Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára nyitotta meg a Lízing Szakmai Napot, aki kihívásokkal és nehézségekkel teli jövő évet jósol a lízing szakmának. Mégis pozitívan néz előre, szerinte a támogatott konstrukciókkal és az innovatív termékekkel továbbra is fenn tud maradni a szakma. „Úgy gondolom a lízing szakma nagy nehézségekkel és magas kamatszinttel nagyon nagy kihívásokkal teli évnek néz elébe, de mindenképpen számítunk arra, hogy egyrészt euró alapon, másrészt támogatott konstrukciókkal, harmadrészt pedig innovatív termékekkel továbbra is fenn fog tudni maradni ez a szakma. Az egész világon a lízing újragondolásra kerül, a tulajdon szerepe folyamatosan csökken, a használat szerepe folyamatosan nő és ez a hozzáállás Magyarországra is be fog törni” – erre kell készülnie a lízing szakmának a főtitkár szerint.

A főtitkár megnyitó beszéde után a magyar lízingpiacon megfigyelhető kettő hatással kezdte előadását Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Beszámolójából kiderül, hogy 16%-kal nőtt a lízingpiaci kihelyezés, az állomány forintban is 11%-kal emelkedett, ezzel szemben a szerződések darabszáma 14%-kal csökkent. Ügyfelek tekintetében nincs nagy elmozdulás: továbbra is a KKV szektor teszi ki a lízingpiac nagy részét 70%-kal, ezt követik a nagyvállalatok, végül pedig a lakossági szektor. Az előző évhez képest a legtöbb üzletágnál stagnálás vagy növekedés figyelhető meg, míg a 2019-es teljesítményekkel szemben nőtt a mezőgazdaság. „Kik a győztesek? A mezőgazdasági szektort egyértelműen győztesnek tekintem. [..] A másik győztesnek a flottát említeném meg, ami gyakorlatilag válságálló termékünk, stabil darabszámban mozognak. Azt gondolom, hogy a keresletünk annyira nem esett vissza, a szállítási láncok azok, amik befolyásolták a tavalyi és ezen év teljesítményét. A lakosság eltűnésével a vállalati szolgáltatások, illetve a cash flow kímélő megoldások iránti fordulás miatt úgy gondolom ez szintén stabil, és a növekedés el fog indulni, ha autókat is lehet finanszírozni. Ami nagyon megsínylette a pandémiát, nagyon nagy visszaesést mutatott magához képest, de kezd magára találni – ez az új szegmensünk, a retail autó flotta” – számolt be róla Zs. Nagy István.

2022-ben sok kihívással kellett szembenéznie a lízingpiacnak, de történtek előrelépések, és lezárultak sikeres projektek. Felfutott Széchenyi Lízing, sikeresen működtek az EXIM termékek és az oktatásra is nagy hangsúlyt helyeztek. A jövő évre nézve még sok a kérdőjel. A szállítási láncok ugyan javulást mutatnak a múlt évhez képest, a kereslet azonban csökkent, emellett az árfolyam alakulása is aggodalomra ad okot. De az elnök szerint a nehézségek dacára készen kell állnia a lízing piacnak új termékekkel és új konstrukciókkal.

Lassuló infláció és az árfolyam konszolidációja várható 2023-ban

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a makrogazdasági kitekintőjében bemutatta a magyar és az európai gazdasági helyzetet. A középtávú növekedési kilátásokat nagyon bizonytalannak írja le, az inflációs csúcs is még mindig előttünk van, hosszabban elhúzódó tetőzés várható. Előrejelzése szerint 2023 első negyedéve lesz a legnehezebb a növekedés szempontjából, főként a háztartásokat érintő energiaszámlák és a vágtázó infláció miatt. A második negyedévétől viszont már fokozatosan lassulhat az infláció és a magyar gazdaságban is elindulhat a fellendülés, de a konszolidáció csak 2024-re várható.

A forint leértékelődése veszélyeztetheti ezt a folyamatot, de a múlt hónapban bevetett monetáris politika eszköztára és a mostani extrém magas kamatszint stabilizálhatja az árfolyamot. Véleménye szerint a forintot igazán a fizetési mérleg javulása és az EU-val való megegyezés segítheti.

A jövő évre jósolt gazdasági kilásokról és 2023-ban elérhető támogatási konstrukciókról Jeneiné Gerő Henriett, főosztályvezető asszony számolt be. Céljuk, hogy megfelelő likviditási forrás legyen elérhető jövőre is a cégek számára. A Széchenyi Kártya Program jelenleg is fut, amiben több lízing cég is részt vesz, de olyan programok is elérhetők lesznek a jövő évben, mint az MFB Gyármentő Likviditási Garanciaprogram, az Eximbank Gyármentő Beruházási Hitelprogramja, valamint a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program.

Egbert de Jong, a De Lage Landen Glogal Asset Management vezetője egy napjainkban nagyon aktuális témáról – a fenntarthatóság és az életciklus menedzsment kérdéseiről adott elő, amelyben a lízing piac is aktív szereplőként lép fel.  A fenntartható jövő érdekében definiálni kell milyen fenntarthatósági lehetőségei vannak a cégeknek, és nyitottnak kell lenni az új technológiákra.

A hazai hidrogéngazdaság kiépítésében rejlő új lehetőségekről pedig Butsi Zoltán, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség főtanácsadója számolt be.

Megválasztották az Év lízingszakemberét is, a díjat idén Vály Judit, az Euroleasing vezérigazgatója vehette át.

