A kismamák legnagyobb része ma már sokkal tudatosabban készül életének egyik legboldogabb élményére. A kórházi körülmények magas színvonala mellett elengedhetetlen, hogy a születés – a családdá válás boldog időszaka olyan helyen történjen, ahol magas szakmai felkészültség párosul a családbarát szemlélettel. Éppen ezért tart minden évben nyílt napot a TritonLife Róbert Magánkórház Szülészeti Osztálya.

Hihetetlenül értékes az aranyóra és rooming-in ellátás

Az idei rendezvényen a házigazdák ismét bemutatták az érdeklődőknek családbarát szemléletüket, a természetes szüléshez való pozitív hozzáállását, a baba-barát kórház jellegzetességeit. Bemutatták, hogy a legmodernebb szakmai szabályok messzemenőkig való követése, a betegbiztonság maradéktalan betartása mellett, hogyan biztosítható a családbarát szülésélmény, az „aranyóra”, a rooming-in ellátás és hogyan lehet sikeres az anyatejes táplálás.

Szülésznők vezetésével a látogatók megtekinthették a szülőszobákat, ahol közvetlenül is bemutatásra kerültek az intézetben használt vajúdást segítő eszközökkel (pl.: bordásfal, gumilabda). A kismamák megtekinthették, hogyan vajúdhatnak majd az általuk választott testhelyzetekben és különlegességként bemutatót kaphattak a vízben vajúdás-szülés folyamatáról is. A nyílt nap során a vajúdás alatt alkalmazható egyéb fájdalomcsillapítási lehetőségek /EDA, N₂O, egyéb gyógyszeres fájdalomcsillapítás ismertetésére is sor került.

A hüvelyi szülés lehetséges akár két császármetszés után is

Dr. Siklós Pál, az intézet szülészeti részlegének vezetője kiemelte azt is, hogy a természetes szüléshez való szakmai szemléletüket bizonyítja, hogy lehetőség van az intézményben medencevégű fekvésben elhelyezkedő magzatnál külső fordítás elvégzésére. Szakmailag megfelelő esetekben követheti az előzményben szereplő császármetszést hüvelyi szülés (akár két császármetszés után is) és nem ritka az ikrek hüvelyi úton történő születése sem – tette hozzá a szülész főorvos.

Noha a kórház nagyon büszkén hirdeti, hogy azon kismamák között, akik természetes úton szeretnék világra hozni az újszülöttjüket nagyon magas a sikeres hüvelyi szülések aránya (közel 80%), természetesen nyitott a lehetőség szakmailag indokolt esetekben, illetve akár a várandós kérésre tervezett császármetszésre is.

Támogatják a dula jelenlétét

Az Intézet, amennyiben a várandós szeretné, támogatja dula jelenlétét a szülés során. Fontos kiemelni, hogy az állami egészségügyi rendszerhez képest, a magánellátásban választható az egészségügyi szakszemélyzet. Nem szükségszerű, de lehetőség van személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is. A legmodernebb szakmai irányelvek szerint a komplikáció mentes természetes szüléseket a szülés jelentős részében szülésznők kisérik, a szülészorvos szülőszobai jelenlétével elsősorban az esetleges kóros helyzetek megoldását, illetve a betegbiztonságot erősíti.

A magánegészségügyben egyedüliként itt van koraszülött intenzív centrum (PIC II)

Az újszülöttek szempontjából a betegbiztonság további különleges elemmel bír a TritonLife szülészetén. Magyarországon, magánellátásban immár 2023 óta csak itt van elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum, mely II-es  progresszivitású perinatális intenzív centrum (PIC II.). Ez rendkívüli és teljes biztonságot nyújt a Szülők számára, hiszen nem csak azt jelenti, hogy a megszületést követően azonnali a legmagasabb szintű segítséget kapják a méhen kívüli élethez gyengébben alkalmazkodó újszülöttek, késői koraszülöttek, hanem lehetőség van arra is, hogy az újszülött, vagy koraszülött gyermek ellátása az intenzív osztályon tovább folytatódjon a teljes  gyógyulásukig.

Dr. Kocsis István PhD az Újszülött és a PIC II Osztályvezető  neonatológus főorvosa kiemelte, hogy a magyarországi magánszülészetek közül, egyedül itt láthatók el olyan késői koraszülöttek, akik a 35-36. várandóssági hétre születtek. A PIC ellátási körébe beletartoznak  még a kóros várandósságban miatt esetleg érintettek (pl. terhességi cukorbetegség) vagy a fertőzésben, anyagcsere eltérésekben, fejlődési rendellenességben szenvedő újszülöttek is.  A PIC-en a koraszülötteken túl, kezelünk még átmenetileg légzéstámogatásra szoruló, illetve más okból intenzív ellátást, pl. szoros megfigyelést, vénás táplálást, antibiotikum kezelést, fénykezelést igénylő újszülötteket és kis súlyú újszülötteket is.

„A legerősebb gyógyszer a jelenlévő édesanya szeretete”

A TritonLife újszülött- és koraszülött intenzív részlege a legmodernebb technológiákkal felszerelt: korszerű inkubátorok, központi és telemetriás monitorrendszerek, non-invazív lélegeztető gépek, ágy melletti véranalizáló  berendezések és ágy melletti képalkotó eszközök, sürgősségi laborvizsgálatok és mikrobiológiai vizsgálatok, valamint természetesen a magasan képzett és folyamatosan hazai, és külföldi továbbképzéseken részt vevő szakszemélyzet mind-mind a magas fokú szakmai munkát segítik.

