés.

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A teljes Médiatorta 2022-ben reálértéken 10,8%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest és nem éri el a 2019-es szintet (-0,6%). Továbbá a helyi média szegmensek (televízió, digitális lokális, sajtó, közterület, rádió, mozi) ugyan nominálisan 2,8%-os növekedést tudtak felmutatni 2021-hez képest és optimizmusra okot adó 11,3%-os növekedést realizálhattak 2019-hez képest, de reálértéken nem ilyen rózsás a kép: a hazai médiaköltés 11,7%-ot csökkent tavaly az előző évhez képest és 11,6%-kal marad el a COVID előtti szinttől.”

A globális és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Novák Péter, az IAB Hungary Adex munkacsoport vezetője a digitális reklámköltések 2022-es számaihoz hozzáfűzte: „Az IAB Hungary összesítése alapján – melynek elkészítésében idén is a PwC volt a partnerünk és melyhez hagyományosan a MAKSZ is értékes adatokkal járult hozzá -, 2022-ben 162,5 milliárd forintra tehető a digitális reklámköltések nagysága, ami visszafogott, 4,2%-os növekedés jelent az előző évhez képest.

A tavalyi első negyedévben folytatódott a 2021-re is jellemző erőteljes növekedés, a második negyedévtől kezdődően megváltozott a digitális hirdetési piac dinamikája. Míg a teljes évben a piaci hirdetők digitális költése növekedett, addig a fordulópontot követően az állami és politikai költések nagysága számottevően csökkent.

A 2022. évben a fő szegmensek közül (Display, Search, Listing, Email) a Listing bővült a legnagyobb mértékben (+9%). 

A programmatic költések 24%-os növekedése és a digitális audió 121%-os látványos bővülése a feltörekvő digitális hirdetési megoldások térnyerését mutatják.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piac számait összegezte: „A televíziós reklámpiac 2022-ben 74,5 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizált, amely érték megközelíti a 2021-es év 75 milliárdos összbevételi szintjét. A reklámpiaci szegmens hajtóerejét 2022-ben is a kereskedelmi reklámbevételek adták.

A hagyományos televíziós reklámokat leginkább megtestesítő ’kereskedelmi szpot’ reklámkategória tavaly is kiemelkedően erős évet zárt: közel 3%-kal erősödött a múlt esztendőben is – megbízhatóságot és jó tervezhetőséget biztosítva a hazai hirdetők számára. A kategória összbevétele 2022-ben meghaladta a 60 milliárd forintot.

Az innovatív, új típusú televíziós reklámeszközöket képviselő ’kereskedelmi non-szpot’ reklámkategória 2022-ben is megőrizte piaci pozícióját, továbbra is jelentős potenciált hordoz a rugalmasság, innováció valamint a kreatív hirdetési megoldások terén. Az ilyen hirdetési eszközökből származó összbevétel 2022-ben meghaladta a 4,6 milliárd forintot.

Az árubarter típusú ügyletekre a hazai televíziós reklámpiacon az elmúlt évben kisebb hangsúly helyeződött, ami által ilyen ügyletekből 26%-kal kevesebb árbevételt realizáltak a piaci szereplők, mint 2021-ben. Árubarterből mindezek ellenére is 1,3 milliárd forintot meghaladó árbevétel keletkezett a tavalyi évben a televíziós reklámpiacon.

2022-ben az állami forrásokból származó megrendelésállomány korábbi évekre jellemző bővülése megállt a televíziós reklámpiacon, összértéke 13%-kal csökkent a megelőző évhez képest. Az állami forrásokból származó megrendelések összesített értéke azonban mindezek mellett is meghaladta a 8,5 milliárd forintot a tavalyi évben.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában: 2022-ben a teljes sajtópiaci bevétel 112,185 milliárd Ft. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket. A nyomtatott sajtó minimális, – az inflációt alulmúló növekedéssel ugyan – de megőrizte az előző évben elért eredményeit, melyre hatással voltak a parlamenti választások és a tarifaemelések is.

Az MLE összesítése alapján 2022-ben a ’net-net’ (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 37,595 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek növekedése jelentősen lelassult, ami arra enged következtetni, hogy a digitális hirdetési bevételek nagy részét a technológiai óriáscégek viszik el.

A fenti számokból látható, hogy a sajtópiac hirdetési árbevétele már majdnem megközelíti a pandémia előtti eredményeit.

