Az előválogató feladatát a verseny szakmai támogatója, a McDonald’s biztosítja, így a csapatok egy aktuális kommunikációs kihívásra dolgozhatnak ki stratégiai megoldást. A megmérettetésre kétfős, 35 év alatti szakemberekből álló csapatok jelentkezését várják.

Az elmúlt években ügynökségi és megbízóoldali szakemberek is győztek a hazai fordulóban, és jutottak tovább a világdöntőbe: 2021-ben az Open Communications, 2022-ben a Positive Adamsky, 2023-ban a HOLD Alapkezelő, 2024-ben pedig az OTP és a Telekom közös csapata jutott tovább.

Egy nap, valós brief, éles prezentáció

A hazai selejtezőn, 2026. március 26-án reggel a csapatok online kapják meg a versenyfeladatot, kidolgozzák koncepciójukat és elkészítik prezentációjukat, majd délután személyesen, a szakmai zsűri előtt mutatják be megoldásaikat, legfeljebb három percben.

A pályamunkákat a kommunikációs szakma elismert képviselőiből álló zsűri értékeli. A testület tagjai: Csermely Ákos producer, konferenciaszervező a DigitalHungary képviseletében; Esküdt Judit kommunikációs- és marketingszakértő; Szabó Judit, a briefet adó magyarországi McDonald’s vállalati kommunikációs és fenntarthatósági vezetője; Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke; valamint Tóth György, a Mediator PR- és stratégiai igazgatója.

A zsűri a stratégiai megalapozottságot, a kreatív megközelítést, a megvalósíthatóságot és az előadás minőségét egyaránt értékeli. Az eredményt a helyszínen hirdetik ki, a győztes csapat rögtön átveheti az oklevelet.

A selejtező győztese nemzetközi porondon képviselheti a magyar kommunikációs szakmát

A világdöntő 2026. április 24-26. között, online formában zajlik. Országonként egy csapat vehet részt a megmérettetésen, ahol a döntősök feladata egy kommunikációs stratégia elkészítése lesz, egy nemzetközileg elismert civil szervezet részletes briefje alapján. A kidolgozott javaslatot legfeljebb 10 diából álló prezentációban és rövid, legfeljebb 3 perces videóban kell benyújtaniuk, amelyet az ICCO szakembereiből álló zsűri értékel.

A győztes csapat lehetőséget kap arra is, hogy az ICCO Global Summiton mutassa be megoldását, az utazás és a szállás költségeit a világszövetség állja. A döntősök elektronikus oklevelet kapnak, valamint egyeztethetnek ötletük megvalósításáról az érintett civil szervezettel. Valamennyi döntős csatlakozhat az ICCO exkluzív Next Generation Group közösségéhez, a győztesek pedig a NextGen Board munkájába is bekapcsolódhatnak.

Közeleg a nevezési határidő

A versenyre 2026. március 25-ig lehet nevezni. Ügynökségi, vállalati vagy szabadúszó szakemberekből álló csapatok is jelentkezhetnek. A különböző szakmai háttérből érkező résztvevők együttműködése kifejezetten előnyt jelenthet a stratégiai gondolkodás és a megoldásközpontú szemlélet szempontjából.

A Next Generation PR World Cup komoly szakmai kihívást és egyben nemzetközi bemutatkozási lehetőséget is jelenthet azok számára, akik pályájuk elején állva készek magas szinten megmérettetni magukat.

További információ, nevezés: https://www.mprsz.hu/next-generation-pr-world-cup-2026/

Szoros határidőket szabtak idén az Employer Branding Awardra. Az early bird jelentkezés augusztus 7-től szeptember 7-ig tart, a normál időszak október 8-ig, a late entry pedig október 16-ig. Idén nem lesz hosszabbítás, így érdemes mielőbb leadni a nevezéseket.

November 5-én teszi közzé a shortlistet az MPRSZ, a döntőbe jutottak élő prezentációja november 12-én, a díjátadó pedig november 17-én lesz.

Idén új kategóriákat és díjakat is bevezettek: 16 iparágból és 7 kategóriában várják a nevezéseket, ezen kívül kiosztják az év employer branding megbízója díjat, az év employer branding ügynöksége díjat, az innovatív, digitális megoldások/az újdonság ereje díjat és a legkisebb költségvetésű, de a leghatékonyabb megoldásokat hozó pályázat díját is.

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

A magyarországi pr-tevékenység legjobb gyakorlatainak versenyére 15 iparágban és 13 kategóriában lehetett nevezni. Idén kilencvenhét pályamű érkezett, közülük választotta ki a húsz fős előzsűri a döntőbe jutottakat. Idén a szakemberek 62 kampányt találtak shortlistre érdemesnek.

