A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) által közzétett hivatalos adatok szerint a teljes állami televíziós reklámköltés 2025-ben 7,7 milliárd forint volt, amelybe a minisztériumok, központi költségvetési szervek és állami tulajdonú vállalatok – például az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt. – által finanszírozott televíziós hirdetések is tartoznak. Ebből a TV2 Csoport 4,650 milliárd forinttal részesedett, ami a teljes állami spot, non spot és TCR hirdetéseket foglalja magában, és a vállalat mintegy 60 milliárd forintos árbevételének kevesebb mint nyolc százalékát teszi ki.

A 2025-ös adat mérsékelt növekedést jelent az előző évhez képest: 2024-ben a teljes állami televíziós reklámköltés 7,3 milliárd forint volt, amelyből a TV2 Csoport 4,2 milliárd forintot kapott. A számok egyértelműen mutatják, hogy a médiacsoport piaci pozícióját elsősorban a tartalmi teljesítmény, valamint a hirdetői és nézői bizalom határozzák meg.

A TV2 2025-ben teljes napon és főműsoridőben is a legnézettebb csatorna volt mindkét kiemelt korcsoportban (18-59 évesek és 4+ évesek), és immár harmadik éve, az őszi szezonban pedig negyedik alkalommal zsinórban nyerte a főműsoridőt. A csatornacsaládok versenyében a TV2 Csoport teljes portfóliója mind teljes napon, mind főműsoridőben első helyen zárt.

Az elmúlt év kiemelkedő nézettségi eredményei elsősorban a saját gyártású műsoroknak köszönhetők. A Házasság első látásra harmadik évada 17 százalékos átlagos közönségarányt hozott a fő kereskedelmi korcsoportban, míg a Kincsvadászok minden adásával megnyerte az idősávját, 14,6 százalékos részesedéssel. A Szerencsekerék, a Legyen Ön is Milliomos!, a Farm VIP, az Ázsia Expressz, a Lakásvadászok és a Sztárban Sztár All Stars szintén a legnézettebb műsorok közé tartoztak.

A kábelportfólió is erős évet zárt: a Mozi+ továbbra is a legnézettebb kábelcsatorna volt, a Spíler1 és Spíler2 pedig éves átlagban mindkét kiemelt korcsoportban nyerte a kereskedelmi sportcsatornák versenyét*.

A tendencia 2026-ban is folytatódott, ugyanis márciusban a csatorna és a teljes portfólió már 13 hónapja folyamatosan őrzi vezető pozícióját a fő kereskedelmi célcsoportban, ami stabil és tartós nézői elköteleződést jelez.

*Live + As live adatok, vendég nézők nélkül
Főműsoridő: 18:00-22:59
Őszi főszezon: szeptember 1. – december 31. közötti időszak
Forrás: Nielsen Közönségmérés/TV2 Kutatás

Dr. Tóth Csaba a magyar televíziós iparág tapasztalt szereplője, pályáját jogászként kezdte: a kétezres évek elején egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott senior ügyvédként, ahol elsősorban média- és távközlési joggal foglalkozott. 2009-től közel egy évtizeden át a Chello Central Europe, majd az AMC Networks Central Europe regionális jogi igazgatójaként tevékenykedett.

2017-től az AMC Networks közép-európai saját gyártású tartalmainak fejlesztéséért felelt, kreatív producerként több sikeres ismeretterjesztő sorozat, magazinműsor és talkshow létrehozásában vett részt. 2021-től a Scripted Productions-nél foglalkozott fikciós tartalmak fejlesztésével, majd 2023 novemberében csatlakozott a Paprika Studios csapatához, ahol jelenleg a nemzetközi tartalomfejlesztésért felel.

Dr. Tóth Csaba 2022 óta vezeti a MEME-t, munkáját továbbra is az egyesület tavaly újraválasztott alelnökei, Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a TV2 igazgatósági elnöke segítik.

A MEME tagsága az újraválasztással megerősítette elkötelezettségét a szervezet szakmai munkájának folytatása és a magyar televíziós iparág fejlődésének támogatása mellett.

A Big Picture Awards célja, hogy átfogó képet adjon a hazai televíziós és streaming iparág legmeghatározóbb alkotásairól és szakembereiről. A MEME (Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete) által életre hívott díj célja, hogy hiteles és átlátható szabályok szerint értékelje az alkotókat és a szakma egyik legtisztább, legtranszparensebb és legnagyobb presztízsű elismerésévé váljon – írja közleményében a MEME.

Tóth Csaba, a MEME elnöke az eseményen elmondta: „A Big Picture Awards a hazai televíziós piac legkiemelkedőbb teljesítményeit szeretné díjazni évről évre, ösztönözve a minőségi tartalomgyártást Magyarországon. A díj megalapításával kulcsfontosságú állítást szeretnénk megfogalmazni: a televíziós tartalomkészítés kivételes érték. Kultúrát teremt. Hatása van. Közös élményeket ad. Feltölt és kikapcsol egyszerre. Hatalmas köszönet a teljes iparágnak a támogatásért, új fejezet nyílt a magyar televíziózás és streaming történetében.”

A Big Picture Awards 2026 nyertesei – kategóriánként

• Az év műsorfőcíme: Hunyadi
• Az év műsor-stylingje és látványkoncepciója: Hunyadi
• Az év vágója: Most Wanted
• Az év operatőre: Hunyadi
• Az év eredeti szórakoztatóműsora: Útközben elmeséled
• Az év infotainment műsora: A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete
• Az év talkshow-ja: Házon Kívül
• Az év szórakoztató műsoradaptációja: Most Wanted
• Az év sportműsorvezetője: Petur András
• Az év hírműsorvezetője: Rónai Egon
• Az év műsorvezetője: Árpa Attila (Az árulók)
• Az év rendezője: Nagypál Orsi (Hunyadi)
• Az év sorozatszínésze: Bacskó Tünde (Bróker Marcsi)
• Az év műsorpromóciós kampánya: Most Wanted
• Az év fikciós sorozata: Hunyadi
• Különdíj: Pogány Induló – Vajon mit mondana anya?

A díjazottak listája jól tükrözi a hazai tartalomgyártás sokszínűségét: a történelmi fikcióktól a dokumentum- és infotainment műsorokon át a szórakoztató formátumokig minden műfajban született kiemelkedő produkció. Az idei gála egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a televíziózás és a streaming mára nem egymás versenytársai, hanem közös ökoszisztémát építő, egymást erősítő platformok. A Big Picture Awards célja továbbra is az, hogy a szakma szereplőit párbeszédre, együttműködésre és inspiráló versenyre ösztönözze.

