A Képző tekintélyes névvel bír, különleges helyet foglal el a hazai felsőoktatásban, a magyar képzőművészet szereplőinek 80 százaléka itt tanult az elmúlt bő 150 évben. Minden évben sokszoros a túljelentkezés, a nyílt napon az egyetem arra helyezi a hangsúlyt, hogy az érdeklődőknek testközelből bemutassa, hogyan is folyik a művészeti képzés az egyetemen. A nyílt nap fő célja, hogy kívül-belül láthatóvá tegye az egyetemet a potenciális felvételizők előtt.

A program 10 órától kezdődik. A leendő felvételizőket az Andrássy út 69. szám alatt lévő patinás épületben dr. habil. Erős István rektor köszönti, majd praktikus, az egyetemi jelentkezéshez elengedhetetlen információkat kapnak a Tanulmányi Osztálytól. A Hallgatói Önkormányzat képviselőit is lehet kérdezni, akik bemutatják a diákoknak, miért érdemes a Képzőre jönni, milyen közösségi élet és programok várják a leendő egyetemistákat. Mindezt a tanszékek – Szobrász Tanszék, Festő Tanszék, Grafika Tanszék, Vizuális Művészet Tanszék, Látványtervező Tanszék, Intermédia Tanszék, Restaurátor Tanszék, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Tanárképző Tanszék – tematikus bemutatkozása követi, ahol jeles képzőművész oktatók színes, érdekes szövegeken és vizuális anyagokon keresztül ismertetik meg az érdeklődőkkel a különböző képzések sajátosságait.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a régi, klasszikus képzések mellett az új, csupán két tanévvel ezelőtt indult szakok – a képzőművész mesterszak, a kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzés, valamint a vizuális művészet alapképzés – is várják a diákokat. A vizuális művészet képzés egyre népszerűbb a világ más művészeti egyetemein is, hiszen lehetőséget biztosít a hallgatóknak a képzőművészeti műfajok komplex tartalmi és technikai változatosságának egyidejű használatára, a témákhoz leginkább illő technikák kombinálására.

A nyílt nap résztvevőinek műterembejárásra is lesz lehetőségük az MKE Andrássy úti főépületében, valamint az Epreskertben is. A nyílt napon a Képző jelenlegi hallgatói is részt vesznek az egyetem bemutatásában: megismertetik a műtermi élet sajátosságait, a műhelyekben folyó munkát, valamint személyes tanácsokat adnak és egyéni kérdésekre is válaszolnak. A Képző diákjai az információs pontokon is segítenek a potenciális hallgatóknak: tájékoztatják őket a felvételi tudnivalókról és a személyes tapasztalataikról a képzéseket illetően.

A nyílt nap alatt a Képző kiállítóterei, a büfé és a hallgatói közösségi tér is meglepetésekkel várja a látogatókat – írják.

Fotók: Nyíri Julianna

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszéke a Rajzok és szobrok Stróbl Alajos műterméből kiállítással kíván tisztelegni alapítója előtt, aki élete nagy részét az Epreskertben töltötte. Műtermének egykori átriuma ma kiállítóteremként funkcionál.

Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány részéről Stróbl Mátyás, a művész unokája elmondta:

„Talán sokan természetesnek veszik, hogy a plasztika és a grafika összetartozó fogalmak, és aki szobrászként alkot maradandó műveket, annak méltán rajzaiban is megmutatkozik tehetsége. Stróbl Alajos személyét tekintve ez valóban elmondható, és bár a művész rajzai értelemszerűen kevéssé kerültek a nagyközönség szeme elé, a grafikák művészi színvonala, szépsége megérdemli, hogy az alkotó rajzait a nagyközönség egy kiállítás és egy kiadvány keretében megismerhesse és megcsodálja.

A művész édesapja az általános műveltség fontos részének tartotta a rajztudást, ezért gyermekeit már korai gyermekkortól rajzoltatta. Stróbl Alajos ezt nem kötelességnek, hanem szórakozásnak tartotta és ebben tehetsége hamar megmutatkozott. A művésznek a későbbi alkotói évei során nem volt mindig lehetősége a mintázáshoz,a rajzok túlnyomó többsége ekkor született. Ilyen időszak volt a katonaság szolgálati ideje, az I.  világháború során a fronton átélt időszak, de akár barátaival egy medvevadászat alkalmából eltöltött néhány nap. A rajzok nagy része a vázlatkönyvek révén családi tulajdonban van, de számos rajz elkallódott. Szerencsés véletlenek is közre játszhatnak abban, hogy felbukkannak néha művészeti árveréseken Stróbl Alajos rajzok. Máig nem tudunk azonban nyomára bukkanni az úgynevezett Zumbusch-Vépy album rajzainak, pedig ezek voltak a legszebb rajzok a művész katonaévéből. Csak remélhetjük, hogy a rajzokból összeállított kiadványunk, mely kapcsolódik a Magyar Képzőművészeti Egyetem 150 éves fennállása alkalmából rendezett hasonló tárgyú kiállításhoz, újabb kallódó rajzok felbukkanásához vezethet majd.”

