Felhívták a figyelmet arra, hogy a csalók minden eddiginél kifinomultabb módszereket alkalmaznak: megtévesztő kommunikációt vagy akár hamis webshopokat is felhasználhatnak arra, hogy megszerezzék az ügyfelek banki adatait. A mesterséges intelligencia rossz célú felhasználása miatt már a korábban árulkodó helyesírási hibák, helytelen magyarsággal vagy gyanúsan megfogalmazott üzenetek is eltűntek, így a bűnözők üzenetei sokkal élethűbbek.

Az ügyfeleknek az adventi időszakban is érdemes az adataik biztonságára és pénzük védelmére figyelni – ehhez találhatók praktikus tippek, javaslatok az MNB Pénzügyi Navigátor oldalán. A kibercsalási kísérletek száma az elmúlt időszakban is magas maradt. A banki átutalásoknál az adathalászattal elkövetett visszaélések adják immár a visszaélések több mint felét, de továbbra is gyakoriak a pszichológiai manipuláción alapuló csalások. A kiberbűnözők a figyelmetlenségre és az elhamarkodott döntésekre építenek, ezért az online bankolás és vásárlás során különösen fontos a körültekintés.

Kiemelik: a karácsony közeledtével az online csomagküldési szolgáltatókhoz, piacterekhez és webáruházakhoz kapcsolódó átverések is megszaporodnak. A szolgáltatók nevében egyre több adatszerző e-mail vagy sms érkezhet, ezért különösen fontos akkor is figyelni, ha valóban vannak online rendeléseik az ügyfeleknek.

Ha ismeretlen a feladó, bizalmas adatokat kér vagy alkalmazás telepítését próbálja elérni, célszerű azonnal törölni az üzenetet. Aki bizonytalan, valódi küldeményéről közvetlenül a szolgáltató hivatalos elérhetőségén érdeklődjön
– írta a jegybank.

A bankszámla erős jelszavakkal, rendszeres szoftverfrissítéssel, kétlépcsős vagy biometrikus azonosítással védhető hatékonyan. A közösségi médiában is indokolt a fokozott óvatosság, mivel a hamis profilok, nyereményjátéknak álcázott adathalász kísérletek és manipulatív hirdetések félrevezetők lehetnek. Ellenőrizni kell a hivatkozásokat is: szerepel-e valós, hiteles forrásmegjelölés, és kikre támaszkodik az adott anyag.

Arra is kitértek, hogy a karácsonyi vásárlási láz idején sok hamis webáruház jelenik meg. Ezek gyakran megtévesztően hasonlítanak valós oldalakra, rendkívüli akciókkal vonzzák a vásárlókat, ám kizárólag előre utalásos fizetést kínálnak. A weboldalak címének ellenőrzése és a vásárlói értékelések vizsgálata külső oldalakon alapvető eszköz a csalások elkerülésére.

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére Varga Mihály jegybankelnök idén júniusban jelentette be az MNB öt csapását az online bűnőzök ellen. Ezek egy része, így a Központi Visszaélésszűrő Rendszer már el is indult és védi az ügyfeleket. A jegybank emellett számos állami intézménnyel és a pénzpiac szereplőivel KiberPajzs néven közös edukációs kampányt folytat, továbbá elemzi a folyamatokat az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek védelmére – írták.

Forrás: MTI

Photo by FlyD on Unsplash, free license

„Az Erste stratégiájának és az alaptevékenységének szerves részeként tekint a környezeti szempontokra annak érdekében, hogy teljes működését minél felelőssebbé, etikusabbá és fenntarthatóbbá tegye” – mondta el Szaniszló Bálint, az Erste fenntarthatósági irodájának vezetője. Kiemelte: „Ez a díj megmutatja, hogy jó irányba haladunk, rengeteg tervünk van a jövőre nézve mind az Erste saját karbonlábnyomát, mind a finanszírozott beruházásokat tekintve, hiszen bankként egy fenntarthatóbb jövő felelősei és alakítói vagyunk” – tette hozzá.  

Az Erste tervei szerint a teljes vállalati hitelállomány negyedét 2026-ra környezeti célt szolgáló beruházások fogják adni, míg a zöld jelzáloghitelek aránya 2027-ben minimum 15 százalék lesz. 2030-ra a bank saját működésében eléri a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, míg a hitelportfólió esetében 2050-re szeretne ide eljutni.

