Amellett, hogy id. dr. Béres József feltaláló 1961-1965 között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelőd intézményében, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folytatta egyetemi tanulmányait, a MATE, a Béres Gyógyszergyár, illetve a Béres Alapítvány jelenlegi tevékenysége több ponton is találkozik. Mindhárom fél számára kiemelt jelentőséggel bír a magyar társadalom tudatos képzése és a kutatások, fejlesztések ösztönzése. Ennek megfelelően, elismerve egymás eddigi és jelenlegi tevékenységét, a három szervezet most több területen is együttműködésbe kezd.

A szándéknyilatkozat aláírásakor Dr. Gyuricza Csaba rektor úgy fogalmazott, hogy bár számos stratégiai együttműködéssel büszkélkedhet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de „talán egy sincs, amelynek olyan erős és szép előzménye van, mint a ma létrejött megállapodás. Hiszen az, hogy a névadó, illetve az alapító egyetemünk egykori hallgatója volt, és tulajdonképpen az egész pályáját végig kísérte az a szakterület, ami az egyetemhez köti, azt hiszem, példa nélküli” – mutatott rá Dr. Gyuricza Csaba. Hozzátette, hogy maga a megállapodás is példaértékű, hiszen tulajdonképpen egy több évtizeddel ezelőtti közös munka felelevenítése, megújítása. „Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezt az együttműködést újra tudjuk indítani és immáron sokkal nagyobb volumenben tudjuk folytatni. Annak pedig külön örülök, hogy a Béres-díj története is folytatódik a jövőben a legkiválóbb agrármérnöki hallgatók támogatására és elismerésére. Számunkra nagyon fontosak azok az együttműködések, amelyeknek köszönhetően diákjainkat a gyakorlati képzés jegyében össze tudjuk kötni a piaci és gazdasági szereplőkkel” – húzta alá a MATE rektora.

Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke szerint feltaláló nagyapjának sokat jelentettek a gödöllői évek. „Amikor nagyapámra gondolok, akkor a mindig mások segítését szolgáló örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma az, ami elsőként az eszembe jut. Kíváncsiság, kitartás és bizalom. A kíváncsiság volt az, amely nagyapámat a természet szisztematikus megfigyelésére, új magyarázatok keresésére késztette. Tudományos pályáját a gödöllői évek alapozták meg” – mondta, hozzátéve, hogy a tőle örökölt kíváncsiság az, amely a vállalatot ma is ösztönzi a tudományosan megalapozott innovációkra és a folyamatos megújulásra. „Hiszem, hogy világunk valós problémáira, valódi értékes válaszok megtalálásához égető szükségünk van a jövő Béres Józsefeire: a mások segítését előtérbe helyező, kíváncsi, kitartó, egymással bizalmi együttműködésre képes fiatalokra, kutatókra, szakemberekre. E fiatalok iránti elkötelezettségünk miatt áll a Béres stratégiai partnerségben immár tíz hazai egyetemmel” – szögezte le Béres Marcell, hozzáfűzve, hogy ugyanezen gondolatnak megfelelve éltetik a Béres Kiválósági Ösztöndíjat is. Mint hangsúlyozta, bízik abban, hogy a mai megállapodás új távlatokat nyit a Béres Gyógyszergyár és a MATE együttműködésében.

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke felidézte, hogy a rendszerváltás után frissen létrejött gyógyszergyár rövid időn belül életre hívta a Béres Alapítványt, amelynek egyik kiemelt célkitűzése az oktatás támogatása. Ennek egyik megnyilvánulása a Béres-díj is, amit az egyetem hallgatóinak elismerésére, ösztönzésére, biztatására, nem utolsó sorban önmegbecsülésük erősítésére alapítottak. „Ez az új együttműködés egy új elköteleződést is jelent számunkra. A Béres-ösztöndíj a legjobbaknak jár, elismeri a kimagasló teljesítményt, elismeri a tudást, szól a kiváló diáknak, de egyúttal az egész egyetem munkájának elismerése is” – mondta, majd kiemelte, hogy „szívből, nagy szeretettel és nagy lelkesedéssel azt kívánom, hogy a jövőbeni közös munkánk is sikeres, eredményes és gyümölcsöző legyen, hogy szándékuk valóban szolgálja a diákságot, az egyetem közösségét, az egész egyetemet.”

A most kezdődő közös munka egyik kiemelt célja a Béres-ösztöndíj elindítása a MATE hallgatói részére, amely motiválja a kiemelkedő tanulmányokat folytató agrármérnöki szakos hallgatókat további szakmai sikerek elérésére.