A kiállítás megtekinthető: április 26 – május 20. között, a 1063 Budapest, Kmety György u. 26-28. címen.

A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát állítja a középpontba, egy ikonikus épület életrajza.

Az Andrássy út 69. alatt álló épület a világszerte híres sugárút egyik legszebb palotája. 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. A díszes palotát, Műcsarnok néven, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, azzal a céllal, hogy itt rendezzék meg az évi, nagy képzőművészeti tárlatokat. Az 1877-ben elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt c. festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve ’Régi Műcsarnok’ lett. 1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. 1945 után a palota kiállító tereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.

A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás archív hang- és képanyagokkal – különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal – idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is.

A híres Lotz-freskók

A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás fókuszában az épületrész legnagyobb látványossága, a frissen restaurált Lotz-freskók állnak. A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széleskörű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatóak. A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak. A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat – Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet -, valamint az akadémikus művészet alapfogalmait – Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia – testesítik meg. A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek. A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás bemutatja Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy különleges válogatást is az egyetem Művészeti Gyűjteményének Lotz-kollekciójából. A káprázatos archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.

Révész Emese a kiállítás kurátora, a Művészettörténet Tanszék oktatója kiemelte: “Rendkívüli kaland Budapest egyik ikonikus épületének történetét megismerni és megmutatni a nagyközönségnek. Célunk, hogy érzékeltessük ennek az épületlét a varázsát, ami ma is áthatja a tereit.”

Lázár Eszter a kiállítás másik kurátora, a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója összefoglalta: “Az épület története nem egy lezárult korszak lenyomata: ezek ma is aktív terek, melyeket a művészek és művészhallgatók nap, mint nap használnak. A Régi Műcsarnok múltja egyúttal az ő jelenük is.”

A kiállítás designját a Képző látványtervező hallgatói valósították meg, a grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készítette. Az arculat alapmotívuma a mőbiusz-szalag, amely utal a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, egy történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is.

A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 15-én, 18 órakor. A kiállítás megtekinthető 2022. március 19-ig, hétfő-péntek: 14.00-19.00, szombat: 10.00-18.00.

Néhány héten belül felállítják a Corvin Sétány új, egészen szemkápráztatónak ígérkező képzőművészeti alkotásait. Mikus Áron kompozícióját a Futureal-csoport és a Magyar Képzőművészeti Egyetem fiatal művészeknek kiírt közös pályázatán választották ki, 22 pályamű közül. A versenyen a művészeti felsőoktatási intézmény hallgatóitól, illetve diplomásaitól olyan kiemelkedő műalkotás létrehozását várták, amely hangsúlyos részévé válik a modern sétánynak, ugyanakkor eredeti és interaktív módon vonja be a járókelőket.

A Triptichon és a Dual nonfiguratív alakjának nem csak tükörfényes, dúr alumínium felülete formabontó, de az elkészítése, illetve felállítása is emberpróbáló feladat. A szobrok 180 különálló darabból épülnek fel, amelyeket műhelymunka keretei között, sablonok segítségével hegesztettek össze. Ezekből három különálló elem alakítottak ki, amiket már a Corvin Sétányon illesztenek egymáshoz.

A Török Richárd díjjal kitüntetett művész célja, hogy a hamarosan átadásra kerülő alkotásai minden alkalommal, újra és újra olyan érzelmi impulzust adjanak a szemlélőnek, amit egy sosem látott idegen és izgalmas tárgy megpillantása okoz. „Az volt a szándékom, hogy a nézőben minden Triptichon-találkozáskor újjászülessen a rácsodálkozás élménye. A csillogó, szinte megzabolázhatatlan íveket húzó, folyton változó test benyomását keltő térplasztikák, jelenlétükkel szabálytalan, de egyensúlyban lévő izgalmas és hangsúlyos teret hivatottak teremteni a Corvin Sétányon” – mondta Mikus Áron.

A Triptichon közelében, a Corvin Technology Park bejáratánál állítják fel a Dual című második munkát. A két szobor között húzódó tengely kijelöli az irodaházba érkezők útvonalát, amely révén nem csak kompozíciós szerepet kap a Triptichon formai testvére, de kiterjeszti annak hatását és továbbvezeti az erre járót a szomszédban megvalósuló Corvin Innovation Campus irodaház felé.

