Az elnök felszólalásában felidézte: a 2022-es év messze nem a reményeik szerint alakult. Amíg az év elején még abban bíztak, hogy a Covid időszaka után ez az év megnyugvást, konszolidációt hozhat, de február végén, a háború kitörésével a helyzet gyökeresen megváltozott, és annak gyors befejezésével kapcsolatos remények is gyorsan szertefoszlottak, az azt övező negatív folyamatok pedig mára alapvetően határozzák meg az európai gazdaságok, így a magyar helyzetét is. Eppel János úgy látja: „A bölcs tanács most az, hogy nehéz körülmények között együtt kell működnünk. Kemény évünk lesz, de együtt, közösen, megmozgatva a tartalékainkat képesek leszünk arra, hogy a következő időszakot sikerrel oldjuk meg, ehhez ajánljuk a VOSZ partnerségét.”

Az elnök a jövőre 35. jubileumát ünneplő VOSZ-ról elmondta: a szervezet 20-25 éve következetesen építkezik, olyan értékeket létrehozva, amelyek megalapozzák küldetésük, a magyar vállalkozások segítésének teljesítését. Kiemelte: tevékenységük három fő pillére közül az első az érdekvédelem és érdekképviselet, amely folyamatosan bővül, mára 27 ezer regisztrált tagjuk van, céljuk pedig az, hogy ez a létszám 2026-ra 30-35 ezerre növekedjen. A második pillérnek a szolgáltatást nevezte, amelynek legismertebb eleme az Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen irányított Széchenyi Kártya Program. A program húsz évvel ezelőtti indulása óta közel 600 ezer ügyfélnek 4000 milliárd forintot meghaladó hitelt folyósítottak, az elmúlt évek pedig különösen erősnek bizonyultak annak köszönhetően, hogy a Covid-krízis, majd az energiaválság kezelésének egyik fontos kormányzati eszközévé vált a Széchenyi Kártya. Másik kiemelt programjuk a Prima Primissima-díj, amelyet a Széchenyi Kártyához hasonlóan Demján Sándor, a VOSZ örökös elnöke indított el, tíz éve pedig Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója vette át. A VOSZ tevékenységének harmadik pillére a vállalkozásfejlesztés, amelynek jövőjét a szervezet év elején elfogadott ötéves stratégiája határozza meg. Ennek keretében többek között megerősített fizikai jelenléttel és a szakmai tagozatok erősítésével, az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudással és kapcsolati tőkével igyekeznek segíteni a vállalkozások munkáját – számolt be.

Az eseményen a kormány képviseletében felszólalt Varga Mihály pénzügyminiszter. A politikus a bizalom szerepét emelte ki: „bizalom nélkül nincs üzlet, azt kell mondanom, hogy most hatványozottan olyan időket élünk, amikor erre a bizalomra szükség van, a kormány részéről pedig ez fennáll, remélem, a másik oldalról is fennmarad” – fogalmazott. Kiemelte: az elmúlt bő évtizedben a magyar gazdaság két olyan válságot is, mint a 2008-2009-es krízis és a Covid-világjárvány, megerősödve vészelte át, ennek kulcsát pedig egy olyan gazdaságpolitika adta, amelynek alapja az, hogy megnézzük, milyen tartalékokkal rendelkezünk. Szerinte – bár egyelőre nem látszik a szomszédban folyó fegyveres konfliktus vége, és a háború miatt meghozott szankciók komoly versenyképességi hátrányba sodorták Európát – remény van arra, hogy ebből a válságból is megerősödve jöhet ki a magyar gazdaság.

A Vállalkozók Napja rendezvényen idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérő vállalkozókat. A Magyar Gazdaságért Díjat négyen vehették át Varga Mihálytól és Eppel Jánostól, hárman részesültek a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban.