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben hirdette meg először a Zöld Pénzügyek Díjat, amelynek keretében a legzöldebben működő pénzügyi intézményeket ismeri el. A banki kategóriában idén az Erste kapta az elismerést a fenntarthatósági témákban tanúsított aktivitásának köszönhetően. A jegybank a díj elbírálásakor a zöld hitelkihelyezések mértéke, valamint a klímaváltozás hatásainak való kockázati kitettségérték mellett az MNB Zöld Ajánlásnak való megfelelést is értékelte. Az Erste Csoport nem először kap Zöld Pénzügyek Díjat a fenntarthatóság terén végzett tevékenységéért: 2021-ben az Erste Alapkezelő részesült a Zöld Befektetési Alapkezelő elismerésben.

Az Erste Csoport elkötelezett a fenntarthatóság, valamint környezeti lábnyomának csökkentése mellett – olvasható a bank közleményében. Az európai pénzügyi intézmények közül elsőként csatlakozott az Európai Bizottság Zöldfogyasztási Vállalásához (Green Consumption Pledge), és már régóta tagja az ENSZ Principles for Responsible Banking fenntarthatósági keretrendszerének.

A projekt, amely új alapokra helyezte a digitális fizetéseket

A Qvik projekt nemcsak technológiai, hanem szervezeti és iparági áttörés is volt. A 25–30 fős projektcsapat több mint 15 bank, szabályozói szervek és technológiai partnerek együttműködésében valósította meg a fejlesztést. A program határidőre, költségkereten belül, teljes biztonsági megfeleléssel valósult meg, ami a mai projektvilágban ritka, szinte tankönyvi siker.

„A projektmenedzser ma nemcsak feladatokat irányít, hanem bizalmat épít. Egy ilyen volumenű, sokszereplős projektben a siker alapja az emberi együttműködés és a stratégiai gondolkodás.” – mondta Bándy Ádám, a 2025-ös Év Projektmenedzsere.

A végeredmény: 2024 szeptemberétől bárki QR-kóddal fizethet bolti és online vásárlás során, bankfüggetlen módon. A díjat a Nemzetgazdasági Miniszter, mint fővédnök nevében Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár adta át a Millennium Házában.

Qvik: áttörés a digitális fizetésben Bándy Ádám szakmai vezetésével

Bándy Ádám, az Innopay Zrt. PMO-vezetője és a GIRO Zrt. partnere vezette a Qvik – Azonnali fizetés 2.0 projektet, amely Magyarország első, országosan egységes QR-kódos fizetési ökoszisztémáját hozta létre. A fejlesztés a Magyar Nemzeti Bank digitális fizetési stratégiájának részeként valósult meg.

Több mint 15 éves tapasztalatával Bándy Ádám a pénzügyi és tanácsadói szektor egyik meghatározó projektvezetője, aki technológiai innovációt, üzleti fókuszt és emberközpontú vezetést ötvöz munkájában. Pályafutása során treasury, adat- és core banking rendszerek bevezetését, valamint nemzetközi tanácsadói projekteket irányított Ázsiában és a Közel-Keleten. A projekt komplexitása és stratégiai jelentősége miatt az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb hazai fejlesztésének számít, amelyben Bándy Ádám vezetői szerepe kulcsfontosságú volt.

Stratégia és emberi tényező

A szakmai szervezetek közössége által működtetett Projektmenedzsment Kiválóság Tábla idén is a pályázatok és referenciák alapos értékelése alapján választotta ki az Év Projektmenedzsere Díj nyertesét. Az elmúlt 25 évben számos kiemelkedő szakember részesült az elismerésben, közülük többen az IPMA nemzetközi versenyén is dobogós helyezést értek el.

A díjat átadó Szabados Richárd államtitkár kiemelte, hogy a kormányzati munkában is a projektszemlélet adja a hatékony végrehajtás gerincét, ahol az egyik legfontosabb feladat a sok, különálló intézkedés koherens rendszerbe rendezése. Példaként említette a Demján Sándor Program összehangolt felépítését, amelyben már több mint 23 000 vállalkozás kapott támogatást, és amelynek elemei – a tőkeprogramtól az 1+1 beruházási támogatásig – egymást erősítve működnek. Hasonló, átfogó gondolkodás vezetett a közelmúltban – a kamara javaslatai nyomán – megkötött 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő megállapodáshoz, vagy épp a fix 3%-os vállalati hitelprogramhoz is. Ez utóbbi esetében egy hónap alatt több mint 5000 cégnek nyílt lehetősége a kedvezményes finanszírozás igénybevételére. Az Államtitkár hangsúlyozta: az ilyen, egymásra épülő beavatkozások adják azt a „projektlogikát”, amely valódi gazdasági hatást és tartós stabilitást képes létrehozni.