A print hirdetések még mindig ugyanannyira relevánsak az üzleti életben, mint a digitálisak; kielégítik az igényeket, a bizalom és a stabilitás érzetét keltik, és bizonyították az értéküket – jónéhány alkalommal már, kitűnő megtérülési rátákat produkálva.”

Hantosi Bálint, az MRSZ-OOH szövetség elnöke kifejtette: „Most már biztosan kijelenthetjük, hogy a hazai OOH (közterület) piac válságálló. Rendkívül pozitívnak értékelem, hogy az elmúlt évek folyamatos kihívásai ellenére a hazai OOH piac a körülményekhez képest nagyon jól teljesített 2022-ben és több mint 7,32%-os növekedést ért el. Az elért eredmények nagyon jónak számítanak a hazai reklámpiacon, de nem lehetünk felhőtlenül boldogok. 2019-ről 2020-ra a visszaesés mértéke 10,18% volt. A tendencia 2021-ben megfordult és jelentős (20,1%) növekedésnek indult. Ez a növekedési pálya 2022-ben is nominálisan kitartott, de a megnövekedett költségek és az elszállt inflációt nem sikerült 100%-ban kompenzálni: reálértéken a 2019-es szintet ilyen növekedés mellett sem sikerült 2022-ben elérni. A 2022-es év elején (Q1-ben) az OOH piac, részben a választási kampányoknak köszönhetően még kétszámjegyű növekedést mutatott, de Q3-ban és Q4-ben ez a trend megfordult. 2022. Q4-ben aztán újra magára talált a piac és újra növekedést mutattak a számok. 

A számok boncolgatásán túl, érdemes megemlíteni, hogy a sorozatos nehézségek ellenére a piac fejlődése nem állt meg. 2022-ben is jelentősen növekedtek a magas minőségű és kiemelkedő hatékonyságú digitális felületek, melyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai OOH piacból.

Nem lesz könnyű a 2023-as év sem. Abban biztos vagyok, hogy az OOH tovább fejlődik, mivel a legnehezebb évek alatt is folytak fejlesztések, beruházások, bár visszafogottabb ütemben. Biztos vagyok abban, hogy 2023-ban megnyugszik a piac és reálértékben is növekedni tud majd az OOH szegmens.”

Ürge Dezső, a HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádió még mindig tekintélyes piaci részesedéssel rendelkezik hazánkban az újabb hirdetési platformok megjelenése ellenére is. A tavalyi évben – felocsúdva a COVID-19 járvány okozta sokkból, s felülkerekedve a szomszédos országban zajló háború okozta gazdasági nehézségeken – 2022-ben a hazai rádiós hirdetési piac az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben növekedni tudott. A nagy hirdetők mellett a KKV-szektor hirdetései iránti erősödő kereslet is növeli tudta a tavalyi rádiós reklámpiacot. Habár a nagy ügynökségi ügyfeleknél egyre nagyobb teret hódítanak az internetes és más digitális médiumok, magas költséghatékonysága és tömegbázisa révén továbbra is erős alternatívát jelent ezekkel szemben a rádió. A háború gazdasági szankciókhoz, a nyersanyagárak megugrásához és inflációhoz vezetett, sajnálatos módon ennek következtében a rádiók működési költségei is megemelkedtek.

A magyarországi rádiók hatalmas hallgatótáborukra építve komoly jelenlétet szereztek a közösségimédia platformokon, és más digitális felületeken. A lineáris és digitális felületek ötvözésével a rádiók egy olyan úton indultak el, ami a jövőben is meghatározó lesz.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising média értékesítési igazgatója a következőkről számolt be: „2022 a COVID időszakból való kilábalás első szakasza volt. A teljes felépülést 2024-re várjuk, de a tavalyi év 25%-os mozipiaci növekedése nagyon biztató az idei év várakozásaira nézve. A médiamixben hirdetőink nagy része továbbra is megtartotta a mozit, miközben több új ügyfél fedezte fel a nagyvászon brand-re gyakorolt erejét, országos vagy akár kisebb lokális kampányokkal. Az infláció tükrében felértékelődött a mérhetőség és a minőségi elérés, ami a mozireklám sajátja. Tavaly a Top Gun, a Minyonok,Thor és a Jurassic World filmekre több százezer ember váltott jegyet a mozikba, az Avatar második része pedig átlépte az 1 milliós nézettséget –ami már megközelíti az eddigi legnézettebb film, az Avatar (2009) 1,254 millió hazai nézőjét, sőt az Avatar: A víz útja lett minden idők harmadik legnagyobb bevételt hozó filmje világszerte. 2023-ban még több blockbuster érkezik, hogy csak néhányat említsünk: John Wick, Fast X, Guardians Of The Galaxy, Indiana Jones, Mission Impossible, Dune Part Two, Hunger Games, Aquaman folytatásai.”

