A csúfolódás és bullying közti különbség

A bullying, avagy a gyűlölködés, zaklatás globális és egyre erősödő jelenség, az ennek leginkább kitett korosztály pedig az ú.n. Z–generáció (az 1995-2010 között születettek). Ebből kiindulva indította el a Sprite üdítőitalmárka július elején a kampányát, és ennek részeként szervezett egy kerekasztal-beszélgetést. Az egyik résztvevő Dienes Angéla pszichológus volt, aki a bullying definícióját így fogalmazta meg. “Bár éles határ nem húzható, de érezhető a különbség, hogy viccesen ugratnak vagy már fájdalmat okoznak. A bullying leginkább úgy határozható meg: amikor tudatosan bántanak, ártanak valakinek, és nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen, amíg az áldozat vesztesnek érzi magát, pszichésen sérül.”

Áldozat vagy bántalmazó, na meg akik figyelik

„Gyakori, hogy valaki azért válik bántalmazóvá, mert egy másik környezetben elhanyagolják, netán éppen ő az erőszak célpontja. Ez persze nem menti fel az illetőt, de fontos tudni, hogy ilyen okok is állhatnak a háttérben. Azaz az osztálytársaival szembeni agressziója vagy a közösségi médiában való ’arcoskodása’ egy eszköz az őt ért sérelmek vagy figyelemhiány kompenzálására” – folytatta a pszichológus.

A beszélgetés másik résztvevője, Csalár Bence divatújságíró – aki extravagáns öltözködése miatt kap gyakran beszólásokat mind élőben, mind népszerű Instagram oldalán – szerint a gyűlölködők általában többen összeállva járnak, úgy gúnyolnak másokat. „De ha az egyikükkel valahogy sikerül elbeszélgetned, megtörni a jeget, akkor a társai is leszállnak rólad. Hiszek abban, hogy megfelelől kommunikációval sok helyzetet lehet kezelni” – tette hozzá Bence, akivel videó is készült a kampányhoz.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

A Sprite „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampányának Csalár Bence az egyik véleményvezére. Ez nem csoda, hisz Bence büszke arra, amit csinál, és sokakat inspirál azzal, aki. Akkor is, ha bántják, akkor is, ha nap mint nap kikezdik. Nézd meg a Sprite és Bence közös videóját, és meríts erőt a történetből! A beszólogatóknak pedig ezt üzenjük: #iloveyouhater #sprite #spritemagyarország

spritemagyarorszag (@spritemagyarorszag) által megosztott bejegyzés, Júl 11., 2019, időpont: 5:24 (PDT időzóna szerint)

Nagy Imola márkamenedzser erre reagálva mondta el, hogy a Sprite is a kommunikáció és a szeretet erejére építve üzen – mind az áldozatoknak, mind a bántalmazóknak.  Az #iloveyouhater (=„szeretlek utálkozó”) hashtag használatára biztat: ha a bullyingnak kitett személy megérti, hogy aki őt bántja, az talán maga is áldozat, akkor képes jobban elfogadni a beszólásokat, átértékelni azokat. Ugyanakkor egy ilyen pozitív reakcióval akár le is szereli a gyűlölködőt.

Mindezek mellett Dienes Angéla szerint a passzív megfigyelők, akik szó nélkül végignézik, ha zaklatnak valakit előttük, szintén felelősek, támogatják a bullying ’létjogosultságát’. Pedig ha páran egyszerre fellépnének a bántó személy ellen, sokat tehetnének rövid és hosszútávon is.

Hogy változott a bullying az évek során

Régebben, az okostelefonok és a közösségi média platformok előtt a jelenség térben és időben korlátozott volt: szemtől-szembe történt, és ha mondjuk az iskolai szünetben bántottak, aznapra általában vége volt.

Manapság azonban az online térben, a cyberbullyingban nincs határ: bárki bármikor bárkivel szemben élhet ezzel, még az arcát sem kell felvállalnia.  Formájuk is változatos, nem korlátozódnak negatív kommentekre egy poszt alatt, hanem lehet egy csetből való kizárás vagy hamis, rosszindulatú információk terjesztése valakiről.