Nyitó képünkön a díj szervezőbizottsága, forrás: MEME

Tóth Csaba, MEME elnök: „A Big Picture Awards első évében összesen 134 nevezés érkezett, nagy örömünkre szolgál, hogy  29 különböző médiaszolgáltató, gyártócég és produkciós vállalat részéről érkezett pályázat. A nevezések száma és sokszínűsége egyértelműen jelzi számunkra, hogy a hazai szakma széles körben magáénak érzi az újonnan alapított díjat, és presztízsértékű megmérettetésként tekint rá.”

Erős shortlist, kiélezett verseny minden kategóriában

Az 43 fős előzsűri – elismert, független televíziós és médiaszakemberek részvételével – többkörös értékelési folyamat során választotta ki kategóriánként a döntőbe jutott nevezéseket. A bírálat során kiemelt szempont volt a szakmai minőség, az eredetiség, a kreatív megvalósítás, valamint a műfaji keretek tudatos és innovatív használata. A shortlist mezőnye világosan mutatja a hazai televíziós és streaming tartalomgyártás sokszínűségét: a fikciós sorozatoktól az infotainment és dokumentum műsorokon át a szórakoztató formátumokig, a műsorvezetői és alkotói teljesítményektől a vizuális és kreatív megoldásokig.

A tételes shortlist itt megtalálható.

A legtöbb jelölést kapott produkciók

A döntős mezőnyben kiemelkedő számú jelöléssel szerepelnek a sorozatok, ezek közül a „Hunyadi” a legtöbb jelöléssel 7 kategóriában, a „Bróker Marcsi” pedig 6 kategóriában is a shortlistre került, egyaránt jelen vannak az alkotói, technikai és műfaji elismerések között. A sorozatok és fikciós produkciók erős jelenléte jól tükrözi a nagyszabású, magas minőségű hazai sorozatgyártás szakmai súlyát és elismertségét. Szintén több kategóriában szerepelnek a shortlistben olyan meghatározó streaming és televíziós produkciók és formátumok, mint A mi kis falunk, a Pogány Induló: Vajon mit mondana anya, valamint a Most Wanted, jelezve, hogy a zsűri a különböző műfajokban és platformokon megvalósuló kiemelkedő teljesítményeket egyaránt értékelte.

A Big Picture Awards szerepe és jelentősége

A Big Picture Awards célja, hogy átfogó képet adjon a magyar televíziós és streaming iparág állapotáról, és szakmailag megalapozott módon ismerje el mindazokat, akik a képernyőn és a képernyő mögött dolgozva formálják a hazai audiovizuális kultúrát. A díj filozófiája szerint a sikeres műsorok mögött komplex alkotói és szakmai csapatmunka áll, amely egyaránt megérdemli az elismerést. A shortlist összeállítása ennek szellemében nem csupán versenyhelyzetet teremt, hanem szakmai lenyomatot is ad arról, milyen irányok, műfajok és alkotói megoldások határozták meg az elmúlt év magyar televíziós teljesítményeit.

Következő lépés: a végső döntés és a díjátadó gála

A shortlistre került döntősök közül a főzsűri választja ki a Big Picture Awards 2025 díjazottjait. A végső döntés eredményét a szakma ünnepén, a Big Picture Awards díjátadó gálán hirdetik ki.

A díjátadó gálára 2026. január 28-án, a Várkert Bazárban kerül sor, ahol a hazai televíziós és streaming iparág vezető alkotói, döntéshozói és szakmai szereplői együtt ünneplik majd az elmúlt év legkiemelkedőbb teljesítményeit.

A döntős nevezések teljes listája elérhető a Big Picture Awards hivatalos felületein.

A gála főtámogatói a Toyota és a Shell.

Az újonnan alapított szakmai elismerés, a Big Picture Awards célja, hogy elismerje a hazai televíziós és streaming szektor legkiemelkedőbb szakembereit, alkotóit és produkcióit, legyen szó nemcsak a képernyőn szereplő sztárokról, hanem a háttérben dolgozó kreatív szakemberekről is. A díj létrehozásával a MEME és tagjai közös szakmai összefogással kívánják megerősíteni a televíziós iparág presztízsét, támogatni a minőségi tartalomgyártást, valamint inspirálni a következő alkotógenerációt.

A díj struktúrája és kategóriái

A díjra minden Magyarországon működő televíziós társaság, streaming platform, illetve gyártó cég nevezhet, amely magyar nyelvű televíziós tartalmat hoz létre a 2025. év során. A díjakról független, kétszintű zsűri dönt, amelyben a televíziós iparág különböző területeit képviselő szakemberek foglalnak helyet.

A zsűrizés első fordulójában előzsűri állítja össze a shortlistet, a második fordulóban pedig főzsűri választja ki kategóriánként a győzteseket.

A díj 17 kategóriában ismeri el a szakmai teljesítményeket, köztük:

• Legjobb rendező, műsorvezető és kreatív producer
• Legjobb show, televíziós sorozat, reality műsor vagy infotainment magazin
• Legjobb operatőr, vágó, stylist illetve program kommunikációs kampány
• Életműdíj

A díjátadó gála – a televíziós szakma csúcspontja

A Big Picture Awards Gála 2026 január 28.-án kerül megrendezésre a Várkert Bazárban. A látványos díjátadó gála a tervek szerint a televíziós és streaming szakma legfontosabb szereplőinek találkozóhelye is lesz egyúttal. A gálát a tervek szerint az RTL+ és a TV2 Play közösen közvetíti élőben, ezzel is jelezve a hazai médiaszektor összefogását és közös felelősségét a minőségi televíziós tartalom jövőjéért. A gála vendégei között a szakma meghatározó személyiségei, alkotók, producerek és médiaszereplők mellett jelen lesznek a legnépszerűbb televíziós műsorok képviselői is. A rendezvény célja, hogy a televíziós és streaming alkotók számára évente egy közös szakmai ünnepet teremtsen.

Szakmai együttműködés és támogatás

A MEME a díjat tagjai közös kezdeményezésével hozta létre, amelyhez valamennyi jelentős hazai médiaszolgáltató csatlakozott. A díj létrehozása és lebonyolítása nem csupán szakmai, hanem iparági összefogás is, amely példát kíván mutatni a tartalomgyártás minőségének és sokszínűségének támogatásában.

A MEME elnöke, Dr. Tóth Csaba elmondta: „A Big Picture Awards nem csupán a hazai televíziós szakma díjkiosztója, hanem egy közös elismerés mindazok számára, akik napról napra azért dolgoznak, hogy a nézők értékes, szórakoztató és inspiráló tartalmakat láthassanak. Ahogy a díj alcíme fogalmaz: a  nézők milliói ismerik a műsoraikat – most az alkotókat ünnepeljük- Legyen ez az egész magyar televíziós szakma kiemelkedő, közös ünnepe.”