A szakmai szervezetek közötti információcsere és együttműködés fontosságát hangsúlyozva rendszeres találkozót tartó két elnök kifejtette: a követeléskezelő és a lízing cégek számára eddig is rendkívül komoly terhet jelentett a pénzügyi vállalkozásokra 2010-ben átmeneti jelleggel kivetett 6,5 százalékos, később az adóalap számítás módosításával a pénzügyi vállalkozásoknál átlagosan 10-szeresre növelt különadó. (Amelynek terhein 2017-ben, csak a bankoknak könnyített a jogalkotó.) Mindez, az idén plusz teherként társuló extraprofit adóval, valamint az ősszel ismét meghosszabbított, és a KKV szektorra is kiterjesztett hitelmoratóriummal olyan, milliárdokban mérhető pénzügyi forrást von el a két szektor szereplőitől, aminek nagy részét azok eddig, a bajba jutott adósokkal létrehozott megállapodásokra fordították.

A változó kamat lehet az új svájci frank

A két szervezet elnöke hozzátette: az extraprofit adó azért is alaptalan teher, mert ezek a pénzügyi vállalkozások, a bankokkal szemben – akik az olcsó betéti forrásokat magas kamattal tudják kihelyezni – nem gyűjthetnek betétet, illetve finanszírozási kamatbevételen túl az egyéb díjbevételek sem jellemzőek. Kizárólag a piaci alapon elérhető pénzügyi forrásokból gazdálkodnak, megszenvedve az infláció és az emelkedő kamatkörnyezet negatív hatásait is.

Zs. Nagy István ugyanakkor szerencsés helyzetnek tartja, hogy a lízingszektor a mostani krízishelyzetben jobb állapotban van, mint a 2008-as globális recesszió idején volt. Szerinte ehhez hozzájárul az MNB fogyasztókra vonatkozó előrelátó intézkedése is, mert a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) bevezetése kizárta a lízingből azokat, akiknek jövedelme nem nyújtana biztos fedezetet a törlesztéshez. A másik ok, hogy a szállítási láncok problémái és az európai személyautókra vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabályozásnak történő megfelelés miatt növekvő új autó árakból fakadó csökkenő új autó értékesítés következtében, példa nélküli módon felértékelődtek a használt autók. Így most az a különleges helyzet állt elő, hogy a lízingelt gépjármű, nemritkán a teljes finanszírozási összeg értékét képes fedezni. Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a haszongépjármű és az agrárgépek másodlagos piacán is.

„A finanszírozási kockázat így sem tűnt el a szektorból, mert úgy látjuk, a változó kamat az új svájci frank, aminek a KKV szektorra is kiterjesztett kamatstop most átmenetileg kihúzta a méregfogát. A Lízingszövetségnél mégsem tartjuk jó üzenetnek azt, hogy ezzel a megoldással azok kerültek hátrányos helyzetbe, akik az MNB és a pénzügyi szektor ajánlására figyelve fixálták a törlesztőrészletet és a kezdetektől fogva precízen fizettek. Ők most arculcsapásként élik meg, hogy még rosszabbul is járhatnak, mint azok, akik kevésbé tudatosan a kezdeti esetleges előnyöket figyelve változó kamatozással eladósodtak, most mégis a kamatstop előnyeit élvezhetik” – érvel a Lízingszövetség elnöke.

Bódizs Kornél kifejtette: a követeléskezelők számára fékező hatása van a hitelmoratóriumnak, mert az nem csak törlesztési, hanem egyben hitelfelmondási moratóriumot is jelent. Hatására a szövetség tagjai által, a bankoktól megvásárolható követelések darabszáma a töredékére esett vissza. Így a korábbinál is nagyobb szerep jutott az olyan – távközlés, közműszolgáltatás és egyéb típusú – követeléseknek, amelyek korábban kevésbé voltak vonzóak. Az új helyzetben viszont, a piacra kerülő kisszámú banki követelés mellett ezek a csomagok is jelentősen megdrágultak a nyilvánosan meghirdetett aukciókon.

A szabályozás nem megállapodás párti

„Markánsan elmúltak már azok az idők, amikor kedvező áron lehetett megvásárolni a követeléseket. Az elmúlt két évben volt olyan személyi kölcsön is, ahol már a tőkére vetített 100 % közeli ár a realitás” – fejti ki Bódizs Kornél. A MAKISZ elnöke hozzátette: az infláció hatására a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen szolgáltatások piacán bekövetkezett áremelések – posta, energia -, és a szakképzett munkaerő megtartásához nélkülözhetetlen béremelések együtt, 20 százalékkal is megnövelték a követeléskezelők működési és követelés-érvényesítési költségeit. Ugyanakkor a követeléskezelők – az MNB szakmai ajánlását betartva – csak a jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségeiket háríthatják át az ügyfelekre.

„Kifejezetten a jogi eljárás és a végrehajtás irányába hat az, hogy az idő- és munkaigényes kedvezmény-megállapodások költségeit nem lehet felszámítani, kockázatát nem lehet legalább részben az ügyfélre hárítani, miközben a jogi költségek minden további nélkül érvényesíthetők. A MAKISZ üzletpolitikája azonban megállapodáspárti: 45 tagja évente mintegy 300 milliárd forintnyi követelésállományt vásárol és évről évre a 120 ezret is meghaladó esetben sikerült az ügyfél anyagi lehetőségei szerint kialakított fizetési megállapodást létrehozniuk. Ez már társadalmi méretben is komoly segítséget jelentett a bajba jutott adósoknak és családjaiknak, akiknek így hosszabb távon lehetőségük nyílik a fizetőképességük helyreállítására” – magyarázza a MAKISZ elnöke. Hozzátéve: a jelenlegi gazdasági környezetben a követeléskezelőknek nemhogy extraprofitjuk nincs, de az említett plusz terhek miatt óriási veszteségeket kell elszenvedniük. A követeléskezelők jellemzően olyan magyar tulajdonú, magyar munkaerőt foglalkoztató pénzügyi KKV-k, akik – e jellemző ellenére – minden támogatási forrásból ki vannak zárva. Sokan elfelejtik, hogy ezek a cégek azáltal, hogy elősegítik a tartozások rendezését és így a késedelmes fizetések teljesítését, jelentősen javítják a vállalatok likviditási helyzetét és cashflowját.