„Az elmúlt 25 évben a projektmenedzser szerepe végrehajtóból stratégiai döntéstámogatóvá nőtte ki magát. Az idei díjazott ennek a szemléletváltásnak a legjobb példája” – hangsúlyozta Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla elnöke.

A 2025-ös díjra jelölt projektek széles iparági spektrumot fedtek le, a pénzügyi szektortól az energetikán és autóiparon át a kormányzati informatikáig. Közös nevezőjük a digitális transzformáció és a hatékonyság növelése volt. A döntősök között nagyvállalati, állami és nemzetközi hátterű projektek is szerepeltek, ahol a technológiai megújulás és a csapatmunka kulcsszerepet játszott.

„A projektmenedzsment a jelen és a jövő vezetési formája – technológiára és bizalomra épülő szakma” – zárta gondolatait Cserna József.

A PMSZ legutóbbi Projektmenedzsment Körkép kutatása szerint a szakma a stratégiai szerepvállalás irányába fejlődik, és a jövő projektmenedzsereinek legfontosabb kompetenciái közé tartozik az érzelmi intelligencia, az együttműködés és az agilitás. Ezt az irányt jól példázza az idei díjazott pályája is: a technológiai innováció és az emberi tényezők összehangolása nélkül ma már nincsen sikeres projekt.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntést és az azt követő jegybanki kommentárt értékelve elmondta, hogy továbbra marad a szigorú monetáris politika. A jegybank egyik fő feladata az infláció leszorítása, ezzel összefüggésben pedig szeretné látni, hogy a 3 százalékos szint körül legyenek az inflációs várakozások is. Így lassulhat tartósan az áremelkedés, és térhet vissza a 3 százalékos szintre. Az MNB komplexen vizsgálja gazdasági környezetet, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi gazdasági fejlemények és a magyarországi változások fényében alakítja az alapkamatot.

A forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban Varga Mihály jegybankelnök azt mondta, hogy az áruimport árindexében és feldolgozóipar belföldi értékesítési áraiban tetten érhetőek a forinterősödés kedvező hatásai. Utalt arra, hogy alapvetően a jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, a jelenlegi erősebb forintárfolyam a szigorú és monetáris politika eredménye.

A szakember szerint a jegybanki kommentár alapján nagyon valószínűtlen egy idei kamatcsökkentés, vagyis az évet a mostani szinten zárhatja a ráta. “Mivel egyebek mellett a bejövő makrogazdasági adatok, a piaci környezet és Magyarország nemzetközi megítélése határozza meg a jegybank döntéseit, ezért nehéz most konkrét időpontot mondani a következő kamatvágásra. Az inflációs pályát nézve, jó esély nyílhat egy kamatvágásra 2026 februárjában, hiszen a jövő januári infláció akár a 3 százalékos szint alá kerülhet” – fogalmazott Németh Dávid. Közölte azt is: “Összességében jövőre a mostani kilátások alapján két kamatcsökkentésre látunk esélyt, mivel az év második felében gyorsuló inflációra lehet számítani.”

Az elemző kiemelte, hogy a forint árfolyama is óvatosságra inti a jegybankot: az euróhoz képest ismét közel került a 400-as szinthez a kurzus, ami szintén egy esetleges kamatcsökkentés ellen szólt. Emellett a nemzetközi környezet is bizonytalan, például azért, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentésére még mindig várni kell.

Hozzátette: ősszel pedig a hitelminősítők Magyarországról szóló döntései is fontos szerepet játszhatnak a kamat alakulásában. Az S&P októberi felülvizsgálata különösen kritikus lehet Magyarország szempontjából, hiszen az ország jelenleg negatív kilátás mellett éppen befektetésre ajánlott kategóriában van. Ha nem érkezik leminősítés, novemberben vagy decemberben napirendre kerülhet a kamatcsökkentés lehetősége. Ugyanakkor ehhez az is kell, hogy a kockázati felár ne emelkedjen. Addig is a magyar jegybank adatvezérelt üzemmódban maradhat, és szigorú kommunikáció várható.

Bár az elmúlt hetekben többször is hektikus mozgások voltak a nemzetközi piacokon, például az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktus, valamint a kereskedelmi háború újabb eseményei miatt. A turbulensebb időszakokban a feltörekvő piaci devizák általában sokkal érzékenyebbek, azaz jóval nagyobb a volatilitásuk – ugyanakkor most a forint és a régiós devizák viszonylag stabilak maradtak.