Mit tehet az áldozat?

Magyar Barbi, youtuber és cukrász, aki szintén részt vesz a kampányban, a kerekasztal során elmondta, hogy neki a humoros megközelítés segített. „Régebben, amikor egy videómra több gonoszkodó kommentet kaptam, főleg a túlsúlyom miatt, egy barátnőm azt mondta, hogy az is lehet, hogy aki írta, az egy 11 éves kisfiú, és ha élőben találkoznánk, megszeppenve elszaladna.  Ha erre gondolok, mindig elnevetem magam, és ma már el tudom engedni, ha bántó megjegyzést írnak.”

“Mély önismeretet igényel, hogy el tudjuk engedni a bántásokat, és felismerjük magunkban az értéket. ĺgy könnyebben semlegesek tudunk maradni, és esetleg arra is képesek vagyunk, hogy kedves szavakkal vagy egy humoros visszaszólással meglepjük a támadó felet – ez pedig nagyon hatékony védekezés lehet.”– tette hozzá a pszichológus.

A Sprite az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” szlogennel szintén erre utal: a magunkba fordulás vagy épp dühkitörés helyett egy laza válasz sokkal hatásosabb reakció lehet a beszólásokra. Ezáltal azt is megmutatjuk, hogy kiállunk magunkért, vállaljuk azt, akik vagyunk.

Mit tehetnek a szülők, intézmények, véleményvezérek és a cégek?

Dienes Angéla szerint a prevenció, az érzékenyítés lenne a legfontosabb. Hogy az iskolákban és otthon beszéljenek a gyerekekkel arról, hogy egy személyiség sok rétegből áll, nem csak abból, amit elsőre látszik. Ez kis korban a gyerekben önmagától még nem tudatosul, ehhez kell már bizonyos érettség.  De iskolai foglalkozásokkal, a család támogatásával ez a szemlélet normává tudna válni.

A Sprite a Z-generációsokat célozva többek közt az említett véleményvezérek bevonásával segíti az érzékenyítést, szemléletformálást. Barbi és Bence követői közt számos fiatal van, akiknek ők a maguk tapasztalatára és módszereire alapozva tudnak tanácsot adni.

„A YouTube videóimban többször beszélek a plus size és hasonló problémákról. Átlagosan napi 15 segítségkérő levelet kapok, leginkább azt kérdezik tőlem, hogyan fogadják el magukat olyannak, amilyenek. Általában azt tanácsolom nekik, hogy koncentráljanak a pozitív dolgokra, és söpörjék le magukról a negatív megjegyzéseket” – mondta Barbi.

„A Sprite kampánya kapcsán nagyon sokan írtak nekem, kértek tanácsot. Nagyon szeretek válaszolni a segélykérőknek, megtisztelő, hogy megnyílnak nekem. Ez a social media jó oldala: a hasonló emberek könnyebben egymásra találnak, és segíteni tudják egymást” – tette hozzá Bence.

Az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampány kisfilmje a fentieket foglalja össze, és arra bátorít mindenkit, hogy a bántások ellenére is merjen önmaga maradni.

Az üdítőital márka „Oltsd a szomjad! Ne engem.” projektje elsősorban az 1995-2010 közt születetteket, vagyis a Z-generációsokat szólítja meg. Ez az a korosztály, amely életében a közösségi média hatalmas szerepet játszik, ahol mindenki tökéletesnek látszik, viszont ugyanitt a legkönnyebb beszólni másoknak. Hatalmas a megfelelési kényszer, és ezt nehéz feldogozni. Így nem meglepő, hogy minden negyedik-ötödik magyar fiatal elégedetlen magával. Majdnem minden második tinédzser szeretne soványabb vagy sportosabb lenni, minden harmadik pedig okosabb vagy szebb. Egyharmaduk azt kívánja, hogy bármit megehessen anélkül, hogy meghízna – derült ki korábban az SOS Gyermekfalvak kutatásából.