A MATE és a Béres közötti kapcsolat nem újkeletű, hiszen a Béres Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem között éppen 30 éve, 1995-ben kezdődött az együttműködés, amelynek alapot id. dr. Béres József gödöllői tanulmányai és az itt szerzett agrármérnöki diplomája, majd „Summa cum laude” minősítésű doktorálása jelentett. Az általa megalapított Béres-ösztöndíj volt hivatott alapfilozófiájának – szorgalom, kitartás, tudás – továbbvitelére. A díj célja a legkiemelkedőbb hallgatók elismerése, ösztönzése. Az akkor már hosszú távú együttműködés egyik kiemelkedő mérföldköve volt, amikor 2001-ben az egyetem címzetes egyetemi docenssé választotta id. dr. Béres Józsefet. Az elismerést kiemelkedő tudományos kutatói tevékenysége és a hallgatók ösztöndíjakkal történő támogatása miatt ítélte neki az egyetem.

A Coca-Cola HBC Magyarország 2020 óta a Costa Coffee, 2022 eleje óta pedig a Caffè Vergnano kizárólagos forgalmazója, a hazai prémium HoReCa kávépiac top 3 szereplőjének egyike. A vállalat több mint 2200 vevőpartnerének értékesít kávét a vendéglátóiparban országszerte. Felelős nagyvállalatként a Coca-Cola HBC Magyarország kiemelt figyelmet fordít a tevékenysége során előállított termékek teljes életciklusára. Ahhoz pedig, hogy a lehető leghatékonyabb megoldásokat hozza létre és alkalmazza mindennapi tevékenysége során, elengedhetetlen a piac beható ismerete. Ezt szem előtt tartva a vállalat kutatást végzett vendéglátóipari partnerei körében a zacc felhasználásáról, hogy megismerje a szektor meglátásait és tapasztalatait.

A válaszadó vevőpartnerek jelentős része (68%) naponta kevesebb mint 3 kilogramm kávét használ fel és a válaszadók közel fele (48%) a szemétbe dobja az ebből keletkező kávézaccot. Mintegy 10 százalékuk komposztálja a fontos mellékterméket, és bár minden tizedik válaszadó nagyon szeretné újrahasznosítani a zaccot, erre egyelőre nincsen lehetősége. Kisebbségben vannak azok a partnerek, akik jelenleg is hasznosítják a kávézaccot a növények alá szórva, mások pedig a lefolyóba öntik. Az is kiderült, hogy a vállalati HoReCa partnerek több mint felét (53%) érdekelné a jövőben a zaccbegyűjtő rendszer és az ahhoz való kapcsolódás lehetősége, mert szeretnék, ha ez az értékes alapanyag nem a szemétben végezné – írják.

A kávézacc értékesebb anyag annál, mintsem, hogy hulladékként végezze a vevőpartnereknél. Számos olyan összetevő alkotja, amelyek alkalmassá teszik az újrahasznosulásra. A Coca-Cola HBC Magyarország és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusa együttműködésükben azt vizsgálja, hogy miként adhatunk új életet a mindennapi kávézásaink során keletkezett zaccnak. Az együttműködés első fázisában a vendéglátóiparban keletkező kávézacc biztonságos visszagyűjtési rendszerének kidolgozását célozzák meg az egyetem hallgatóinak bevonásával. A munka nem áll meg itt, a Coca-Cola HBC Magyarország reményei szerint a pályázaton beérkezett ötleteket a gyakorlatban is hasznosítani tudják a későbbiekben a HoReCa vevőpartnereik körében.

„Örömmel töltött el a Coca-Cola HBC Magyarország megkeresése, nagyon hasznos a hallgatók számára a vállalati szemlélet ismerete, valamint a tapasztalatszerzés. A kávézacc nem egy hulladék, hanem egy értékes ásványi anyagokban gazdag termék, mégis alig vannak jó gyakorlatok a körforgásba történő bekapcsolására. A zaccot olyan értékes összetevők alkotják, amelyek lehetővé teszik újrahasznosítását számos iparágban (például élelmiszeripar, gyógyszeripar, mezőgazdaság, csomagolóanyagok vagy üzemanyagok), de megoldatlan az újbóli felhasználásig tartó tárolása, az értékeinek a megőrzése” – mondta Badakné Kerti Katalin, a MATE egyetemi docense.

A novemberben záruló Zaccmentő hallgatói pályázat célja olyan megvalósítható, valós piaci környezetben helytálló és egyben kreatív megoldások életre hívása, átgondolása, illetve kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a kávézacc visszagyűjtését és a feldolgozás helyszínére történő eljuttatását olyan módon, hogy az alapanyag értékessége ne sérüljön, hasznossága megmaradjon. A pályázatra összesen 27 hallgatói csapat jelentkezett, akiknek november közepéig van arra lehetőségük, hogy kidolgozzák ötleteiket, majd a zsűri elé tárják megoldásaikat.

