„Azért, hogy ezt az elismerést megkaptam, nagyon sokat tettek azok az itt ülő hallgatóim is, akik a munkájukkal, szakértelmükkel, szorgalmukkal a szakmát előre vitték. Köszönöm nekik, ők legalább annyira részesei ennek a díjnak, mint én” – fogalmazott köszönőbeszédében Dr. Totth Gedeon. „Ez nem könnyű, de nagyon szép szakma: kiváló emberekkel dolgozhattam együtt, rengeteg szakembertől tanulhattam, és ettől lett igazán kerek ez az egész pálya”  – tette hozzá.

Dr. Totth Gedeon okleveles kertészmérnök, marketing-szakközgazdász, egyetemi oktató és az agrármarketing meghatározó hazai szakembere. Pályáját a Kertészeti Egyetemen kezdte, majd 2000 és 2014 között az Agrármarketing Centrum különböző vezetői pozícióiban dolgozott. Itt marketingstratégiák kidolgozásáért, szakmai programok irányításáért, valamint a magyar élelmiszeripar nemzetközi megjelenésének erősítéséért felelt. Számos felsőoktatási intézményben oktatott, 2000 óta a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára. Az intézményben korábban a Marketingkommunikáció Tanszéket, majd 2006 és 2018 között a Kereskedelem és Marketing Intézetet vezette. Közel három évtizede segíti a Magyar Marketing Szövetség elnökségének munkáját, és meghatározó szerepet vállal annak Agrár- és Élelmiszer Tagozatában.

„A Tonk Emil Életműdíj a hazai marketingszakma egyik legfontosabb elismerése. Célja, hogy egy eredményes szakmai életút méltó jutalmazásán túl példát és inspirációt adjon a szakma minden szereplője számára” – fogalmazott Hinora Ferenc, a díjat alapító Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A Magyar Marketing Szövetség által alapított életműdíjat 2015 óta, a szervezet Elnökségének döntése alapján ítélik oda. Az elismerés 2021-ben, a névadó halálának évében vette fel Tonk Emil nevét. Tonk Emil Magyarország első marketingvezetőinek egyike, nagy hatású tréner, előadó és felsőoktatási oktató volt, aki az üzleti kommunikáció, az értékesítés és a marketing gyakorlati tudását szakemberek generációinak adta tovább. A szakember a Magyar Marketing Szövetség alapító és örökös tagja, valamint 12 éven át ügyvezető alelnöke volt.

A Green Pledge-et az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hozta létre 2022-ben azzal a céllal, hogy bemutassa és elismerje a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából felelős marketinggyakorlatokat. A programhoz később a DIMSZ és az MPRSZ szakmai szervezetei is csatlakoztak.

A program negyedik évében a korábbiaknál kevesebb, ugyanakkor a Green Pledge céljaihoz szorosan kapcsolódó, releváns pályázat érkezett. Az idei mezőny egyúttal jól megmutatta azt is, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem egy-egy környezeti vagy „zöld” állítás használatára szűkíthető, sokrétűbb megközelítést kell alkalmazni.

A Green Pledge pályázati szempontrendszere kezdettől fogva széles megközelítést alkalmaz: a teljes marketingtevékenységhez kapcsolódó fenntarthatósági és környezetvédelmi programokat, azok hitelességét, következetességét, kommunikációját és tényleges hatását vizsgálja. Ennek megfelelően a független szakértőkből álló zsűri számára nem pusztán az a kérdés, hogy egy vállalat mit állít saját környezeti teljesítményéről, hanem az is, hogy milyen valós program áll a kommunikáció mögött, és miként képes bevonni, edukálni vagy akár cselekvésre ösztönözni a fogyasztókat.

Ez az idei pályázatokban különösen erősen jelent meg: a fogyasztói edukáció és a szemléletformálás több programban is központi szerepet kapott.

2026-ban három program részesült Green Pledge elismerésben. Az Auchan Retail Magyarország Kft. Műanyagmentes július 2025 programja a műanyaghasználattal kapcsolatos tudatosság növelésére és a fogyasztói szemléletformálásra épített, a környezetvédelmi célokat a vállalat mindennapi kommunikációjával és fogyasztói kapcsolataival összekapcsolva. A METRO Kereskedelmi Kft. Zöldebb jövő felé programja komplex módon kapcsolta össze a fenntarthatósági szempontokat a vállalat működésével és kommunikációjával, hangsúlyt helyezve arra is, hogy a környezeti felelősségvállalás a partnerek és a fogyasztók számára egyaránt érthető és követhető legyen. A Paksi Önkormányzat Nem zavar az avar! című, a TelePaks Médiacentrum közreműködésével megvalósított helyi szemléletformáló projekt pedig arra mutatott jó példát, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem kizárólag vállalati környezetben lehet eredményes: a program egy konkrét környezetvédelmi kérdést helyezett középpontba, és helyi kommunikációval ösztönözte a lakosság szemléletének és mindennapi gyakorlatának változását.

A díjátadásban Prof. Dr. Bándi Gyula távollétében, Dr. Megyer Örs mellett Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külkapcsolati igazgatója is részt vett, a Marketing Summit egyik támogatója képviseletében.

„Az idei pályázatok ismét azt mutatták meg, hogy a fenntarthatóság hiteles kommunikációjához mindenekelőtt valódi tartalom szükséges. Különösen értékesnek tartom, hogy több program nem egyszerűen saját teljesítményéről kívánt beszélni, hanem tudatosan a szemléletformálást és a fogyasztók bevonását helyezte előtérbe. Ez az a megközelítés, amely hosszabb távon valódi környezeti hatást is képes elérni” – mondta Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a Green Pledge zsűrijének elnöke, zöld ombudsman.