További információ és nevezés:

A Big Picture Awards televíziós szakmai díjra a nevezéseket a bigpictureawards.memeinfo.hu honlapon várják a szervezők, és itt lehet tájékozódni a további részletekről is.

Guttengéber Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „A MEMÉ-vel való együttműködésünk a Big Picture konferenciáknak köszönhetően már évtizedes múltra tekint vissza. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy mi is tagok lehetünk, hiszen így már nemcsak támogatóként, hanem aktív partnerként is lehetőségünk van részt venni az Egyesület piacépítő munkájában.”

Dudás Gergely, az RTL Magyarország bevételekért felelős vezérigazgató-helyettese így kommentálta a hírt: „Nagy öröm számunkra, hogy az RTL Saleshouse is csatlakozik a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületéhez (MEME). Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a MEME történetében először nyitotta meg kapuit a televíziós saleshouse-ok számára is, és mi is részesei lehetünk ennek a fontos lépésnek. Annál is inkább fontos és úttörő lépésnek tartjuk a saleshouse-ok csatlakozását, hiszen a hirdetési piac még hosszú évekig az ágazat legfontosabb bevételi forrása marad. Ez az együttműködés is lehetőséget teremt számunkra, hogy aktívan hozzájáruljunk a magyar médiapiac fejlődéséhez és a televíziós iparág további sikereihez. Várakozással tekintünk a közös munka elé, és bízunk benne, hogy közösen még több értéket teremthetünk a nézőink, az iparágunk és a partnereink számára.”

„A televíziós magyar piac két meghatározó értékesítő-háza hosszú évek óta szoros együttműködésben dolgozik a MEMÉ-val, folyamatosan komoly kutatásokkal, szakmai anyagokkal segítik az egyesület és az iparág munkáját, és a Big Picture konferenciának is aktív, lelkes résztvevői minden évben. Jó ideje napirenden volt már a csatlakozásuk a televíziós szakma érdekvédelmi szervezetéhez. Büszke vagyok rá, hogy ez most végre megtörténhetett. Meggyőződésem, hogy az Atmedia és az RTL Saleshouse belépése komoly erősítést jelent a MEME számára mind reklámpiaci, mind pedig az érdekérvényesítés területén” – nyilatkozta Dr. Tóth Csaba, a MEME elnöke.

Photo by Sam McGhee on Unsplash

Dr. Tóth Csaba a magyar televíziós iparág igazi veteránja. A 49 éves szakember jogászként kezdte a pályáját, a kétezres évek elején a Hogan Lovells nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott senior ügyvédként, itt főképp média- és távközlési joggal foglalkozott. 2009-től csaknem tíz éven át a Chello Central Europe, majd az AMC Networks Central and Northern Europe regionális jogi igazgatójaként tevékenykedett. 2017-ben váltott és az AMC Networks közép-európai saját gyártásáért lett felelős, ebből az időszakból számos sikeres ismeretterjesztő sorozat, magazinműsor és talkshow kreatív produceri munkája fűződik a nevéhez. 2021-től a Scripted Productions új divízióját vezette, ahol kifejezetten a heti sorozatok és streaming tartalmak fejlesztéséért és gyártásáért felelt. 2023-ban váltott, jelenleg egy neves regionális gyártócég, a Paprika Studios nemzetközi tartalomstratégiáját fejleszti.

Csaba mindezek mellett számos magyar játékfilm társproducere és dramaturgja volt, a filmkészítés hatalmas rajongója. Szabadidejében a Mosoly Alapítvány kuratóriumának és a francia Pompidou Központ támogatói bizottságának is lelkes tagja, személyes szenvedélye a kortárs műgyűjtés. A MEME elnöki tisztét 2022. óta tölti be.

Az elnök munkáját továbbra is a MEME tavaly újraválasztott alelnökei, Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a TV2 igazgatósági elnöke segítik.

Tóth Csaba tavaly novemberben a Márkamonitor rádióműsorának a vendége volt, a beszélgetés itt hallgatható meg.

Az MRSZ megállapításainak összefoglalója a 2022-es média- és kommunikációs költés számokról^[1]: (1) A piac 2022-ben sem lélegezhetett fel, hiszen az orosz-ukrán háború következtében kialakult komplex válság a kommunikációs iparágat sem kímélte. Mindezeken túl a szakmának az extraprofit adók bevezetésével és a kata adónem kivezetésének hatásaival is meg kellett birkóznia. (2) Az MRSZ Médiatorta[2] látszólag (nominálisan) csekély mértékben, 3,7%-kal nőtt 2021-hez képest, de reálértéken kétszámjegyű, 10,8%, a csökkenés, és nem éri el a 2019-es szintet sem (-0,6%). (3) 2022-ben a digitális szegmens növekedésének eddig megszokott üteme megtorpant, és a nemzetközi trendeknek megfelelően a hazai piacon is elérte a „felnőttkort”. (4) A médiatortát a digitális szereplők uralják: A médiaköltések több mint fele (51,4%) a digitális médiában landolt. Ezen belül a magyarországi reklámköltések több mint egyharmada (34%) a globális digitális platformokhoz kerül. (5) Trendforduló az állami reklámköltésekben: a választások után jelentősen csökkentek az állami szereplők (kormányzat és az állami tulajdonú vállalatok) reklámköltései. (6) A 2022-es MRSZ Kommunikációs torta[3] szolíd nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4%-kal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei[4] az előző évhez képest. (7) A piaci szereplők prognózisa szerint a 2023-as média- és kommunikációs torták mérete reálértéken további és szembetűnő módon apadhat.

