A társaság egyik mindmáig legmeghatóbb története a szocializmusból maradt ránk. A második világháborút követő időszakban tért be az egyik zálogfiókba egy idősebb hölgy, kezében két konyharuhával. A viharos történelmi években ez volt az egyetlen értéke, melyért akkor pont annyi pénzt kapott, amiből egy szelet húst tudott vásárolni. A katonaságból hazaérkező fiát az ebből készült vacsorával fogadta.

Balatoni láz

A zálogházak jól tükrözik a kor társadalmi, jóléti viszonyait. Így nem meglepő, hogy az 1970-es években a zálogba adható tárgyak köre is rendkívül széles volt. A zálogházat a Kádár-korszakban a társadalom minden rétege látogatta, főleg akkor, ha hó végén gyorsan kellett egy kis pénz: kinek azért, hogy leugorjon a Balatonra, kinek azért, hogy hűtőgépet vegyen részletre. Gyakori jelenségnek számított, hogy a nerc- és szőrmebundákat nyárra beadták, télen, mikor szükség volt rájuk, kiváltották.

Hello, tourist!

A BÁV népszerűségét azoknak a nyugati árucikkeknek köszönheti, amelyekhez a szocializmus alatt szinte csak itt lehetett hozzájutni. Sok magyar család így szerezte meg első farmernadrágját, mikrohullámú sütőjét, hifitornyát vagy színes televízióját. A nyári időszakban a kempingholmik is keresettek voltak, kellettek a hétvégi nyaralókba a táskarádiók mellé. A vállalat 1964-ben nyitotta meg az úgynevezett Konsum-tourist üzletét, ahova csak útlevél felmutatásával lehetett belépni. Itt nem csupán a svájci csokoládé, a márkás italok és cigaretták, parfümök, hanem a Casio órák, a matchboxok, a legók vagy a Barbie babák is beszerezhetők voltak.

Rekordok sora

Érdemes megemlíteni, hogy a záloghitelezés mellett a XX. századra a műkereskedelem is fontos tevékenysége lett a társaságnak. A különböző aukciókat mindig komoly érdeklődés övezte. Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festményére 2018-ban a 72. Művészeti aukción lehetett licitálni. Az 1910-es években született, művészettörténészi körökben jól ismert, lírai szépségű alkotás a BÁV aukcióinak történetében rekordáron, 75,6 millió forintért kelt el.

Nem minden arany, ami fénylik

A zálogházak életének velejárója, hogy néha-néha hamisítvánnyal találják magukat szembe a szakemberek. Tipikus eset, amikor egy aranyékszer tartalmaz valamilyen „töltelékanyagot”. Ez nemrégiben egy szilícium-karbiddal töltött karkötő esetében fordult elő. A sok éves tapasztalattal rendelkező kollégák tudása ilyenkor is nélkülözhetetlen, ők azonnal kiszúrják az ilyen próbálkozásokat. Ezért is fontos a becsüs szakma, ők gondoskodnak arról, hogy a kereskedelemből kiszűrjék az ilyen tárgyakat, a vevők pedig ezért igyekeznek olyan helyen vásárolni, ahol hozzáértő szakemberek dolgoznak.

 „A BÁV történelmi múltra visszatekintő tevékenységének középpontjában mindig az ügyfelek álltak. A kulcs a tradíciókra és a kollégáink szakmai tudására épülő folyamatos megújulás. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása sokat jelent nekünk, hiszen cégünk története hazánk múltjával is egybefonódik, ezt szeretnénk most megmutatni” – foglalta össze Dandé Imre hálózatirányítási igazgató.

A „Ha a tárgyak mesélni tudnának…” – A 250 éves BÁV című kiállítás május 11. és november 26. között lesz látható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest, Korona tér 1.).