„Kincs, ami nincs!” – címmel rendezett közös konferenciát a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A két fuvarozói érdekképviselet szakmai konferenciáján kereste a megoldásokat az ágazat legégetőbb problémáira. Azaz arra, hogyan lehet mielőbb orvosolni az égető gépjárművezető-hiányt, valamint fenntartani versenyképességüket.

Felhívták a figyelmet arra: a szakmai szervezetek hozzávetőlegesen 8-10 ezer főre becsülik a munkaerőhiány mértékét a teljes alágazatban: az árufuvarozásban és személyszállításban, különösen pedig az autóbuszos személyszállításban. A szakmai szervezetek számításai szerint egy gépkocsivezető évente mintegy 4,2 millió forint adóbefizetést generál a költségvetés számára, a hiányzó 8-10 ezer fővel kalkulálva ez hozzávetőleg 32 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.

A szállítás és raktározás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 5,6 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez. Ezen belül a piacvezető 110 hazai vállalkozás hozzájárulása a hazai GDP-hez mintegy 1,52 százalék. A közúti fuvarozási alágazat hozzájárulásából a piacvezető 110 hazai vállalkozás 27,15 százalékkal veszi ki a részét, tehát csaknem egyharmad részt képvisel. Mint ismert, júniusban valamivel több, mint 13 ezer árufuvarozó szolgáltatót tart nyilván a szakminisztérium.

A közúti fuvarozási alágazaton belül a piacvezető 110 hazai vállalkozás 24 300 főt foglalkoztat, ez az alágazatban a teljes foglalkoztatottak negyedét jelenti. Szintén ezen vállalkozói kör a központi költségvetés bevételeit – a KSH adatai alapján – 155,2 milliárd forinttal gyarapította. A hazai e-útdíjbevételek 18,5 százalékát, az üzemanyag után fizetett jövedéki adóbevételek mintegy 4,0 százalékát biztosította. Munkaerő hiányában mindezek a bevételek veszélybe kerülnek, tehát a probléma a kormányzat számára is stratégiai kérdés kell legyen, amire mielőbb meg kell találni a perspektivikus megoldást.

A szakma képviselői a kritikus helyzet javítása érdekében az alábbi megvitatásra szánt javaslatokat fogalmazták meg a kormányzat számára:

•          Szükséges a gépjárművezető képzést integrálni a felnőttképzési rendszerbe, és arra állami forrást biztosítani.
•          A gépkocsivezetői tevékenység ma nem szakma. A közeljövőben vizsgálni szükséges a Szakmajegyzékben való szerepeltetést, amellyel hozzájárulna a pályaorientáció erősítéséhez.
•          Rövid távon a munkaerő-elvándorlás megakadályozásának eszköze az lehet, ha emelik a napidíjakat, adómentes juttatásokat, kiegyenlítve ezzel az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket.
•          Különösen fontos a külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása. Ehhez szükséges a hazai és nyugat-európai jövedelmi viszonyok közelítése, és a költségvetési érdekekkel azonosan a szociális biztonság és a munkakörülmények javítása.

A továbbiakban a két szakmai szervezet, amelyek az engedéllyel rendelkező közúti személy- és áruszállító vállalkozások – melyeknek döntő többsége az ellátási lánc szempontjából szintén fontos kis- és középvállalkozás -– mintegy 60 százalékát tudja a tagjai sorában, elhatározta, hogy szorosabbra fűzi szakmai együttműködését, s erről írásban is megállapodtak.

Fotó: Claudio Schwarz/unsplash.com

Eddig nem tapasztalt módon rendezte át a világ gazdaságát a több mint két éve tartó Covid-világjárvány. Ráadásul a magyar vállalkozások újabb kihívás elé néznek az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Az üzemanyagár drámai növekedése a különjárati autóbuszos személyszállítási piac szereplőinek nyereségességét, és a megrendeléseik számát is csökkenti – hangzott el a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary Autóbusz Tanácsának legutóbbi munkabizottsági ülésén.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára elmondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai alapján 2020 és 2022 között 93 vállalkozás tűnt el a piacról, ami mindössze 5 százalékos csökkenés.

„Mi viszont egészen mást hallunk a piacról” – fogalmazott az ügyvezető főtitkár. A NiT Hungary nyilvántartása ennél jóval szomorúbb adatokat mutat: a szervezet autóbuszos tagságának száma 15 százalékkal esett vissza, míg az üzemben tartott járműállomány 17 százalékkal csökkent. A NiT Hungary ma is a piaci szereplők több mint 50 százalékát a tagsági körében tudhatja, így ezek az adatok jól tükrözik a piaci helyzetet.