“A forint több mint 3, a cseh korona 1,7, a lengyel zloty pedig 0,9 százalékkal erősödött az euróval szemben az idei első félévben. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piaci deviza gyengült az euróval szemben, például a román lej, a brazil reál és a dél-afrikai rand is. Igaz, utóbbiakat a dollárral szemben jegyzik, amely szintén gyengült az euróval szemben. Az első félévben ugyanis az amerikai deviza több mint 10 százalékot veszített az értékéből. Nemcsak hat, hanem három és egy hónapos időtávon is az élbolyba tartozik a magyar deviza felértékelődése” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A forint erősödésében szerepet játszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett az infláció letörése mellett, ezért relatív magas kamatszintet tart fenn, ami vonzóbbá teszi a magyar devizát a befektetők számára. Emellett fontos, hogy a magyar folyó fizetési mérleg és a nettó finanszírozási képesség pozitív tartományban van. Ez azt jelenti, hogy az országban devizatöbblet keletkezik, ez pedig szintén támogatja a forintot. A szakember hozzátette: Összességében a régiós devizák jó szerepléséhez hozzájárul, hogy a makrogazdasági mutatók viszonylag kedvezőek. Továbbá a már említett Izrael és Irán közötti konfliktus viszonylag távolabb esik a térségtől, és egyelőre nem okozott tartós, markáns energiadrágulást, ez ugyancsak pozitív a forintra, a zlotyra és a koronára nézve.

A szakember közölte: “Július elején izgalmas napok jöhetnek, hiszen lejár az amerikai büntetővámok elhalasztására vonatkozó határidő, Európának még nincs megállapodása az Egyesült Államokkal ezen a téren. Amennyiben magas vámtarifák lépnének életbe, az kedvezőtlen hatással lenne a régiós és magyar gazdaságra, így a forintnál a leértékelődés kockázata felerősödhet. Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben, akkor a 398 forintos euróárfolyam komoly ellenállást jelent, ha viszont ezt áttöri a jegyzés, akkor megnyílik az út a 392 forint árfolyam felé. Alapvetően sávos kereskedésre számítunk a nyár végéig, ez azt jelenti, hogy főként a 395 és 408 forint közötti intervallumban mozoghat az eurókurzus.”

Az MNB féléves adatai szerint a zöldhitelek állománya jelentősen megugrott: 2020. december 31-én a teljes zöld hitelállomány 69,13 milliárd forint volt, ami 2024 június végére elérte a 556,42 milliárd forintot. Tavaly év vége óta a teljes zöld hitelállomány 523 milliárd forintról 633 milliárdra nőtt. A növekedést főképp két szegmens húzta: a 70 milliárddal emelkedő megújulóenergia-hitelezés 274 milliárdról 357 milliárdra és az ingatlanfinanszírozás, amelynek volumene 89-ről 167 milliárdra ugrott. Az egyéb zöld hitelekbe sorolt finanszírozás eközben visszaesett 138 milliárd forintról 77 milliárdra.

A lakossági zöld hiteleknél a teljes állomány tőketartozása 32 milliárd forinttal, 191 milliárdról 223 milliárdra nőtt.

Lakossági zöld hitelprogram

A K&H Bank saját zöld lakáshitelével energiahatékony új ingatlanok vásárlását és használt lakások energiahatékonysági korszerűsítését támogatja. A program elindítása óta több mint 20,7 milliárd forintot folyósítottak ezekre a célokra. 2024 első kilenc hónapban a zöld lakáshitelek volumene elérte a 9,4 milliárd forintot, ami a teljes új lakossági jelzáloghitel-folyósítás 6,4 százalékát tette ki.

A zöld lakáshitelek árazási kedvezményekkel segítik az ügyfeleket abban, hogy fenntarthatóbb otthonokat vásároljanak vagy korszerűsítsenek. A lakossági zöldhitelezés lassan nő, a tapasztalatok szerint központi támogatás híján a bank által adott kedvezmények nem hatnak elég ösztönzően a felújításokra szánt hitelfelvételekre.

Ezen felül a K&H jelzálogportfólió egy része megfelel az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának, amit rendszeresen jelent a jegybank felé. Az energetikai tanúsítvány kötelező bekérése minden új hiteligényléshez 2022 januárjától segíti, hogy a bank portfóliója megfeleljen a fenntarthatósági kritériumoknak.

