E küldetés alapján fordult a múzeum a GreenGo képviselőihez, akik boldogan tettek eleget a kérésnek. A felajánlott Volkswagen e-UP! a GreenGo 100%-ban elektromos flottájának egyik első járműve, így valóban egy új korszak kezdetének tárgyi emléke: a GreenGo vezette be ugyanis az autómegosztást Magyarországon.

Az elektromos jármű olyan híres „elsők” közé kerül a múzeumban, mint az 1926-os gyártású Ford T-modell vagy a Millenniumi Földalatti Vasút (vagyis a kisföldalatti) relikviái.

A Ford T-modell forradalmi, futószalagon történő gyártásának köszönhetően az első megfizethető és így az első népautóvá vált Amerikában. 1927-ig több, mint 15 millió darabot készítettek belőle. Henry Ford autója sikerének titka a konstrukció egyszerűsége és célszerűsége volt, amelynek tervezésében két jeles magyar konstruktőr, Galamb József és Farkas Jenő is részt vett. Az autógyártás magyar eredményeit képviseli még az első, itthon gyártott Opel Astra és Suzuki Swift is.

A kisföldalatti Európa első földalatti vasútvonala. Megépítését az tette szükségessé, hogy az 1896-ra tervezett millenniumi ünnepségekre és az Ezredéves Országos Kiállításra hatalmas számú érdeklődőt vártak, akik szállítását az Andrássy úton közlekedő omnibusz nem bírta volna kiszolgálni – újfajta közösségi közlekedési megoldásra volt szükség. A korszakos jelentőségű Millenniumi Földalatti Vasút magyar tervek alapján készült, és 1896. május 2-án adtak át a forgalomnak. Ferencz József 1896. május 8-án tekintette meg a földalatti vasutat, kíséretével a királyi díszkocsin utazott a Gizella téri végállomás és az Állatkert megálló között. A faburkolatú motorkocsit az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel is díjazták.

A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat, a Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.

Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.

Jegyek online is kaphatók.

A kiállítás különleges helyszínére több mint egy évtizede nem léphetett be senki, azonban hétvégétől már bárkinek lehetősége nyílik rá – hangzott el a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) legutóbbi rendezvényén. Az esemény, amelynek fókuszában a városi közösségi közlekedés és az elektromos buszok álltak, a Közlekedési Kultúra Napja alkalmából került megrendezésre.

A Népliget tőszomszédságában, a Kőbányai úton található Északi Járműjavító ad majd otthont a múzeum népszerű, újra nyíló kiállításának, melynek címe: Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik. A helyszín könnyen megközelíthető, hiszen a Könyves Kálmán körútról, az 1-es villamos irányából is könnyen elérhető. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló épület a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, majd később mozdonyjavítás egykori fellegváraként remek helyszíne lesz a kiállításnak.

„A május 28-án nyitó kiállítás egyben autentikus helyszín is a közlekedés iránt érdeklődők számára. A mostani eseménynek köszönhetően ráadásul már a nyitás előtt is lehetősége nyílt egy kisebb betekintést nyerni az Északi Járműjavító hangulatába a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) programja iránt érdeklődőknek” – hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán elnök. 

A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti, amely egyre súlyosabb problémákat eredményez. A mobilitás az egyes ember mindennapi életében központi jelentőséggel bír, a legtöbben kisebb-nagyobb távolságokat megtéve ingáznak a munkahely, az iskola, közösségi intézmények és a lakóhely között saját járművekkel, vagy a tömegközlekedési eszközöket igénybe véve. A Magyar Logisztikai Egyesület a Közlekedési Múzeum időszaki kiállításának helyszínén tartott eseményén több ízben megvizsgálásra került a közösségi közlekedés témaköre, valamint az elektromos buszok nyújtotta lehetőségek is.

„Az alacsony környezetvédelmi besorolású, magas károsanyag kibocsátású dízel autóbuszok cseréje, a városi autóbusz állomány megújítása mára Magyarországon is elkerülhetetlenné vált. A közösségi közlekedésbe belépő elektromos autóbuszok napi rendszeres töltését lehetővé tevő hálózati infrastruktúra fejlesztése elkerülhetetlen” – mondta Dr. Doór Zoltán, aki a rendezvényen köszöntőbeszédet tartott. A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke beszédében továbbá azt is kiemelte: a fenntartható közlekedésben fontos szerepe lehet az elektromos buszoknak, ezért a jövőben erre a korábbiaknál is nagyobb figyelmet érdemes fordítani.

A programot Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese folytatta, akinek előadásából a résztvevők megismerhették az elektromos autóbuszközlekedés múltját és jelenét. Ezt követően Dr. Takács Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program főosztályvezetője mesélt az aktuális, 2021-2027-es időszakban igénybe vehető európai uniós forrásokról. Hallhattuk Huszár Richárd, a HUMDA Zrt. zöld mobilitás igazgatójának Zöld Busz Programról szóló előadását, valamint Ruzsa Csaba, Pécs megyei jogú város alpolgármesterének eddigi üzemeltetési tapasztalatait az e-buszokról. Ráadásul az előadók között jelen volt Szedlmajer László, a BKV Zrt. vezérigazgató-helyettes is, aki beszédében az elektromos buszok szerepéről nyilatkozott, a budapesti közösségi közlekedésben.

A sűrű programban helyt kapott Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatójának előadása is. Beszédében az elektromos buszgyártás kihívásairól és az iparág trendjeiről ejtett szót. Ráadásul az Ikarus nemcsak személyes jelenlétével, hanem egy teljesen elektromos Ikarus 120e típusú autóbusszal is képviseltette magát. Mint az a rendezvényen is kiderült, az 1895-ben alapított világhírű márka – a korábbi gyártási tapasztalataira alapozva – 2016-tól teljes megújulásnak lett részese.

„A székesfehérvári vállalat célja a megújulással az volt, hogy egy nemzetközi mércével mérhető, modern járműcsaládot hozzon létre. Mint az a legújabb, teljesen elektromos buszukon is látszik, az ikonikus Ikarus márka ismét az európai élvonalba tartozó fejlesztési és gyártási képességgel rendelkezik” – tette hozzá a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke.