Kolosi Tamás 1946 március 11-én született polgári családban. Az Eötvös Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE magyar-filozófia-esztétika szakára járt, ezt követően szociológus képzésben vett részt a Társadalomtudományi Intézetben, amely később első munkahelye is lett. A hetvenes-nyolcvanas években több hazai és nemzetközi összehasonlító kutatást vezetett, és már fiatalon a társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyének számított. Úttörő szerepet játszott a többváltozós matematikai statisztikai módszerek magyarországi meghonosításában. Kutatási területei közé tartozott többek között az empirikus mérések problémája a társadalomtudományokban, az életstílus vizsgálata, valamint a polgárosodás folyamata a posztkommunista átalakulás folyamán.

1974-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1985-ben pedig elnyerte az MTA tudományok doktora címet. Nyolc könyve és több mint száz tudományos közleménye jelent meg.1984-85-ben Darmstadtban volt egyetemi tanár. 1982-től az ELTE docense, 1987-től egyetemi tanára, 2014-től professor emeritusa lett. Tudományos munkásságáért és tudományszervezői tevékenységeiért 2001-ben Széchenyi-díjat kapott.

1985-ben megalapította a TÁRKI-t, a volt szocialista országok első jogilag magán intézetét, amelynek haláláig igazgatósági tagja és elnöke volt. A rendszerváltás idején Kolosi Tamás különböző vállalkozásokba fogott. 1993-ban résztulajdonosa és elnöke lett az egykori állami könyvterjesztő vállalatból létrejött Líra és Lant Rt-nek, amely vezetésével Magyarország meghatározó könyvpiaci szereplőjévé vált. Munkája eredményeként a 2004 óta Líra Könyv Zrt. néven működő társasághoz mára 85 könyvesbolt és hét kiadói márka tartozik: az Athenaeum, a Corvina, a General Press, a Manó Könyvek, a Partvonal, valamint a Rózsavölgyi és Társa mellett a két Nobel-díjas szerzőjével a világ kiadói élvonalába tartozó Magvető Kiadó.

Kolosi Tamás az elmúlt években fokozatosan visszavonult az üzleti élettől; lányának, Kolosi Beátának adta át a cégcsoport operatív irányítását, de tanácsaira mindig számíthattak a Líra vezetői. 2020-ban Polgárnak lenni címmel készült vele életút-interjú, amely a Magvető Tények és Tanúk sorozatában jelent meg. Ebben fogalmazta meg tudományos és üzletemberi ars poeticáját: „Döntéseimben a racionalitásra törekszem, s alapvetően meghatároz egy konzervatívabb, hagyománytisztelő szemlélet. Mindig is szakmai és politikai függetlenségre törekedtem, ezt hozom magammal. A függetlenség a lelke és a mozgatója annak, amit én polgári értékrendnek nevezek.”

Kolosi Tamást január 9-én péntek délután családtagjai körében érte a halál. Felesége, két gyermeke és két unokája mellett rengeteg barátja, és a Líra Könyv Zrt. minden dolgozója gyászolja. Temetéséről később intézkednek.

Forrás: a Magvető Kiadó Facebook-oldala, fotó: Szilágyi Lenke

A legjobb külföldi kortárs regény díját Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag című regényének és a Magvető Kiadónak ítélte oda a szakmai zsűri, a fordító Kúnos László. Idén is díjazták Tóth Krisztinát: a legjobb gyermekkönyv a Világpuszi lett, szintén a Magvető Kiadó gondozásában; a legjobb ifjúsági könyv díját Fiala Borcsa és a Kolibri Kiadó vihette haza a Lepkebábért. A Nők Lapja olvasóinak szavazatai alapján a közönségdíjas Leiner Laura és az L&L lett a Random című regényért.

A könyveket két körben értékelte egy-egy zsűri a magazin szerkesztősége által kategóriánkét összeállított tág listákból: először egy nagyobb létszámú, a kiadói szakma képviselőiből álló grémium, második körben pedig egy szűkebb körű, az irodalmi élet ismert alkotóiból és más szakemberekből álló zsűri választotta ki kategóriánként az év könyvét. A magyar kortárs regény kategóriában Akovács Éva, Juhász Anna és Csányi Vilmos, a külföldi kortárs regény kategóriában Ribánszky Ágota, Frei Tamás és Bódis Kriszta zsűrizett. Idén külön kategóriában értékelték a legjobb gyermek- és a legjobb ifjúsági könyvet is. A gyermekkönyveket értékelő csapatot Dudics Emese, Grecsó Krisztián és Halász Judit alkotta, míg az ifjúsági könyvek kategóriában Jónap Rita, Spáh Dávid és Gyurkó Szilvia döntött a végeredményről.

A díjátadón debüdált a Nők Lapja bookazine-ja, a harmadszor megjelenő A 100 legjobb könyv című kiadvány, melyben a díjátadó kategóriánkénti short listes könyveit is bemutatják.

„Fogynak az irodalmi díjak, kevesebb lehetőségük van a szerzőknek, hogy díjazzák őket, ezért kiemelt érdeklődés kísérte a díjátadót. A Nők Lapjának nagyon fontos az olvasás népszerűsítése, hisszük, hogy szükség van a jó történetekre, az elgondolkodtató könyvekre, a minőségi irodalomra. Ezért is voltam nagyon boldog, hogy ilyen magas színvonalú könyvek jelentek meg az elmúlt évben a kortárs irodalomban, mind magyar, mind pedig külföldi kiadásban. Nem volt könnyű a zsűri dolga, amikor az első helyezettet kiválasztotta” – mondta Akovács Éva. A Nők Lapja főszerkesztője azt is kiemelte, újdonság idén, hogy a kamasz- és a gyerekirodalom külön kategóriában szerepel. „Úgy gondolom, a magyar szerzők kimondottan erősek ezekben a műfajokban, ezt az is mutatja, hogy a közönségdíjat idén egy, a fiatalabb korosztálynak szóló kötet kapta.”

Photo by Sincerely Media on Unsplash

A Kortárs Felbeszéléseket a Volvo Autó Hungária és a Radnóti Színház hívta életre együttműködésben a Magvető Kiadóval, hogy a biztonságos és fenntartható vezetési élmény inspiráló, elgondolkodtató irodalmi kalandokkal legyen teljes. A sorozatban a kiadó és a színház által válogatott, sokszínű, izgalmas, a kortárs magyar irodalmi világot reprezentáló novellákat a Radnóti színészei és vendégművészei keltik életre, és az ő előadásukban hallhatók a Nyáry Krisztián tollából megszülető, különleges kedvcsinálók is.

„Nagyon büszkék vagyunk erre az együttműködésre, óriási öröm ilyen értékes és különleges tartalom megszületésében aktívan részt vállalni. Külön-külön a csapat nagy részével az elmúlt években már dolgoztunk együtt, de ez volt az első alkalom, hogy mindannyian egy közös alkotáson munkálkodunk. Jó érzéssel tölt el, hogy mindenki szívét-lelkét beleadta, szinte süt minden hangból a lelkesedés a produkcióért, ez rögtön kiderül, ha utazás közben vagy a nagyvárosi csúcsforgalomban ülve csak egyetlen novellába is belehallgatnak” – fejtette ki Sztárcsevity Andrea, a Volvo Autó Hungária marketingigazgatója.

Bodor Ádám, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Harag Anita, Háy János, Jászberényi Sándor, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szaniszló Judit, Tar Sándor, Tóth Krisztina és Vida Gábor novellái Bálint András, Börcsök Enikő, Gazsó György, Kováts Adél, László Zsolt, Lovas Rozi, Martin Márta, Martinovics Dorina, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András, Schneider Zoltán és Sodró Eliza előadásában hallhatók. Az ajánlókat Baki Dániel, Mészáros Blanka és Nagy Márk tolmácsolja.

Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója szerint, egy ilyen rendhagyó munkafolyamat olyan egy színház életében, mint a forgatás egy színészében. „Kirándulás, kitekintés, ami egészen más energiákat hoz be a megszokottak mellé, mindezt fokozza a jó érzés, hogy együttesen ilyen míves dolgot alkottunk. Vezetőként rendkívül inspiráló volt a hangoskönyv megszületésében, kitalálásában részt vállalni a kreatív munkafolyamat és az energiák szempontjából, ráadásul az együttműködés során megismerhettem a partnerek más-más működését is. Egyfajta vezetői tapasztalatgyűjtést is végeztem.” – fűzte hozzá a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

A Kortárs Felbeszélések stratégiai tervezője és megvalósításának koordinátora Kozma Noémi vezetésével a Mindshare. ,,A Volvo törekszik arra, hogy ne csak a biztonságos és fenntartható utazásban legyen megbízható társ, hanem az ezzel járó, sokszor holtidőként megélt percek, órák lehető legélményszerűbb eltöltésében is. Ez az insight hívta életre a Kortárs Felbeszéléseket, amellyel a célunk kettős: egyfelől az utazás, a zsúfolt utakon araszolás idejének értékes tartalommal való megtöltése, másfelől a Volvo kulturális érzékenyítő aktivitásainak sorába illeszkedően a kortárs magyar novellák minél többekkel való megismertetése és megszerettetése.”

A podcast gyártója a BETONE Stúdió, Román Balázs kreatív producer úgy fogalmaz, hogy „egyedülálló formátum született meg az együttműködésnek köszönhetően. Nagyon imádtuk, ahogy megelevenednek a különböző kortárs történetek, és megszületik ez a podcast.”

A Kortárs Felbeszélések sorozatban 18 magyar író 27 novellája érhető el a Spotify-on, az Apple és a Google Podcasten október 17-től. A műsor felvételvezetője Dósa Márton, a gyártásvezető Grőger Dia, a zenei- és utómunka-szerkesztő Szűts Dániel, a kreatív producer Román Balázs, a producer pedig Hampuk Richárd. A válogatást Báthory Orsolya és Schaffler Sarolta készítette, a novellák hangfelvételét Báthory Orsolya rendezte, hangmérnökök: Gábor Dániel, Jacsó Bence és Tóth Péter Ákos.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megbízásából Kováts Adél főszereplésével Grosan Cristina rendező készített kisfilmet Háy János Egy férfi című novelláját alapul véve, így helyezve mozgóképes történetbe a Kortárs Felbeszélésekben hallható, László Zsolt által felolvasott novellát. A podcast-sorozat hivatalos bemutatóját a Margó keretében, október 17-én tartják a Várkert Bazárban Dragomán Györggyel, Kováts Adéllal és Till Attilával.