Gulyás János, az MRSZ elnöke hangsúlyozta: „A hátunk mögött álló év újabb próbatétel elé állította a kommunikációs piac alkalmazkodó képességét. A szakmának a pandémiás korszakot átvészelve nemcsak az évtizedek óta nem látott mértékű inflációval és forintárfolyam-gyengüléssel, energiaválsággal, elszabaduló rezsidíjakkal, egyre gyakrabban tapasztalt ellátási nehézségekkel kellett szembe néznie, hanem számolnia kellett hirdetői oldalon az „extraprofit” adókkal és elsősorban ügynökségi oldalon a kata adónem kivezetése miatti hatásokkal is. Pedig választási- és foci vb év volt, amikor dinamikusan nőni szokott a reklámpiac. Épp ezért csalóka képet mutatnak a torták tavalyi szerény növekményei: A média szereplőknél landoló reklámbevételek látszólagosan 3,7%-kal, a kommunikációs iparági szereplőknél realizálódott marketingkommunikációs bevételek 9,1%-kal növekedtek 2021-hez képest, de a magas infláció miatt reálértéken gyakorlatilag tizedével (10,8%-kal) csökkentek a média reklámbevételek és 5,4%-kal apadtak a hirdetői marketingkommunikációs költések. Úgy látjuk a hazai piacon is nagykorúvá vált a digitális terület, azaz a kezdeti és korai korszakokra jellemző meredeken ívelő növekedés megtorpant és az arányok stabilzálódni látszanak. Mára már egyértelműen a digitális dominálja a médiatortát: Tavaly a médiaköltések több, mint fele (51,4% a) a digitális médiában relizálódott, a globális digitális szereplők pedig a teljes médiatortából 34%-ot hasítottak ki. Az állami reklámköltések korábbi évekre jellemző növekedése 2022-ben csökkenésbe fordult át, megmutatva a disztribúciójukban lévő kiegyensúlyozatlanságokat is.

A 2022-es év ismét próbára tette a kommunikációs piac alkalmazkodóképeségét

Az orosz agresszió és Ukrajna elleni háború következtében kialakult összetett válság nehezített terepre kényszerítette a kommunikációs iparágat is. Ezenfelül a tavaly bevezett iparági extraprofit adók gyengítették a hirdetői kedvet, hatással voltak a reklámköltések alakulására. Bizonyos szektorokban a hirdetők termelési potenciálja is hektikussá vált (pl. autóipar), nőttek a szállítási költségek is, így 2022-ben a marketingszakembereknek sokkal több szempontot kellett figyelembe venniük egy-egy kampány elindításakor. Ezeken felül a kata adónem évközbeni eltörlése pedig a cégek 12%-át nagy mértékben, 56%-át közepesen vagy kissé érintette[5] és leginkább az ügynökségi piacon, a kutató-tanácsadó cégek, oktatási intézmények működésében okozott problémákat, hozott változást.

Jelentősen lassuló digitális növekedés: felnőtt a digitális piac

2022-ben a digitális szegmens növekedésének üteme befékeződött, ezzel a hazai piacon is érzékelhetően elérte a „felnőttkort” a nemzetközi trendeknek megfelelően. Tavaly a teljes digitális piac (globális és lokális együtt) az előző évhez képest már csak 4,2%-os nominális növekedést produkált szemben a 2020-ról 2021-re felmutatott (és a korábbi évekre is jellemző dinamikára), még jóval magasabb 27,3%-os növekedéssel.

A médiatorta több mint felét a digitális szeletek teszik ki: A digitális globális cégek a hazai piac vezető szereplői

2022-ben médiaköltések több mint fele (51,4%) a digitális médiában landolt. Ezen belül is a hirdetők már 2016 óta a digitális reklámokra szánt büdzsé több, mint felét globális médiaszereplőknél költik el és ez az arány folyamatosan nőtt: 2022-re az összdigitális költéseken belül kétharmad (66%) a globális és egyharmad (34%) a lokális piac megoszlása. Mára a globális platformokon realizálódik a hazai médiaköltések több, mint egyharmada, ezzel a médiatorta legnagyobb szeletét adják.

Tavaly fordulópont következett be az állami reklámköltések dinamikájában

Az állami költések mértéke 2022-ben érezhetően csökkent. Az állami TOP hirdetők jelentősen megvágták büdzséjüket.[6]  A 2022-es parlamenti választások az első negyedévben ugyan nagyobb arányú állami költéseket eredményeztek az előző év azonos negyedévéhez képest, de a választások után jelentős apadás volt tapasztalható a piacon. Csak a tévés szektorban több mint 13%-kal csökkent a spot, non-spot és TCR állami hirdetések összege (csak ebben a szegmensben áll rendelkezésre pontosan megbontva állami – piaci költésadat). A reklámbevételek kiegyensúlyozatlanságára ráerősített az állami költések csökkenése, mivel az állami reklámköltések jelentős része a kormányközeli médiumokhoz került, amely továbbra is fontos bevételi forrás számukra. A helyzetet tovább rontotta, hogy ezzel párhuzamosan a választások után érezhető lapbezárási hullám is elindult.[7]

A piaci szereplők prognózisa a 2023-as média- és kommunikációs torta alakulására

Gulyás János MRSZ elnök összegezte a 2023-as kilátásokat: „A 2022-ben elindult folyamatok hatásaként a megpróbáltatások nyilvánvalóan idén is folytatódnak, így a 2023-as év hátralévő háromnegyedére lélekben felkészülten és reális várakozásokkal tekint a szakma. 2023-ban az iparági szereplők prognózisa szerint[8] minimális, 1,4%-os növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20%-os csökkenést hozhat a piacnak[9]. A megkérdezett iparági cégvezetők szerint a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei[10] várhatóan idén nominálisan is csökkennek, 8,5%-kal, ami reálértéken 20-25% körüli visszaesést hozhat. Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne.”

A teljes 2022. MRSZ Médiatorta mérete: 316,3 Mrd Ft:

A 2022-es teljes MRSZ Médiatorta 316,3 Mrd Ft, amely összességében a korábbi esztendőhöz képest nominálisan kismértékű, 3,7 %-os növekedést mutat.

^[1] Az idén már 23. éve kiadott piaci számokkal az MRSZ és társszövetségeinek célja, hogy minden évben feltérképezze, meghatározza a piac méretét, hosszútávon összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson.

[2] Az MRSZ Médiatorta célja, hogy pontosabban felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén.

[3] A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását.

[4] Tartalmazza: kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt (DM), marketingkutatás, PR, ambient szektorokat / Nem tartalmazza a média tortát és a gyártási költségeket.

[5] A Barométer felmérés részeként 2022. december és 2023. január között kérdeztünk rá az iparági szereplők körében a kata adónem kivezetésének következményeire.

[6] A Miniszterelnökség– amely az elmúlt években az egyik legnagyobb hirdetővé lépett elő a reklámpiacon –, április és június között alig hetedét költötte a 2021-ben ebben az időszakban ilyenkor elköltött pénzeknek. A Szerencsejáték Zrt.-t is láthatóan a 2021-es költések kétharmadára fogta vissza a hirdetésekre elköltött pénzeket. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig kevesebb mint a negyedére vágta vissza a hirdetési pénzt.

[7] Megszűntették a FourFourTwo nevű focis magazin magyar kiadását, majd a City7 nevű ingyenes hetilapot is. Júniusban a Figyelő és a Világgazdaság nyomtatott kiadását is kivezették, összevontáka Ripostot és a Borsot. Megszűnt a nyomtatott Magyar Hírlap, a Pesti TV és a 168 Órát is felfüggesztették.