„A pályázat kiírásakor egyértelmű célként jelöltük ki, hogy olyan installáció kerüljön a Corvin Sétány egyik hangsúlyos helyére, amely nemcsak magával ragadja a nézőt, de a lehető legjobban tükrözi környezete szellemiségét. Mikus Áron szoborcsoportja olyan állandóan változó, ám mindig pozitív esztétikai élményt nyújt, amely különleges formanyelvvel képes hozzájárulni az emberek jókedvéhez” – mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

A nyertes pályamű a Corvin-negyed olyan emblematikus alkotásaihoz csatlakozik, mint a Szanyi Péter által tervezett „Einstand” ötalakos bronz kompozíció, a Győrfi Lajos által készített „56-os Pesti srác” emlékmű vagy a Zalavári József művészeti vezetésével megalkotott Corvin Gömböc szobor.

Az új szoborcsoport közvetlen közelében álló Corvin Technology Park a digitális korszak elvárásai szerint tervezett és felépített irodaépület, amely illeszkedik a korábban a Corvin Sétányon megvalósított fejlesztésekhez, mégis egyedi karaktereket hordoz. A komplexumot a Corvin-negyed, Kelet-Közép-Európa legnagyobb városrehabilitációs beruházása veszi körül Budapest szívében. A projekt keretében összesen 22 hektár terület újult meg, ahol több mint 3000 új lakás, 100 000 négyzetméter irodaterület és 50 000 négyzetméter kereskedelmi ingatlan jött létre – utóbbiak alapvetően a Corvin Plazán belül. A Corvin Sétány a Corvin-negyed parkosított, 800 méter hosszú sétálóutcája Budapest egyik jelképe és 10 000 négyzetméteres találkozópontja.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) hallgatóitól, illetve diplomásaitól a kiírók olyan kiemelkedő műalkotáscsoport létrehozását várják, amely hangsúlyos részévé válik a modern sétánynak, ugyanakkor eredeti és interaktív módon vonja be a járókelőket. A térplasztikának emellett egyedülálló módon kell ábrázolnia az ember kapcsolatát az őt körülvevő világgal és a tudománnyal.

A pályázat célja, hogy a Corvin sétány arculatának meghatározó elemeként, az installáció tovább emelje a helyszín esztétikai színvonalát és ismertségét, méltó módon képviselve a Corvin Technology Park újító megközelítését. Az irodaház a WELL Building irányelvei szerint valósul meg, amely az irodaépületben dolgozók egészségi állapotára és közérzetére pozitív hatást gyakorló szempontokat ismeri el az épületek tervezése során. A komplexumban a hazainál sokkal szigorúbb, nemzetközi szabványoknak megfelelő teljes körű akadálymentesség, egészségesebb táplálkozási lehetőségek, a rendszeres mozgás lehetősége, illetve a művészetek és a természet megjelenése várja majd a dolgozókat, hogy mentális és fizikai állapotuk frissen tartásával hatékonyabban végezhessék napi munkájukat.

A nyertes pályamű a Corvin-negyed olyan emblematikus alkotásaihoz csatlakozhat, mint a Szanyi Péter által tervezett „Einstand” ötalakos bronz kompozíció, a Győrfi Lajos által készített „56-os pesti srác” emlékmű vagy a Zalavári József művészeti vezetésével megalkotott Corvin Gömböc-szobor. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri értékeli, amelynek tagjai a Futureal-csoport részéről a tulajdonos képviseletében dr. Futóné Szántó Zsuzsanna, Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, valamint a cégcsoport kreatív vezetője, Szentmiklósy Attila. Az MKE-t Farkas Ádám, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, valamint Gaál Tamás szobrászművész, a Magyar Köztársaság érdemes művésze képviseli a grémiumban. A kreatív munkáknál a szakmai bizottság a kitűzött célok mellett azt is vizsgálja, hogy a műalkotás-csoport mennyire áll összhangban az építészeti és humán környezettel. A győztes pályázat, valamint a második és a harmadik helyezett össznyereménye 1 750 000 forint.

„A sétány keleti oldalán, a Nokia Skypark közvetlen szomszédságában épülő Corvin Technology Park az első magyarországi irodakomplexumként kapta meg a nemzetközi International WELL Building Institute platina előminősítését. Az előtte kialakított városi tér szökőkúttal és pihenőfelületekkel várja a járókelőket, a nyertes műalkotás-csoport mellett” – mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. „Célunk, hogy a Corvin sétány építészeti és kulturális szempontból is egyre meghatározóbb részét képezze Józsefvárosnak, így tovább folytatjuk a terület fejlesztését, amelynek egyik fontos eleme a jelenlegi művészeti pályázat. A Magyar Képzőművészeti Egyetemmel kialakított átfogó együttműködésünk lehetőséget ad arra, hogy aktívan támogathassuk a tehetséges fiatal művészek kibontakozását” – tette hozzá Radványi Gábor.