„A Green Pledge-ben soha nem önmagában egy jól megfogalmazott zöld üzenetet kerestünk. Azt vizsgáljuk, van-e mögötte valós vállalás, következetes program és olyan kommunikáció, amely hiteles kapcsolatot teremt a szervezet tevékenysége és a fenntarthatósági cél között. Az idei pályázatok között különösen örömteli volt látni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közönséget nemcsak megszólítani, hanem bevonni és gondolkodásra késztetni is szeretnék” – emelte ki Dr. Megyer Örs, a zsűri társelnöke, az ÖRT tiszteletbeli elnöke.

„Négy év tapasztalata alapján jól látható, hogy a Green Pledge szerepe túlmutat a díjazáson. Jó példákat szeretnénk megmutatni a szakmának arról, hogyan tud a marketing a fenntarthatósági célok valódi támogatójává válni. Idén kevesebb pályázat érkezett, de a beérkezett munkák nagyon pontosan visszaigazolták ezt az irányt: a kommunikáció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap maga a program, annak hatása és a fogyasztók szemléletformálása. Jövőre pedig már az ötödik Green Pledge-évet indítjuk, ami jó alkalom lesz arra is, hogy visszatekintsünk, mennyit változott ezen a területen a marketing szakma” – mondta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A Green Pledge 2026-ban negyedik alkalommal mutatta meg a marketing szakma fenntarthatósági jó gyakorlatait. 2027-ben a program az ötödik pályázati évéhez érkezik. A program részletei a www.greenpledge.hu oldalon érhetőek el.

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) zászlóshajó rendezvénye egy teljes napon át, átfogóan mutatta be a marketing valamennyi meghatározó területét, összekapcsolva az üzleti stratégiát, a technológiát és a gyakorlati megoldásokat. A konferencia idén nemzetközi dimenziójában is szintet lép: a Microsoft, a Publicis Groupe, a Hrvatski Telekom, a Mars Wrigley és az SAP regionális vezetői első kézből, globális példákon keresztül mutatták be a marketinget és az üzleti működést alakító legfontosabb trendeket.

„Hogyan lehetnénk olyan lúzerek, hogy nem pályázunk az olimpiára?” – fogalmazott élesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a rendezvény egyik legjobban várt kerekasztalbeszélgetésén, ahol rajta kívül Gyulai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, valamint Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom elnöke-alapítója beszélgetett az olimpiarendezés valódi tétjéről és gazdasági hatásairól.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem programja a marketinget a vállalati stratégia, a vezetés, a versenyképesség és az üzleti növekedés felől közelítette meg. A színpadon többek között Fábián Ágnes gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Csányi Attila, a Bonanfarm Csoport vezérigazgatója, Szirmák Botond, a Provident vezérigazgatója, Szimeiszter éva, a Rossmann ügyvezetője, Ormosy Gábor, az Auto Wallis vezérigazgatója, Lévai Bálint, a BioTechUSA tulajdonosa és Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója osztotta meg tapasztalatait.

A Marketing Summiton mutatkozott be az öt év után megújult Fairplay Book, a korrekt és fenntartható ügyfél–ügynökség együttműködés szakmai iránytűje. A Fair Play Book 2.0, amely a Magyar Marketing Szövetség és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége kezdeményezésére jött létre, egy olyan iparági kompromisszum eredménye lett, amely célja az, hogy a megbízó és az ügynökség jobb keretek között tudjon dolgozni, mert ettől javulhat a teljesítmény és végső soron a kommunikáció minősége is.

A Marketing Summit idei tematikájának középpontjában a marketing alapjaihoz való visszatérés, valamint a technológia és a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése állt. A beszélgetések résztvevői rámutattak, hogy a modern szakemberek gyakran elvesznek a hatalmas adatmennyiségben és a technológiai eszközök bűvöletében, miközben elfelejtik az alapvető kérdéseket: milyen valós problémát, milyen diagnózis és stratégia mentén kívánnak megoldani. Mindeközben gyakran merült fel az a gondolat, hogy a marketingnek nem pusztán sablonos, didaktikus folyamatokból és mérőszámokból kell állnia, hanem alapvető fontosságú a mély társadalmi, szociológiai és kulturális megértés, a valódi fogyasztói igények ismerete, valamint az érzelmek közvetítése és a történetmesélés, amelyekhez az AI csupán támogató eszközként kellene szolgáljon.

„Az idei évre a Marketing Summit mérföldkőhöz érkezett: rekordszámú résztvevőt fogadott, programja pedig első alkalommal a Müpa legnagyobb előadótermére is kiterjedt. A minden korábbinál gazdagabb hazai és a szintén kiemelkedő nemzetközi elődadói kínálat egyúttal azt is jelezte, hogy az esemény mára nem csupán a marketingszakma kiemelt konferenciája, hanem az üzleti élet megkerülhetetlen találkozóhelye is lett. A rendezvény vállalatvezetőknek, marketing- és kommunikációs szakembereknek teremtett lehetőséget a kapcsolatépítésre és a növekedés új irányainak közös feltérképezésére” – mondta Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke.

A European Marketing Confederation által életre hívott European Marketer of the Year díj minden évben Európa legkiválóbb marketingvezetőit állítja reflektorfénybe. A nemzetközi megmérettetésre az EMC tagszervezetei saját szakmai kiválasztási folyamatuk nyertesét delegálják, így minden részt vevő országot egy-egy nemzeti díjazott képvisel az európai mezőnyben. Magyarországon a kiválasztást a Magyar Marketing Szövetség gondozza: a hazai jelöltek közül független szakmai zsűri választja ki azt a marketingvezetőt, aki szakmai pályafutása és eredményei alapján képviselheti Magyarországot a verseny nemzetközi szakaszában.

A hazai kiválasztás nem kizárólag az elmúlt év teljesítményére épül. Az EMC nemzetközi szempontrendszerével összhangban a zsűri a jelöltek teljes szakmai pályafutását és vezetői kvalitásait, a marketingszakma fejlődéséhez való hozzájárulásukat, valamint azt vizsgálja, hogy szakértelmük milyen jelentős és mérhető üzleti eredményekben mutatkozott meg. A döntést minden jelölttel személyes interjú előzi meg.

