Az extraprofitadó csökkentésért cserébe elvárt további állampapír vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. A magyar bankszektor jelenleg is a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője és ez után is az lesz, az elmúlt 10 évben megduplázódott a bankok állampapír-állománya, ami már most is mintegy 11 ezer milliárd forint. Az átmeneti extraprofit adó meghosszabbítása egyben a nemzetgazdaság ellenállóképességét gyengíti.

Miközben a Magyar Bankszövetség is az infláció és a jegybanki kamatok jelentős mértékű csökkenésével és a hitelkereslet felfutásával számol, az extraprofit adó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hitelek csökkenését fogja eredményezni. Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, ami biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság recesszióból való kikerüléséhez.

A megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a befektetési és megtakarítási piacon, a lakosság döntő többsége az infláció miatt csökkentette fogyasztását, de emellett is fontosnak tartotta a takarékoskodást és egyre többen szeretnék különféle megtakarítási formákban tartani pénzüket. A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt kéri a kormányt, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet csütörtöki rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban.

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

Az elnök a járvány magyarországi megjelenése után – 2020 márciusában – életbe lépett, azóta többször meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumról elmondta: „Fontos szempont, hogy az előző, 2008-ban elmélyülő válság során a pénzügyi szektor volt bajban, szemben a koronavírus okozta krízissel, amikor a pénzügyi ágazat, így a lízingvállalatok is a moratórium miatt segítő oldalon voltak. Összességében az idei évet a vártnál jobb eredménnyel zárhatja a magyar lízingpiac, amiben szerepet játszanak a kedvezményes programok, többek között az idén lezárult NHP-s vagy a továbbra is elérhető EXIM-es lízingkonstrukciók.”

Újabb kedvezményes megoldások a láthatáron

Zs. Nagy István a következő időben várható lízingpiaci trendekről azt mondta, hogy a lízingfinanszírozás iránti kereslet fennmarad. Az utóbbi évek tendenciái alapján kedvező tényező, a kis- és középvállalkozások finanszírozása tekintetében megkerülhetetlenné váltak a lízingvállalatok.

Az idén ősztől elindult államilag támogatott – a KAVOSZ Zrt.-n keresztül elérhető – Széchenyi Lízing Go program kedvező lehetőséget nyújt a vállalkozások számára: a maximális összeg 1 milliárd forint, a kamatozás éves szinten fix 0,5 százalék, a minimális futamidő 1 év, legfeljebb 10 év lehet.

Opris Ildikó, a KAVOSZ Zrt. operatív vezetője az új, kedvezményes lízingpiaci konstrukció piaci fogadtatásáról azt mondta: a Széchenyi Lízing Go agrárcélú finanszírozás mellett nem mezőgazdasági finanszírozásra, például személygépjárművek, haszongépjárművek, gépek beszerzésére vagy ingatlanfinanszírozásra is fordítható. Az első hetek adatai alapján a Széchenyi Lízing Go-finanszírozások esetében az átlagos futamidő 56 hónap, az átlagos önerő 25-30 százalék körüli, az agrárcélú finanszírozások aránya 10 százalékos, a nem mezőgazdasági célúaké pedig 90 százalékos. Hozzátette: a Széchenyi Lízing Go-konstrukciók döntő többsége 80 százalékát eszközpark-bővítésre, 14 százalékát eszközcserére igényelték.

A Magyar Lízingszövetség elnöke szerint kihívások is akadnak bőven 2022-re nézve. „Nagy kérdés, hogy mikor áll helyre a rend az ellátási láncokban és a globális termelésben. Emellett a hitelmoratórium hatását is a következő évben lehet számszerűsíteni. Az utóbbi évek trendjeinek megfelelően egyre fontosabbá válhatnak a fenntarthatósági, úgynevezett ESG szempontok. A vállalkozásoknak erre figyelemmel kell lenniük, ezt nem csak az állami szabályozások fogják kikényszeríteni, hanem az ügyfelek” – fogalmazott Zs. Nagy István.

