André Kertész késői polaroidjain saját lakását teszi műteremmé, ahol könyvek, fotók, tárgyak és az ablak kínálta perspektívák adják a nyersanyagot, amivel dolgozni kezd. Gyakran használja a fény és az árnyék kontrasztját is; előszeretettel veszi elő korábbi felvételeit és komponál köréjük új kontextust, értelmezi újra múltjának egy-egy darabját. Ám amiben igazán erős, az a megszemélyesített tárgyak bábjátéka.

A halott feleségének ajánlott from my window című albumában szereplő polaroid képek egy évekig tartó gyászmunka eredményei. A gyászfeldolgozás az apró színes kompozícióknak azonban csak egyik rétege. Kertész korábbi képeinek újraértelmezett motívumait is fellelhetjük ugyanis a késői polaroidokon. Mintha az idős művész „minden egyes képpel egy korábbira akart volna emlékezni”.

„Lassan, lassan, lassan fényképezni kezdtem. De hamarosan belebolondultam… Reggelente és késő délután dolgoztam. Szép az ég a reggeli fényben, és késő délután nagyon változatos. Reggelente nekiláttam, és csak fotóztam, fotóztam, fotóztam, enni se volt időm. Azt vettem észre, hogy eltelt az idő, és nem is reggeliztem. Délután ugyanígy…A gyógyszeremet is elfelejtettem. Egyszer csak magamat is elfelejtettem, a fájdalmat, az éhséget, és igen, a szomorúságot is.” (André Kertész, 1981)

„A múlt ilyetén felidézése a jelenben az emlékek újraalkotása, kivédhetetlen megváltoztatása is. Vagyis az emlékezés mindig feledés; a felidézés kreatív módjai, a gyógyító teremtés pedig alighanem a felejtés csele” – emeli ki a kiállítás kurátora, Fisli Éva.

A tárlatokon a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből válogatnak a szervezők, így eddig nem látott fotókat ismerhet meg a közönség az esztergomi Balassa Múzeumban, Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Robert Capa Központban – közölte a múzeum az MTI-vel.

André Kertész 1925-ös párizsi emigrációja után többször is visszatért Magyarországra és több kiállítása nyílt meg, ezeken szívesen idézte fel ifjúkori emlékeit. Szigetbecsén egy, a nevét viselő emlékmúzeum is létrejött azokból a képekből, amelyeket nem sokkal halála előtt ajándékozott Magyarországnak.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítássorozatának fókuszában ezúttal nem a visszaemlékező művész, hanem a Budapesten 1894. július 2-án született, sokáig még útját kereső fiatalember áll, aki a Teleki téren, majd a Népszínház utcában töltötte gyermekkorát, és sokat időzött szigetbecsei és tiszaszalkai rokonainál, katonaként bejárta az Osztrák-Magyar Monarchiát, majd 31 évesen Párizsba költözött. A múzeum sorozata ennek az indulásnak a hátterét szeretné a látogatók elé tárni.

Az André Kertész fotógyűjtemény 2021-es adásvételi szerződésében összesen 1163 darab 1925 előtt készült kép szerepelt, ebből 943 darab kontaktkópia, 59 nagyobb méretű vintázs, 151 darab polaroidfotó, 9 személyes kép és egy kollázs. A vásárlást követően a Magyar Nemzeti Múzeumban elvégezték a fotográfiák állapotfelmérését, majd Fisli Éva történész, a Történeti Fényképtár muzeológusa nyilvántartásba vette az anyagot. A muzeológus az elmúlt évtizedben többször is kutathatott a franciaországi Kertész-archívumban, és az ott megismert iratanyag segítette a fotós fiatal korával kapcsolatos pontatlanságok tisztázását. Fisli Éva a kiállítássorozat kurátoraként is erre vállalkozott.

Az első két kiállítás korai vintázskópiákat fog bemutatni. A különleges apró képekből néhány már szerepelt korábban kiállításon, de André Kertész korai magyarországi éveinek gazdagsága még sosem volt így bemutatva. Eredetiben is meg lehet majd nézni a korai kópiákat kortárs nagyítások és vetítések segítségével.

Az André Kertész Esztergomban című tárlat március 23-ától lesz látható Esztergom legújabb kiállító terében, a Balassa Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményében június 23-ig. Június 22. és szeptember 22. között Kertész/Kópiák címmel láthatnak az érdeklődők válogatást a fiatal Kertész ritka képeiből a Magyar Nemzeti Múzeumban, végül a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban július 2-től az idős Kertész polaroidjait ismerheti meg a közönség.