MINISZTERI KITÜNTETÉSEK:

Magyar Gazdaságért Díj

Csík László – Karinthy Kiadó Kft. tanácsadó, VOSZ Ellenőrző Bizottsági tag (Budapest)

Vad Sándor Mihály – egyéni vállalkozó, autófényező mester (Csongrád-Csanád Megye)

Varga Júlia Franciska – KAVOSZ Zrt. értékesítési igazgató (Budapest)

Visnyai Ildikó – KAVOSZ Zrt. ügyvezető igazgató (Budapest)

A VOSZ KITÜNTETÉSEI:

Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díj:

Dr. Kirschner András – Swiss Medical Services Egészségügyi Szolgáltató Kft. alapító-tulajdonos, ügyvezető (Budapest)

Krisán László – KAVOSZ Zrt. vezérigazgató, VOSZ társelnök (Budapest)

Tomán Szabina – Tomán Lifestyle Kft. tulajdonos (Budapest)

Dr. Hodász István 2009-től irányítja vezérigazgatóként a hazai gazdaság egyik húzóágazataként számon tartott gyógyszeriparban meghatározó szerepű nagyvállalatot. Kinevezése óta az Egis valamennyi telephelye új kutatóbázissal bővült, a termelő beruházásoknak köszönhetően megújult a hatóanyaggyártása, új késztermékgyártó üzem került átadásra, emellett további, a gyógyszergyártást bővítő beruházások vannak folyamatban.

„Büszke vagyok erre a díjra, mely jelentős részben a 18 országban dolgozó mintegy 4 400 kollégánk teljesítményének, munkánk nemzetgazdasági jelentőségének elismerése. Csak Magyarországon kutatunk, állítunk elő gyógyszerhatóanyagokat és késztermékeket, melyek sikeres export tevékenységünknek köszönhetően a világ 65 országában érhetők el. Az elmúlt évtizedek során bizonyítottuk, hogy az Egis nehéz gazdasági körülmények között is támasza és húzóereje tud maradni a magyar nemzetgazdaságnak” – mondta dr. Hodász István.

A nyíregyházi Hotel Pagonyban megrendezett eseményen az élelmiszer-, illetve vegyiáru-kereskedelemmel foglalkozó Nyírzem cégcsoport három okból is kerek évfordulót ünnepelt, ugyanis nemcsak a Nyírzem Zrt., hanem a cégcsoporthoz tavaly óta tartozó Szabolcs-Coop Zrt. is 20 éve jött létre, valamint a cégcsoport által 2007-ben megvásárolt Mecsek Füszért Zrt. 70 éve alakult meg.

Pekó László, a Nyírzem Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntő beszédében elmondta: a Nyírzem cégcsoport stratégiáját és egyben a sikeresség zálogát a növekedés, az akvizíciók és a megtermelt eredmény visszaforgatása jelenti. „A cégcsoportban az idők során egyetlenegy forint osztalék sem lett kivéve, minden vissza lett forgatva” – tette hozzá.

A cégcsoport hazai kiskereskedelemben betöltött szerepét ismertetve kiemelte: a közel 3300 főt foglalkoztató, az ország 14 megyéjében, illetve Budapesten is jelen lévő társaság több mint 400 kereskedelmi üzletet, kiskereskedelmi Coop boltot és C+C áruházat üzemeltet. (A működési terület szinte az egész Dunántúlt – Győr-Moson-Sopron megye kivételével –, Pest és Bács-Kiskun megyéket, az Észak-Magyarországi régiót, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, valamint Budapestet öleli fel.) A társaság 273 településen működtet kiskereskedelmi boltot, amelyek közül 164 helyen a lakosság létszáma nem éri el 2000 főt. „Vagyis a cégcsoport által kiszolgált települések 60 százaléka kistelepülés” – jegyezte meg.