[8] A Barométer felméréssorozat részeként 2022. december és 2023. január között kérdeztünk rá a piaci várakozásokra a médiaköltések alakulása terén. A Magyar Reklámszövetség és a Scores Group kutatóintézet felméréssorozatának célja, hogy feltérképezze a kommunikációs iparág mindenkori aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait az MRSZ tagjai és társszövetségei tagjainak vezetői, mint az iparág meghatározó szereplői körében. 820 cégvezető vett részt a kutatásban (98 fő válaszolt minden kérdésre). Minden médiatípus képviseltette magát: a hirdetők, médiatulajdonosok, ügynökségek és a szolgáltatói szektor képviselői is. A legkülönbözőbb méretű, többnyire magyar tulajdonú cégek kerültek a mintába.

[9] Az MNB 2023. évi inflációs prognózisának (15-19,5%) középértékével számolva.

[10] kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing (DM), marketingkutatás, PR, ambient szektorok

2022-ben sincs változás az MRSZ Médiatortában helyet foglaló médiatípusok sorrendjében az elmúlt három évhez képest: (1) Már 2019-től a gobális digitális platformok teszik ki a magyar médiapiac legnagyobb hányadát, 34%-ot hasítva a médiatortából: A globális digitális szelet 2022-ben 107,4 milliárd forintra rúgott, 5,5%-kal nőtt 2021-hez képest és az utolsó „békeévhez” (2019) viszonyítva +28,7%-kal változott. (2) 2022-ben a televíziós reklámpiac 74,7 Mrd Ft, amely 23,6%-os részesedéssel az előkelő második helyet jelenti a médiatortában. Mindez nagyon minimális, 0,3%-os nominális csökkenést mutat az előző évhez képest, de kétszámjegyű, 12,2%-os nominális növekedést jelent a COVID előtti (2019-es) szinthez viszonyítva. (3) A hazai digitális médiaköltések a harmadik helyet (17,4%) foglalják el 55,1 Mrd Ft-os mérettel szerény, 1,9%-os nominális gyarapodást felmutatva a megelőző évhez képest. (2019-hez viszonyítva 29,1%-os a fejlődés.) (4) A 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 Mrd Ft-ra rúg, ami 4,1% növekedés a 2021-es számhoz képest, de az utolsó, a válságcunamit megelőző 2019-es szinttől még mindig elmaradt (-8,8%). (5) 2022-ben a közterületi reklámköltés 26,3 Mrd Ft-ra rúgott, amely 8,3%-os részesedést biztosított a tortában és az előző évhez képest 7,3%-os növekedést mutat. (A 2019-es adathoz viszonyítva +15,8%-os a változás.) (6) 2022 összesített rádiós (RAME/HEROE) médiaköltés 12,4 Mrd Ft, ami 3,9%-os szeletet jelent a médiatortában. Ez a szám a 2021-es évhez képest 10,4% növekedést jelent. (A rádiós piac tavaly ismét elérte, sőt nominális értéken 1,1 százalékponttal meghaladta a 2019-es 11,3 Mrd Ft-os szintet). (7) Mozi 0,9%-os szeletet birtokol a médiatortában, hiszen a mozi reklámköltés 2022-ben 2,8 Mrd Ft volt, amely  25% a növekedés 2021-hez viszonyítva. (Még mindig nem éri el a 2019-es szintet, amelyhez képest még mindig -36,2%-kal kisebb a mérete 2022-ben.)

A digitális összteljesítménye (globális és hazai reklámköltések nagysága együtt) 162,5 milliárd forintra tehető 2022-ben, ami mérsékelt, 4,2%-os változást mutat az előző évhez képest.

A visszafogott nominális növekedés megtévesztő: A Médiatorta 2022-ben reálértéken 10,8%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest és nem éri el a 2019-es szintet (-0,6%).

2022-ben 2021-hez képest a nominálisan emelkedést produkáló szegmensek is jóval mérsékeltebb növekedést produkáltak 1,9-25% között. A hazai digitális terület 1,9%-os növekedése bizonyult a legkisebb arányúnak. A pandémiás időszak korlátozásainak egyik legnagyobb elszenvedője a mozi volt, amely viszont 2022-ben a legnagyobb arányban gyarapodott. A mozi a 2020-as mélyrepülést követően fokozatosan jött fel és a tavalyi 25%-os növekedési ütemével jelentősen kitűnik a mezőnyből, de még így is 13,3%-kal maradt el a 2019-es szinttől. A televízió kisebb apadása az állami TV reklámköltések több mint 13%-os csökkenésével is magyarázható. Az egyes szegmensek látszólagos (nominális) növekedése csalóka, mert valamennyi médiatípus reálértéken csökkent tavaly. 2022-ben egyedül a mozi tudott reálértéken is pozitív változást felmutatni, hiszen a mozibezárásokkal, korlátozásokkal terhelt 2021-es évhez képest látványos volt a tavalyi növekedés.

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A teljes Médiatorta 2022-ben reálértéken 10,8%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest és nem éri el a 2019-es szintet (-0,6%). Továbbá a helyi média szegmensek (televízió, digitális lokális, sajtó, közterület, rádió, mozi) ugyan nominálisan 2,8%-os növekedést tudtak felmutatni 2021-hez képest és optimizmusra okot adó 11,3%-os növekedést realizálhattak 2019-hez képest, de reálértéken nem ilyen rózsás a kép: a hazai médiaköltés 11,7%-ot csökkent tavaly az előző évhez képest és 11,6%-kal marad el a COVID előtti szinttől.”

A globális és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Novák Péter, az IAB Hungary Adex munkacsoport vezetője a digitális reklámköltések 2022-es számaihoz hozzáfűzte: „Az IAB Hungary összesítése alapján – melynek elkészítésében idén is a PwC volt a partnerünk és melyhez hagyományosan a MAKSZ is értékes adatokkal járult hozzá -, 2022-ben 162,5 milliárd forintra tehető a digitális reklámköltések nagysága, ami visszafogott, 4,2%-os növekedés jelent az előző évhez képest.

A tavalyi első negyedévben folytatódott a 2021-re is jellemző erőteljes növekedés, a második negyedévtől kezdődően megváltozott a digitális hirdetési piac dinamikája. Míg a teljes évben a piaci hirdetők digitális költése növekedett, addig a fordulópontot követően az állami és politikai költések nagysága számottevően csökkent.

A 2022. évben a fő szegmensek közül (Display, Search, Listing, Email) a Listing bővült a legnagyobb mértékben (+9%). 