Az idei zsűri tagjai Bánhegyi Zsófia, az MMSZ Executive Directora, Szabó Béla, a Magyar Telekom márkaigazgatója, Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company európai szenior digitális igazgatója, valamint Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ nemzetközi kapcsolatokért és edukációért felelős alelnöke.

A magyar szakemberek az eddigi európai megmérettetéseken is eredményesen szerepeltek: Szabó Béla 2024-ben, Mérő Ádám pedig 2026-ban jutott a döntőbe. Az európai csúcsszervezet szakmai zsűrije 2025-ben Bánhegyi Zsófiának, a Szerencsejáték Zrt. akkori kereskedelmi igazgatójának ítélte oda a European Marketer of the Year címet.

„Ennek a díjnak az ad különleges súlyt, hogy a hazai győztes itthon vagy akár regionális szinten elért szakmai eredményeit Európa legjobb marketingvezetőinek mezőnyében is megméretheti. A nemzetközi szereplés nemcsak az egyéni teljesítmény fontos visszaigazolása, hanem lehetőség arra is, hogy a magyar marketing és kommunikációs szakma felkészültségét, innovációs erejét és gazdasági, társadalmi értékteremtő képességét a kontinens szintjén is láthatóvá tegyük” – hangsúlyozta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A 2026-os shortlist

Balogh Barbara több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi FMCG-szektorban, ahol vezető nagyvállalatoknál dolgozott marketing, trade marketing, innováció és termékfejlesztés területén. 2025 márciusáig a VELUX kelet-közép-európai régiójának marketingigazgatójaként felelt a vállalat integrált márka- és kommunikációs stratégiájáért, jelenleg pedig a VELUX globális márkaalelnökeként irányítja a vállalat nemzetközi márkaépítési és pozicionálási tevékenységeit.

Repka Eszter több mint 15 éves marletinges tapasztalattal rendelkezik, jelenleg a Lidl Magyarország közel 30 fős marketingosztályát vezeti, szoros szinergiában a globális központtal. Vallja, hogy a sikeres márkaépítés kulcsa a puszta láthatóságon túl a hiteles és releváns élményekben, valamint a fogyasztókkal való mély kapcsolódásban rejlik. Munkája során a kreatív bátorság és a precíz adatalapúság egyensúlyával támogatja az üzleti növekedést.

Szak Zsuzsanna több mint 20 éves nemzetközi marketing- és üzleti vezetői tapasztalattal rendelkezik. Öt éven át vezette a Henkel Consumer Brands magyarországi üzletágát General Managerként. Ebben az időszakban csapatával Európa-szinten kiemelkedő üzleti eredményeket ért el, melynek elismeréseként 2025 áprilisában a Henkel düsseldorfi központjában kapott kinevezést. Idén április óta a cég teljes európai marketingszervezetének Laundry & Home Care innovációs és kommunikációs területét irányítja, és európai szintű transzformációs projekteket vezet.

Tóth Szabolcs Attila a BioTechUSA marketing- és e-kereskedelmi igazgatója, aki a vállalat globális márkastratégiája mellett a teljes e-commerce területért, valamennyi online értékesítési platformért és azok üzleti eredményességéért felel. Közel két évtizedes szakmai pályafutása során a BioTechUSA, a Magyar Telekom és a Hewlett Packard kötelékében szerzett meghatározó tapasztalatot a márkaépítés, a digitális innováció, az e-kereskedelem és az üzleti növekedés területén. Vezetőként a stratégiai gondolkodást, az adatvezérelt döntéshozatalt és a kreativitást ötvözve épít erős márkákat és teremt hosszú távon fenntartható üzleti értéket.

Az új vezetési modellben Hinora Ferenc elnökként továbbra is aktív stratégiai és operatív szerepet tölt be a Szövetség irányításában, és megtartja a pénzügyi irányítás felelősségét. Bánhegyi Zsófia Executive Directorként az elnökkel szoros együttműködésben részt vesz a stratégia kialakításában, az Elnökség által meghatározott stratégiai keretek mentén vezeti operatív vezetőként az MMSZ Office munkaszervezetét, és felel a hozzá tartozó működési és fejlesztési területekért.

Az új ügyvezetői pozíció létrehozása újabb fontos mérföldkő a Magyar Marketing Szövetség fejlődésében. Az elmúlt években a szervezet vállalati tagsága jelentősen bővült, tagvállalatainak száma megközelíti a háromszázat, szakmai közössége pedig ma már több ezer marketing- és kommunikációs szakembert fog össze. Az új működési modell a Szövetség további fejlődését, szakmai programjainak és tagvállalati szolgáltatásainak bővítését, valamint hazai szerepének és nemzetközi jelenlétének erősítését szolgálja. Egyben az MMSZ vezetői kapacitásának bővítését, valamint a stratégiai, pénzügyi és működési felelősségek tudatosabb megosztását jelenti.

„Egy szakmai szervezet akkor tölti be igazán a szerepét, ha nemcsak követi a piac változásait, hanem képes irányt mutatni, összekapcsolni a szakma szereplőit, és érdemi párbeszédet teremteni a marketing üzleti jelentőségéről. Az MMSZ következő fejlődési szakasza egyszerre szól közösségünk bővítéséről, szakmai szolgáltatásaink megújításáról és nemzetközi kapcsolataink erősítéséről. E célok megvalósítása indokolttá tette az Executive Director pozíció létrehozását. Az új modellben elnökként továbbra is aktívan részt veszek az MMSZ stratégiai és operatív irányításában, miközben Zsófia belépésével jelentősen erősödik a Szövetség vezetői és végrehajtási kapacitása.