Az 2022-es MRSZ Kommunikációs torta^[1] mérete 570,5 milliárd forint

Tavaly a kommunikációs szektorok ^[2] reklámbevétele 250 Mrd Ft volt, reálértéken nézve 2021-hez képest 5,4%-kal csökkent a kommunikációs iparágnál realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége

A 2022. évi MRSZ Kommunikációs torta 570,5 Mrd Ft-ra rúgott, így nominálisan 2021-hez viszonyítva csak kismértékben, 6,2%-kal gyarapodott a volumene. A Kommunikációs tortában mind a hat szektor 0,1 és 20,0% közötti szórásban növekedést realizált 2022-ben az előző évhez képest.

^[1] A kommunikációs torta a net-net költéseket tartalmazza átfedések nélkül. Magába foglalja a médiatortát; az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet; a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, a PR-t, valamint a médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított gyártási költségeket.

^[2] kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing (DM), marketingkutatás, public relations (PR), ambient

A kommunikációs torta szeleteinek sorrendje azonos az előző évekével: (1) A kreatív- reklám és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2022-ben 102,1 Mrd Ft-ot költöttek a reklámozók, amely 5,3%-os pozitív változást jelent 2021-hez képest, míg +17,1%-os fejlődést mutat nominálisan a COVID előtti (2019-es) szinthez hasonlítva. (2) A rendezvény szektor 2022-es árbevétele 61,5 Mrd Ft, ami 20% növekedést jelent az előző évhez viszonyítva és ezzel már 2,5%-kal meghaladja a 2019-e szintet is. (3) Az adatvezérelt piac 48,5 Mrd Ft-ot tett ki, amely kismértékű, 4%-os pozitív változást mutat 2021-hez képest, de még mindig a 2019-es szint alatt marad (-8,3%-kal). (4) 2022-ben 19,2 Mrd Ft-ot költöttek a hirdetők marketingkutatásra , ami 8% növekedés 2021-hez képest, de kismértékben még mindig a 2019-es érték alatt marad (-2,3%). (5) A Public Relations marketingkommunikációs költés 17,0 Mrd Ft, ami 14%-os növekedés az előző évi számhoz képest és 17%-os fejlődést mutat 2019-hez viszonyítva. (6) Az Ambient terület nominálisan stagnált: az 1,8 Mrd Ft-ot kitevő szegmens minimális,  mindössze 1%-os növekedést mutatott és jóval elmarad a 2019-es teljesítménytől (-37%).

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A 2021-ről 2022-re a kommunikációs iparági szektorok összességében szolid, 9,1%-os növekedést tudtak felmutatni. Ez a teljesítmény azonban a 2022-es kiugróan magas infláció miatt reálértéken számolva inkább 5,4%-os csökkenést jelent. Csak az eseménymarketing szektor tudott reálértéken is növekményt produkálni a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, és a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igény következtében. A Public Relations reálértéken nézve stagnál. A PR jó teljesítménye a mínuszos mezőnyben annak is köszönhető, hogy a szektor szerepe a koronavírus-válság alatt megerősödött, felértékelődött.”

(MEGJEGYZÉS: Az MRSZ Kommunikációs tortában a DIMSZ pontosított az adatvezérelt marketing a módszertanán[1], s ennek megfelelően visszamenőleg 2019-ig korrigálta számait. A jelenlegi anyagban már a korrigált DM számokhoz viszonyítunk. A 2022-es számokat ennek megfelelően a korrigált 2019-2021 összadatokhoz viszonyítjuk.)

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás, PR és ambient szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke kiemelte: „A kreatív-, reklám- és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2022-ben 102,1milliárd forintot fordítottak a hirdetők, mely az előző évi erőteljes növekedéshez képest, visszafogott 5,3%-os bővülést jelent.