A cég pénzügyi mutatóival kapcsolatban kiemelte: tavaly a cégcsoport 76 milliárd forintos árbevételt ért el. A cégcsoport legnagyobb társaságának a Mecsek Füszért Zrt. számít, amelynek fő tevékenysége 2012-től szintén a kiskereskedelem lett (a Nyírzem Zrt.-hez és a Szabolcs-Coop Zrt.-hez hasonlóan). A cégcsoportnak három szárazáru-nagykereskedelmi raktára van (Pécsett, Veszprémben és Nyíregyházán), illetve a hűtött és fagyasztott termékeket öt frissáru-hűtőház szállítja a partnerek számára.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Gazdaságért díjjal tüntette ki Pekó Lászlót. „A Nyírzem cégcsoport tagvállalatai esetében valódi magyar sikertörténetről beszélhetünk. Mindhárom társaság a Coop országos kiskereskedelmi hálózat meghatározó szereplőjének számít” – emelte ki az államtitkár.

Dr. Seszták Miklós, Kisvárda térségének országgyűlési képviselője, az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért felelős kormánybiztos kiemelte a cégcsoport sikerében Pekó László elkötelezettségét, illetve arra is rámutatott, hogy Pekó Lászlóban egy nagyon korrekt, az üzleti életben maximálisan tisztességes magatartást tanúsító üzletembert ismert meg, aki a sikerei csúcsán az üzleti kapcsolataiban is mindig ember tudott maradni.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója arra tért ki, hogy Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnökeként nemcsak országos szinten tölt be fontos pozíciót, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élén is „becsülettel dolgozik, mindannyiunk számára példaképként lehet állítani”.

Tóth László, az Unió Coop Zrt. vezérigazgatója a Nyírzem cégcsoport COOP láncon belüli szerepéről elmondta: a Coop hálózat összforgalmának 16 százalékát adva ez a cégcsoport számít a lánc legnagyobb forgalmú tagjának. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben, amikor a Nyírzem Zrt. megvásárolta a Mecsek Füszért Zrt.-t, valójában az történt, hogy „a kis hal ette meg a nagyot, hiszen egy kisebb cég vált egy nagyobb társaság tulajdonosává és állította megfelelő pályára”.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult a hazai kiskereskedelem, többek között vállalkozások szűntek meg, a piacon megjelentek a multinacionális cégek. „Egy ilyen gyorsan változó környezetben a Nyírzem cégcsoport történetének kulcsszava az összefogás volt, az egyes tagtársaságok vezetői meg tudták találni a közös hangot” – jegyezte meg.

„Nagy öröm városunknak, hogy egy ilyen szép eredményeket elérő cégcsoportnak jelentős érdekeltségei vannak Nyíregyházán” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere. „A cégcsoport itt működtet egy logisztikai raktárat, valamint számos kiskereskedelmi egységet” – tette hozzá.

A Nyírzem Zrt.

A Nyírzem Zrt. 20 évvel ezelőtt 1999 márciusában alakult, az alapítók a Felső-Szabolcs Áfész, a Nyírbátor és Vidéke Áfész, a Zemplén Coop Kft., valamint magánszemélyek voltak. Szintén idén lett 20 éves a Szabolcs-Coop Zrt., amely 2018 óta tagja a cégcsoportnak. Az 1999-ben létrehozott társaság alapítói a Nyíregyháza és Vidéke Áfész, valamint a Balkány és Vidéke Áfész. A Mecsek Füszért Zrt.-t jogelődei 1949-ben hozták létre, így a társaság idén ünnepli 70 éves fennállását. A rendszerváltás után 1991-ben alakult meg a Mecsek Füszért Rt., a privatizációra 1994-ben került sor. A társaság alapítója a 1995-ben létrejött Coop csoportnak. A cég tulajdonosává 2007-ben vált a Nyírzem Zrt.

A harmincéves fennállását ünneplő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a versenyképesség javítását tekinti a gazdaság előtt álló legfontosabb feladatnak, amely a szervezet által idén aktualizált javaslatcsomagjának is a gerincét adja – mondta el Tolnay Tibor az idén huszadik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. A VOSZ elnöke hozzátette: ez csakis a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával valósulhat meg.