A sávos extraprofit lenne fair

Bódizs Kornél és Zs. Nagy István egyaránt úgy véli, hogy az ország helyzetének messzemenő figyelembe vétele mellett is az extraprofit adó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre. Erre más gazdasági ágazatban van is jó példa. A két szektor cégeinek zavartalan üzemelése ugyanis össztársadalmi érdek: a bankok által kevésbé rugalmasan kezelt KKV szektor fejlődéséhez szükséges termelési eszközök lízingjének biztosításával, a bajba jutott magánszemély és cég adósok hitelképességének helyreállításával, a követeléskezelők és a lízingcégek is nagy szerepet vállalnak a recesszió elkerülésében és a magyar gazdaság növekedésében.

Fotó: Kelly Sikkema/unsplash.com

Noha a két számjegyű bővüléssel elégedettek a lízingpiaci szereplők, a szerződések száma rosszul alakult, összességében a 2017-es szint alá csökkent, ami külső tényezőkkel, például a chiphiánnyal és az autók drágulásával magyarázható – közölte a Magyar Lízingszövetség. A magánszemélyek autóvásárlásait nézve már-már sokkoló hanyatlás látható, márpedig a károsanyag-kibocsátási célok eléréséhez szükség lesz a korszerűbb, alacsonyabb emissziójú személyautók térnyerésére a magyar utakon. A Szövetség szerint a személyi jövedelemadó visszatérítéséből februárban érkezett extra összegek felhasználásával és egy jól kiválasztott lízingkonstrukcióval sokan korszerűbbre cserélhetik meglévő autójukat, emellett az állami ösztönző programok segítségével könnyebben elérhetők lennének ezek a célok.

 Ahogy a járvány sújtotta 2020-as év, úgy a 2021-es esztendő is rendhagyó volt a magyarországi lízingpiacon: a finanszírozott összeg 726 milliárd forint fölé nőtt, ami 14 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben. „A két számjegyű növekedés elsősorban az alacsony bázissal magyarázható és még ezzel sem érte el a 2019-es szintet a piac, 2 százalékkal maradt el attól” – kommentálta a Magyar Lízingszövetség a tavalyi eredményeket.

Nagyon-nagyon vegyes a kép

“Úgy vélem, a finanszírozott összeg alakulása elégedettségre ad okot. Ezen a téren számítani lehetett a javulásra, hiszen a járvány miatt, a 2020-as évet érintő erős visszaesés után természetes volt a szinte minden eszközkategóriát érintő gyógyulás. Az egyes eszközcsoportok eltérő mértékben szenvedték meg a krízist, így az azt követő felépülés is más-más ütemben zajlott a különböző szegmensekben. 2020 legnagyobb vesztesei közül a nagyhaszongépjárművek és az egyéb gépek tudtak átlag feletti bővülést elérni, míg kiegyensúlyozott mértékben nőtt az autó- és flottafinanszírozás mellett az építőgéplízing is. Ezzel párhuzamosan a finanszírozott összeget tekintve a mezőgazdasági gépek tartották az egy évvel korábbi szintet.” – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

Hozzátette: “A problémát az új szerződések száma jelenti: tagvállalataink alig több mint 82 ezer lízingszerződést kötöttek tavaly, ami a járvány hatásának köszönhető, gyenge 2020-as szintet sem éri el, sőt, elmarad a 2017-es 93 ezres darabszámtól is. A szerződések számának ilyesfajta alakulása elsősorban a lízingpiactól független külső tényezőkkel magyarázható, egyebek mellett a globális ellátási láncokban kialakult problémákkal, ezen belül a chiphiánnyal, a járművek drágulásával magyarázható.”

Mit mutatnak az autópiaci számok?

A retail autófinanszírozásban a kihelyezett összeg 12,3 százalékkal 267 milliárd forint fölé emelkedett, ugyanakkor a szerződések száma a 2020-as 54 ezer feletti szintről 50 ezerre csökkent: ennél gyengébb eredményre legutóbb 2016-ban volt példa. „Azt látjuk, hogy a finanszírozott összeg növekedése egyértelműen az autók drágulásával magyarázható. A környezetvédelmi normák, a már említett chiphiány, a nyersanyagok drágulása az energiaárak emelkedése, valamint az euró forinthoz mért árfolyamának alakulása egyaránt hozzájárult az árak emelkedéséhez. A drágulásnak további támaszt adott, hogy a globális ellátási problémák miatt keresleti piac alakult ki, azaz ugyan lenne igény az új autókra, azonban a készlethiány miatt nem lehet kiszolgálni a potenciális vevőket. Ez a jelenség tükröződik az autópiac alakulásában és természetesen a megkötött autólízing-szerződések számában is” – emelte ki Zs. Nagy István.

A szakember azt is elmondta, hogy a személyautók esetében a magánszemélyek “eltűnése” a legaggasztóbb. Ők 25 százalékkal kevesebb autót vásároltak tavaly és a lízing aránya sem növekedett. “A magánszemélyekkel új autókra kötött lízingszerződések száma 27 százalékkal csökkent, a 2019-es szintnek a felére esett vissza. “A 2020-as évvel szemben tavaly a használt autókra lakossági ügyfelekkel kötött lízingszerződések sem tudták ellensúlyozni a hanyatlást, mivel ott is 15 százalékos volt a csökkenés” – tette hozzá Zs. Nagy István.