Fotó: Az André Kertész Esztergomban című kiállítás részlete a megnyitója napján Esztergomban, az MNM Balassa Bálint Múzeumban 2024. március 22-én. MTI/Purger Tamás

Nem csak a párlatok létrehozásában, de azok népszerűsítésben is meghatározóak voltak a nők: Doris Zinkeisen volt az, aki a márka első színes reklámját készítette az 1920-as években, amely a londoni társadalom középpontjába helyezte a mára ikonikussá vált sétáló embert. A nők munkája és hozzájárulása nélkül a Johnnie Walker nem juthatott volna el oda, ahol most tart, ezért a brand továbbra is azon dolgozik, hogy minél többekhez eljusson az üzenet: csakis úgy léphetünk előre, ha minden lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a nők jól látható nyomot hagyjanak a világban.

A kelet-európai nők alig negyede fogyaszt whiskyt. Az, hogy a whisky hagyományosan férfias ital, egyike a sok mélyen gyökerező sztereotípiának, amely ezt az italkategóriát is társadalmi korlátok közé szorítja. A Johnnie Walker, a világ vezető whiskymárkája 200 éves történelme során mindig is a közös, társadalmi szintű fejlődés elkötelezett híve volt. A Keep Walking Hungary kezdeményezés is ezt az ügyet támogatja. Célja, hogy egyének történetein keresztül inspiráljon, miközben felhívja a figyelmet a nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásának fontosságára. A kezdeményezés vezérelve olyan példákat bemutatni, amelyekkel a nők kortól és társadalmi helyzettől függetlenül azonosulni tudnak, amelyekből erőt meríthetnek.

A Magyar Nemzeti Múzeummal kötött partnerséget és az együttműködés kezdetét jelentő kiállítást november 22-én este, a Péterfy Bori & Love Band akusztikus koncertjét megelőzően jelentették be a múzeum ikonikus lépcsőin. „Számomra a fejlődés folyamatos haladást, tanulást, önfejlesztést és öntudatosságot egyaránt jelent. Azt is jelenti, hogy fel kell állni és tovább kell menni, ha kudarccal nézünk szembe. Ennek a világnak égető szüksége van több progresszív energiára” – válaszolta a koncert után Péterfy Bori, a Johnnie Walker nagykövete, arra a kérdésre, mit jelent számára a modern nő.

Az eseményen egy, a márkához kapcsolódó exkluzív vetítés segítségével életre keltek az ikonikus múzeum falai és bemutatásra került az édes alma ízű „Bold Steps” koktél, amelyet a Johnnie Walker Black Label füstösségével fűszereztek. A Bold Steps koktél a nők szerepvállalását és egyenjogúságát demonstrálja, és a kiállítás ideje alatt minden második hétvégén megkóstolható lesz a közönség számára, valamint ez idő alatt megvásárolható lesz a Múzeum közvetlen környezetében fellelhető tíz híres bárban és vendéglátóhelyen is.

A december közepén induló Magyar Menyasszony névre keresztelt kiállítás többszáz személyes történet segítségével hívja közös gondolkodásra a látogatókat a társadalom- és nőtörténet legfontosabb kérdéseiről, köztük a nők társadalomban betöltött szerepéről. A tárlat alkalmat ad arra, hogy jobban megértsük a nők jelenlegi helyzetének történelmi vonatkozásait, a közösségek életében játszott szerepük változását és ünnepeljük hatásukat és eredményeiket, ahogyan azt a Johnnie Walker számos kampányában is tette már korábban

Főtámogatóként a Johnnie Walker azt reméli, hogy a kiállításon és a Keep Walking kampányban bemutatott inspiráló történetek eszközt adnak minden nő kezébe ahhoz, hogy saját sorsuk és környezetük mellett a világot is formálják és teljesebbé tegyék, ahogy azt a Johnnie Walker történelmét és jelenét meghatározó nők is tették – írják.

„A magyar sajtó legszebb hagyományainak egyike a legjobb fotóriporterek különleges érzékenységének, szemének, merészségének, profizmusának köszönhető, a valóságot leghitelesebben elbeszélő, a szavakon túl mesélő dokumentarista tradíció. Örömünkre szolgál, hogy e kiállításon is megmutathatjuk, nagy tehetségű fotós kollégáink milyen erősen kötődnek e hagyományhoz, s ennek nyomán hogyan válnak méltó követőivé a magyar sajtófotózás legjobbjainak. Így továbbra is mind szemtanúi lehetünk a hazánknak” – fogalmazott a válogatásról Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője.

