Az elmúlt három év hullámzó teljesítménye, összességében stagnálása után a gazdasági növekedés 2026-ban újra lendületet vett, a GDP az első és a második negyedévben egyaránt 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az Erste elemzői szerint a közel-keleti konfliktus elhúzódása, az ismét megjelenő vámháborús feszültségek, a várható jelentős aszálykárok és a nyári energiaválság kockázatot jelentenek az év második felére. Ugyanakkor az export kilátásai fokozatosan javulnak, így az ipari termelés akár valamivel gyorsabban is növekedhet a korábban vártnál. Idén összességében várhatóan továbbra is a háztartások fogyasztása marad a gazdasági növekedés fő motorja, amit leginkább a reálbérek emelkedése magyaráz. Emellett a beruházási aktivitás is némileg élénkülhet az elmúlt évek mélypontjai után.

Az áprilisi országgyűlési választások után gyors emelkedésnek induló üzleti és fogyasztói bizalmi indexek a növekedési fordulat fennmaradását sugallják. A következő években pedig fontos támogató szerepe lehet a korábban befagyasztott európai uniós források várható felszabadításának. Mindezek alapján az idei évre várt 1,7 százalék után 2027-ben 2,2 százalékkal bővülhet a GDP.

Az infláció az év első felében tovább mérséklődött, az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent, ami közel tízéves mélypontot jelent. Az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forint is jelentős szerepet játszott az infláció lassulásában, támogatva a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek és az élelmiszerek folyamatos dezinflációját. Összességében az adatok markáns dezinflációs képet mutatnak, amit a mérséklődő lakossági és vállalati árvárakozások is támogatnak, ugyanakkor a szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is kockázatot jelenthet a fenntartható árstabilitásra. A következő hónapokban az infláció mértéke várhatóan fokozatosan emelkedik, ugyanakkor a gyorsulás üteme sokkal visszafogottabb az előzetesen vártnál. A bázishatások és a gazdaság várható élénkülése miatt 2027-ben az éves átlagos infláció valamelyest emelkedhet, az idei évre várt 1,8 százalékkal szemben 2,8 százalékra gyorsulhat.

Az elmúlt időszakban jelentősen javult Magyarország piaci kockázati megítélése. A tízéves forint állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra csökkent, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül alakult a hozamszint. A német tízéves kötvényhez viszonyított felár visszatért a Covid-válság előtt jellemző 200-250 bázispontos sávba – hat hónap alatt több mint 150 bázisponttal szűkült. A nyár folyamán a magyar hosszú hozamok is felfelé korrigáltak, a piac azonban viszonylag jól viselte a globális kötvénypiaci turbulenciákat és a geopolitikai feszültségek fokozódását. A magyar hozamfelár ugyanis lényegében stabil maradt. Összességében a magyar kockázati prémium az év elejéhez képest látványosan csökkent, de a további felárszűküléshez költségvetés hiteles konszolidációjára, az uniós források tényleges beáramlására és konkrétabb euróbevezetési stratégiára lenne szükség, miközben a közel-keleti konfliktus és a magas globális kötvényhozamok további kihívásokat jelentenek.

Az euró/forint árfolyama a márciusi geopolitikai feszültségek idején 397 közelébe emelkedett, majd június közepére 350 alá süllyedt, ami a márciusi csúcshoz képest közel 12 százalékos erősödést jelentett. Az árfolyamra kedvezően hatott a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése, illetve a költségvetési pályával, az uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások javulása. Júliustól ugyanakkor korrekció indult, és az euró árfolyama fokozatosan visszatért a 360-365-ös tartományba, miközben az MNB június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, mérsékelve a forint kamatelőnyét. A kamatpálya további alakulásával kapcsolatosan emelkedtek a bizonytalanságok: bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, a közel-keleti konfliktus elmúlt hetekben tapasztalt eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák, a volatilisebb forint egyelőre megállásra késztetheti a döntéshozókat a vágási ciklusban.

Forrás: Erste Bank

A szakember közölte: “Ahogy arra számítani lehetett, a termelési oldalon a szolgáltatások húzták a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság hátráltatta a fejlődést. A felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztás lehetett a húzóerő.” Hozzátette: “Egyelőre azonban csak az első becslésről van szó, a később megjelenő részletes adatok adnak majd pontosabb képet a gazdaság harmadik negyedéves teljesítményéről.”

Az év első kilenc hónapjában 0,3 százalékos volt az éves növekedés. Németh Dávid arra számít, hogy az utolsó negyedévben élénkülhet a gazdaság és így 2025 egészében 0,5 százalékkal növekedhet a GDP 2024-hez képest. Jövőre viszont tempósabb, valamivel 2 százalék feletti növekedéssel lehet számolni a jelenléti kilátások alapján. Továbbra is a lakossági fogyasztás lehet a növekedés motorja, emellett a gyorsuláshoz hozzájárulhat a kormányzati stimulus, illetve a beruházások évek óta tartó visszaesése is megállhat.

2024 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Forrás: MTI