A programmatic költések 24%-os növekedése és a digitális audió 121%-os látványos bővülése a feltörekvő digitális hirdetési megoldások térnyerését mutatják.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piac számait összegezte: „A televíziós reklámpiac 2022-ben 74,5 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizált, amely érték megközelíti a 2021-es év 75 milliárdos összbevételi szintjét. A reklámpiaci szegmens hajtóerejét 2022-ben is a kereskedelmi reklámbevételek adták.

A hagyományos televíziós reklámokat leginkább megtestesítő ’kereskedelmi szpot’ reklámkategória tavaly is kiemelkedően erős évet zárt: közel 3%-kal erősödött a múlt esztendőben is – megbízhatóságot és jó tervezhetőséget biztosítva a hazai hirdetők számára. A kategória összbevétele 2022-ben meghaladta a 60 milliárd forintot.

Az innovatív, új típusú televíziós reklámeszközöket képviselő ’kereskedelmi non-szpot’ reklámkategória 2022-ben is megőrizte piaci pozícióját, továbbra is jelentős potenciált hordoz a rugalmasság, innováció valamint a kreatív hirdetési megoldások terén. Az ilyen hirdetési eszközökből származó összbevétel 2022-ben meghaladta a 4,6 milliárd forintot.

Az árubarter típusú ügyletekre a hazai televíziós reklámpiacon az elmúlt évben kisebb hangsúly helyeződött, ami által ilyen ügyletekből 26%-kal kevesebb árbevételt realizáltak a piaci szereplők, mint 2021-ben. Árubarterből mindezek ellenére is 1,3 milliárd forintot meghaladó árbevétel keletkezett a tavalyi évben a televíziós reklámpiacon.

2022-ben az állami forrásokból származó megrendelésállomány korábbi évekre jellemző bővülése megállt a televíziós reklámpiacon, összértéke 13%-kal csökkent a megelőző évhez képest. Az állami forrásokból származó megrendelések összesített értéke azonban mindezek mellett is meghaladta a 8,5 milliárd forintot a tavalyi évben.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában: 2022-ben a teljes sajtópiaci bevétel 112,185 milliárd Ft. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket. A nyomtatott sajtó minimális, – az inflációt alulmúló növekedéssel ugyan – de megőrizte az előző évben elért eredményeit, melyre hatással voltak a parlamenti választások és a tarifaemelések is.

Az MLE összesítése alapján 2022-ben a ’net-net’ (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 37,595 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek növekedése jelentősen lelassult, ami arra enged következtetni, hogy a digitális hirdetési bevételek nagy részét a technológiai óriáscégek viszik el.

A fenti számokból látható, hogy a sajtópiac hirdetési árbevétele már majdnem megközelíti a pandémia előtti eredményeit.

A print hirdetések még mindig ugyanannyira relevánsak az üzleti életben, mint a digitálisak; kielégítik az igényeket, a bizalom és a stabilitás érzetét keltik, és bizonyították az értéküket – jónéhány alkalommal már, kitűnő megtérülési rátákat produkálva.”

Hantosi Bálint, az MRSZ-OOH szövetség elnöke kifejtette: „Most már biztosan kijelenthetjük, hogy a hazai OOH (közterület) piac válságálló. Rendkívül pozitívnak értékelem, hogy az elmúlt évek folyamatos kihívásai ellenére a hazai OOH piac a körülményekhez képest nagyon jól teljesített 2022-ben és több mint 7,32%-os növekedést ért el. Az elért eredmények nagyon jónak számítanak a hazai reklámpiacon, de nem lehetünk felhőtlenül boldogok. 2019-ről 2020-ra a visszaesés mértéke 10,18% volt. A tendencia 2021-ben megfordult és jelentős (20,1%) növekedésnek indult. Ez a növekedési pálya 2022-ben is nominálisan kitartott, de a megnövekedett költségek és az elszállt inflációt nem sikerült 100%-ban kompenzálni: reálértéken a 2019-es szintet ilyen növekedés mellett sem sikerült 2022-ben elérni. A 2022-es év elején (Q1-ben) az OOH piac, részben a választási kampányoknak köszönhetően még kétszámjegyű növekedést mutatott, de Q3-ban és Q4-ben ez a trend megfordult. 2022. Q4-ben aztán újra magára talált a piac és újra növekedést mutattak a számok. 

A számok boncolgatásán túl, érdemes megemlíteni, hogy a sorozatos nehézségek ellenére a piac fejlődése nem állt meg. 2022-ben is jelentősen növekedtek a magas minőségű és kiemelkedő hatékonyságú digitális felületek, melyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai OOH piacból.

Nem lesz könnyű a 2023-as év sem. Abban biztos vagyok, hogy az OOH tovább fejlődik, mivel a legnehezebb évek alatt is folytak fejlesztések, beruházások, bár visszafogottabb ütemben. Biztos vagyok abban, hogy 2023-ban megnyugszik a piac és reálértékben is növekedni tud majd az OOH szegmens.”

Ürge Dezső, a HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádió még mindig tekintélyes piaci részesedéssel rendelkezik hazánkban az újabb hirdetési platformok megjelenése ellenére is. A tavalyi évben – felocsúdva a COVID-19 járvány okozta sokkból, s felülkerekedve a szomszédos országban zajló háború okozta gazdasági nehézségeken – 2022-ben a hazai rádiós hirdetési piac az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben növekedni tudott. A nagy hirdetők mellett a KKV-szektor hirdetései iránti erősödő kereslet is növeli tudta a tavalyi rádiós reklámpiacot. Habár a nagy ügynökségi ügyfeleknél egyre nagyobb teret hódítanak az internetes és más digitális médiumok, magas költséghatékonysága és tömegbázisa révén továbbra is erős alternatívát jelent ezekkel szemben a rádió. A háború gazdasági szankciókhoz, a nyersanyagárak megugrásához és inflációhoz vezetett, sajnálatos módon ennek következtében a rádiók működési költségei is megemelkedtek.

