Az MME felméréseinek eredményei alapján a hazánkban évente áramütés miatt elpusztuló madarak száma tízezres nagyságrendűre tehető, a természetvédelmi kár pedig meghaladhatja az évi egy milliárd forintot. A rendszeres áldozatok között fokozottan védett madarak is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kuvik, a szalakóta, vagy a kék vércse.

Az ABB önkéntesei először előadást hallgattak meg az MME szakembereitől a parlagi sasokról, a jászsági Európai Uniós védettséget élvező Natura 2000 élőhelyekről, az áramütés madarakra gyakorolt hatásairól, a megelőzés érdekében tett védelmi intézkedésekről, a Sasközpont működéséről és a kerecsensólyom védelmét célzó, Saker Roads LIFE programról. Ezt követően bemutatókon vettek részt a terepi felmérés módszertanáról, és hogy kereső kutyák segítségével hogyan derítik fel az áramütött madarakat az MME szakemberei.

Az önkéntesek kisebb csapatokban, 3 km-es szakaszokon ellenőrizték az elektromos oszlopokat, majd a bemutatókon elhangzott és meghatározott irányvonalak mentén dokumentálták az adatokat. Az adatok összesítése még zajlik, azonban annyi már most is bizonyos, hogy az MME párhuzamosan zajló saját felmérésével együtt 8-900 oszlopot ellenőriztek, ebből nagyságrendileg 350 oszlopot az ABB önkéntesei vettek szemügyre. Több más faj elpusztult egyedei mellett két fokozottan védett parlagi sast is találtak a felmérők, így maguk azonosíthatták a nem megfelelően kezelt oszlopok, veszélyes konstrukciók következményeit.

A felmérések eredményeit felhasználva az áramszolgáltatók, az MME, valamint a területileg illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei együtt dolgoznak, hogy mely szakaszokon a legindokoltabb az oszlopsorok madárbarát szempontok szerinti felújítása, karbantartása. A hétvégén talált két parlagi sas tetem apropóján az MME is kezdeményezi a szolgáltatónál az érintett helyek kezelését.

Azért, hogy minél kevesebb madár szenvedjen áramütést az ABB által forgalmazott, kiegészítőivel madárbaráttá alakítható oszlopkapcsoló nyújthat segítséget. Ezeket a készüléket a vállalat a társ cégekkel együtt kialakított madárvédelmi megoldásokkal kiegészítve kínálja a hagyományos, veszélyes oszlopkapcsolók kiváltására – írják.

„Az ABB Magyarország – az ABB stratégiájának megfelelően – a fenntarthatóságra legnagyobb hatást gyakorló területekre összpontosít, melynek része, hogy a Föld erőforrásait a jövő generációi számára is megőrizzük. A természetvédelem a világ fenntartható fejlődésének kulcsa. Tudatosan törekszünk arra, hogy vállalati programjainkat a fenntarthatóságot és a természeti erőforrások védelmét szem előtt tartva tervezzük és valósítsuk meg, ezzel aktívan hozzájáruljunk a környezet, ez esetben például a madarak védelméhez” – mondta el Sebestyén István, ABB Country Holding Officer.

Mint a közleményben felidézik, Magyarország madáratlasza közel tízéves előkészítés után jelent meg 2021. szeptember végén. A kötet a 2019 év végéig hazánkban természetes módon előforduló 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket foglalta össze.

Az első kiadás csak elektronikus formában volt elérhető a nagyközönség számára. A madáratlasz sikere nyomán az MME elhatározta egy második, javított és kiegészített kiadás elkészítését. A közlemény szerint ebben a szerkesztők az időközben beérkezett adatok alapján pontosítottak egyes ponttérképeket és az időközben újonnan megfigyelt madárfajok bemutatásával is bővült a 800-oldalas kiadvány. A könyvben angol nyelvű összefoglalók és képaláírások találhatók.

A kötet főként az MME által indított Madáratlasz Program (2014-2018) és a Mindennapi Madaraink Monitoringja (1999-2018) adatai alapján készült, de a ritkaságok valamennyi ismert megfigyelését feldolgozta. Újdonsága az a mintegy 1700 térkép és grafikon, amely a több száz felmérő által gyűjtött 30 millió adatrekord modern számítógépes feldolgozásával született.

Mint írják, a nemzetközi szinten is kiemelkedő modellezéssel előállított térképek és grafikonok a 64 szerző által készített fajleírásokkal együtt a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről.

Fotó: MME

Fajmegőrzéssel foglalkozó szakemberek, a nemzeti parkok és az E.ON munkatársai vesznek részt abban az együttműködésben, amellyel kijelölik, hogy hol van szükség a vezetékhálózat átalakítására. A többi között így szeretnék elérni, hogy minél nagyobb biztonságban legyenek a madarak. A problémás helyeket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület viszi térképre, ezt hívják országos madárvédelmi prioritási térképnek, amit első alkalommal 10 évvel ezelőtt készítették el. Most dolgoznak a megújításán, amihez az E.ON anyagi támogatást is biztosít.

A térkép a természetvédők mellett az E.ON mérnökeit is segíti, amikor a hálózatok átalakításán dolgoznak. A szükséges változtatásokat, a madarak biztonsága érdekében tervezett beruházásokat így célzottan, a legfontosabb területekre összpontosítva hajthatják végre. Az MME-vel való együttműködés keretében az E.ON az idén már kapott friss adatokat a beavatkozást igénylő helyszínekről, ezen pontok madárbarát átalakítását az energiavállalat elvégzi. Az országos madárvédelmi prioritási térkép megújításával várhatóan még pontosabb, részletesebb adatbázis alapján haladhat majd a munka.

Az E.ON szakemberei folyamatosan dolgoznak a környezetet kímélő, fenntartható és biztonságos energiaellátásért. Ennek érdekében számos intézkedés valósult meg a közelmúltban is. Idén tavasszal újabb 144 kihelyezett fészektartó került fel az oszlopokra az energiacég szolgáltatási területein, a már korábban telepített 4 199 eszköz mellett. Továbbá a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban 161 pontos madárvédelmi beavatkozás-sorozat valósult meg, ahol az energiavállalat szakemberei cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat. A fészektartókat a vállalat munkatársai folyamatosan karbantartják, és ha kell, akár cserélik is.

Április-májusban a Fertő-Hanság Nemzeti Park kérésére a Szigetköz területén valósult meg gólyavédelmi program, melynek keretében madárbarát megoldások alkalmazásával építettek át a szakemberek oszloptranszformátorokat.

Túrkeve-Dévaványa között ősszel indul az a beruházás, melynek keretében 18 km-es szakaszon kerülnek a vezetékek a földbe, ez a térségben fészkelő túzokok megóvását szolgálja majd. A túzokvédelmi projekt a következő években is folytatódik.