Pozitív szegmensek

A lízingpiac negatív trendjei mellett pozitívumokról is beszámolt a Magyar Lízingszövetség. A flottafinanszírozási szegmensben a szerződésszám 5 százalékos növekedésével párhuzamosan a kihelyezett összeg 17 százalékkal 66 milliárd forintra nőtt: a flotta refinanszírozási üzletágban pedig a kihelyezett összeg még erőteljesebb, 40 százalékos növekedéssel meghaladta a 31 milliárd forintot. „A flottás számok bizonyítják, hogy ez a lízingpiaci szegmens továbbra is a legválságállóbb részpiacnak számít” – mutatott rá Zs. Nagy István.

A 2020-as év egyik nagy vesztese a nagyhaszongépjármű-finanszírozás volt, ahol a finanszírozott összeg 36 százalékot zuhant, az eladások csökkenésével párhuzamosan. Ez a szegmens nagy fordulattal 2021-ben 34 százalékkal 143 milliárd forintra emelkedett éves szinten, hasonló növekedést mutatott a szerződések száma. „A kereslet a nagyhaszongépjárművek piacán is magasabb eladásokat és finanszírozási számokat indokolna, azonban mind a teherautók, mind a pótkocsik esetében a teljes mértékben lekötött gyártói kapacitások bekorlátozták a növekedési lehetőséget” – jellemezte a piaci helyzetet Vály Judit, a szövetség alelnöke, hozzáfűzve, hogy ezen a területen az eladási darabszámok a 2015-ös szintet sem érik el.

Kiváló eredményekkel zárta 2021-et az elmúlt évek kiemelkedően teljesítő üzletága, az agrárgép-finanszírozás, amely már 2019-re elérte a 100 milliárdos nagyságrendet és azóta stabilan – a válság ellenére is – hozza ezt a szintet. Tavaly 109 milliárd forintra rúgtak a kihelyezések, ami lényegében megegyezik a 2020-as és a 2019-es adatokkal. Szintén jól szerepelt az építőgéplízing, amely évek óta stabilan teljesít. Az elmúlt évben a finanszírozott összeg meghaladta a 30 milliárd forintot, ez pedig 13 százalékos többletnek felel meg.

Jövőkép, bizonytalansággal

 „Mivel a járvány hatása továbbra is komoly bizonytalansági faktort jelent a piacokon, pillanatnyilag nehéz prognosztizálni, hogy mikor rendeződik a helyzet az ellátási láncokban és mennyit kell várni a chippiaci problémák megoldására. Éppen ezért pontos előrejelzést jelenleg nem tudunk adni a finanszírozott összeg és a lízingszerződések számának alakulására. Ugyanakkor arra számítunk, hogy az év végére valamelyest javul a helyzet, amelynek köszönhetően a kihelyezések és a szerződésszámok is meghaladják majd a tavalyit” – fogalmazott Zs. Nagy István.

A szakember közölte azt is, hogy a magánszemélyek újautó-vásárlásaiban látott tavalyi hanyatlás „már-már sokkoló”. Így például a jelenlegi piaci teljesítmény kevés ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a károsanyag-kibocsátási vállalásait. A lízingpiaci szakértők szerint segíthet ezen az idén februárban sok háztartásba megérkezett többletforrás – részben a személyi jövedelemadó visszatérítése -, amelyet egy jól kiválasztott lízingkonstrukció segítségével a meglévőnél korszerűbb autó vásárlására fordíthatnak az érintettek. Ezzel együtt a Lízingszövetség szerint hosszabb távon szükség lenne állami ösztönző programokra, amelyek a magyar lakosság autóflotta megújítását célozzák; így például jelentősen emelni kellene az elektromos autók beszerzését támogató pályázati források keretét. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a magyarországi személyautók átlagéletkora másfél évtizede fokozatosan emelkedik, 2020-ban rekordszintre, 14,7 évre nőtt.

Szinte példátlan, hiánygazdasági helyzetben indult el az év az autók piacán, miközben a finanszírozás rendelkezésre áll, a kereslet is adott, de megtorpant az autópiac az akadozó  chipellátás miatt – derül ki a Magyar Lízingszövetség összeállításából, amely bemutatja, milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük az autóvásárlást tervező cégeknek és magánszemélyeknek. Valamint ismerteti azt is, hogy a vállalkozások beruházási kedve egyelőre derűlátásra adhat okot.

Mit érdemes ilyenkor tenni?

„A múlt évben kezdett helyreállni a koronavírus-járvány okozta sokkból az autó- és az autófinanszírozási piac, ám a pandémiához köthető chiphiány nyomán megtorpant a globális autógyártás, egyszerűen nincs elég autó, amire egyébként adott a kereslet” – mondta Dr. Tóth Zoltán, a jármű-, ezen belül az autófinanszírozásban kulcsszerepet betöltő lízingvállalatokat tömörítő Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátette: „A jelentős méretű flottákat működtető cégeknél előfordul, hogy meghosszabbítják az eredeti futamidőt, amely lejárt volna, mert az autóhiány miatt nem tudják a soron következő cserét végrehajtani. Elsősorban a magánszemélyeknél érezhető az elbizonytalanodás vagy akár a használt autók felé fordulás is a magasabb árak vagy a hosszú szállítási határidő miatt aki viszont vásárolni szeretne, annak érdemes sokkal hamarabb lépnie.”