A Sprite ezért plakátokkal, kisfilmekkel, véleményvezérek bevonásával igyekszik segíteni a fiataloknak, hogy fogadják el magukat olyannak amilyenek, és hogy minden piszkálódás, bántás ellenére is álljanak ki magukért. A kampányba bevont három influencer példáján keresztül kiderül, hogy ez nem lehetetlen, sőt, ez lehet a kulcs a sikerességhez.

Magyar Barbi 12 évesen indította el Youtube csatornáját, amely főként az elmúlt négy évben lett népszerű. A 18 éves lány videóiban gyakran beszél a plus size problémákról, és hogy hogyan éli ezeket meg. „Kiskoromban gyakran jöttem haza az iskolából sírva, mert megbántottak, vagy út közben valaki beszólt, hogy ’Te milyen kövér vagy’ ” – meséli Barbi, aki jelenleg cukrászként dolgozik egy Michelin-csillagos étteremben. Gyakran posztol csodaszép tortáiról, de a sok kedves komment közé azért vegyül olyan is, hogy „Na, ezért vagy ilyen dagadt”.

Csalár Bence közel tíz éve foglalkozik divatújságírással, több egyetemen oktat stylistokat kortárs divatra, saját kollekciót is tervezett. „Kiskoromban gyakran bántottak az öltözködésem miatt, amikor például menyasszonyi ruhában mentem az ovis farsangra. Manapság részben a homoszexualitásommal kapcsolatban kapok beszólásokat, és persze az extravagáns stílusom miatt. A London Fashion Weeken egy nadrágszoknyát viseltem, amit ott sokan megdicsértek, de amikor kiposztoltam a szettről egy képet, több gonoszkodó megjegyzést is kaptam”.

Szász Kitti négyszeres freestyle foci világbajnok. Autodidakta módon tanult, és több mint 30 országba jutott el tehetsége által. “Ma már kevés bántást kapok, de előfordul, hogy egy videóm alá beírják, hogy nőként soha nem lehetek olyan jó, mint egy férfi, vagy hogy egy focimeccsen semmire se mennék”. Kittit a szexista kommentek zavarják leginkább, amelyeket már akkor megtapasztalt, amikor gyakorolni kezdte a freestyle trükköket a lakótelepüknél, és a fiúk körbeállták. Bár ámulva nézték, hogy mit tud, de a megjegyzések mégis annak szóltak, hogy milyen a feneke vagy a melle.

Érthető hát, hogy sok fiatal miért nem meri felvállalni önmagát, és miért nem szól senkinek, ha bántják. Így nem is meglepő az adat, hogy itthon minden második tinédzser szorong valami miatt, és nem bízik magában. A fenti véleményvezérek a maguk módján küzdötték le ezeket a negatív érzéseket.

„Már megszoktam, hogy az utcán összesúgnak a hátam mögött. De ha nekik ez öt másodperc volt az életükből, akkor nekem is csak annyit ért, a napomat már nem rontja el. Főleg, hogy én jól érzem magam a bőrömben” – mondja Barbi. Kitti szerint őt a beszólások csak erősebbé és kitartóbbá tették. Bence pedig úgy látja, hogy „Általában azok bántanak, akik nem ismernek. Aki megismer, az elfogad olyannak, amilyen vagyok. Az a tapasztalatom, hogy aki megtanulja magát szeretni, az másokkal szemben is sokkal elfogadóbb és megértőbb lesz.”

A Sprite kampánya is a szeretet erejére épít, és termékdizájnját is megújtotta, hogy ezzel is üzenjen. Júliustól ugyanis a Sprite a korábbinál jóval világosabb, halványzöld áttetsző palackban jelenik meg, ezzel utalva arra, hogy merjük megmutatni, mi van belül.

A kampány „Oltsd a szomjad! Ne engem” szlogenjével, és a #iloveyouhater hashtag használatával arra buzdít, hogy a gyűlölködőknek szeretettel vágjunk vissza. Barbi, Bence és Kitti történetének további részleteiről a Sprite Instagram oldalára hamarosan felkerülnek a friss videók.

A fenti kisfilmben ezekből már láthatók részletek. Aki pedig úgy érzi, hogy őt is érinti a téma, posztolja ma egy képét az #iloveyouhater hashtag használatával!