Beruházások, makrokilátások és digitalizáció

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője makrogazdasági kitekintőjében kiemelte, hogy az globális ellátási láncokban látható problémák bizonytalanságot okoznak. A magyar gazdasáról szólva azt mondta, a beruházási ráta 30 százalékra nőtt Magyarországon, ami kedvező. Ebből a szempontból lényeges, hogy van egy belső finanszírozású boom a magyar piacon, van Magyarországon, azaz a beruházások finanszírozása mellett vannak megtakarítások is, amely a fedezetet jelentenek. Németh Dávid szerint az idén 7 százalék körüli, jövőre pedig 5 százalék körüli GDP-bővülés várható.

A Magyar Lízingszövetség rendezvényén Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke – az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója – egyebek között a digitalizációs megoldásokról és azok térnyerését elősegítő javaslatokról beszélt. Szerinte a járványidőszakban a digitalizáció előretörése a kevés pozitív tényező egyike. Olyan fejlődés ment végbe, amire a járvány nélkül 10 évre lett volna szükség. A jövőben pedig az elektronikus ügyintézés és dokumentumkezelés térnyerésére érdemes koncentrálni. Továbbá a zöld pénzügyek területén is erősíteni kell a tudatosságot, ezért az edukációnak kulcsszerepe lesz. A bankszövetségi szakértői szerint fontos lenne továbbá, hogy az ingatlanok- és gépjárművek esetében az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás bevezetése.

Fotó: Micheile Henderson, Unsplash

A játék ismerettárral is kibővített weboldalát március 10-e és 20-a között 30 ezer látogató kereste fel, a kvízhez közel 7500 résztvevő csatlakozott. Közülük a tesztet leggyorsabb hibátlanul megoldó 10 játékos nyerte a díjakat. A feladványok főként a felelős hitelfelvétel, a pénzügyi fogyasztóvédelem és a hatékony megtakarítások témáit érintették.

„A Provident »Családi Kasszasikerek« programja hasznos és bárki által elérhető segítséget nyújt, amellyel tevőlegesen hozzájárul a lakosság pénzügyi edukációjához. Öröm számunkra, hogy mindezen azonos célok mentén hozzájárulhattunk a Nyerő Tízes szakmai koncepciójának kialakításához” – nyilatkozta Merényi Zsuzsanna, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója. „Az alapítvány célja a játékos ismeretterjesztés támogatása. Mára már több mint 200 ezer diákhoz jutottak el tankönyveink és kiadványaink, melyek a Nyerő Tízes vetélkedőjáték tudástárát is bővítették. Bízunk benne, hogy a résztvevők kamatoztatják tudásukat a jövőben, és további sok sikert kívánunk a Provident pénzügyi ismeretterjesztést célzó programjaihoz!”

„A Pénziránytű Alapítványhoz hasonlóan a Provident „Családi Kasszasikerek” programja is 2008 óta ad át pénzügyi és gazdasági ismereteket” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója. – „Az évek során mintegy háromszáz pedagógussal, szociális szakemberrel és művelődésszervezővel együttműködve több mint 30 ezer háztartásba juttattunk el korszerű gazdasági és pénzügyi ismereteket. Ez a vállalatunk számára is érték, hiszen a tájékozott és tudatos ügyfelek segítenek bennünket abban, hogy felelősen hitelezzünk. Örülünk a sok résztvevőnek, és nagyon köszönjük a Pénziránytű Alapítványnak a vetélkedőhöz kapott szakmai támogatást!”

A résztvevők nagy száma arra utal, hogy megfelelő környezetben akár a felnőttek is örömmel tanulnak a pénzügyekről. Minden játékos nyert abban az értelemben, hogy a feltett kérdések valós élethelyzeteken alapulnak, amelyekkel szinte mindannyian találkozhatunk hétköznapjaink során. A versenyzők eredményének átlaga 5 pont volt a lehetséges elérhető 10-ből, és a résztvevők alig több, mint 0,5 százaléka adott hibátlan válaszokat. Figyelembe véve, hogy eleve olyanok jelentkeztek a játékra, akik feltételezték, hogy sikerrel oldhatnak meg egy mindennapi pénzügyekről szóló kvízjátékot, ez az eredmény megerősíti azt a feltételezést, hogy a pénzügyi edukációval foglalkozó szervezetek munkája még jó ideig igen hasznos lesz a társadalom számára.