A szakember szerint nemcsak a mostani helyzetben, hanem általánosságban is lényeges, hogy minden autóvásárlást tervező pontosan határozza meg a vásárlás előtt, hogy pontosan mire fogja használni a kocsit. „Városon belüli kis távolságra alternatíva lehet az elektromos autó, de napi hosszabb távú – például nagyvárosok közötti autópályás – utak megtételére az alacsonyabb fogyasztású kocsik, köztük a hibridek jelenthetik az alternatívát. Ami még finanszírozási szempontból mindegyik fél számára fontos, hogy meg kell nézni az adott autó használatának komplett költségeit. Vagyis nemcsak a vételárát és értékvesztését, hanem a fenntartási kiadásokat, amely magában foglalja a szerviz-, biztosítási-, gumiköltségek mellett az üzemanyagköltségeket is. A pontos kalkulációban pedig a lízingcégek, flottakezelők és az autókereskedők szakértői hathatós segítséget tudnak nyújtani” – fogalmazott a szakember.

A beruházási kedvvel egyelőre nincs baj

Dr. Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség adatait idézve azt mondta, a 2021 első kilenc hónapjára vonatkozó számok alapján növekedésben volt a lízingpiac, de ez elsősorban az eszközök, azon belül a járművek, autók drágulásával magyarázható. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai ugyanis az említett időszakban 512 milliárd forintot helyeztek ki, ez több mint 20 százalékos éves növekedésnek felel meg. Ehhez képest az új lízingszerződések száma csak 9 százalékkal nőtt, az eltérés pedig az eszközök drágulásával magyarázható. A 2021-es év utolsó negyedévére vonatkozó becslések is hasonló képet mutatnak.” Arra egyelőre korai előrejelzést adni, mikor állhat helyre a rend a járművek és az autók piacán. Fontos azonban látni, hogy a 2021-es év alapján van ok azért az optimizmusra. A lízingvállalatok fejlődése szempontjából a beruházások, eszközbeszerzési kedv alakulása az egyik leglényegesebb tényező és rengeteg cég számára a lízingcégek nyújtják a finanszírozást a korszerűbb, hatékonyabb termelőeszközhöz.

Dr. Tóth Zoltán a felgyorsuló infláció és az inflációs várakozások letörése érdekében jegybanki kamatemeléseket értékelve azt mondta: Az emelkedő kamatkörnyezet miatt drágulhat a finanszírozás, ám a lízingcégek közötti verseny ezt a hatást valamelyest kompenzálja. Fontos továbbá, hogy vannak államilag támogatott programok, amelyek kedvező kamatozással igénybe vehetőek. A lízingpiacnak az utóbbi években támaszt nyújtó jegybanki Növekedési Hitelprogramja ugyan kifutott, de a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetből való kilábalást segítő újraindulási konstrukcióknak, így a Széchenyi Program Go-nak és az Exim konstrukcióinak van “lízingpiaci” lába. Azaz kedvezményes kamatozással igényelhetnek lízingfinanszírozást a vállalkozások.

A pénzügyi tudatosság javításában kiemelt szerepet játszik a megfelelő oktatás, erre a területre a magyar lízingpiac is egyre nagyobb figyelmet fordít. Ezt a munkát a Magyar Lízingszövetség oktatási bizottságának vezetője – egyben a K&H Bank Lízing Üzletágának egyik vezetője – Malkócs Tamás koordinálja. Idén őt választották meg az év lízingszakemberének – közölte a Magyar Lízingszövetség.

“Megtisztelő szakmai elismerés, amely azt jelzi, hogy jó úton járunk a lízingszakmai oktatás fejlesztésében. Ki kell emelnem, hogy itt csapatmunkáról van szó, azaz a Magyar Lízingszövetség munkatársaié, illetve az oktatási bizottság tagjaié is az érdem” – mondta Malkócs Tamás a díj átvétele után. Hozzátette: “Folytatjuk a munkát, a már meglévő többszintű alaptananyagot fejlesztjük, amellyel például az államilag támogatott, kedvezményes Széchenyi Lízing Go! konstrukciót kínáló KAVOSZ oktatási programját is segítjük. Terveink szerint rövidesen elindul egy e-learning platform, amely szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy a lízingkonstrukciók előnyeit mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások a mostaninál is szélesebb körben megismerjék. Szintén fontosnak tartom a zöld pénzügyek térnyerését, amelynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő edukáció. Célunk, hogy ezen a területen is előrébb lépjünk.”

További cél Malkócs Tamás szerint, hogy a gazdasági képzéseket indító intézmények hallgatói, köztük a jövő gazdasági döntéshozói is megismerjék a lízingfinanszírozás előnyeit, ezért az oktatási bizottság egyetemekkel lépett partnerségre. Későbbiekben pedig a fiatalabb korosztályoknak szánt edukáció is napirendre kerül.

Masszív pénzügyi múlt

Malkócs Tamás tapasztalt szakemberként kezdte meg az oktatás fejlesztését célzó munkát. A vállalatgazdasági mérnöki diplomával rendelkező szakértő két évtizedes lízingszakmai múlttal rendelkezik. Korábban a Lízingszövetség több projektjében is aktívan részt vett. A kétezres években a Budapest Banknál a flottaértékesítési és lízingértékesítési munkát irányította, azt megelőzően pedig a Citibank értékesítés-fejlesztési igazgatójaként tevékenykedett. 2011 óta van a K&H-csoportnál, ahol többek között eszközmenedzsmenttel és értékeléssel foglalkozott, flottaoperációs vezetőként dolgozott.

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet csütörtöki rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban.