„A körforgásos gazdaságra való átállás komoly szemléletváltást igényel, a termékek tervezésétől, gyártásától át a logisztikai folyamatokon keresztül a felhasználásig. Vállalatunk nagy hangsúlyt fektet a hitelességre és a megalapozottságra, egyebek mellett ezért is nyitottunk a tudomány irányába.  Arra törekszünk, hogy olyan jövőt építsünk, ahol elkerülhető az alapanyagok felesleges, pazarló használata, és ahol az anyagok hosszú ideig megőrzik értéküket a körforgáson belül. Nagyon bízunk benne, hogy a hallgatók közreműködésével olyan működőképes kreatív ötletek születnek, amelyek a továbblépést hordozzák magukban és lehetővé teszik, hogy megoldást kínálhassunk vevőpartnereink számára a náluk keletkező kávézacc biztonságos begyűjtésére.” – mondta Éder Gergely, a Coca-Cola HBC országos QSE vezetője, a pályázati kiírás egyik bírálója.

Fotó: Nathan Dumlao/unsplash.com

A tejipar által előállított fehérje-készítmények több csoportba sorolhatók, ezek közül az egyik a tejfehérje izolátumok/koncentrátumok (MPI/MPC) csoportja. A konzorciumi tagok célja, hogy kidolgozzák egy olyan MPI/MPC alapú speciális fehérjekeverék előállítási módját, amelynek tápértéke meghaladja az ideálisnak tekintett savófehérje tápértékét. Ezen fejlesztés következtében az MPI/MPC készítmények felhasználási területei jelentősen kibővülnének. Az új termék előállítási módján kívül kidolgozásra kerül egy – a speciális fehérjekeverékhez kapcsolódó – jelölési rendszer is. A sajtótájékoztatón a tagok beszámoltak a projekt előrehaladásáról, valamint az eddig elért eredményekről is.

A Sole-Mizo Zrt. bemutatójából megtudhattuk, hogy a fent említett fehérjekeverék kifejlesztése részben megoldást jelentene a globális problémát okozó megnövekedett fehérjeszükségletre azáltal, hogy a keverék jelentős mennyiségű és magas minőségű tejfehérjét tartalmaz. A projektmunkálatok első lépéseként a vállalat szakemberei alapos irodalomkutatást végeztek mind hazai, mind pedig nemzetközi forrásokat felhasználva. A prezentációból kiderült továbbá, hogy rögzítésre kerültek a felhasznált fehérjeforrások és adalékanyagok értékelési és minőségi követelményei, ezen kívül az új termék piacképességi és gazdasági elemzéseit is elvégezték a szakemberek, valamint felmérésre kerültek a fejlesztés technológiai lehetőségei, valamint az esetleges korlátozó tényezők is. 2023 márciusában érzékszervi minősítéseket végeztek a Sole-Mizo Zrt. mind a négy telephelyén, amelynek keretében értékelték a kifejlesztett fehérjekeverékek prototípusait. A projekt következő lépéseként a két legjobbra értékelt tételből laboratóriumi léptékű teszteket végez majd a tejipari vállalat.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képviselője a tájékoztatón beszámolt arról, hogy a projekt keretében eddig összesen 43 féle, komplettálásra (a fehérjetápérték növelését célzó eljárásra) alkalmas alapanyagot vizsgáltak meg. Ezen tételeket felhasználva idáig három termékprototípus laboratóriumi léptékű előállítása valósult meg. Az egyetem kutatói kidolgozták az úgynevezett  fehérjeminősítési protokollt, melyhez előbb kiválasztották a tápértékminősítésre alkalmas mutatókat és a fehérjeporok technofunkciós paramétereit (pl. oldhatóság, szemcseméret) majd rögzítették azok meghatározási módszereit. A projekt következő szakaszához kiválasztották az alkalmazandó biokonverziós eljárásokat és felmérték azok ipari beilleszthetőségét, így megkezdődhetnek a biokonverziós eljárások laboratóriumi léptékű fejlesztései.

A Medifood Hungary Innovation Kft. szakemberei szintén széles körű nemzetközi szakirodalom-kutatással kezdték meg munkájukat a projektben, amely keretében elsősorban a lehetséges fehérjeforrások aminosav-összetételének meghatározását, illetve a megfelelő fehérjeérték-mutató kiválasztását vették górcső alá. A kutatási eredményekre támaszkodva, az aminosav-összetételek segítségével létrehozták az egyes fehérjék, illetve fehérjekeverékek biológiai értékének meghatározására alkalmas kalkulátort. Továbbá felmérték a biológiai érték növelésének lehetőségeit, mely alapján megtörtént a komplettálásra alkalmas fehérjék meghatározása – írják.