A krónikus vagy másnéven idült vesebetegség 2013-ban még a 19. helyen állt a vezető halálokok listáján és sajnos 2017-re a 12. helyre lépett előre. Az előrejelzések szerint ez a tendencia pedig tovább romlik. A csak hazánkban körülbelül 1,5 millió embert érintő CKD hátterében leggyakrabban cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség áll.  A nemzetközi adatok szerint a cukorbetegek  43%-a szenved krónikus vesebetegségben és komoly kockázati tényező a magas vérnyomás is. Ezek hátterében többnyire a mozgásszegény mindennapok, a helytelen táplálkozás miatti elhízás és az olyan káros szokások állnak, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha mindezekre nem figyelünk oda tudatosan, több, egymással összefüggő betegségnek tesszük ki a szervezetünket. A Vese Világnapját minden év március második csütörtökjén tartják, idén március 14-én. A Vese Világnap célja, hogy világszerte felhívják a figyelmet a CKD lehetséges tüneteire és szövődményeire, valamint a rendszeres ellenőrzések fontosságára.

Az idült vesebetegség diagnózisa és így a kezelése nélkül veszélyben a szívünk is – ezt az értéket kell rendszeresen ellenőrizni!

A megelőzéshez kulcsfontosságú a betegség korai felismerése, mert ez teszi lehetővé a korai kezelést: a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az enyhébb stádiumú vesebetegek közül 10-ből 1 beteg, míg a súlyos stádiumban levő CKD-s páciensek körében 3 betegből 1 nincs tisztában állapotával. Ez azért óriási probléma, mert a CKD nagyon gyakran tünetmentes és ezért előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amiből következően több millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra világszerte. Ráadásul más súlyos szövődményekkel is járhat a kórkép. „A beteg állapotától függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri halálozás kockázata is: egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint 20,5%-ban szívelégtelenség, 10,5%-ban agyi érbetegség és 9,4%-ban szívinfarktus jelentkezik a CKD-s pácienseknél. Az általános életminőség jelentősen romlik az idő haladtával és a páciensek kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba más betegségekkel összefüggésben is. A krónikus vesebetegség halálozási aránya sajnos több mint 40%-kal nőtt a 30 évvel ezelőtti halálozási adathoz képest” – sorolja a következményeket Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.

A diagnózis felállítása tehát nagyon gyakran tolódik a későbbi stádiumokra és ezalatt egyre rosszabb a vese méregtelenítése, amely mérgek minden szervet károsítanak. A veseműködés hatékonyságáról az ún. bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta) ad információt, melynek széles körű megismertetése így elengedhetetlen. Ez egy egyszerű laboratóriumi rutinvizsgálattal ellenőrizhető és a CKD-gyanús értékekkel a betegek azonnal szakorvos segítségét kérhetik. A bGFR érték mellett másik fontos laboratóriumi mutató egy egyszerű vizeletvizsgálat, melynek során a fehérje ürítését vizsgálják. „Az ismeretterjesztéssel a legfőbb célunk az, hogy betegek oldaláról is bevett gyakorlat legyen a bGFR rendszeres ellenőrzése, valamint az orvosi protokoll is reagáljon erre az egyre súlyosabb kihívásra. Különböző kórképekben, de különösen cukorbetegség és magasvérnyomás betegség esetén a megelőzésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Aktív életmóddal, egészséges táplálkozással és a káros szokások elhagyásával is sokat tehetünk a rejtőzködő kór ellen. A CKD gyógyszeresen jól befolyásolható, ugyanis léteznek a gyógyszereknek olyan csoportjai, amelyek hatnak a cukorbetegségre, a testsúlyra valamint vese- és szívvédők egyszerre! Ezek használatát egyeztesse kezelőorvosával.” – mondja Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke. 

Ennek érdekében a Magyar Nephrologiai Társaság más szakmai szervezetekkel, kutatóhelyekkel és olyan, átfogó adatvagyonnal és terápiás tapasztalatokkal rendelkező piaci világcégekkel működik együtt, mint az AstraZeneca. „A CKD minél részletesebb feltérképezése, a tudományos együttműködés, az edukáció és a kezelési lehetőségek fejlesztése közös érdekünk, hiszen a későn azonosított elváltozások finanszírozási- és erőforrás szempontból is óriási nyomást helyeznek az egészségügyi ellátórendszerekre, a páciensekre és hozzátartozóikra pedig testi és lelki értelemben is súlyos teherként nehezednek” – teszi hozzá Prof. Dr. Wittmann István. „Sokan nem tudják, mennyit számít a veséjük egészségének megőrzésében, hogy például isznak-e elegendő folyadékot vagy mennyi sót tesznek az ételeikbe. Ugyanakkor minden eszköz adott a kezünkben, hogy mérsékeljük a betegség előfordulását azzal, hogy a társadalom minél szélesebb köre megismeri a betegséget és a megelőzés módjait” – hangsúlyozza Dr. Ladányi Erzsébet.

Ön mit tehet a vesebetegség megelőzése érdekében?