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

Az elnök a járvány magyarországi megjelenése után – 2020 márciusában – életbe lépett, azóta többször meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumról elmondta: „Fontos szempont, hogy az előző, 2008-ban elmélyülő válság során a pénzügyi szektor volt bajban, szemben a koronavírus okozta krízissel, amikor a pénzügyi ágazat, így a lízingvállalatok is a moratórium miatt segítő oldalon voltak. Összességében az idei évet a vártnál jobb eredménnyel zárhatja a magyar lízingpiac, amiben szerepet játszanak a kedvezményes programok, többek között az idén lezárult NHP-s vagy a továbbra is elérhető EXIM-es lízingkonstrukciók.”

Újabb kedvezményes megoldások a láthatáron

Zs. Nagy István a következő időben várható lízingpiaci trendekről azt mondta, hogy a lízingfinanszírozás iránti kereslet fennmarad. Az utóbbi évek tendenciái alapján kedvező tényező, a kis- és középvállalkozások finanszírozása tekintetében megkerülhetetlenné váltak a lízingvállalatok.

Az idén ősztől elindult államilag támogatott – a KAVOSZ Zrt.-n keresztül elérhető – Széchenyi Lízing Go program kedvező lehetőséget nyújt a vállalkozások számára: a maximális összeg 1 milliárd forint, a kamatozás éves szinten fix 0,5 százalék, a minimális futamidő 1 év, legfeljebb 10 év lehet.

Opris Ildikó, a KAVOSZ Zrt. operatív vezetője az új, kedvezményes lízingpiaci konstrukció piaci fogadtatásáról azt mondta: a Széchenyi Lízing Go agrárcélú finanszírozás mellett nem mezőgazdasági finanszírozásra, például személygépjárművek, haszongépjárművek, gépek beszerzésére vagy ingatlanfinanszírozásra is fordítható. Az első hetek adatai alapján a Széchenyi Lízing Go-finanszírozások esetében az átlagos futamidő 56 hónap, az átlagos önerő 25-30 százalék körüli, az agrárcélú finanszírozások aránya 10 százalékos, a nem mezőgazdasági célúaké pedig 90 százalékos. Hozzátette: a Széchenyi Lízing Go-konstrukciók döntő többsége 80 százalékát eszközpark-bővítésre, 14 százalékát eszközcserére igényelték.

A Magyar Lízingszövetség elnöke szerint kihívások is akadnak bőven 2022-re nézve. „Nagy kérdés, hogy mikor áll helyre a rend az ellátási láncokban és a globális termelésben. Emellett a hitelmoratórium hatását is a következő évben lehet számszerűsíteni. Az utóbbi évek trendjeinek megfelelően egyre fontosabbá válhatnak a fenntarthatósági, úgynevezett ESG szempontok. A vállalkozásoknak erre figyelemmel kell lenniük, ezt nem csak az állami szabályozások fogják kikényszeríteni, hanem az ügyfelek” – fogalmazott Zs. Nagy István.

Beruházások, makrokilátások és digitalizáció

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője makrogazdasági kitekintőjében kiemelte, hogy az globális ellátási láncokban látható problémák bizonytalanságot okoznak. A magyar gazdasáról szólva azt mondta, a beruházási ráta 30 százalékra nőtt Magyarországon, ami kedvező. Ebből a szempontból lényeges, hogy van egy belső finanszírozású boom a magyar piacon, van Magyarországon, azaz a beruházások finanszírozása mellett vannak megtakarítások is, amely a fedezetet jelentenek. Németh Dávid szerint az idén 7 százalék körüli, jövőre pedig 5 százalék körüli GDP-bővülés várható.

A Magyar Lízingszövetség rendezvényén Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke – az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója – egyebek között a digitalizációs megoldásokról és azok térnyerését elősegítő javaslatokról beszélt. Szerinte a járványidőszakban a digitalizáció előretörése a kevés pozitív tényező egyike. Olyan fejlődés ment végbe, amire a járvány nélkül 10 évre lett volna szükség. A jövőben pedig az elektronikus ügyintézés és dokumentumkezelés térnyerésére érdemes koncentrálni. Továbbá a zöld pénzügyek területén is erősíteni kell a tudatosságot, ezért az edukációnak kulcsszerepe lesz. A bankszövetségi szakértői szerint fontos lenne továbbá, hogy az ingatlanok- és gépjárművek esetében az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás bevezetése.

Fotó: Micheile Henderson, Unsplash

Első látásra megkezdődött a koronavírus-járvány miatt tavaly jelentős zuhanást elkönyvelő újautópiac emelkedése, ám a dolog közel sem ilyen egyszerű – derül ki a Magyar Lízingszövetség legújabb összeállításából.

Még nem ért véget a drágulás

Az év első hat hónapjában 75 372 új autó talált gazdára Magyarországon, ami 11 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor 2019 első félévéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást jelent. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabosopera eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában látott több mint 6,9 millió darabos értékesítést.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „Több tényező is szerepet játszik abban, hogy az új autók piaca még nem érte el a járvány előtti szintet. Egyrészt mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások óvatosak a pandémia okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Sokan elhalasztották a komolyabb beruházásokat, így az autóvásárlásokat is. Másrészt az is kérdéses, hogy a gyártási idők már tavaly elindult  meghosszabbodása milyen mennyiségű előző évi megrendelést hozott át erre az évre. Továbbá az új környezetvédelmi normák miatt emelkedett nemzetközi szinten az autók ára, Magyarországon pedig az euróárfolyam miatt további drágulás történt.” A lízingpiacon is jól látható az autópiaci áremelkedés. Bár a személyautó-vásárlásokat a lízingcégek 97,5 milliárd forinttal finanszírozták, szemben az egy évvel korábbi 84 milliárd forinttal, ám a szerződések száma nem növekedett, az a 2017-es szinten volt.