A piaci hirdetők és márkák növekvő kommunikációs befektetéseket valósítottak meg üzletmenetük elősegítésére a tavalyi turbulens gazdasági környezetben, addig a piac egyéb szereplői számottevően csökkentették költéseiket az év második negyedévétől kezdődően.”

 Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: „A DIMSZ frissített mérési módszertana a 2022-es év vonatkozásában a korábbinál szélesebb spektrumon és nagyobb pontossággal volt képes megmutatni az adatvezérelt piac számait. Az adatvezérelt tortaszelet változását (+4% növekedés) a digitális területek – telemarketing (+11%) és email, adatbázis, CRM (+22%) – hajtották meg. A címzett reklámlevél becsült forgalma az előző évhez hasonlóan megközelítőleg 50 millió küldemény volt, a piac mérete meghaladta a 8,5 milliárd forintot, de a darabszám stagnált, ezért csak az áremelkedések hatására tudott a szegmens növekedni (+3%). A (papíralapú) címzetlen küldemények piacán visszaesést tapasztaltunk (-37%), ami összhangban áll a digitalizáció és az adatvezérelt technológiák folyamatos erősödésével, a kommunikációs csatornák szerepének átrendeződésével.”

 2022-ben a marketingkutatási piac mérete 19,2 milliárd forint méretűre rúgott, amely 8%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. „A pandémia kiváltotta visszaesést követően óvatos optimizmussal enyhe növekedést vártunk 2022-re. Ez a növekedés azonban nem tudott igazán kibontakozni, és a megnövekedett infláció végképp zárójelbe tette az ágazat bővülésének ígéretét.” – mondta el Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke a marketingkutatási piac számát részletezve.

Bacher János, az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője hozzátette: „Nem volt reális esélye annak, hogy a marketingkutatási költésekben bekövetkező növekedés legalább az infláció szintjét elérje, így reálértékben jelentős árbevétel csökkenéssel szembesült a szakma. Ezt a helyzetet nehezítette a költségoldalon jelentkező nyomás, mely ollóba fogta a kutatócégeket. A fogyasztói piac jelentős átalakuláson megy át, így a megrendelőknek nagy szükségük lenne piaci információkra, de az előzetes várakozások alapján kevés az esélye, hogy 2023-ban reálértéken növekedjenek a költések.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Az elmúlt év sokat kedvezett a PR piacnak. Globálisan is általában 10% feletti bevételnövekedést jeleznek az ügynökségi mutatók, az erősödés itthon is folytatódott. Az MPRSZ számára megküldött adatok alapján 14%-os piacbővülést számoltuk, ez 16,96 milliárd forint méretű piacot feltételez Magyarországon.

Azt látjuk, hogy egyre több integrált ügynökség is foglalkozik tartalom-alapú megoldásokkal, így fontos, hogy ők is megértsék, milyen egyéb PR eszközök tudják segíteni az ő és ügyfeleik kommunikációját. A klasszikus(nak tartott) PR ügynökségek pedig egyre több feladatot tudnak elvégezni digitális, filmgyártás, de akár HR területen is.

A PR szerepe a koronavírus-válság alatt megerősödött és ez azóta is tart, amely pozitív várakozásokkal tölti el a szakmát.”

 Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke hangsúlyozta: „A rendezvényszektor erős évet zárt 2022-ben, olyannyira, hogy az árbevétel már meghaladta a pandémia előtti 2019-es számokat, pedig a rendezvényszervezőknek több nehézséggel is számolniuk kellett a tavalyi évben.

A járványügyi intézkedések miatt március 7-ig csak bizonyos szabályok betartásával lehetett rendezvényeket tartani (pl. maszkviselés, védettségi igazolvány megléte) és egyes országokból a Magyarország területére történő beutazás is korlátozva volt. Az orosz-ukrán háború kitörése és hazánk geopolitikai elhelyezkedése is okozott némi visszaesést a hazánkba tervezett nemzetközi rendezvények terén. A fentiek mellett az ősszel begyűrűző energiaár-növekedés is nehezítette a rendezvénypiaci szereplők helyzetét.