A munkabizottsági ülésen elhangzott: ugyan a Volán 2019-ben mintegy 2000 alvállalkozói szerződést szüntetett meg, jelentősen megnőtt az új beruházások száma, egyre több cég vesz igénybe – dolgozói szállításához – buszos vállalkozásokat, így rendeződött át a piac. A turizmusban dolgozó buszos cégek 30 százaléka el fog tűnni: a kiöregedett buszokat nem állítják vissza a forgalomba. Ráadásul kevés a gépkocsivezető, nem szívesen jönnek vissza a turizmusba a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság miatt.

Ma már nem egy olyan vállalkozás van, amelyeknél azért áll a járműpark egy része, mert nincs rá gépjárművezető. Magyarországon a közúti fuvarozói szektorban 130 ezer gépjárművezetőre van szükség, ennek 25-30 százaléka hiányzik jelenleg.

Kiss Róbert Richárd, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kommunikációs szakértője ismertette a Határtalanul program részleteit, amelynek keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. Mint mondta: az iskolák pályázhatnak, és valójában mindenki nyer, aki pályázik. Minimum 10 diák, legalább 2 éjszakára utazhat Romániába, Szerbiába, Szlovéniába, Horvátországba jellemzően az iskolások, tíz gyerek mellé mehet egy kísérő is a program feltételei szerint. Eddig 500 ezer diák utazott ennek a programnak köszönhetően.

A szakember az idei szezonban már jóval nagyobb lehetőséget lát a programban, és ez bíztató lehet azon buszos vállalkozások számára, amelyek rendszeresen dolgoztak ezen a területen. Hozzátette az idei pályázati kiírások előkészítése megkezdődött, és az személyszállítási díjak kalkulációjában a BGA Zrt. számít a szakmai szervezet meglátásaira, javaslatára is. Aki ebben a szegmensben tud dolgozni, annak ez meg fogja érni – szögezte le a szakember.

Az érdekvédelmi szervezet szakértői számoltak be arról, hogy a különjárati autóbuszos személyszállításban milyen lehetőségek és feltételek mentén lehet kidolgozni egy úgynevezett költségindexet.

Az index létjogosultságát az üzemanyagárak és a gépkocsivezető-hiány miatt a személyi költségek, bérek drasztikus emelkedése indokolja. Idén március 13-tól a szektor egy részében megszűnt az ársapka, 7,5 tonna össztömeg feletti áru- és személyszállító járművek esetében piaci árú az üzemanyagár. Az üzemanyag részaránya a költségszerkezetben a gázolajár függvényében elérheti a 38 százalékot is, az árváltozások volumene és üteme jóval nagyobb mértékű a megszokottnál.

A hosszútávú szerződésekben már ismert az üzemanyagár-klauzula rögzítése. Az önköltség korrekt számítása érdekében a személyi költségek alakulására is célszerű legalább negyedéves indexálást készíteni.

Az érdekképviselet az Autóbusz Tanács döntése alapján, a képviselt autóbuszos vállalkozások tárgyalási pozícióinak erősítése érdekében előkészíti és bevezeti, mert ez is hiteles adatokkal járul hozzá ahhoz, hogy a megbízók elfogadják az díjak szükségszerű emelkedését. Ugyanakkor átfogó kormányzati stratégiát szorgalmaznak a szakma képviselői, hogy mielőbb stabilizálódhasson az ágazat helyzete.

Fotó: Hobi Industri, Unsplash

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelenlétben írta alá csütörtökön a hazai közúti fuvarozói és a szállítmányozói oldal három meghatározó szakmai szervezete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ), valamint a közúti szállításhoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésében élenjáró i-Cell Mobilsoft Zrt. azt az együttműködési megállapodást, amelynek célja, hogy már ebben az évben elinduljon Magyarországon a digitális fuvarkísérő okmány szolgáltatás, az e-CMR platform.

A négy szervezet deklarált célja, hogy a hazai fuvarozók és logisztikai szereplők egy kizárólag magyar tulajdonosi hátterű és kiemelkedő szakmai tudással rendelkező szolgáltatón keresztül férjenek hozzá az e-CMR szolgáltatáshoz, amelynek általános elterjedését gyorsíthatja az EU eFTI, azaz elektronikus áruszállítási információs rendszerének 2024-ig történő bevezetése is. Az eFTI alkalmazásával minden, a fuvarozást kísérő dokumentum digitalizálttá válik, ami nemcsak a logisztikai ágazat működését gyorsítja és teszi versenyképesebbé, hanem hazánk és az Unió zöld törekvéseinek is megfelel.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azon dolgozik, hogy a gazdaság működtetésében minél nagyobb hangsúlyt kapjon a digitalizáció. A kormány és egy teljes gazdasági szektor érdekközössége alapján most valódi korszakváltás körvonalazódik, az innovatív jövő képe rajzolódik ki a logisztikai, közúti árufuvarozási ágazatban. – jelentette ki Mosóczi László. – A járványhelyzetben a GDP hat százalékát előteremtő szállítás, raktározásban is bebizonyosodott, hogy a személyes térben intézett ügyek jó része áthelyezhető a virtuális valóságba. A papír alapú adminisztrációt kiválthatja az elektronikus dokumentum, ami nemcsak felgyorsítja a folyamatokat, hanem csökkenti azok költségeit és környezeti terheit is.”

