Kovács Patrikkal, a Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnökével a fiatalok által érzékelt nehézségekről, a Szövetség erre adott válaszairól, valamint a köriekben tapasztalható márkatudatosságról beszélgettünk.

Milyen trendek láthatóak a fiatalok és a vállalkozás viszonyában? Milyen területekre összpontosítanak?

A legtöbb fiatal általában a szolgáltató szektorban indul, ami érthető is, hiszen ahhoz kell a legkevesebb induló tőke. Az is megfigyelhető a körükben, hogy nem csak az a lényeg, mit csinálnak, hanem az is, hogyan. Akár hagyományosabbnak vett területeken – a lekvárfőzéstől a kürtőskalácsig – is innoválnak; más szemlélettel, hozzáadott értékben gondolkodva kezdik el a cégeiket, ami sikerre viszi őket.

Marketingről, márkaépítésről beszélve érdekes azt is látni, hogy a fiatalok mennyire igényesek a cégeikre. Míg van sok olyan cég, amely már évtizedek óta a piacon van és nincs arculata, vagy húsz éve változatlan, a fiataloknál már alapkövetelmény, hogy trendi legyen, amit csinálnak, szép legyen, modernnek tűnjön a logójuk, a weboldaluk, és ebbe elég sok energiát fektetnek. Ilyen szempontból sok kis minőségi cég kezd alakulni. Elsősorban értékteremtésben gondolkodnak, persze a profitelvárások mellett.

Nagyon sokuknak a piacszerzés a probléma: összeállt a termék vagy a szolgáltatás, de honnan lesz ügyfelük? Ilyenkor nagyon sokan az online világ felé fordulnak, ott kezdenek hirdetni.

Sokszor viszont az elindulásnak olyan gátjai vannak, hogy nem tudnak kitől kérdezni vagy nem tudják, mik legyenek az induló lépések. Ezért is segítjük őket egy új, trendi vállalkozásfejlesztési portállal, a Vállalkozzitthon.hu-val. Ez az a fórum, ahol az ifjúsági vállalkozásfejlesztés új eszközei megtalálhatóak: motivációs cikkek, információs termékek, pszichológiai tesztek, e-learning. Itt a nulláról vállalkozóvá válást tudjuk segíteni, és a már vállalkozó fiataloknak is sok értéket tudunk adni.

Ezt teljes mértékben ti üzemeltetitek?

A Vállalkozzitthon egy hozzánk tartozó brand, amelynek az a célja, hogy segítsük a vállalkozóvá válást. A FIVOSZ-ban pedig elsősorban azok a fiatalok vannak, akik már vállalkozással rendelkeznek, és őket segítjük megerősödni, növekedni, külpiacokra jutni.

Azért pedig, hogy legyen egy fórum, ahol tudnak kérdezni, november 16-20. között rendezzük meg a Fiatal Vállalkozók Hetét, amely az ország legnagyobb ifjúsági gazdasági, gazdasági utánpótlás-nevelési rendezvénye. Naponta ezer résztvevőt várunk a Groupama Arénába, akiknek neves előadók fognak pénzügyek, menedzsment, vagy hazai vállalkozásindítás témában komoly értéket adni.

Az feltűnő, hogy nagyon erős a menedzsmentismeret-vonal a tematikában. Ezt fejlesztendő területnek érzitek?

Igen, mert nehéz strukturálni a cégeket. Két üvegplafont látunk: az egyik, amikor tíz fő körüli méretet ér el egy cég és ott már nem működnek az informális információs csatornák, valamilyen struktúrát kell a szervezetben kialakítani; illetve az egymillió eurós bevétel környéke, amikor vállalkozásból vállalattá kell válni, és teljesen más menedzsmentszemléletet követel a tulajdonostól. Elég sok cég van, amelyeknek a Szövetség vagy a partnereink segítenek, hogy hatékonyan tudjanak fejlődni ezeken a pontokon.

A másik, ami megfigyelhető az előadóknál, hogy sokan vagy nagynevű márkákat képviselnek, vagy az ő saját márkájuk erős. Említetted, hogy a fiatal vállalkozók között is sokan akadnak, akik már az első pillanattól kezdve márkaépítésben gondolkodnak. Ezzel kapcsolatban vannak sikersztorik a Szövetségnél?

Ilyen például Békési Brigitta, egy új típusú női mozgásforma, a Beautyrobic kitalálója, amely mára életfilozófiává vált és az egész világon terjed. Szintén jó példa a ChocoMe, amely az összes létező marketing- és termékdíjat bezsebelte a világban, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy az indulása óta a tagunk. Ezek olyan példák, amelyek bizonyítják, hogy Magyarországról is el lehet indulni sikeresen, ha ehhez megfelelő hátterünk van. Ezalatt azt értem, hogy legyen egy olyan közeg, ahol nem marad kérdés megválaszolatlanul. A Szövetség sikerét az is magyarázza – havi 50-100 új csatlakozónk van -, hogy itt olyan fiatalok gyűlnek össze, akik egymást támogatva szeretnének sikeressé válni, egymást üzletileg és emberileg is segítik.

A FIVOSZ elnökeként az Európai Fiatal Vállalkozók Egyesületének, a JEUNE-nek is elnöke vagyok, és a nemzetközi kapcsolatokban is kifejezetten figyelünk arra, hogy a sikeres magyar cégek a külpiacokra is el tudjanak jutni. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is ezért szervezünk nemzetközi konferenciát és villám exportakadémiát a pénteki napra.

Ha már nemzetközi vizek: most alakult meg a nemzetközi szövetség is. Annak mik a célkitűzései?

A Fiatal Vállalkozók Világszövetségének mi vagyunk a társalapítói a JEUNE-nel: a latin-amerikai szövetséggel és az újonnan alakult ázsiai fiatal vállalkozói szövetséggel fogtunk össze, jelen pillanatban 65 országot képviselve. Rengeteg olyan fiatal van a világban, aki nem találja az útját. Azt szeretnénk, hogy ezeknek a fiataloknak is legyen lehetőségük vállalkozóvá válni, vállalkozóként a saját álmaikat megvalósítani. Nagyon hiszünk abban, hogy globális értékközösségeket kell alakítani, ahol egymást tudják támogatni az emberek. Ezzel a szövetséggel hidakat építünk emberek és országok között.

Visszatérve Magyarországra: lesz egy tematikus nap arról is, hogy nálunk milyen lehetőségek nyílnak. Ebből egy kis előzetest kaphatunk?

Szervezünk egy kerekasztalt a cégek tőzsdei megjelenéséről, hiszen ez is az exit egyik formája lehet, amelyben sokan még nem gondolkoznak. Ebben részt vesz Bojár Gábor is, aki hasznos tanácsokkal tud szolgálni a témában. Együttműködést fogunk aláírni a Menedzserek Országos Szövetségével is, mivel azt látjuk, hogy sok olyan fiatal van, aki nem vállalkozik, hanem vezető egy szervezetben, és őket is szeretnénk meghívni, illetve a generációk között is hidakat építeni. A szervezet egyik alapja a tudásátadás, valamint az ismeretségek: voltak olyan cégek is, amelyek gyakorlatilag a rendezvényen születtek.