A legtöbb pályázat – tizenkilenc – a társadalmi kommunikáció kategóriában érkezett, közülük 13 került döntőbe. A második legtöbb nevezés a pr-vezérelt kampányok kategóriában jött, itt 17-ből 14 került shortlistre. A harmadik legtöbb pályamű a storytelling kategóriában érkezett, itt 11-ből 9 pályázat lett döntős.

A shortlist-re került pályamunkák listája és rövid leírása elérhető az MPRSZ honlapján.

PREXA2025 – shortlist

A döntős pályázók május 15-én nyilvános eseményen mutathatják be kampányaikat a tízfős főzsűrinek és az érdeklődőknek a Corvinus Egyetem Gellért Campusán. A zsűritagok a prezentációk után döntenek a nyertesekről, a nemzetközi kategóriában beérkezett pályamunkákat egy nemzetközi zsűri fogja külön értékelni.

Az idei nyerteseket június 5-én a PREXA Díjátadó Gálán hirdeti ki az MPRSZ.

A pályázatokat mostantól a rendes nevezési időszakban 2025. április 14-ig lehet benyújtani, a késői jelentkezési (late entry) időszak pedig április 15-től április 23-ig tart. A beérkezett pályázatokat az előzsűriből és főzsűriből álló szakmai testület hét szempont alapján értékeli.

„Az év fiatal PR szakembere” utánpótlás-díj jelentkezési határideje változatlan, május 9-ig várják a 35 év alatti vállalati és ügynökségi munkatársak jelentkezését. A nevezés ebben a kategóriában díjtalan.

A shortlistet május 9-én jelentik be, az előzsűri által kiválasztott pályázatok prezentációit 2025. május 15-én rendezik meg, ahol a nevezők háromperces előadásban mutathatják be munkáikat a zsűri és a közönség előtt.

A PREXA 2025 díjait ünnepélyes eredményhirdetés keretében 2025. június 5-én adják át.

A pályázati kiírás és a nevezési díjak elérhetők itt.

ÚJ DÁTUMOK:
Normál nevezés határideje: 2025. április 14.
Late Entry időszak: 2025. április 15–23.
Shortlist eredményhirdetés: 2025. május 9.
Shortlistes pályaművek élő prezentációja: 2025. május 15.
Díjátadó és eredményhirdetés: 2025. június 5.

Nemzetközi kutatások – mint például a Deloitte 2024 Global Human Capital Trends felmérése –bizonyítják, hogy a vállalatok eredményességének egyik kulcseleme a munkatársak jólléte, és ez a terület az ESG-megfelelés szempontjából is kiemelt jelentőségű.

„Bár elvben tudjuk, mennyire fontos a mentális jóllét, a lelki egészség, ez a terület nem kap akkora figyelmet, mint kellene. A mai cégvezetők jórésze X-generációsként a rendszerváltás utáni érában szocializálódott, amikor nem volt divat azzal foglalkozni, hogy lelkileg jól vagyunk-e, és senki nem szólt ránk, hogy vigyázzunk magunkra.” – mondja Lakatos Zsófia.

Az X-generáció ugyanakkor kinevelt egy olyan új nemzedéket, amely teljesen felforgatta a munkaerőpiacot azzal, hogy ragaszkodik a magánélet-munka egyensúlyához és figyel a mentális egészségére. A Z-generáció rákényszeríti a vállalatokat arra, hogy tudatosan közelítsenek a munkatársak mentális jóllétéhez, és túllépjenek a babzsák-csocsóasztal-kávéautomata körön.

„Az eredményességre vonatkozó kutatások, az ESG-megfelelés, az X-generáció kiégése és a Z-generáció attitűdje miatt a cégvezetők felé egyre inkább elvárás lesz, hogy foglalkozzanak a saját és a munkatársaik lelki egészségével.” – mondja a szakember – „Motivációs előadásaimon és tréningjeimen konkrét, gyakorlati segítséget adok az embereknek ahhoz, hogy egyensúlyba hozzák az életüket; a vállalatvezetőknek pedig ahhoz, hogy önmagukat és munkatársaikat is hozzásegítsék a boldogabb és eredményesebb élethez.”

A kommunikációs tanácsadói karrier mellett most induló inspirációs előadói vonalhoz a szikrát Zsófia 2024 végén megjelent könyve adta, amely a manifesztációról szól, azaz arról, hogyan tudjuk befolyásolni az életünket a gondolataink segítségével. Az Éld az álmod! ugyanakkor egy komoly önismereti könyv, amely a mentális tudatosságon keresztül bontja le a siker útjában álló korlátokat.