A CMR fuvarokmány és a belföldi fuvarlevél a közúti árufuvarozás összetett funkciós árukísérő dokumentumai, amelyek a szállított áru, feladó és címzett, illetve a fuvarozó adatain felül a szállítási szerződés létrejöttének, a felelősségi köröknek, illetve az áru átadásának és átvételének igazolására is szolgálnak. Egészen biztos, hogy rövidesen forradalmi változás történik, és robbanásszerűen terjed el az e-dokumentumok használata.

Eddig papír alapon, postán küldték a dokumentációkat

„A CMR a fuvarozó által elvégzett munka számlázásának alapja, és ameddig e dokumentum papír alapon, és gyakran postai úton jut el az érintettekhez, addig nehézkes, hosszadalmas és számos, ráadásul lassan korrigálható hibalehetőségre ad alkalmat a rendszer – mondta Ignácz József Péter, az MKFE elnöke. – Az e-CMR nemcsak felgyorsítja, de teljesen biztonságossá teszi a megbízók és szolgáltatók közötti elszámolást, ami közös érdekünk, hiszen tovább növelheti az alágazat hatékonyságát, versenyképességét.”

Az e-CMR és a belföldi e-fuvarlevél bevezetése jelentősen növelheti a fuvarozók versenyképességét azzal, hogy felgyorsul a számlázási folyamat, és a fuvarozó hamarabb hozzájuthat a megszolgált fuvardíjához.

„A NiT Hungary által jelentős számban képviselt fuvarozó mikro- és kisvállalkozások versenyképessége és piaci helyzetének erősítése szempontjából jelentős előrelépés lesz a fuvarokmányok digitalizációja – erősítette meg Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára. – Az e-CMR forradalmasíthatja a jelenlegi elavult, lassú rendszert, amely mindeddig akadálya volt a megszolgált fuvardíjakhoz való gyors hozzájutásnak, így képviselt vállalkozásaink likviditási problémáit is enyhíteni fogja.”

Magyarország nemzetközi viszonylatban is innovatív megoldást vezethet be; mivel a rögzítendő adatok nagy része azonos, így az e-CMR akár összekapcsolható a már működő, az érzékeny termékek szállításának regisztrációjára szolgáló, a NAV által üzemeltetett EKÁER rendszerrel is.

„A fejlesztésnél maradéktalanul figyelembe vesszük a hazai gazdasági szereplők érdekeit. A két platform összehangolásával jelentős adminisztrációs költségmegtakarítást érhetnének el a fuvarozók és a megbízó vállalkozások is” – emelte ki Garai Géza, az i-Cell Mobilsoft Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.

Valós időben lehet majd követni az áruk mozgását

„Az e-CMR bevezetésének a megbízói oldalon is számos előnye lesz – mondta Dr. Lányi Márton, az MSZSZ elnöke. – Azonnali és valós adatok nyerhetők a szállított áruk helyzetéről, felgyorsulhat a panaszkezelés folyamata. Nemcsak a feladók, de a címzettek is egyszerűbben kísérhetik majd figyelemmel az áruk mozgását, és módjukban áll majd akár azonnal beavatkozni azokban a helyzetekben, amikor valamilyen változtatásra van szükség a logisztikai folyamat során.”

Az e-CMR Europe Kft. megalakulása és az elektronikus fuvarlevél szolgáltatás bevezetése újabb mérföldkő a logisztikai folyamatok digitalizációjában, a fuvarozók versenyképességének növelésében, amely jelentősen hozzájárulhat az ellátási lánc hatékonyabb működéséhez és átláthatóságához. Minél előbb indul el és minél többen csatlakoznak a magyarországi rendszerhez a kiélezett nemzetközi piaci versenykörnyezetben, annál nagyobb haszonélvezője lehet a hazai logisztika, a szállítmányozás, a közúti árufuvarozás és közvetetten a magyar költségvetés is e rendszer használatának.