Különösen büszke vagyok arra, hogy az MMSZ mára olyan sikeres és elismert vezetőket tud maga mellé állítani, mint Zsófia, vagy az idén februárban hozzánk csatlakozott Szigeti Péter, az MMSZ tartalomstratégiai igazgatója és a marketing.hu főszerkesztője. Számomra ez is azt mutatja, hogy a Szövetség az elmúlt években olyan szakmai közösséggé és platformmá vált, amely a hazai marketingszakma meghatározó szereplői számára is vonzó lehetőséget jelent.

Zsófia alelnökként évek óta meghatározó szerepet vállal a Szövetség munkájában. Stratégiai gondolkodása, felsővezetői tapasztalata, szakmai elismertsége és elkötelezettsége biztos alapot jelent ahhoz, hogy Executive Directorként, velem és az Elnökséggel együttműködve formálja az MMSZ jövőjét. Európai szerepvállalásunk pedig új lehetőséget teremt a magyar marketingszakma nemzetközi képviseletének erősítésére, és arra, hogy minél több hazai szakember kapcsolódhasson be a kontinens szintű együttműködésekbe és a szakma jövőjét alakító kezdeményezésekbe.” – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

Bánhegyi Zsófia jogi szakokleveles közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a London School of Economicsen végzett, posztgraduális tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta. Szakmai pályafutását az egyetemi évek alatt a Nestlé Magyarországnál kezdte, ezt követően több piaci és állami nagyvállalatban dolgozott, az elmúlt 15 évben elsősorban a telekommunikáció és a szerencsejáték-iparág területén.  2025-ben első magyar szakemberként nyerte el a European Marketer of the Year címet. Az Év Marketingvezetője díjat két különböző vállalat vezetőjeként is átvehette: 2016-ban a Magyar Telekom csoportszintű kommunikációs igazgatójaként, 2024-ben pedig a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatójaként. Munkáját 2022-ben a nemzetközi PRO PR Globe Awarddal ismerték el.

„Az MMSZ számomra jóval több, mint egy szakmai szervezet. Az elmúlt 13 évben olyan, iparágakon átívelő szakmai közösséggé vált, amely elsősorban a megbízói oldalt fogja össze, miközben az ügynökségi, média-, oktatási és szolgáltatói szféra szereplőit is integrálja, tagjai között tudhatja a hazai top hirdetők 80%-át. Tagjaink nemcsak találkoznak, hanem tanulnak egymástól, közösen gondolkodnak, és együtt mutatják meg a marketing valódi értékteremtő erejét. Megtisztelő, hogy új szerepemben az elnök munkáját támogatva, az Elnökséggel és a Szövetség csapatával azért dolgozom majd, hogy tagjaink még több használható tudást, inspirációt és üzleti kapcsolódási lehetőséget kapjanak. Szeretnénk új lendületet adni szakmai tagozatainknak, teret nyitni a fiatal tehetségek előtt, és Európában is láthatóbbá tenni a legjobb hazai teljesítményeket. Különösen fontos számunkra, hogy közösen készüljünk fel a digitális és AI-transzformációra, és ne csupán kövessük, hanem alakítsuk is szakmánk jövőjét.” – fogalmazott Bánhegyi Zsófia.

Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) által elindított Green Pledge kezdeményezés 2026-ban a negyedik pályázati évébe lép. A cél változatlan: a hazai marketing- és reklámipar figyelmét még inkább a környezetvédelem, a környezet megfelelő ábrázolása, a greenwashing (megtévesztő zöld állítások) elkerülése felé fordítani.

Tavaly már az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) is társult szakmai szervezetként csatlakozott a kezdeményezéshez, így a tagságuk is jogosulttá válik pályázni – ezzel tovább bővülhet a felelős kommunikáció mellett elkötelezett pályázók köre.

A Green Pledge védjegy elnyerésére újra várják a pályázatokat. A védjegyet azok a szervezetek és vállalatok kaphatják meg, akik fotókat és adatokat is tartalmazó esettanulmányokkal igazolják a témában elért példamutató eredményeiket.

Jelentkezni a www.greenpledge.hu weboldalon keresztül van lehetőség, ahol az érdeklődők részletesen megismerkedhetnek a program vállalásaival és céljaival is.

A pályázatokat idén hat kategóriában várják, melyek az alábbiak:

• zöld edukáció,
• zöld reklámkészítés,
• zöld tartalom,
• zöld reklámgyakorlatok,
• zöld állítások,
• valamint egyéb kategória.

A pályázatok elbírálását egy több mint 15 tagú, független szakmai zsűri végzi. A grémium munkáját idén is Prof. dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes vezeti. A díjátadó ünnepségnek pedig ismét a hazai marketing és üzleti élet csúcstalálkozója, a Marketing Summit Budapest 2026 ad majd otthont.

A Green Pledge védjegyet a környezettudatos reklámozás területén végzett színvonalas munkájuk elismeréseként tavaly a MÜPA-ban megrendezett Marketing Summiton.

Tavalyi nyertesek

Tavaly az MVM két díjjal is távozott: az Energiadiéta kampány egyszerű, hétköznapi tippekkel több százezer embert tanított energiatakarékosságra, míg a Gördülő Energia látványos kísérletekkel vitte közel a megújuló energiát a diákokhoz. A SPAR a Műanyagmentes július programmal edukáció és újrahasználható megoldások segítségével ösztönözte a vásárlókat a tudatosságra. Az AUCHAN és Well PR együttműködésében megvalósult kampány a műanyaghulladék csökkentését és a szemléletformálást tette kézzelfoghatóvá. A Media Markt BetterWay nagykövet programjában „zöld pólós” képzett szakértő kollégák segítették országszerte a vásárlókat a fenntartható döntésekben. A ONE Alapítvány és a 4iG közös munkája a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül a fenntarthatósági gondolkodást vitte közel a fiatalokhoz. A Progressive és az Univerzum 8 a Green Academy programban játékos e-learning formájában tanította a fenntarthatóság alapjait. A Mediator egyedülálló kommunikációs kampánya a Gardener Pils példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre edukálni és bevonni a közönséget. A Fanga Fanga és a Paramount pedig kreatív, filmkulturális eszközökkel hívták fel a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.