„Negyedszázados tanácsadói múltam és a tudatos teremtésről írt könyvem érnek össze abban, hogy motivációs előadóként is megjelenek. Össze tudom kötni az üzleti világot a tudatos gondolkodás, a harmóniára törekvés eszméjével, és bízom benne, hogy hiánypótló inspirációt nyújthatok majd nagyon sok embernek. Mert a siker és a sikertelenség mögött ugyanaz az ember áll, csak a tudatosság különbözteti meg őket.” – zárta Zsófia.

A pr-szakma díjára 15 iparágban és 13 kategóriában lehet nevezni. A szakmai szervezet március 12-ig early bird, április 7-ig normál, április 14-ig pedig late entry nevezési díjjal várja a pályázatokat. A shortlistre kerültek személyes prezentációja május közepén lesz, a díjátadót június elején tartják.

Idén újra meghirdetik „Az év fiatal PR szakembere” utánpótlás-díját, ahová 35 év alatti vállalati és ügynökségi munkatársak jelentkezését várják, a nevezés ebben a kategóriában díjtalan.

Az előzsűri 20 szakemberből áll, ők online értékelik majd a pályázatokat.

A zsűri elnöke Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok igazgatója.

A zsűri tagjai: Dávid Sándor, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója, Elkán Péter, a 4iG vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője, Horváth Ágnes, a Kreatív magazin főszerkesztője, Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications ügyvezetője, Novák Péter, az MRSZ elnöke, Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője, R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezető-tulajdonosa, Rózsa Iván, az Uniomedia stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese és Zubán Zoltán, a Ferling ügyvezető igazgatója.

A tavalyi évben a legtöbb pályázat a pr-vezérelt integrált kampányok, illetve a társadalmi kommunikáció kategóriában került a főzsűri elé, Az Év Ügynöksége díját a Noguchi, a kategóriák feletti fődíjat pedig az SOS Gyermekfalvak kapta.

A kiválasztott pályázók a döntőben főzsűri előtt mutathatják be kampányaikat június 10-én a MOL Campuson, a nemzetközi kategóriában beérkezett pályamunkákat egy nemzetközi zsűri fogja értékelni. A zsűritagok a prezentációk után döntenek a nyertesekről, az eredményeket az MPRSZ június 26-án hirdeti ki.

A shortlistre került pályamunkák listája és rövid leírása elérhető az MPRSZ honlapján: PREXA2024 – shortlist

A versenyre idén is a megszokott 13 kategóriában lehet nevezni, az iparágak száma viszont bővült a vallásos szervezetek, egyházak, egyházi fenntartású intézmények csoportjával; így a díjakra már 15 ágazat szereplői jelentkezhetnek. A pályázatokat magyar nyelven várják, az angol nyelvű nemzetközi kategória kivételével. A nemzetközi kategóriában nincsenek alkategóriák sem iparág, sem szakterület alapján.

A szakmai zsűri a fő kategóriákon túl is kioszthat díjakat:

• Az „Év Kiváló Szakembere” helyett idén az „Év Kiváló Civil PR-szakemberét” díjazzák. A kulturális, civilszervezeti, oktatási, egyházi és karitatív szférában dolgozó szakembereket az előzsűri jelöli majd, a győztest pedig a főzsűri választja ki.
• Az „Év Ügynöksége” nyertesét a pályázatokra leadott pontok alapján választják ki.
• A PREXA 2024 Fődíját pedig a kategórianyertesek közül leginkább kiemelkedő pályamű nyerheti el.

A pályázatok leadására május 14-ig van lehetőség. Az április 5-ig beérkező pályázatokra a kedvezményes, early bird nevezési díj vonatkozik, az ezt követő időszakban egészen május 6-ig a normál nevezési díj lesz érvényes. A május 6-a után beérkező pályázatokra a late entry díj vonatkozik.

A shortlistre került pályázatokat május 28-án hirdetik ki, a döntőbe jutók június 4-én prezentálhatják kampányukat, kommunikációs programjukat a főzsűrinek. Az eredményhirdetésre június 20-án kerül sor.

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők a PREXA weboldalán.

Az ICCO globális versenyére harmadik alkalommal jelentkezhettek magyar szakemberek is. Az elődöntőn kétfős csapatok indultak. A szakemberek reggel kapták meg az angol nyelvű brief-et Pogány Édától, a Syngenta regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetőjétől és 8 órájuk volt a feladat megoldására, amit délután 3 percben prezentáltak.