A szakember hozzátette: „Az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának emelkedése, valamint a globális chiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második félévben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Autógyáranként jelentős eltérés mutatkozik, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt flotta szintű  CO2 kibocsátási  elvárást a jövőre nézve, van akinek igen komoly hátrányt kell ledolgoznia még, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvóta rendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott „városi terepjárók” méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag kibocsátással bírnak. Ezen túlmenően a motor teljesítmény és a magasabb felszereltség is nehezíti a megfelelést. A valós vevőigények kiszolgálása és a környezetvédelmi szempontból ideális paraméterekkel rendelkező gépjárművek nehezen tudnak találkozni és ennek ára van: fejlesztési és kvóta oldalon is, amely óhatatlanul be kell, hogy épüljön a vételárba. Mind a forgalmazói, mind a felhasználói oldalon elindultak változások, ezek pedig 4-5 év múlva már igen markáns eltéréseket fognak mutatni az elmúlt évek új autó vásárlási szokásaihoz, szempontrendszeréhez képest.”

Vásárlói dilemmák

Zs. Nagy István szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. Az autóvásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően.

 Hozzátette: „Sokan nem tudnak egyelőre választani. Nem tudni, hogy a hagyományos autók, azaz a dízel- és benzinmotoros autókra milyen szabályozás vonatkozik majd a jövőben. Kérdés a vevőjelöltek körében az is, hogy hibrid autók vagy tisztán elektromos autót vásároljanak. Emellett ott vannak még az üzemanyagcellás, azaz hidrogénhajtású modellek. Még nincs konkrét válasza a keresleti oldalnak erre, az látszik, hogy a gyártók a villanyautók és a hibridek felé mozdultak el.”

Az újautó piaci változások a használt piacra is hatnak természetesen: az árak emelkedése a használt eszközök esetén is jól látszik, ez a hazai piacon különösen tetten érhető. A használtautó piac élénkül: amíg a magánszemélyek kivárnak, vagy egyszerűen nem akarnak magasabb költségek árán új autóba ülni, addig a cégek továbbra is cserélni fogják bizonyos kilométerkorlát után az autóikat. A vállalkozások számára az operatív vagy a nyílt végű pénzügyi lízing továbbra is kedvezőbb megoldás a saját forrásból történő beruházáshoz képest, de a magas futásteljesítményű nagyobb üzemeltetési költséget generáló autókat sem érdemes sokáig megtartani.

Sok a nyitott kérdés

A tisztán elektromos autók aránya növekszik, bár az arányuk még mindig nem jelentős. A belső égésű motorok és az ezekre épített hibridek még azért sokáig itt maradnak velünk, hiszen ezeket még nem tudják teljes mértékben helyettesíteni a feltörekvő elektromos társaik.

A szövetség elnöke kiemelte: ahogyan a nemzetközi új és használt autópiacok átalakulásában, úgy a magyar piacok szempontjából is döntő szerepe lesz a jövőbeni szabályozói intézkedéseknek. Itt első sorban a külföldről beáramló használt járművek adózási, az új gépjárművek beszerzéséhez és fenntartásához kapcsolódó támogatási szempontokra, illetve a környezetvédelmi norma teljesítésen alapuló úthasználatára kell gondolni.

Továbbra is komoly bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány a magyar gazdaságban, így a beruházások és eszközbeszerzések szempontjából kulcsfontosságú lízingpiacon is. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az év első negyedévben 20 076 új finanszírozási szerződést kötöttek. Ez minimális csökkenés – lényegében stagnálást – jelent 2020 azonos, a Covid járvány miatti visszaeséssel már szintén érintett időszakához viszonyítva, de 14 százalékkal elmarad a 2019 első negyedévében elért eredménytől. Miközben a szerződések száma éves szinten stagnált, a lízingcégek új kihelyezéseinek összege 14 százalékkal 163 milliárd forintra nőtt.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke az adatokat értékelve kiemelte: „Mind a magánszemélyeknél, mind a vállalkozásoknál érezhető a pandémia számlájára írható óvatosság. Ez magyarázza, hogy a szerződések száma a múlt év első negyedévéhez képest stagnált. A finanszírozott összeg az egyik legfontosabb fokmérője a lízingpiac teljesítményének, de ennek a mostani növekedése nem az élénkülést mutatja, hanem elsősorban a járművek és a többi finanszírozott eszköz drágulásával, valamint egyes, a visszaeséssel kevésbé érintett piaci szegmens jó teljesítményével magyarázható.”

Így szerepeltek a részpiacok

A különböző lízingpiaci szegmensek közül a személyautó- és kisteherautó-finanszírozás területén mintegy 13 ezer új lízingszerződést kötöttek, szemben a tavaly 14 ezres darabszámmal. A lízingcégek 64 milliárd forrást helyeztek ki, ez 4 százalékos növekedést jelent, amelynek hátterében az autók árának jelentős emelkedése áll. A személyautó-finanszírozásból elsősorban a magánszemélyek hiányoznak, a céges oldal tartja magát. A flottapiacon – szintén az autódrágulás miatt – a finanszírozott összeg ugyanekkora mértékben, 21,7 milliárd forintra emelkedett. Élénkülést mutatott a 2019 vége óta gyengén teljesítő nagyhaszon-gépjárművek szegmens is, az eladások a tavalyi mélypont után növekedésnek indultak; ez látszik a lízingpiacon is: a kihelyezett összeg közel 28 százalékkal nőtt, így majdnem 32 milliárd forintot tett ki.

Az agrárgép-finanszírozás, amely a múlt évi teljes piacon bekövetkezett visszaesés ellenére 7 százalékos bővülést ért el, az idei első negyedévben tovább növekedett. A finanszírozott összeg elérte a 23 milliárdos szintet.