Balásy Gyula, a Lounge Group tulajdonosa épp egy hete szerepelt a Kontroll műsorában, és az azóta eltelt időben a szakmabeliek számos platformon szólaltak meg arról, hogy a piaci alapon működő kommunikációs és reklámcégek hogyan szenvedték meg az előző kormány által létrehozott piaci torzulást, ami ellen képtelen volt fellépni egységesen a szegmens.

A Magyar Marketing Szövetség elnöke szerint a kommunikációs- és reklámszakmai összefogásoknak az elmúlt 16 évben nem volt valódi súlyuk az érdekegyeztetési folyamatokban. „A hatalom semmibe vette ezeket a szervezeteket” – mondja Hinora Ferenc. Ezért fordultak az előző 16 évben az MMSZ-nél olyan értékteremtő projektek felé, amelyek függetlenek voltak a kormányzattól. „Olyan dolgokkal akartunk foglalkozni, amire volt ráhatásunk. Ez nagyon fontos, mert esélyünk sem volt ellenállni ebben a hatalmi berendezkedésben, tehát arra kellett koncentrálnunk, ami rajtunk múlt. Nagyon tudatosan építkezünk, számos projekten keresztül fejlesztjük magát a szakmát és a szakmai színvonalat is, és képesek voltunk politikai ellenszélben is megtízszerezni a tagjaink számát.”

Tiszta viszonyok

A jelenlegi helyzetet lehetőségnek látja Hinora Ferenc. Szerinte az ország kétharmada változást akart, és most esély van arra, hogy valódi demokratikus működés alakuljon ki, amelyben a szakmai szervezeteknek végre súlya lehet. Az MMSZ ezért a többi szövetséggel együtt olyan etikai és közbeszerzési ajánlásokat szeretne kidolgozni, amelyek tiszta viszonyokat teremtenek.

A Magyar Marketing Szövetség a hirdetői oldal képviseletére fókuszáló szövetség, tagjai között tudja a magyarországi top hirdetők mintegy 80 százalékát, és így szinte valamennyi gazdasági szektorban jelen van. Különösen erős azokban az iparágakban, ahol a legnagyobb marketingköltségvetések mozognak – így az FMCG, a kereskedelem, a telekommunikáció, a pénzügyi szektor, a mobilitás, valamint a health & pharma területén. Ez a pozíció felelősséget is jelent: az MMSZ a hazai marketing-ökoszisztéma az egyik legfontosabb stabilizáló és fejlesztő szereplője lehet.

Állami vállalatok reintegrációja

A szövetség egyik kiemelt feladata az új kormányzati ciklusban a korábban beszűkült mozgástérrel működő állami vállalatok szakmai reintegrációja. „Az elmúlt 16 évben számos állami cég nem tudott önálló ügynökségi együttműködéseket kialakítani, ami hosszú távon a szakmai fejlődés és a piaci versenyképesség rovására ment.” Az MMSZ célja, hogy ezeknek a szervezeteknek segítséget nyújtson a visszakapcsolódásban: támogatást adjon a modern marketingfolyamatok kialakításához, a szakmai vérkeringésbe való visszatéréshez, és ahhoz, hogy ismét aktív, értékteremtő szereplői legyenek a hazai kommunikációs piacnak.

Rombolás után építeni

De egy másik fontos kötelezettsége is van a kommunikációs iparágnak Hinora Ferenc szerint: „A szakma reputációját társadalmi szinten is vissza kell építeni. A kommunikáció jó dolog, ha jóra használják, az elmúlt évek pedig épp azt mutatták meg, milyen károkat tud okozni, ha rosszra használják. Ha kommunikációval rombolni lehet, akkor építeni is lehet – és most ez a dolgunk.”

A szakmán belüli összefogásról úgy gondolja: csak akkor működik, ha mindenki betartja a közös szabályokat. „Ha akár egy piaci szereplő kivonja magát, akkor az egész nem ér semmit.”

Kormányzati kapcsolódások helyreállítása

A szakmai szervezetek szerepének megerősítése az új kormányzat felé szintén kulcsfontosságú. Az MMSZ olyan ajánlásokkal és szakmai útmutatókkal kívánja segíteni a döntéshozók munkáját, amelyek előmozdítják a transzparens és etikus közbeszerzési folyamatokat, valamint a tenderek szakmai minőségének javítását. Emellett a marketing és kommunikáció széles eszköztárával abban is támogatni szeretné a kormányzati munkát, hogy a magyar gazdaság versenyképessége és az üzleti eredményesség tovább erősödjön.

„Üdvözlendő, hogy az új kormány több minisztere is nagyvállalati, üzleti környezetből érkezik, ami várhatóan megkönnyíti a közös szakmai munkát. Kapitány István például évekig volt a Menedzserszövetség elnöke, így kiemelten jól ismeri a szakmai szervezetek jelentőségét. A Shellnél felépített, nemzetközileg is példaértékű karrierje mellett az is örömteli, hogy a Shell jelenleg is az MMSZ tagja. Orbán Anita pedig legutóbb Londonban, a Vodafone-nál dolgozott, és az elmúlt években többször is színpadra lépett az MMSZ által szervezett Marketing Summiton” – teszi hozzá Hinora Ferenc, aki szerint ez a szakmai kapcsolat szintén erős alapot adhat a jövőbeni együttműködéshez, ahogy a nemzetközi pozíció is, hisz az MMSZ aktív tagja az európai marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederationnek: „élen járunk az európai marketing motorizálásában is, megmutattuk mind itthon, mind külföldön, hogy egy modern szakmai szervezetnek hogyan kell működnie, milyen tevékenységeket kell folytatnia az érdekképviseleti-és érvényesítési szerepén túl” .