A játék során kapott válaszokat elemezve a szervezők információkat nyerhettek arra nézve, hogy milyen területeken lenne célszerű továbbfejleszteni a gazdasági és pénzügyi ismereteket. A résztvevők számára a pénzügyi fogyasztóvédelemre vonatkozó kérdések bizonyultak legnehezebbnek, ezeknél a feladványoknál a helyes válaszok aránya nem érte el az átlag 25 százalékot. A THM (teljeshiteldíj-mutató) alkotóelemeivel kapcsolatban is bizonytalanok voltak a játékosok (32 százalék), pozitívum viszont, hogy a felelős hitelfelvételre vonatkozó kvízkérdések némelyikénél a pontos válaszok hányada meghaladta a 80-90 százalékot és összesítve is csaknem elérte a 60 százalékot.

A Provident Pénzügyi Zrt.

A Provident Pénzügyi Zrt. a londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF) nemzetközi pénzügyi vállalatcsoport égisze alatt működik, Magyarországon immár 18 éve meghatározó szereplője a személyi kölcsönök piacának. Az IPF tizenegy országban 2,4 millió ügyféllel rendelkezik, a magyar Provident 3000 munkavállalója révén 230 ezer ügyfelet szolgál ki. A cég elsősorban a kisebb összegű, rövid futamidejű, heti törlesztésű kölcsöneiről ismert; ám a hagyományos, átutalással folyósított személyi hitel mellé a magyar piacon egyedülálló módon opcionális otthoni kiszolgálást is kínál ügyfeleinek. A Provident az elmúlt években összesen 11 alkalommal nyerte el a Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban díjat, két alkalommal a Magyarország Legjobb Munkahelye címben részesült. A munkatársak a vállalat fennállása óta több mint 75 ezer munkaórában segítettek önkéntesként oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket szerte az országban.

A Pénziránytű Alapítvány

A Pénziránytű Alapítvány 2008 szeptemberében jött létre, azzal a céllal, hogy a hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel együttműködve pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokat dolgozzon ki és valósítson meg. Alapítói a Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank. A szervezet küldetése, hogy segítse az egyének és a családok felelős, megalapozott anyagi döntéseit, és szemléletformáló programjai eredményeként javuljon a lakosság pénzügyi tudatossága. A Pénziránytű Alapítvány nonprofit közhasznú szervezet, jó hírnévvel és szakértelemmel rendelkező szakmai intézményekkel a háttérben. Az évek során az alapítvány számos olyan programot valósított meg, amelyek a köznevelésen belüli pénzügyi-gazdasági ismeretterjesztést szolgálják.

4,015 milliárd forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Bankszövetségre és a vele közreműködő Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.-re (Bankárképző), mivel a felek 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtették a BankAdat adatbázist, ezzel pedig lehetővé tették a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással. A GVH álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat.

A Bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok (például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok) biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel, indokolja a GVH, miért kapta a Bankszövetség a 4 milliárdos, a Bankárképző pedig a 15 millió forintos büntetést.

A bírság meghatározása során a GVH a Bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat-, díj- és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a Bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak. Az információs kartell aktív szereplője a Bankszövetség volt, a Bankárképző közreműködői szerepet vállalt. A GVH az adatot szolgáltató, ekként a jogsértő döntések meghozatalában résztvevő tagbankok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a Bankszövetség hozta meg. A versenyhatóság ugyanakkor mögöttes felelősként nevesítette azokat a pénzintézeteket, amelyekkel szemben a kiszabott bírság behajtása iránt intézkedik abban az esetben, ha a Bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.