A magyarországi rádiók hatalmas hallgatótáborukra építve komoly jelenlétet szereztek a közösségimédia platformokon, és más digitális felületeken. A lineáris és digitális felületek ötvözésével a rádiók egy olyan úton indultak el, ami a jövőben is meghatározó lesz.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising média értékesítési igazgatója a következőkről számolt be: „2022 a COVID időszakból való kilábalás első szakasza volt. A teljes felépülést 2024-re várjuk, de a tavalyi év 25%-os mozipiaci növekedése nagyon biztató az idei év várakozásaira nézve. A médiamixben hirdetőink nagy része továbbra is megtartotta a mozit, miközben több új ügyfél fedezte fel a nagyvászon brand-re gyakorolt erejét, országos vagy akár kisebb lokális kampányokkal. Az infláció tükrében felértékelődött a mérhetőség és a minőségi elérés, ami a mozireklám sajátja. Tavaly a Top Gun, a Minyonok,Thor és a Jurassic World filmekre több százezer ember váltott jegyet a mozikba, az Avatar második része pedig átlépte az 1 milliós nézettséget –ami már megközelíti az eddigi legnézettebb film, az Avatar (2009) 1,254 millió hazai nézőjét, sőt az Avatar: A víz útja lett minden idők harmadik legnagyobb bevételt hozó filmje világszerte. 2023-ban még több blockbuster érkezik, hogy csak néhányat említsünk: John Wick, Fast X, Guardians Of The Galaxy, Indiana Jones, Mission Impossible, Dune Part Two, Hunger Games, Aquaman folytatásai.”

Az 2022-es MRSZ Kommunikációs torta^[1] mérete 570,5 milliárd forint

Tavaly a kommunikációs szektorok ^[2] reklámbevétele 250 Mrd Ft volt, reálértéken nézve 2021-hez képest 5,4%-kal csökkent a kommunikációs iparágnál realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége

A 2022. évi MRSZ Kommunikációs torta 570,5 Mrd Ft-ra rúgott, így nominálisan 2021-hez viszonyítva csak kismértékben, 6,2%-kal gyarapodott a volumene. A Kommunikációs tortában mind a hat szektor 0,1 és 20,0% közötti szórásban növekedést realizált 2022-ben az előző évhez képest.

^[1] A kommunikációs torta a net-net költéseket tartalmazza átfedések nélkül. Magába foglalja a médiatortát; az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet; a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, a PR-t, valamint a médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított gyártási költségeket.

^[2] kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing (DM), marketingkutatás, public relations (PR), ambient

A kommunikációs torta szeleteinek sorrendje azonos az előző évekével: (1) A kreatív- reklám és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2022-ben 102,1 Mrd Ft-ot költöttek a reklámozók, amely 5,3%-os pozitív változást jelent 2021-hez képest, míg +17,1%-os fejlődést mutat nominálisan a COVID előtti (2019-es) szinthez hasonlítva. (2) A rendezvény szektor 2022-es árbevétele 61,5 Mrd Ft, ami 20% növekedést jelent az előző évhez viszonyítva és ezzel már 2,5%-kal meghaladja a 2019-e szintet is. (3) Az adatvezérelt piac 48,5 Mrd Ft-ot tett ki, amely kismértékű, 4%-os pozitív változást mutat 2021-hez képest, de még mindig a 2019-es szint alatt marad (-8,3%-kal). (4) 2022-ben 19,2 Mrd Ft-ot költöttek a hirdetők marketingkutatásra , ami 8% növekedés 2021-hez képest, de kismértékben még mindig a 2019-es érték alatt marad (-2,3%). (5) A Public Relations marketingkommunikációs költés 17,0 Mrd Ft, ami 14%-os növekedés az előző évi számhoz képest és 17%-os fejlődést mutat 2019-hez viszonyítva. (6) Az Ambient terület nominálisan stagnált: az 1,8 Mrd Ft-ot kitevő szegmens minimális,  mindössze 1%-os növekedést mutatott és jóval elmarad a 2019-es teljesítménytől (-37%).

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A 2021-ről 2022-re a kommunikációs iparági szektorok összességében szolid, 9,1%-os növekedést tudtak felmutatni. Ez a teljesítmény azonban a 2022-es kiugróan magas infláció miatt reálértéken számolva inkább 5,4%-os csökkenést jelent. Csak az eseménymarketing szektor tudott reálértéken is növekményt produkálni a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, és a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igény következtében. A Public Relations reálértéken nézve stagnál. A PR jó teljesítménye a mínuszos mezőnyben annak is köszönhető, hogy a szektor szerepe a koronavírus-válság alatt megerősödött, felértékelődött.”

(MEGJEGYZÉS: Az MRSZ Kommunikációs tortában a DIMSZ pontosított az adatvezérelt marketing a módszertanán[1], s ennek megfelelően visszamenőleg 2019-ig korrigálta számait. A jelenlegi anyagban már a korrigált DM számokhoz viszonyítunk. A 2022-es számokat ennek megfelelően a korrigált 2019-2021 összadatokhoz viszonyítjuk.)

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás, PR és ambient szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke kiemelte: „A kreatív-, reklám- és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2022-ben 102,1milliárd forintot fordítottak a hirdetők, mely az előző évi erőteljes növekedéshez képest, visszafogott 5,3%-os bővülést jelent.

A piaci hirdetők és márkák növekvő kommunikációs befektetéseket valósítottak meg üzletmenetük elősegítésére a tavalyi turbulens gazdasági környezetben, addig a piac egyéb szereplői számottevően csökkentették költéseiket az év második negyedévétől kezdődően.”

 Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: „A DIMSZ frissített mérési módszertana a 2022-es év vonatkozásában a korábbinál szélesebb spektrumon és nagyobb pontossággal volt képes megmutatni az adatvezérelt piac számait. Az adatvezérelt tortaszelet változását (+4% növekedés) a digitális területek – telemarketing (+11%) és email, adatbázis, CRM (+22%) – hajtották meg. A címzett reklámlevél becsült forgalma az előző évhez hasonlóan megközelítőleg 50 millió küldemény volt, a piac mérete meghaladta a 8,5 milliárd forintot, de a darabszám stagnált, ezért csak az áremelkedések hatására tudott a szegmens növekedni (+3%). A (papíralapú) címzetlen küldemények piacán visszaesést tapasztaltunk (-37%), ami összhangban áll a digitalizáció és az adatvezérelt technológiák folyamatos erősödésével, a kommunikációs csatornák szerepének átrendeződésével.”

 2022-ben a marketingkutatási piac mérete 19,2 milliárd forint méretűre rúgott, amely 8%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. „A pandémia kiváltotta visszaesést követően óvatos optimizmussal enyhe növekedést vártunk 2022-re. Ez a növekedés azonban nem tudott igazán kibontakozni, és a megnövekedett infláció végképp zárójelbe tette az ágazat bővülésének ígéretét.” – mondta el Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke a marketingkutatási piac számát részletezve.