Országmárka fejlesztése

Igény esetén az MMSZ készen áll arra is, hogy szakmai tudásával hozzájáruljon egy új országmárka kialakításához – nemcsak külső, hanem belső célcsoportok felé is. „A következő évek egyik fontos célja lehet, hogy erősítsük az itt élők jövőképét, kötődését és pozitív viszonyát Magyarországhoz, valamint, hogy hazahozzuk azokat, akik eddig külföldön kerestek lehetőségeket. A város- és településmarketing területén az MMSZ eddig is élen járt: a szövetség Városmarketing Intézete olyan tudástárat és szakmai gyakorlatot épített fel, amely példaértékű” – mondja Hinora Ferenc.

Az örök elrettentő példa

A Balásy-interjúnak Hinora Ferenc szerint egyetlen pozitív hozadéka van, méghozzá az, hogy ez a „coming-out” elrettentő példaként fog fennmaradni az utókornak. „A videóban látható összeomlás és kétségbeesés rávilágít, hogy nem éri meg eladni magunkat az „ördögnek”, és én hiszem azt, hogy ilyen még egyszer nem fog előfordulni a szakmánkban. Ez egy nagyon világos figyelmeztetés minden piaci szereplő számára arra, hogy hosszú távon csak tisztán, transzparensen, etikusan és valódi szakmai alapon lehet fenntarthatóan működni.”

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) ismét meghirdette a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitásokat elismerő Marketing Diamond Awards pályázatát, amely mára a legtöbb pályázatot vonzó szakmai díjjá nőtte ki magát. Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség és a díj szakmai zsűrijének elnöke hangsúlyozta: „A Marketing Diamond Awards kifejezetten azzal a céllal létrehozott szakmai díj, hogy lehetőséget teremtsen a kisebb költségvetésből megvalósuló, ugyanakkor színvonalas szakmai teljesítmények számára a bemutatkozásra. Ezek mögött a munkák mögött ugyanis nagyon gyakran legalább olyan szintű szakmai teljesítmény húzódik meg, mint a nagyobb forrásból megvalósított marketingaktivítások hátterében.”

A pályázatok értékelését a marketingszakma elismert személyiségeiből álló, összesen 75 fős zsűri  végezte, amelyben az ügynökségi oldal, másrészt pedig a megbízói oldal legsikeresebb marketing- és kommunikációs vezetői képviseltetették magukat. A díj különlegessége, hogy az előre megadott elbírálási szempontoknak köszönhetően a benyújtott pályázatok nem egymással versenyeznek, hanem a zsűri az előre megadott szempontoknak való megfelelés alapján minősítette a pályamunkákat.

A 2026. január végén zárult pályázati időszak a korábbi éveket és minden várakozást felülmúló eredményeket hozott. A kiemelkedően magas számú, 575 nevezés is mutatja, hogy az ügynökségi oldalon dolgozó kollégák és a megbízói oldalon tevékenykedő marketingszakemberek részéről egyaránt jelentős igény látható a színvonalas marketingmegoldások elismertetésére. Idén összesen huszonegy kategóriában lehetett pályázni 2025. január 1. és december 31. között megvalósított aktivitásokkal. A legnépszerűbb kategória kimagaslóan az „Imázs, márkaépítés” volt, ide 91 pályamű érkezett, de sok nevezés jött a „Kis költségvetésű üzleti célú kampányok”, a „Rendezvények és eseményalapú aktivációk”, a „Társadalmi célú kampányok” és a „Content Marketing” kategóriákba is.

A beérkezett pályázatokból 450 munkát díjazott gyémántelismeréssel a zsűri. A díj ismert fődíj-kategóriáinak ez évi díjazottjai mellett, a díjra épülő Diamond List szereplőit is színpadra szólították az est folyamán. Ez a lista azokat az ügynökségeket, illetve ügyféloldali vállalatokat összesíti, akik az elmúlt 3 év alapján a legtöbb sikeres pályázattal rendelkeznek. A 2026-os Diamond listán az Ügynökségi Toplista élén a Pentacom (81x), a Kreatív Vonalak (46x), az Effectivo Communications (33x), a Marketing Consulting (25x), valamint a Kiszervezett Marketing (25x) áll; míg a Megbízói Toplista élén a Billingo Technologies (46x), a Mapei (27x), a Szerencsejáték Zrt. (19x), a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház (16x) és a DKV Debreceni Közlekedési Zrt.(12x) végzett.

„A Marketing Diamond Awards évről évre azt bizonyítja, hogy nem a büdzsé nagysága, hanem a stratégiai és a kreatív fókusz dönti el egy kampány, vagy marketingtevékenység sikerét. A kis költségvetésű, mégis hatékony megoldások különösen fontos üzenetet hordoznak a márkatulajdonosok számára is: a tudatos tervezés és a mérhető eredmény ma nagyobb érték, mint valaha. A szakmai díjak akkor töltenek be valódi értékteremtő szerepet, ha iránytűként szolgálnak a piac számára – szervezőként ebben látjuk a Marketing Diamond egyik legfontosabb küldetését” – emelte ki Hinora Ferenc.

A Marketing Diamond Awards ünnepélyes díjátadóját idén március 4-én az ETELE Cinemaban rendezett DIGITAL FORUM látványos díjátadó estjén tartották meg. A Díjátadó Est az Attention CRM Consulting partnerségében valósult meg. Az év digitális marketing eseményén több mint 1600-an voltak jelen. A Digital Forum alapvető küldetése a Magyarországon működő cégek, szervezetek digitális marketingérettségének és üzleti növekedésének támogatása, illetve fejlesztése. Az esemény idei fókuszában az adatvezérelt működés, a mesterséges intelligencia és az emberi gondolkodás egyensúlya állt – hangsúlyozta a díjat szervező szakmai szövetség első számú vezetője.

Az MMSZ az ország egyik legnagyobb taglétszámmal rendelkező marketing- és kommunikációipari szervezetként kiemelt feladatának érzi a szakmai közbeszéd irányítását.