A versenyfeladat kapcsán a zsűri kreatív koncepciókat, ötelteket és megvalósíthatósági tervet is várt a pályázáktól arról, hogy hogyan lehet a fiatal felnőttek és döntéshozók körében megismeretni az új génszerkesztési eljárásokat (New Genomic Techniques, NGT), megmutatva az előnyöket, amit a növénynemesítésben alkalmazva ez a technológi jelenthet a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerlánc számára Európában. A komoly kihívást jelentő feladatot minden csapat sikeresen dolgozta fel, a dobogó legfelső fokára végül a HOLD Alapkezelő szakemberei, Csonka Attila és Lajer Máté állhattak. A második helyre a ProTeam került Orosz Petrával és Orth Bencével (ACG Pro), a harmadikat a ImPRO csapata, Nemekh Barbara (ACG Pro) és Mezriczky Marcell (Wavemaker) szerezték meg. Gratulálunk nekik!

A zsűri tagjai Darányi András, az Uniomedia kreatívigazgatója, Hermann Irén, a Kreatív főszerkesztője, Nagy Andrea, a Positive PR ügyvezetője, Pogány Éda, a Syngenta regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetője és Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke voltak. A versenyt értékelve Pogány Éda elmondta:  „Nagyon izgalmas volt ez a verseny. Mindig különleges élmény látni azt, hogy a fiatal szakemberek mennyire bátran és önbizalommal teli módon adják elő kreatív, új ötleteiket és ezeket hogyan tervezik megvalósítani, átfordítani a gyakorlatba. A pályázó csapatok, és a zsűri is sokat tanult a verseny prezentációkból, és szorítunk a magyar csapatnak a következő fordulóban. ”

A nyertes csapat Magyarországot képviselheti a nemzetközi döntőben, amelyet az október 30. és november 1. között rendeznek, és amelyen egy globális civil szervezet által adott feladatot oldanak majd meg a versenyzők. A World Cup döntő online zajlik, prezentációt és videót kell majd benyújtani, a globális döntő nyertes csapata pedig előadhat a 2024-es ICCO Global Summiton és megvalósíthatja a nyertes pályaművet is.

Több mint negyedszázada készült már egy angol-magyar pr-szótár, amelyet Dr. Sarlós Gábor és Tábori György jelentettek meg könyv formában, de azóta olyan sokat fejlődött a szakma és változott a világ, hogy a public relations néhány hazai nagyágyúja úgy döntött, itt az ideje egy friss, online verziónak.

Az új, webes szótár alapító-főszerkesztője Dr. Sós Péter János címzetes egyetemi tanár, lektorai pedig Dr. Rácz Gábor PhD és Sárosi Péter, mindhárman az MPRSZ Örökös tagjai. A kommunikációs jogi szókészlet Dr. habil. Buday-Sántha Andrea PhD habilitált főiskolai docens munkájának eredménye, míg a válságkommunikációs szókészlet összeállításában Böhm Kornélv kríziskommunikációs szakértő vállalt fontos szerepet.

A szótár több mint 330 szócikket tartalmaz, 11 témában, a lobbytól a médián keresztül a márkázásig, és tisztába teszi a pr, a reklám és a marketing alapfogalmait is. A készítők nem titkolt célja volt egyrészt a szakszavak tisztázása – nem árt, ha mindenki ugyanazt érti egy-egy kifejezésen – másrészt az egyetemisták és pályakezdők segítése az eligazodásban a kommunikációs szakmák nyelvezetében és a fordításban.

Ez az első és egyetlen olyan online szakszótár, amely ISBN számot is kapott. A kétnyelvű kiadvány (a szócikkek magyarul és angolul, a magyarázatok magyarul olvashatók) a SaaS (Software as a Service) alapú Pressonline CMS alkalmazásra épült. A választott platform biztosítja, hogy a szótár könnyen szerkeszthető legyen, a készítők várják is a további szavakat, kifejezéseket a felhasználóktól.

„Mivel én szinte naponta találkozom egyetemistákkal és Z generációs pályakezdőkkel, számomra erősen érezhető volt egy ilyen, fogalommagyarázó szógyűjtemény igénye” – mondta Dr. Sós Péter János. – „Azért is kezdtem bele ebbe a nagy munkába. És komoly rangot ad, hogy kiváló szakemberek segítettek az összeállításban, értelmezésekben.”

„Egy hasznos és technológiailag is korszerű tudástár automatizálható SEO-val, vagy egy a keresők által is látható módon újraszerkesztett – publikált, és így organikus találatokat is hozó pdf file nagyon jó megoldás az elkészített tartalmak jobb, hatékonyabb hasznosítására.” – tette hozzá Szenes Gábor, a PR Szótár technológiai hátterét biztosító Pressonline alapító-tulajdonosa.

A pr szótár URL címe: https://prszotar.mprsz.hu/