Vállalati zöld finanszírozás

A vállalati zöld hitelezés gyorsan növekedett, fő hajtóereje a kereskedelmi ingatlanok és a megújuló energia projektek finanszírozása, illetve kisebb arányban, de nőtt az elektromos járművek finanszírozása is. Egyelőre a nagy összegű, főként projekt jellegű hitelek a meghatározóak a zöld finanszírozás növekedésében, a mindennapi vállalati hitelezésben még nem elterjedt gyakorlat a zöldhitelezés.

A K&H a vállalati szektorban számos zöld finanszírozási programban vesz részt, így több hitelszerződésük is megfelel az Európai Unió környezetvédelmi szabályainak. (EU taxonónia) Ezen felül a vállalati hitelportfóliójuk jelentős része teljesíti a Magyar Nemzeti Bank zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának feltételeit is. A bank hiteltermékei között megtalálhatók a Széchenyi Kártya Program és az EXIMBANK zöld beruházási hiteltermékei is.

A vállalati hitelportfólió fenntarthatósági szempontú irányításához a K&H szigorú belső szabályozási dokumentumokat és kockázati sztenderdeket alkalmaz. Az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) szempontokat is beépítették a bank hitelezési politikájába, biztosítva, hogy a fenntartható beruházások előtérbe kerüljenek – írják.

Photo by Anders J on Unsplash

A díjjal jár, hogy a Top100 Media egy kiadványban mutatja be az innovatív csapatok munkáit, amellyel megismerkedhetnek a minisztériumokban, közigazgatásban dolgozó szakemberek, a kiadványt pedig megvásárolhatják befektetők, magánemberek is. A Hungarian Business Award mellett ez a Sharity második jelentős díja.

Az elismerés után a Sharity csapat nem dől hátra, hanem több együttműködés keretében támogatja a civil szervezetek munkáját.

“Nagy örömünkre szolgált, mikor megkaptuk a világ legnagyobb ügyvédi irodája, a Dentons felajánlását. Ők azzal kerestek meg minket, hogy pro bono képzéseket tartanak nálunk a civil szervezetek részére. Ezek az oktatások utólag is elérhetőek lesznek. Valamint a Sharity külföldi terjeszkedését is szeretnék segíteni a helyi jogi szabályozások felmérésével, összefoglalók és javaslatok készítésével” – részletezi dr. Bujdosó Arnold.

“Az Urilcard-dal együttműködésben teljesen környezetbarát adományautomatákkal segítjük a civil szervezetek gyűjtéseit. Ehhez vállalati szponzorokat hozunk be, akik megjelenhetnek az automaták felületén támogatóként. Az adományautomata nem csak egy egyszerű és olcsó eszköz a gyors, egykattintásos adományozásra, de kiváló lehetőség a várakozó ügyfelek megszólítására, pl.: ügyfélvárókban, recepciókon, vendéglátóhelyeken. Az automata segítségével interaktív kapcsolatba kerülhet a vállalat az ügyfelével, és közösen segíthetnek jó ügyeken.

Bevezetésként már elérhetőek az Autistic Art egyedi grafikájával ellátott automaták limitált számban, melynek megvásárlásával az Autistic Art támogatható. Az egyik első ilyen automatánk az Audi által az Autistic Art részére licitre felajánlott, Varga Máté fiatal autista grafikájával ellátott Audi TTRS Roadster Quattro S tronic mellett kerül kiállításra a kampány során, amiért nagyon hálásak vagyunk” – osztotta meg dr. Bársony Farkas a jó hírt.

A céljai elérése érdekében a Sharity közösségi finanszírozáson keresztül gyűjt tőkét hamarosan induló kampányában a Tőkeportálon – írják.

A magyarok többsége (92%) éppen ezért tart tőle, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből. Ennek ellenére közülük 11 százalék nem védekezik különösebben az adathalászattal szemben, mert úgy gondolja, hogy ha el akarják lopni az adatait, ezt úgyis meg tudják tenni, és 15 százalék azoknak az aránya, akik lehetőség szerint inkább el is kerülik az online fizetést, annyira tartanak a csalástól. A legtöbben azonban tesznek hatékony lépéseket a visszaélések elkerülése érdekében, például kétfaktoros azonosítás alkalmazásával (44 százalék) vagy a jelszavaik rendszeres frissítésével (15 százalék).