„Egy modern szakmai szervezet ma már sokkal komplexebb tevékenységet végez, mint régebben. Napjainkban már nem elég csak az érdekképviseleti feladatokra fókuszálni, hanem szakmai közösségeket, platformokat, tudástárakat is kell építeni. Feladatunk a marketing reputációjának növelése és a szakmai identitásunk erősítése. Ezek mellett pedig kiemelten fontos, hogy tagjainkat támogassuk szakmai kihívásaikban. Az MMSZ az elmúlt 12 évben megmutatta, milyen egy új alapokra helyezett szakmai szövetség, és most újabb szintlépésre készül. A cél az, hogy az aktuális szakmai tartalmakat még magasabb minőségben és rendszeresen érhessék el az MMSZ közösségének szakmai ismeretekre és információkra vágyó tagjai” – fogalmazott Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

„Szigeti Péter eddigi életútja, valamint széleskörű rálátása a teljes marketing- és kommunikációiparra a garancia arra, hogy az MMSZ iránytűként, minőségi, hiteles szakmai tartalmak létrehozásával, szolgáltatásorientáltan segítse egyrészt a tagságát, másrészt a szakma iránt érdeklődőket. A Campaign CEE támogatásával pedig célunk, hogy katalizáljuk a közép-kelet európai régió szakmai fejlődését és a magyar szakemberek nemzetközi láthatóságát” – tette hozzá Hinora Ferenc.

A brit Campaign magazin a világ egyik vezető reklámipari szaklapjaként folyamatosan bővíti jelenlétét a különböző nemzetközi piacokon. Ennek a folyamatnak a részeként indul el hamarosan tartalomszolgáltatás a közép-kelet európai régióban is. A budapesti központú médium első lépésben a magyar, a lengyel, a cseh, a szlovák és a román piac szakmai szereplőinek kínál szakmai eseményeket és díjakat, a későbbiekben pedig híreket és különböző egyéb tartalmakat is angol nyelven. A Campaign a tervek szerint Budapestre hoz több, más piacon már sikeresen működő szakmai versenyt és konferenciát is. A Campaign CEE kiemelt hazai szakmai partnere a marketing.hu.

„Szigeti Péter személyében olyan főszerkesztőt és tartalomstratégiai vezetőt találtunk, aki nemcsak érti a kommunikációs ipar működését, hanem képes azt regionális szinten értelmezni, rendszerezni és irányt mutatni benne. A Campaign CEE célja az első perctől az volt, hogy a közép-kelet-európai piac ne pusztán leképezze a globális trendeket, hanem saját, releváns narratívával jelenjen meg a nemzetközi szakmai térben. Ehhez elengedhetetlen egy olyan szerkesztői vezetés, amely egyszerre hiteles, tapasztalt és gondolkodást formáló. Meggyőződésünk, hogy Péter vezetésével a Campaign CEE rövid időn belül meghatározó regionális szakmai referenciává válik” – mondta Vaszary Ádám, a Campaign CEE kiadásért felelős The Brief Media Company ügyvezetője.

Szigeti Péter több mint 25 év médiapiaci tapasztalattal rendelkezik, pályájának nagy részét a kommunikációs és a kreatívipar metszéspontjában töltötte. Újságíróként indult, majd hosszú éveken keresztül főszerkesztőként vezette a magyar piac egyik legfontosabb kommunikációs szaklapját, a Kreatívot. Később tartalomfejlesztési vezetőként megalapozta a kiadvány köré épített szakmaiverseny-és konferenciaportfóliót. A lapot kiadó PPH Media tartalom- és üzletfejlesztési vezetőjeként több különböző iparág (FMCG, dohányipar, turizmus stb.) teljes B2B tudásplatformjának kialakításáért és vezetéséért felelt. Később az ország egyik vezető hírportálja, a 24.hu főszerkesztője, majd az azt kiadó Central Médiacsoport portfólióigazgatója volt, ezen feladatkörében a 24.hu mellett olyan márkák vezetése tartozott hozzá, mint a Vezess, a Sokszínű Vidék vagy a National Geographic online kiadása. Részt vett több nagysikerű podcast-sorozat, többek közt a Háromharmad, a Ziccer és a Buksó kitalálásában és piacra vezetésében és az ő irányításával indult el sikeresen a 24Extra, a lap előfizetői szolgáltatása is. Legutóbbi munkahelyén, a Ringier kiadónál innovációs vezetőként a Blikk napilap digitális megújításán dolgozott. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik tartalmi és kommunikációs platformok irányításában; konferenciák, szakmai események szervezésében és vezetésében.

„Egyszerre érzem hatalmas megtiszteltetésnek és kihívásnak, hogy az MMSZ felkért egy komplex szakmai tartalmi platform létrehozására, amely célja, hogy egyszerre szolgálja majd ki különböző megoldásokkal a szervezet tagságát és az iparág iránt érdeklődő szélesebb közönséget” – fogalmazott Szigeti. „A jelenkor bonyolult médiafogyasztási szokásai idején nagyon szép feladat kitalálni és megvalósítani, hogyan lehet releváns, többcsatornás szakmai tartalmakat létrehozni olyan módon, hogy azok valóban megragadják a közönség figyelmét, ugyanakkor értékteremtőek is legyenek. Ennek megfelelően építjük majd fel az MMSZ tartalmi kínálatát, középpontjában a hazai közönségnek szóló Marketing.hu áll, szoros együttműködésben dolgozik majd a regionális tartalmakat kínáló Campaign CEE-vel. Azt reméljük, hogy ezzel a portfólióval megkerülhetetlen formálóivá válunk a szakmánkról való nyilvános gondolkozásnak.”