Tolnay Tibor beszédében kifejtette: a magyar gazdaság jó helyzetben van, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a harmadik negyedéves GDP-adat, amely 5,2 százalékos volt. Az különösen jó fejlemény, hogy az egyes iparágak önmagukban is növekedni tudtak. Az egyik legfontosabb eredmény ezen a téren a beruházások növekedése, amelynek mértéke mintegy 20 százalékkal nőtt.

Bérek és közterhek

Örvendetesnek nevezte beszédében az elnök a foglalkoztatás bővülését is, amelynél külön kitért a bérek növekedésére. A lakossági fogyasztás – mint a növekedés egyik hajtóereje – elválaszthatatlan a jövedelmek növekedésétől. Éppen ezért örvendetes az a tény, hogy a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig mintegy 40 százalékkal emelkedett két év alatt. A bérek kapcsán Tolnay Tibor megjegyezte: sajnálatos, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetéseken nem született bérmegállapodás, a jövő évi emelés mértékéről így a kormány dönt majd.

A vállalkozások számára az egyik legfontosabb kérdés a közterhek mértéke, amelynek területén szintén volt előrelépés, de az Európai Unióban Magyarország még mindig az ötödik helyen áll az adóék mértékében. „Ezen lenne még mit faragni” – jegyezte meg a VOSZ elnöke.

Tolnay Tibor végül az állammal való partnerség fontosságát hangsúlyozta a 4. ipari forradalom vívmányainak elterjesztéséért, amelyről kijelentette: a modernizáció csak a vállalkozások és az állam szoros együttműködésével lehet sikeres.

Jó a gazdaság megítélése

2013 óta növekszik a magyar gazdaság, amelynek bővülési üteme mára meghaladja az Európai Unió növekedésének mértékét – mondta el a rendezvényen Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint mindez megadja a reményt arra, hogy – amint a rendszerváltozáskor sokan hitték – Magyarország felzárkózik a nyugati gazdaságokhoz. „Abban bízunk, hogy a gazdasági növekedés éves szinten 4 százalék felett maradhat a következő években is” – tette hozzá.

Mint elmondta, a magyar gazdaság megítélése jó, a külföldi vállalkozások és a hitelminősítők egyaránt elismerik a stabil, támogató környezet eredményeit. Ennek eredményeképp a magyar államadósság finanszírozása is könnyebb és olcsóbb. A javuló környezet megadta a lehetőséget arra is, hogy a közterhek csökkenjenek, amelytől nem független, hogy a foglalkoztatás is jelentősen bővült. „2010-ben sokan kételkedve fogadták, hogy lehet-e egymillió új munkahelyet teremteni a magyar gazdaságban. Ma 800 ezerrel több van, mint akkor, és egyes területeken már munkaerőhiány mutatkozik.”

Hatékonyabban kell termelni

A versenyképességet kiemelte beszédében Varga Mihály is. Mint elmondta: egy holland ugyanannyi idő alatt két és félszer annyi értéket termel, mint egy magyar, és nem azért, mert utóbbi ne lenne eléggé szorgalmas. Látunk még lehetőséget a továbblépésre a beruházásokban, a közmunkások, nők, valamint szépkorúak foglalkoztatásának növelésében. A beruházásokat illetően a pénzügyminiszter a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az a cél, hogy a magyar gazdaság elmozduljon a járműipari dominanciától, és más ágazatokban, így élelmiszer-, valamint gyógyszeriparban, valamint energetikában is legyenek fejlesztések. „Nem baj az sem, ha csak 3 százalékkal nő a gazdaság, ha a növekedés szerkezete kedvezőbb” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került a kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréséül. Így az arra érdemesek Magyar Gazdaságért Díjat, Miniszteri Elismerő Oklevelet és Év Vállalkozója Díjat vehettek át Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól. Magyar Gazdaságért Díj elismerésben kilencen részesültek, Miniszteri Elismerő Oklevelet három vállalkozó érdemelt ki.

A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve további érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján 64-en részesültek az Év Vállalkozója Díj kitüntetésben.

Most első alkalommal adták át országosan a VOSZ újonnan alapított kitüntetését, a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat, az elismerést Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kapta.