A döntés két szempontból is történelmi: egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.

A bíróság ítélete azt jelenti, hogy véget kell vetni a homofób és transzfób cenzúrának a nyilvánosságban, a fóliázásnak a könyvesboltokban és a mai döntés alapján a 2025-ben elfogadott önkényes „Pride-tilalom” sem maradhat.

A bíróság indokolása

Az orosz mintára elfogadott törvény rendszerszerű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg.

2025-ben a kormány ezt a tág korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, hogy jogalapot teremtsen a Pride-felvonulások vagy az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért kiálló más tüntetések megtiltására, a szervezők kriminalizálására és a résztvevők megbírságolására. Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Az EUB ma kimondta, hogy egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására egy olyan diszkriminatív szabályozás indokaként, amely sérti az unió alapértékeit. Az EU-hoz csatlakozáskor minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeket, így az emberi méltóságot, szabadságot, demokráciát, egyenlőséget, jogállamiságot, emberi jogokat, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Az Unió közös értékei olyan „vörös vonalat” jelentenek, amelyek megsértésekor az Unió alkotmányos modelljének védelme érdekében válaszra van szükség. Az EUB első alkalommal állapította meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését.

A kormány 2021-ben azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az a gyerekek és a szülők védelmét szolgálja, mivel a kiskorúak „LMBTQI tartalomnak” való kitettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja fejlődésüket. Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani. A gyerekek nyíltan szexuális tartalmakkal szembeni védelméhez nem volt szükség az „LMBTQI tartalmak” tilalmát bevezető jogszabálymódosításra, hiszen a védelmükre vonatkozó szabályok már a törvény elfogadása előtt is voltak.

Az Európai Unió Bírósága azt is világosnak látta, hogy a propagandatörvény bevezetése a kormány azon előítéleten alapul, hogy a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és cisznemű emberek élete. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. Ez pedig ellentétes ellentétes az Unió – mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend – saját identitásával.

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az új országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a Bíróság akár bírság megfizetésére is kötelezheti.

Képünk illusztráció.

Öt emberi jogi szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett 2025. június 1-jére az Andrássy úton. A demonstráció célja az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett – ahogy teszi azt az évente megrendezett Budapest Pride immár három évtizede.

A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta arra a márciusi törvénymódosításra hivatkozva, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is. A tiltás alapjául szolgáló szigorítást azután fogadta el a parlament, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében a Pride betiltásáról szónokolt. A szigorítás annak a homofób és transzfób propagandatörvénynek a kiterjesztése, ami miatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

A megtiltott gyűlés szervezőiként az öt szervezet bíróság előtt támadja meg ezt a tiltó döntést, ezzel vitatva magát a jogfosztó szabályozást is. A konkrét tiltást támadó keresetükben kifogásolták, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy akár a most megtiltott felvonulás, akár az ahhoz hasonlónak tekintett Pride-felvonulás miért veti fel a gyermekek jogainak sérelmét, és hogy miért hozott tiltó határozatot egy héttel azután, hogy a mostanihoz hasonló felvonulást május 17-én tudomásul vette és biztosította.

Azt is indítványozták a pert indító emberi jogi szervezetek, hogy a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretében forduljon az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy a Pride-tilalom néven elhíresült tavaszi törvénymódosítás alkalmazása összhangban van-e az EU alapértékeivel és az Alapjogi Chartával. Az uniós jog szerint a Kúria mint legfelső bíróság nem tehetné meg, hogy nem kéri ki az EUB véleményét ebben a kérdésben.

„A rendezvény megtiltásával az állam önkényesen, diszkriminatív módon korlátozza az egyik legalapvetőbb demokratikus jogot: a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát. A hatalom ilyen nyilvánvaló önkénye mindannyiunkat veszélyeztet szexuális irányultságtól és nemi identitástól függetlenül, hiszen innentől bármilyen, a kormány számára kényelmetlen közösséget vagy véleményt betilthatnak a gyermekvédelemre hivatkozva” – mondta el Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az öt emberi jogi szervezet jogi képviselője.

A Kúria döntése jövő hét közepén várható. Akárhogy is dönt azonban a bíróság, a Szivárvány Misszió Alapítvány szervezi tovább az idei 30. jubileumi Budapest Pride Felvonulást, amelyet június 28-án tartanak. A szervezők arra készülnek, hogy ez lesz Magyarország legnagyobb Pride-felvonulása.

A szervezetek tájékoztatóját a részvétel jogi környezetéről itt olvashatja el: https://tasz.hu/wp-content/uploads/2025/04/pride2025_QA.pdf

Photo by daniel james on Unsplash

2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését. A transz férfit 2014-ben Magyarországon transzneműségére tekintettel a hatóságok menekültként ismerték el. A férfi 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult. A GDPR 16. cikk alapján minden adatkezelő, így az állami szervek is kötelesek az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítésére, az 5. cikk pedig rögzíti a nyilvántartások pontosságának elvét.

A Fővárosi Törvényszék végzése fontos mérföldkő a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelemben. A bíróság emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló
ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének. A menekültek továbbra sem férnek hozzá semmilyen eljáráshoz, amely lehetővé tenné számukra a nem és név megváltoztatását, sőt 2020 májusában a magyar állampolgárok számára is megszűnt a nem jogi elismerésének 2000-es évek eleje óta elérhető lehetősége.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kéri az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.

“Üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság döntése minden bizonnyal túlmutat majd a konkrét ügyön és a nem jogi elismerésének lehetőségére váró valamennyi transznemű személy számára megoldást hozhat. Az Európai Bíróság döntése kötelező, azt nem tudja majd a kormány olyan egyszerűen mellőzni, mint azt tette a NAIH döntésével” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Fotó: y y/unsplash.com