1. Legyen fitt, legyen aktív! – A rendszeres mozgás segít fenntartani az ideális testsúlyt, csökkenti a vérnyomást és a krónikus vesebetegség kockázatát.
2. Étkezzen egészségesen, vigyázzon a testsúlyára és csökkentse a sóbevitelt! – Az egészséges táplálkozással szintén megőrizhető a megfelelő testsúly és csökkenthető a vérnyomás. Segít megelőzni a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és más, a krónikus vesebetegséggel összefüggő állapotokat.
3. Ellenőrizze rendszeresen és tartsa normál értéken a vércukor értékeit! – A cukorbetegek közel felénél vesekárosodás jelentkezik, amely mérsékelhető, ha idejekorán észleljük és megfelelően kezeljük. Az egyik legfontosabb cél a vércukor három hónapos átlagértékének, a hemoglobin A1c-nek 7% alatt tartása.
4. Mérje rendszeresen és tartsa normál értéken a vérnyomását! – A magas vérnyomás károsíthatja a vesét. A kockázat csökkenthető a vérnyomás megfelelő szabályozásával. Felnőtteknél a vérnyomás normál értéke 120/80.
5. Fogyasszon kellő mennyiségű folyadékot! – Ősztől tavaszig naponta 2-3 liter folyadékot kell fogyasztani. Nyáron, a nagy melegben ezt ½-1 literrel meg kell növelni. Művesekezelés előtt ennek csökkentése lehet szükséges.
6. Ne dohányozzon! – A dohányzás ugyanúgy károsítja a vesét, mint a szívet.
7. Nagy óvatosság szükséges a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók szedését illetően! – Vannak olyan gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók, amelyek károsítják a vesét. Ezek adagját a lehető legkisebbre kell csökkenteni és a vesét nem károsítók preferálása javasolt.
8. Ellenőriztesse veseműködését, ha fennáll Önnél egy vagy több kockázati tényező: cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros elhízás vagy Ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved. Ellenőrizze a laborleletén a bGFR (vagy eGFR) értéket és a vizeletvizsgálat eredményét!

Túlzott kalóriabevitel, elhízás, dohányzás – csupa olyan civilizációs jelenség, amelyek veszélyeiről nap mint nap hallunk, és pontosan tudjuk, hogy a modern kor legsúlyosabb népbetegségeiért felelősek. Miközben azonban gyakran beszélünk a krónikus anyagcsere-elváltozásokról vagy a szívelégtelenségről, ritkán esik szó az ezeket előfordulásában jócskán megelőző CKD-ról. Az idült vesebetegség a becslések szerint mintegy másfél millió embert érint hazánkban, és a kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz is komoly szerepet játszik. Jól látszik tehát, hogy ezek az ártalmak és kórképek szorosan összefüggnek egymással, és szinte dominószerűen következve károsítják az egyes szervrendszereket az egészségtelen életmódból fakadó szövődmények, amelyek gyakran végzetesen sokáig rejtve maradnak.

A rendszeres ellenőrzés a kulcs

Az idült vesebetegség kezelésében kifejezetten kulcsszerepe van a korai felismerésnek. „Kevesen vannak tisztában azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a páciensek vesefunkcióik akár 90%-át is elveszíthetik, mire diagnosztizálják náluk a CKD-t. Mindez abból fakad, hogy a kór nem okoz egyértelmű, könnyedén felismerhető tüneteket, sőt, kifejezetten változatos panaszok jelentkezhetnek, így az orvosok is nehezebben tudják összerakni a teljes képet. Ebből adódóan gyakoriak a hirtelen, gyors állapotromlást mutató betegutak, és akkor már a súlyos szövődményekkel is számolni kell: előrehaladástól függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri a halálozás kockázata” – mondja Prof. Dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.

Ezért is rendkívül fontos, hogy az idült vesebetegség mihamarabb kikerüljön a leginkább aluldiagnosztizált kórképek közül, a betegek tisztában legyenek az ehhez szükséges rendszeres vizsgálatok jelentőségével, valamint az orvosi protokoll is megváltozzon. Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek szervezetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73m2) értéket vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy sajnos joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk. Prof. Dr. Rosivall László hangsúlyozza, hogy a cél az lenne, hogy a bGFR vizsgálata is olyan rendszeres és rutinszerű legyen, mint akár a koleszterin-szint mérése.

A leghatékonyabb mindig a megelőzés

Mint a többi hasonló civilizációs népbetegség esetében, úgy a vesénk egészségének megőrzéséhez is megelőzés a kulcs: a rendszeres testmozgás, a tudatos táplálkozás és a káros szokások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) elhagyása a legfőbb szövetségesünk az idült vesebetegség elkerülésében. A már kialakult károsodásokat, a sorban megjelenő szövődményeket már sokkal nehezebb kezelni: a statisztikák szerint pedig a globálisan mintegy 750 millió CKD-s közül több mint két millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra napjainkban.

A CKD nemcsak a beteget, a családját és a környezetét terheli, de mint az egyik „legdrágább”, a legmagasabb egészségügyi társadalombiztosítási kiadással járó betegség, a nemzeti összkiadást is befolyásolja. A kezelések, eljárások hatalmas terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre világszerte, az Egyesült Királyságban például az idült vesebetegek kezelése többe kerül, mint a mell-, vastagbél-, tüdő- és bőrdaganatosok gyógyítása együttvéve, a probléma pedig kifejezetten kritikus a fejlődő országok számára.

A megelőzés legfontosabb lépései:

1. Kezdd a megelőzést már gyermekkorban!
2. Vigyázz a vesédre, hogy védd a szívedet!
3. Ne fogyassz sok sót!
4. Tartsd alacsonyan a vérnyomásodat!
5. Ne hízz el!
6. Igyál elég vizet!
7. Ne dohányozz!
8. Figyelj a vesédre és ellenőrizd a kreatinin szintet és bGFR-t!

Fotó: julien Tromeur/unsplash.com