Az építőgép-finanszírozásban, ahol 2020-ban sikerült a korábbi évekhez hasonló kihelyezést elérni, szintén folytatódott a növekedési trend, a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az idei év első három hónapjában több mint  7 milliárd forint értékben finanszíroztak építőgépeket, ez pedig 27 százalékos emelkedésnek felel meg.

Sajnos az egyéb gépek-termelőeszközök estében viszont a negatív trend folytatódik: jelentősen, 35 százalékkal csökkent az új ügyletek volumene. A fordulatra itt tehát még várni kell.

Zs. Nagy István hangsúlyozta: „Az első negyedévben elért növekedésben fontos szerepet játszottak a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes programjához, az NHP Hajrá!-hoz köthető lízingkonstrukciók, ezek különösen a furgon-, a teherautó- és az agrárgépfinanszírozást húzták.”

Mi várható?

A lízingpiaci trendekről szólva Zs. Nagy István azt mondta, bár az idei évkezdet stabil piaci helyzetet mutat, továbbra is nagyon különböző módon alakulnak az egyes eszközcsoportok és a bizonytalanság továbbra is érezhető.

Éppen ezért Magyar Lízingszövetség szerint egyelőre korai pontos előrejelzést adni a magyar lízingpiac idei teljesítményére: az biztosnak látszik, hogy a tavalyinál nagyobb lesz a vállalkozások beruházási kedve, ami a lízingpiacon is keresletet generál, ezért növekedés várható. A 2019-es rekordszinteket azonban az idén még minden bizonnyal nem éri el a magyar piac.

Fotó: Micheile Henderson, Unsplash

A járvány ellenére tavaly is jelentős szerepet kaptak a nagycsaládosok autóvásárlási programjában a lízingkonstrukciók. Ez annak ellenére is igaz, hogy a pandémia magyarországi megjelenése után a korábbi hónapokhoz képest visszafogottabb volt az érdeklődés. A Magyar Lízingszövetség összeállítása szerint a múlt évben a lízingtársaságok összesen 11,6 milliárd forinttal finanszírozták a nagycsaládosok autóvásárlásait. Összesen 3924 lízingszerződést kötöttek az érintettek, vagyis autónként átlagosan 2,96 millió forinttal finanszírozták a vásárlásokat a lízingtársaságok.

Közel 17 milliárd forintos finanszírozás a hétüléses autókhoz

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „A nagycsaládosok autóvásárlási programja még 2019 júliusában indult, ennek keretében a három- vagy több gyermeket nevelő családok egy új, hétüléses autó megvételéhez a vételár felét, maximum 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. A támogatás indulása óta eltelt másfél évben összesen 5742 lízingszerződés megkötésére került sor. Ennek eredményeként a lízingcégek 16,9 milliárd forintos finanszírozást nyújtottak a nagycsaládosoknak.”

A nagycsaládosok autóvásárlási programjáról a főtitkár azt is elmondta, hogy nagyon kevés esetben utasították el a lízingcégek a finanszírozási kérelmet. Másfél év alatt átlagosan 100-ból mindössze 5 esetben volt erre példa.

Út a korszerűbb autópark felé

Tóth Zoltán emlékeztett arra is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma adatai szerint a lízingcégek a nagycsaládosokhoz került autók mintegy 29 százalékához nyújtottak finanszírozást, ez is azt mutatja, hogy a lízingtársaságok fontos szerepet kaptak a programban.

A legfrissebb adatok alapján a Magyar Lízingszövetség sikeresnek tartja ezt a programot  és továbbra is támogat minden olyan kezdeményezést – például a tisztán elektromos autók beszerzésének támogatását is – amelyek hozzájárulnak a magyarországi autópark megújulásához.

Szintet léptek az állami támogatással új, hétüléses autót lízingfinanszírozás keretében vásárló nagycsaládosok. Novemberben ugyanis az általuk idén igénybe vett finanszírozott összeg meghaladta a 10 milliárd forintot – közölte a Magyar Lízingszövetség. Ebben az évben egészen pontosan 10,54 milliárd forint forrást biztosítottak a lízingcégek összesen 3580 darab autó megvásárlásához.

„Milliárdok hét ülésen”

„A nagycsaládosok számára elérhető autóvásárlási program keretében az állam az új hétüléses autókhoz a vételár felét, maximum 2,5 millió forintot biztosít vissza nem térítendő támogatásként a három- vagy több gyermeket nevelő családoknak. A program tavaly júliusi indulása óta pedig összesen 15,8 milliárd forinttal finanszírozták a nagycsaládosok autóvásárlásait a Lízingszövetség tagvállalatai” – mondta Tóth Zoltán, a szervezet főtitkára.

A friss adatokból kiderül, hogy idén május óta az egy-egy autóra jutó átlagos lízingösszeg meghaladta a 3 millió forintot. „Tavaly július óta pedig az egy autóra jutó átlagos finanszírozott összeg pedig 2,92 millió forintot tett ki” – tette hozzá a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A program iránti érdeklődés folyamatosan magas: 2020 második felében a megkötött szerződések és a leadott kérelmek száma havonta jellemzően 250 – 300 darab körül alakult, ami azt jelzi, hogy a koronavírus második hulláma kevésbé érezteti hatását ezen a területen.

Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy a legtöbb finanszírozási kérelmet továbbra is pozitívan bírálják el a lízingcégek. A program rajtja óta az igénylők mindössze 5 százalékánál nem került sor a szerződéskötésre.

A Magyar Lízingszövetség egyúttal közölte, támogat minden olyan kezdeményezést – a nagycsaládosok autóvásárlási programja mellett például a tisztán elektromos autókhoz biztosított kedvezményeket – amelyek elősegíti, hogy korszerűbb, környezetbarátabb járművek fussanak a magyar utakon.