A projekt, amely új alapokra helyezte a digitális fizetéseket

A Qvik projekt nemcsak technológiai, hanem szervezeti és iparági áttörés is volt. A 25–30 fős projektcsapat több mint 15 bank, szabályozói szervek és technológiai partnerek együttműködésében valósította meg a fejlesztést. A program határidőre, költségkereten belül, teljes biztonsági megfeleléssel valósult meg, ami a mai projektvilágban ritka, szinte tankönyvi siker.

„A projektmenedzser ma nemcsak feladatokat irányít, hanem bizalmat épít. Egy ilyen volumenű, sokszereplős projektben a siker alapja az emberi együttműködés és a stratégiai gondolkodás.” – mondta Bándy Ádám, a 2025-ös Év Projektmenedzsere.

A végeredmény: 2024 szeptemberétől bárki QR-kóddal fizethet bolti és online vásárlás során, bankfüggetlen módon. A díjat a Nemzetgazdasági Miniszter, mint fővédnök nevében Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár adta át a Millennium Házában.

Qvik: áttörés a digitális fizetésben Bándy Ádám szakmai vezetésével

Bándy Ádám, az Innopay Zrt. PMO-vezetője és a GIRO Zrt. partnere vezette a Qvik – Azonnali fizetés 2.0 projektet, amely Magyarország első, országosan egységes QR-kódos fizetési ökoszisztémáját hozta létre. A fejlesztés a Magyar Nemzeti Bank digitális fizetési stratégiájának részeként valósult meg.

Több mint 15 éves tapasztalatával Bándy Ádám a pénzügyi és tanácsadói szektor egyik meghatározó projektvezetője, aki technológiai innovációt, üzleti fókuszt és emberközpontú vezetést ötvöz munkájában. Pályafutása során treasury, adat- és core banking rendszerek bevezetését, valamint nemzetközi tanácsadói projekteket irányított Ázsiában és a Közel-Keleten. A projekt komplexitása és stratégiai jelentősége miatt az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb hazai fejlesztésének számít, amelyben Bándy Ádám vezetői szerepe kulcsfontosságú volt.

Stratégia és emberi tényező

A szakmai szervezetek közössége által működtetett Projektmenedzsment Kiválóság Tábla idén is a pályázatok és referenciák alapos értékelése alapján választotta ki az Év Projektmenedzsere Díj nyertesét. Az elmúlt 25 évben számos kiemelkedő szakember részesült az elismerésben, közülük többen az IPMA nemzetközi versenyén is dobogós helyezést értek el.

A díjat átadó Szabados Richárd államtitkár kiemelte, hogy a kormányzati munkában is a projektszemlélet adja a hatékony végrehajtás gerincét, ahol az egyik legfontosabb feladat a sok, különálló intézkedés koherens rendszerbe rendezése. Példaként említette a Demján Sándor Program összehangolt felépítését, amelyben már több mint 23 000 vállalkozás kapott támogatást, és amelynek elemei – a tőkeprogramtól az 1+1 beruházási támogatásig – egymást erősítve működnek. Hasonló, átfogó gondolkodás vezetett a közelmúltban – a kamara javaslatai nyomán – megkötött 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő megállapodáshoz, vagy épp a fix 3%-os vállalati hitelprogramhoz is. Ez utóbbi esetében egy hónap alatt több mint 5000 cégnek nyílt lehetősége a kedvezményes finanszírozás igénybevételére. Az Államtitkár hangsúlyozta: az ilyen, egymásra épülő beavatkozások adják azt a „projektlogikát”, amely valódi gazdasági hatást és tartós stabilitást képes létrehozni.

„Az elmúlt 25 évben a projektmenedzser szerepe végrehajtóból stratégiai döntéstámogatóvá nőtte ki magát. Az idei díjazott ennek a szemléletváltásnak a legjobb példája” – hangsúlyozta Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla elnöke.

A 2025-ös díjra jelölt projektek széles iparági spektrumot fedtek le, a pénzügyi szektortól az energetikán és autóiparon át a kormányzati informatikáig. Közös nevezőjük a digitális transzformáció és a hatékonyság növelése volt. A döntősök között nagyvállalati, állami és nemzetközi hátterű projektek is szerepeltek, ahol a technológiai megújulás és a csapatmunka kulcsszerepet játszott.

„A projektmenedzsment a jelen és a jövő vezetési formája – technológiára és bizalomra épülő szakma” – zárta gondolatait Cserna József.

A PMSZ legutóbbi Projektmenedzsment Körkép kutatása szerint a szakma a stratégiai szerepvállalás irányába fejlődik, és a jövő projektmenedzsereinek legfontosabb kompetenciái közé tartozik az érzelmi intelligencia, az együttműködés és az agilitás. Ezt az irányt jól példázza az idei díjazott pályája is: a technológiai innováció és az emberi tényezők összehangolása nélkül ma már nincsen sikeres projekt.

A közlemény idézte Bódis Lászlót, a NIÜ vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a Hungary Innovation Week egy ernyőrendezvény, amelyben arra kérték a hazai startupokkal, kkv-kkal és az innovációval foglalkozó szervezeteket, hogy az őszi rendezvényeiket erre a hétre szervezzék. A héten olyan szervezetek tartják innovációs rendezvényeiket, mint az EduTech Hungary, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Vienna Business Agency, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség, a RInnoValleys vagy a Hungarian Business Angel Network (HUNBAN).

A hét felvezető eseménye a NIÜ saját rendezvénye, a Hungary Innovation Summit konferencia, amelyen a kutatás-fejlesztésben élen járó hazai cégek szakemberei beszélgetnek arról, milyen hatása van a k+f tevékenységnek magára a vállalkozásra, illetve az innovációs ökoszisztémára. A résztvevők megismerkedhetnek például a svéd, az osztrák és a cseh innovációs ügynökség működésével és jó gyakorlataival. Továbbá előadások, workshopok és panelbeszélgetéseken fogják hazai és nemzetközi szakértők megvitatni az innováció jövőjét, az új technológiák társadalmi kihívásait, valamint az innovációs ökoszisztémák építésének nemzetközileg sikeres modelljeit.

A Hungary Innovation Summiton egyebek közt a Richter, a Bosch, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Evosoft és az OECD képviselői adnak elő.
Az érdeklődők az eseményekről és a jelentkezés menetéről is az innoweek.hu oldalon tájékozódhatnak.