A Szemtanúk kiállítás, a World Press Photo kísérőtárlata egészen november 5-ig ingyenesen megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén.

Fotó: Stiller Ákos fotója (Kékvércse program)

A sokak által amerikaiként számon tartott, brit-magyar kettős állampolgárságú, magát magyarnak valló, immár 15 éve Milánóban, Budapesten és Szentendrén élő művész az elmúlt egy évben rendhagyó sorozatot hozott létre, amelynek egyes darabjain újrafestette valamely klasszikussá vált modern festő közismert képét. Tizenegy olyan alkotót választott ki, aki saját művészettapasztalatát erősen befolyásolta – az ő emlékük előtt tisztelegve alkotott tizenegy új művet. Ebből az anyagból rendez egy különleges kiállítást Gulyás Gábor kurátor, amely június 22-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ezen nemcsak azt csodálhatjuk meg, ahogy Max Beckmann, Marc Chagall, Max Ernst, Alexej von Jawlensky, Tamara de Lempicka, Moholy-Nagy László, Piet Mondrian, Pablo Picasso, Mark Rothko, Victor Vasarely és Andy Warhol egy-egy művét Havadtoy csipkés technikájával újraalkotta, hanem az eléjük illesztett fedelet is, amelyet a látogatók szabadon el- vagy visszahúzhatnak. Érdekesség, hogy a kiválasztott tizenegy világsztár művész mindegyike kulturális migránsnak tekinthető, s mivel Havadtoy szintén így értelmezi saját életútját, ez lett a művészek közös nevezője. A megidézett alkotóktól is megjelenik a tárlaton egy-egy mű – minden héten egy másiktól.

„A csipke az élet jelképe, egyszerre felfed és elfed. Soha nem fog kitöltődni teljesen, mindig maradnak benne lyukak. A mintázata attól függ, hogy milyen ajtókat nyitunk ki és csukunk be az életünk során” – nyilatkozta Sam Havadtoy, aki a most nyíló kiállítás kapcsán kiemelte: „A szerelem olyan, mint a művészet, nagyon ritkán bírja ki az idő próbáját. A művészettel azonban van remény, hogy idővel felértékelődik. Kis vigasz a rég halott művésznek. Szeretettel igyekszünk időben átértékelni, és szerencsés esetben nem követjük el ugyanazt a hibát.” A művész a kiállításhoz készült, ott látható kisfilmben beszél arról, hogy miként működött a kulturális migráció a modern művészetben.

„Számomra ez egy művészeti világválogatott. Csupa olyan tagból áll, aki kulturális migránsként világszerte sokak által csodált képzőművészetet hozott létre. Valamennyi mű előtt van egy nyitható-zárható fedőrész: bár mindegyik más színű, ez mégis összeköti, csapattá formálja a megidézett alkotókat – a futball perspektívájában értelmezve ezt a mezüknek is nevezhetjük. Így együtt tizenegyen: verhetetlen csapat” – hangsúlyozta Gulyás Gábor kurátor.

A kiállítás a budapesti premier után nemzetközi „turnéra” indul, melynek első állomása a milánói Fondazione Mudima lesz, de a későbbiekben Velencében és Pozsonyban is látható lesz a művész tárlata.

Az MNM 23 műtárgya között szerepel a szkíta aranyszarvas, Liszt Ferenc portréja és a Sztálin-szobor keze – mondta el az MNM főigazgatója a szeptember 19-ig ingyenesen látogatható tárlat megnyitóján. L. Simon László köszönetét fejezte ki a francia államnak és a francia kulturális minisztériumnak az önzetlen és nagyszerű kezdeményezésért, amelynek segítségével az Európai Unió tagállamai között a kultúrák közötti közeledés valósulhat meg. Kiemelte annak fontosságát, hogy a múzeumokat, kiállításokat kivigyék a szabadtérre, ezáltal pedig bevonzzák – elsősorban a fiatalokat – a múzeumi térbe.

Krucsainé Herter Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a digitális kiállítóhely a 21. század csúcstechnológiáját reprezentálja. A Micro-Folie megálmodói nagyhírű múzeumok műtárgyait hozzák közel az érdeklődőkhöz, és a technika a tárgyak olyan dimenzióit tárja fel előttünk, amelyeket másként nem ismerhetnénk meg – mutatott rá. Felhívta a figyelmet a digitális tárlat összművészeti kitekintésére, mivel a mintegy kétezer műtárgyon kívül a dizájn, az építészet, az előadóművészet és a tudomány is helyet kap a kulturális térben.