Az adathalászok ma már rendkívül felkészültek, számos felületen próbálkozhatnak a személyes információk megszerzésével – az emailtől és a közösségi média üzenetektől kezdve, az SMS-eken át, a telefonhívásokig –, ezért mindenhol érdemes körültekintőnek lenni és észben tartani, mi minden adhat okot a gyanúra. A kiberbűnözők által küldött szöveges üzenetek a legegyszerűbben arról ismerhetők fel, hogy a megfogalmazásuk sok helyen magyartalan vagy váratlan, előzmény nélküli az értesítés, amit kapunk.

„Intő jel lehet, ha valamely hivatalos intézmény nevében küldenek fizetéssel kapcsolatos felszólítást és arra ösztönöznek minket, hogy a levélben vagy üzenetben található linkre mindenképpen kattintsunk rá és adjuk meg a fizetési adatainkat vagy változtassuk meg a jelszavunkat – mondta Szabó Gergő, az OTP Mobil Marketing és Simple termékfejlesztési vezetője, majd hozzátette: „Az OTP Mobilnál azzal a céllal indítottuk az „Így védd a fiókod” online edukációs kampányunkat, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekre felhívjuk a figyelmet. Gyakorlati, kézzelfogható tanácsokat adunk a www.simple.hu/vedd_a_fiokod oldalon, melyek hozzásegíthetnek mindenkit a szembiztonságosabb internethasználathoz és a csalások megelőzéséhez”.

A visszajelzések alapján a magyarok 45 százalékában akkor merül fel az adathalászat gondolata, ha fizetési adatok megadását kérik tőlük. A második leggyanúsabbnak ítélt tartalom az, ha letiltott bankkártyáról tájékoztatják az embereket egy linket is tartalmazó levélben, amelyre kattintva fizetési adatokat kérnek (37 százalék). 6 százalék azt kezeli fenntartásokkal, ha jelszóváltoztatást kérő levelet küldenek neki kattintható hivatkozással.

Photo by John Schnobrich on Unsplash

A kibertámadások elleni védekezés összehangolása érdekében egységes törvényi szabályozást hozott létre az Európai Bizottság. A digitális működési ellenálló képességére vonatkozó rendelet, a DORA (Digital Operational Resilience Act) harmonizálja és szigorítja a pénzügyi szektor informatikai biztonsági előírásait, hogy súlyos működési zavarok esetén is kikezdhetetlenek maradjanak az IT-rendszerek.

A DORA rendelkezései a különböző pénzügyi szervezetekre és a számukra IT szolgáltatást nyújtó külső szolgáltatókra is vonatkoznak. „A szabályozás értelmében 2025. január 17-ig minden szóban forgó vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a zavarok és fenyegetések összes lehetséges típusának ellen tudjon állni. A társaságok jól felfogott érdeke, hogy legalább az uniós irányelv által meghatározott minimális elvárásoknak megfeleljen, hiszen egy-egy komolyabb támadás tíz-, de akár százmillió forintos károkat is okozhat” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY Compliance területének vezetője.

Az érintett cégeknek először is felül kell vizsgálniuk működésüket, majd a döntéshozók és munkavállalók képzésével biztosítaniuk kell a szükséges szakértelmet. Mindemellett a kockázatelemzési modelljeik és stratégiájuk kialakításánál is figyelembe kell venniük a DORA elvárásait, eszerint értékelve külső IT-beszállítóikat, megerősítve titkosítási és hitelesítési folyamataikat, továbbá válságkezelési tervet is ki kell dolgozniuk.

„Az adathalászat, a rosszindulatú malware programok és a kibertámadások már évek óta a legnagyobb kockázatot jelentik a vállalatok működése szempontjából. A DORA bevezetésével az Európai Unió célja, hogy megerősítse a kontinensen működő pénzügyi cégek online védelmi képességeit. A szinte teljesen betörésbiztos rendszerek kiépítéséhez azonban technológiai és szervezeti szempontból is komoly feladat hárul a társaságokra, amiben sokat segíthet, ha tapasztalt külső szakértőket is bevonnak a folyamatba” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY Magyarország kibervédelmi üzletágának vezetője.

A DORA által kijelölt feladatok elsősorban a társaságok informatikai osztályait érintik majd, azonban a szabályozás összetettsége és a hatóságokkal való kapcsolattartás miatt a compliance szakemberek együttműködése is meghatározó lehet a sikeres felkészülés és a szabályok alkalmazása során egyaránt.

Photo by Philipp Katzenberger on Unsplash