Bacher János, az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője hozzátette: „Nem volt reális esélye annak, hogy a marketingkutatási költésekben bekövetkező növekedés legalább az infláció szintjét elérje, így reálértékben jelentős árbevétel csökkenéssel szembesült a szakma. Ezt a helyzetet nehezítette a költségoldalon jelentkező nyomás, mely ollóba fogta a kutatócégeket. A fogyasztói piac jelentős átalakuláson megy át, így a megrendelőknek nagy szükségük lenne piaci információkra, de az előzetes várakozások alapján kevés az esélye, hogy 2023-ban reálértéken növekedjenek a költések.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Az elmúlt év sokat kedvezett a PR piacnak. Globálisan is általában 10% feletti bevételnövekedést jeleznek az ügynökségi mutatók, az erősödés itthon is folytatódott. Az MPRSZ számára megküldött adatok alapján 14%-os piacbővülést számoltuk, ez 16,96 milliárd forint méretű piacot feltételez Magyarországon.

Azt látjuk, hogy egyre több integrált ügynökség is foglalkozik tartalom-alapú megoldásokkal, így fontos, hogy ők is megértsék, milyen egyéb PR eszközök tudják segíteni az ő és ügyfeleik kommunikációját. A klasszikus(nak tartott) PR ügynökségek pedig egyre több feladatot tudnak elvégezni digitális, filmgyártás, de akár HR területen is.

A PR szerepe a koronavírus-válság alatt megerősödött és ez azóta is tart, amely pozitív várakozásokkal tölti el a szakmát.”

 Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke hangsúlyozta: „A rendezvényszektor erős évet zárt 2022-ben, olyannyira, hogy az árbevétel már meghaladta a pandémia előtti 2019-es számokat, pedig a rendezvényszervezőknek több nehézséggel is számolniuk kellett a tavalyi évben.

A járványügyi intézkedések miatt március 7-ig csak bizonyos szabályok betartásával lehetett rendezvényeket tartani (pl. maszkviselés, védettségi igazolvány megléte) és egyes országokból a Magyarország területére történő beutazás is korlátozva volt. Az orosz-ukrán háború kitörése és hazánk geopolitikai elhelyezkedése is okozott némi visszaesést a hazánkba tervezett nemzetközi rendezvények terén. A fentiek mellett az ősszel begyűrűző energiaár-növekedés is nehezítette a rendezvénypiaci szereplők helyzetét.

Mindezek ellenére a 2022-es évben a korábbihoz képest 20%-os átlag árbevétel növekedés volt tapasztalható a szektorban. Ez a jelentős emelkedés többek között a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, az őszig tartó gazdasági erősödésnek, a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igénynek és az állami rendezvényköltések növekedésének volt köszönhető (pl.: augusztus 20-i rendezvények).”

Baráth Károly, az Ambient Szövetség elnöke hozzátette: „2021-es évben az Ambient piac újra magára talált és a jelentős csökkenés után kétszámjegyű (19,55%) növekedést produkált. 2022-as év elején ez a jelentős növekedés folytatódott és úgy tűnt, reálisan elérhető ebben az évben is a kétszámjegyű növekedés, de Q2-ben és Q3-ban az Ambient piac is jelentősen visszaesett. A teljes évre vetítve a 2022-es évben egy kismértékű növekedést sikerült elérnünk.

2023-ra már ismét dinamikus növekedéssel számolunk. 2022. Q4-re megnyugodott a piac és olyan megrendelők jelentek meg az Ambient szerktorban, melyek eddig nem használták ezeket az eszközöket. Az új hirdetők megjelenése friss lendületet adott, és reményeink szerint 2023-ban teljesen le fogjuk dolgozni a korábbi évek visszaesését.”

[1] Az adatvezérelt marketing szám mögötti módszertani változás lényege: (1) A címzetlen reklámküldemények setében a mérés  bevétel helyett példányszám alapján történik a piac nagyobb szeletére rálátva. (2) A digitális csatornánál bővült a költésbe bevontak köre: azoknak a technológiai szolgáltatóknak a bevételeit is tartalmazza, akiknek a fő tevékenységük az email marketing és a telemarketing folyamatok technológiai támogatása.

Az első tévéadást 1940 januárjában sugározták, Magyarország pedig 1954. január 20-án indította el első kísérleti adását. Az azóta eltelt évtizedek során a médium a mindennapos tájékozódás és a kultúraformálás meghatározó platformjává vált. November 21-én a Televíziózás Világnapját ünneplik szerte a világon. A jeles nap alkalmából a Paramount csatornái is műsorra tűzték azt a Global TV Group gyártásában készült videóanyagot, amely a média és a tévézés nemzedékeken átívelő, összetartó erejét mutatja be.

A televízió nemcsak az információ, de az érzelmek és a közös élmények forrása is: ezt foglalja össze a rövid kisfilm, amely a világnapon tíz alkalommal is adásba kerül a Comedy Central, a Comedy Central Family, valamint a Paramount Network csatornán.

A videó megtekinthető a humorcsatorna Facebook-oldalán is.

Fotó: Mahrous Houses/unsplash.com

Vidus Gabriella már évek óta állandó szereplője a média legbefolyásosabb vezetőiről szóló listáknak. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán tanult, ahol 1997-ben közgazdasági diplomát szerzett, később a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing szakán szerzett marketing szakközgazdász végzettséget. Szakmai karrierjét a TV2-ben kezdte meg 1997-ben, egyidőben a kereskedelmi televíziózás indulásával. 2000-ben csatlakozott az RTL Klubhoz, ahol két év elteltével már kereskedelmi vezető lett. 2004-től az akkor alakult R-time ügyvezető-helyettese, majd 2008-ban az R-time ügyvezetője, egyben az RTL Klub kereskedelmi igazgatója lett. 2015. július 1. óta vezérigazgatóként irányítja RTL Magyarországot. 2017 óta a Magyar Reklám Szövetség alelnöke a média szektor megbízásából.

Vaszily Miklós 1996-ban fejezte be a tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetem gazdálkodási karának pénzügy szakirányán, egy évvel később, 1997-ben pedig az ELTE jogi karán. Diplomái megszerzése után részvényelemzőként kezdte pályafutását, majd 2001-től vezérigazgatóként és tulajdonostársként csatlakozott a Portfolio.hu gazdasági portált működtető Net Média Zrt-hez. 2005-től az Index.hu Zrt. vezérigazgatójaként és a tulajdonos CEMP médiacsoport operatív vezetőjeként folytatta munkáját. 2010-2014 között a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó Origo Zrt. vezérigazgatói pozícióját töltötte be. 2015-ben került az MTVA-hoz, először annak operatív vezérigazgató-helyetteseként, majd megbízott vezérigazgatójaként, 2016- tól pedig kinevezett vezérigazgatóként. 2018 októbere és 2019 márciusa között az Echo Hungária TV Zrt. vezérigazgatója volt. 2019 januárjától a TV2 Médiacsoport Zrt. igazgatóságának elnöke.