Mindezek ellenére a 2022-es évben a korábbihoz képest 20%-os átlag árbevétel növekedés volt tapasztalható a szektorban. Ez a jelentős emelkedés többek között a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, az őszig tartó gazdasági erősödésnek, a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igénynek és az állami rendezvényköltések növekedésének volt köszönhető (pl.: augusztus 20-i rendezvények).”

Baráth Károly, az Ambient Szövetség elnöke hozzátette: „2021-es évben az Ambient piac újra magára talált és a jelentős csökkenés után kétszámjegyű (19,55%) növekedést produkált. 2022-as év elején ez a jelentős növekedés folytatódott és úgy tűnt, reálisan elérhető ebben az évben is a kétszámjegyű növekedés, de Q2-ben és Q3-ban az Ambient piac is jelentősen visszaesett. A teljes évre vetítve a 2022-es évben egy kismértékű növekedést sikerült elérnünk.

2023-ra már ismét dinamikus növekedéssel számolunk. 2022. Q4-re megnyugodott a piac és olyan megrendelők jelentek meg az Ambient szerktorban, melyek eddig nem használták ezeket az eszközöket. Az új hirdetők megjelenése friss lendületet adott, és reményeink szerint 2023-ban teljesen le fogjuk dolgozni a korábbi évek visszaesését.”

[1] Az adatvezérelt marketing szám mögötti módszertani változás lényege: (1) A címzetlen reklámküldemények setében a mérés  bevétel helyett példányszám alapján történik a piac nagyobb szeletére rálátva. (2) A digitális csatornánál bővült a költésbe bevontak köre: azoknak a technológiai szolgáltatóknak a bevételeit is tartalmazza, akiknek a fő tevékenységük az email marketing és a telemarketing folyamatok technológiai támogatása.

A CMS az ISO és az „Investors in People” rendszer elemeit egyesíti egyéb releváns kritériumokkal. A CMS a pr- és kommunikációs ügynökségek egyetlen világszerte elismert tanúsítványa, amely bizonyítja, hogy az ügynökség szakszerűen és megfelelő irányelvek mentén működik. A folyamat során többek között olyan meghatározó elemeket vizsgálnak a szakértők, mint az etikus működés, a szolgáltatásfejlesztés és a humánmenedzsment funkciók – írják.

„Ez az akkreditáció szervesen illeszkedik abba a stratégiai programba, amelynek eredményeként a FERLING néhány éven belül egy munkavállalói és vezetői részesedést is kínáló részvénytársasággá alakul majd át. Célunk a tulajdonosok személyes közreműködése nélkül is fenntartható, magas szintű, transzparens vállalati működés. Olyan ügynökségi gyakorlat, amely folyamatos szakmai előrelépést, stabilitást, jövedelmezőséget és ezzel együtt növekvő cégértéket tud biztosítani” – mondta Ferling József, a cég alapítója.

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy a tanúsítvány megszerzése mind szakmai, mind üzleti szempontból megtérül iparágunk szereplőinek. Ez az akkreditáció egyfajta minőségmenedzsment: a nemzetközi szabvánnyal biztosítható, hogy az ezt megszerző ügynökségek azonos standerdek mellett működnek. Reméljük, hogy a tanúsítványt előbb-utóbb a vállalati beszerzők is elismerik. Ehhez többek között azzal kívánunk hozzájárulni, hogy az akkreditáció a PREXA-versenyen is többletpontokat jelent majd.”

„A szakértők az ügynökségek folyamatait külső szemszögből, függetlenül vizsgálják. Az akkreditáció célja a jó gyakorlatok elterjesztése és a fejlesztési lehetőségek beazonosítása, így az ellenőrzés mellett egyfajta tanácsadói funkció betöltése is” – tette hozzá Sztaniszláv András.

Fotó: Patrik Schober, Ferling József és Sztaniszláv András

A szervezet új képviselőinek listája

Elnökség:
• Sztaniszláv András, elnök
• Gáspár Bence, alelnök
• Ludvig Orsolya, elnökségi tag
• Panulin Ildikó, elnökségi tag
• Szántó Balázs, elnökségi tag

Etikai Bizottság:
• Vas Dóra, EB elnök
• Fieszl Zsuzsa, EB tag
• dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna, EB tag
• R. Nagy András, EB tag
• Szabó Hedvig, EB tag

Felügyelő Bizottság:
• Teremi Balázs, FEB elnök
• dr. Bende Máté, FEB tag
• Soós Eszter, FEB tag