Trendcsoport#1: Iránytű 2026-ra – stratégiai marketing és integritás

A bizonytalanság 2026-ban nem átmeneti állapot, hanem a működés új alapnormája; mindez gyors, adatalapú és folyamatos döntéshozatalt igényel. Ebben a környezetben a marketing végleg stratégiai erőforrássá válhat, ahol a következetes, etikus működés és a bizonyítható értékteremtés fontosabb, mint a kommunikáció zaja. A márkák „biztonságos választás-szerepe” felértékelődik, a bizalom pedig elsősorban a brandek mindennapi működésében ölt testet.

Trendcsoport#2: AI és technológia – a hype után implementáció, emberi arccal

2026-ra az AI nem különlegesség, hanem alapfeltétel: akkor működik jól, ha beépül a folyamatokba és mérhető hozzáadott értéket ad. A következő nagy lépés az agentic működés lesz, ami még fontosabbá teszi az etikai kereteket és az emberi kontrollt. A márkák számára új kérdésként jelentkezik a „láthatóság” az AI-ökoszisztémákban – miközben az igazi különbséget az emberi hang és a valódi kapcsolódás adhatja.

Trendcsoport#3: Adat és adatbiztonság – first-party és kiberbizalom

A versenyelőny 2026-ban nem az adatmennyiségen, hanem az értelmezés minőségén múlik: a marketing egyre inkább a döntési és fókuszálási verseny terepe lesz. A first-party adatvagyon alapkövetelménnyé válik, ugyanakkor a személyre szabás csak bizalmi alapon működhet. Az adatbiztonság eközben márkaértékké lép elő, és egyre hangsúlyosabbá válik a kiber-tudatosság szélesítése és elmélyítése is.

Trendcsoport#4: Média és konverzió – CTV és streaming, GEO/AEO, retail média

A médiatér egyre telítettebb és zajosabb, miközben erősödik a retail media, a connected TV/streaming és az influencer együttműködések szerepe. A keresés logikája átalakul: az AI-válaszok és a zero-click jelenség miatt a tartalmaknak hitelesnek, idézhetőnek és jól strukturáltnak kell lenniük. Az AI-agentek megjelenése új üzleti és etikai dilemmát hoz, ezért a hatékonyság kulcsa az integrált, stratégiai keretben működő médiatervezés lesz.

Trendcsoport#5: Tartalom és kreatív – őszinte hang, mikroközösségek és emberi kontroll

2026 a hitelesség szűrőjének éve: a valódi tapasztalat, a közérthető állítások, a mikroközösségek és az UGC erősítik leginkább a bizalmat. A „tökéletesre generált” tartalmak világában az lesz megkülönböztethető, ami emberközeli és önazonos. Az AI-fásultság és formátumfáradás miatt pedig felértékelődik az érzelmi kapcsolódás és a tudatos, emberi kontrollal irányított kreatív munka. 

Trendcsoport#6: ESG és etikus marketing – átláthatóság, igazolhatóság és edukáció

Az ESG és az etikus működés 2026-ban már üzleti alapfeltétel: a zöld állításoknál a bizonyíthatóság és ellenőrizhetőség minimumkövetelmény. A márkák megszólalásai – és a hallgatásuk is – üzenetté válnak, egyértelműen nő a kommunikáció társadalmi felelőssége. Ideális esetben a marketing nem a zajt növeli, hanem segít értelmezni, tisztítani és érthetővé tenni a bennünket körülvevő világot.

Trendcsoport#7: Iparági metszetek és speciális területek

A különböző iparágakban közös nevező a kevesebb zaj, a több bizonyítható érték és az élményszerű, emberközeli kapcsolódás igénye. 

Retail és e-commerce: Az ár egyre inkább csak belépőszint, a verseny a megbízhatóságról, élményről és valódi szolgáltatásról szól. A fizikai jelenlét és a közösségi élmények szerepe újra erősödik a digitális zajban. 

Technológia szektor: Az AI tömegesen beépül az eszközökbe és a mindennapi használatba, természetes elvárássá válik. Az agentic megoldások a felhasználói élményt és a marketingmegközelítést egyaránt tovább alakítják. 

Gyógyászat és gyógyszeripar: Az online induló döntési útvonalak miatt felértékelődik a személyre szabott, gyorsan befogadható és bizalmat építő, hiteles kommunikáció. A szakmai szereplők irányába a kevesebb, ugyanakkor releváns és hiteles interakció válik a partnerség alapjává.

A jubileumi, tizedik CMO Trendriport üzenete egyértelmű: az AI és a martech bővülése önmagában már nem ad előnyt. 2026 azoknak a márkáknak kedvez, amelyek fókuszt tartanak, priorizálnak, és a technológiát eszközként használva a bizalom, az identitás és a hosszú távú értékteremtés mentén tudatosan építkeznek.

A jubileumi CMO Trendriport teljes anyaga itt érhető el.

A trendeket olyan meghatározó hazai marketing és kommunikációs döntéshozók fogalmazták meg, mint Aladics-Szili Tímea – Futureal, Cordia, HelloParks cégcsoport, Benedikt Károly – KÉSZ Csoport, Frei Andrea – Cofidis, Györe Márió – REGIO JÁTÉK, Hajdú Petra – Alpen Pharma, Horváth Magyary Voljč Nóra – K&H Bank, Koháry András – Groupama Biztosító, Kovács Gusztáv – TEVA, Liptay Gabriella – KPMG, Mérő Ádám – The Coca-Cola Company, Pellion Ágnes – EY, Pék Zsolt – Alfa Vienna Insurance Group Biztosító, Prezenszki Alex – Sziget, Récsán Gábor – MÜPA, Rényi Júlia – wigo, Salem Fanni – Euronics, Szauter Zsolt – Auchan – Over The line Marketing, Szász Tamás – Szerencsejáték Zrt., Tengerdi Krisztina – Carglass, valamint Witsch Gerda – Samsung. Szerkesztette: Dr. Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség szakmai és operatív igazgatója, a Marketing Döntéshozók Klubjának vezetője.