Sophie Sellier francia kulturális attasé elmondta, hogy a 2017-ben kísérleti céllal létrehozott projekt szórakoztató és technológiai kulturális tartalmakat kínál a közönségnek, a 12 alapító között olyan intézmények találhatók, mint a Louvre, a Pompidou Központ és a versailles-i kastély. Mint kiemelte, a program középpontjában a digitális tárlat áll, amelyet soros EU-elnöksége alkalmából Franciaország a tagországok kulturális kincseivel gazdagított. A Digitális Múzeum európai gyűjteménye a kontinens kulturális és művészeti történetét kívánja elmesélni multidiszciplináris alkotásokon keresztül – mutatott rá, hozzátéve, hogy idén a gyűjteményt 20 európai országban mutatják majd be – írja az MTI.

Fotó: MNM

Trendi, stílusos, fiatalos, a Fresh Corner márkához még inkább illeszkedő viselet megkomponálására hirdetett még tavaly közös formaruhadizájn-versenyt a MOL és a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ). A két cégnek nem ez volt az első együttműködése: a múlt év októberében zajlott Budapest Central European Fashion Weeknek az MDDÜ a szervezője, a MOL pedig az egyik fő szponzora volt.

A mostani megméretés előszűrési fázisát követően hét pályamunka maradt versenyben. Ezek közül Vass Aranka Adelina egyszerre elegáns és hétköznapi, játékos és felnőttes, látványos és igényes kapszulakollekcióját tartotta a legígéretesebbnek a zsűri. A testületben – a MOL és az MDDÜ képviselői mellett – Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője, valamint Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa is helyet foglalt.

A grémium kiemelte a nyertes pályamű maiságát, valamint azt is, hogy a kollekció a formák és a minták használat, valamint harmóniáját tekintve egyaránt a legmeggyőzőbb volt. Úgy vélték, a Fresh Corner logójából ismerős, kávészemekből álló mintájának játékossága ugyanúgy rengeteget tompít a nyertes kollekció „egyenruhaságán”, mint a márka arculatából átemelt hullámmotívumok. Aranka kiemelt figyelmet szentelt a Fresh Cornerekben dolgozó hosztok kényelmének, saját bevallása szerint ruháival és megoldásaival nem pusztán a szemre, de az öltözékeket viselők lelkére is hatni szeretne.

A nyertes pályázónak 250 ezer forintot ért az első hely. A zsűri értékelése szerint a főállásban egy globális divatcég külföldi termelőegységeinél gyártásellenőrként dolgozó, frissdiplomás divattervező pályázata felelt meg a leginkább annak az elvárásnak is, hogy a ruhaszettnek prémium, belvárosi kávéházi környezetben helytálló darabokat, valamint strapabíróbb, a töltőállomásokon viselhetőket is tartalmaznia kell.

Minőségi atmoszférájával a Fresh Corner hálózat ma már nem csupán a benzinkutakon, hanem a főváros szívében, a Károly körúton is kiemelkedő fogyasztói élménnyel kényeztet. Ennek része a finom és gondosan válogatott kávé, valamint a frissen és minőségi alapanyagokból elkészített szendvicsek, smoothie-k, juice-ok, péksütemények.

Az élményfaktor szerves része a formaruhákban is megmutatkozó vizualitás: Vass Aranka Adelina nyertes kapszulakollekciója tökéletes kiindulópont lehet ahhoz, hogy a több mint 500 MOL Fresh Corner értékesítési pont, valamint a Budapest belvárosában található Fresh Corner kávézók hosztjai fiatalos, trendi, stílusos, a márkához még inkább illeszkedő viseletet kapjanak.

A MOL Magyarországról

A MOL Magyarország a MOL-csoport tagja, hazánk és a régió gazdaságának meghatározó szereplője, tevékenysége az ellátási lánc összes elemére kiterjed. A vállalat és jogelődje közel 80 éve végez szénhidrogén-kutatást és -kitermelést Magyarországon. Százhalombattai finomítója évente 1,2 millió tonna benzint és 3,5 millió tonna gázolajat gyárt. Közel 500 MOL benzinkút üzemel az országban. A MOL Magyarország jelen van a műanyagfeldolgozó iparágban is. A tiszaújvárosi MOL Petrolkémia több mint négy évtizede állít elő versenyképes minőségű alapanyagokat és vezető helyet foglal el a régió petrolkémiai iparában. A MOL-csoporton belül a MOL Magyarország felelős a csoport romániai, szlovéniai és szerbiai működéséért is.