Ugyanakkor a biztonság mellett legalább ilyen fontos a családközpontú szemlélet. A TritonLife PIC részlege azért is kiemelkedő, mert minden lehetőség adott, hogy a beteg újszülött/ koraszülött mellett valóban ott lehessenek a szülők a nap 24 órájában, és szerető gondoskodással részt vehessenek gyermekük ápolásában, és ezt mind a központi PIC részlegen, mind az intenzív osztály kritériumai alapján berendezett saját szobájukban  megtehetik. Hiszen egyértelműek a tudományos adatok arra vonatkozóan, – emeli ki Dr. Kocsis István, az Újszülött és a PIC II. osztályvezető főorvosa, -,hogy gyorsabban gyógyulnak és fejlődnek, ezáltal hamarabb kerülnek haza azok az újszülöttek és koraszülöttek, valamint jobb a későbbi fejlődésneurológiai kimenetelük is, akik mellett a szülők ott lehettek, mint azok, akiknél az édesanyjuk nem lehetett jelen.  “Mert akármennyire is jó eszközeink vannak, és akármilyen jó szakemberek dolgoznak az újszülött és PIC II. Osztályon, az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, és a legerősebb gyógyszer a jelenlévő édesanya és édesapa szeretete.”

Ennek nem csupán a gyorsabb ellátás az oka, a magánszolgáltatóknál fellelhető eszközök és az orvosok tudása sokszor egyedülálló minőséget képvisel. Egy ilyen magánegészségügyi szolgáltatónál dolgozik Dr. Domán István Ph.D., aki csípő- és térdprotézis-műtétekre specializálódott. Egy Európában is ritkaságnak számító, páratlan precizitást garantáló robottechnológiával operál.

OMNIBotics: a robotok Ferrarija

Az orvosi műtétekhez alkalmazott robotok több mint három évtizede velünk vannak, de használatuk az elmúlt tíz évben terjedt el jelentősen, elsősorban az USA-ban. A jelenleg többnyire térd- és csípőműtéteknél alkalmazott szemi-autonóm robotrendszerek az előzetes képalkotó vizsgálat alapján készült műtéti tervet segítik megvalósítani, de működtetése bonyolult, az eszközök nagy helyet foglalnak el, megváltoztatják a szokásos munkamenetet.

Az OMNIBotics rendszer a robotok legújabb generációját képviseli, több szempontból is kitűnik a többi robot közül. Legfőbb előnye, hogy rendelkezik egy ún. digitális szalagfeszesség-mérő eszközzel, mely lehetővé teszi a műtét során a szalagfeszesség pontos mérését a térd teljes mozgástartományában. A mért eredmények alapján pedig a robot képes egy olyan műtéti tervet felajánlani, mellyel biztosítható a lehető legjobb szalagegyensúly. „Vagyis a szalagfeszességről kapott objektív információ figyelembevételével határozzuk meg az implantátum személyre szabott pozícióját, melyet egy robotizáltfűrész-vezető segítségével valósítunk meg, ennek segítségével ültetjük be a protézist a térdbe” – magyarázza Dr. Domán István főorvos.

A térdprotézis sikerének kulcsa: a szalagfeszesség helyreállítása

Miközben a csípőprotézis-műtét a legsikeresebb műtéti beavatkozásnak számít, a hagyományos úton végzett térdműtétek esetében a betegek elégedettségi rátája „csupán” 80 százalék körüli, vagyis ötből egy ember nem maradéktalanul boldog az operációval. Az implantátumgyártók és az egészségtechnológiai cégek erőfeszítései eredményeként a beavatkozások precizitását különféle eljárásokkal sikerült növelni, de ezt a betegelégedettség nem minden esetben követte. Az igazi áttörést az OMNIBotics robottechnológia jelentette, mely lehetővé teszi a térd körüli lágyrészek, oldalszalagok feszességének lehető legpontosabb helyreállítását. Tanulmányok sora igazolja, hogy a betegelégedettség egyik jelentős fokmérője a térdízület stabilitása. Vagyis, ha a művi ízület oldalszalagjainak stabilitása megközelíti az egészséges térd szalagjainak stabilitását, jelentősen nőhet a betegelégedettség.  Több közlemény alapján az OMNIBotics robottal végzett műtétek utáni betegelégedettség 96–97 százalékra emelkedett, ami hatalmas előrelépés a hagyományos műtéteknél tapasztalt 80 százalékhoz képest.

Az OMNIBotics robot további előnye, hogy az alkalmazásához nem szükséges előzetesen költséges képalkotó vizsgálat, valamint a gép a többi robothoz képest miniatürizált, vagyis a fő elemei elférnek a sebész kezében, és használatukkal nem kell megváltoztatni a műtét szokásos menetét. Nem mellékes, hogy a műtét kíméletesebb is, a hagyományos operációkkal szemben nem kell felszabadítani hozzá a túl feszes lágyrészeket – írják.

Gyorsabb felépülés és kevesebb visszamaradó panasz

A műtét nem igényel a beteg számára hosszas előkészületeket, és a technológia alkalmazása is csupán pár perccel hosszabbítja meg a műtétet. A betegek már az operáció napján felkelhetnek, és megkezdődik a gyógytorna, csupán két éjszakát kell a kórházba tartózkodni. Domán főorvos elmondása szerint az OMNIBotics robottal végzett térdműtétek esetében gyorsabb a felépülési idő. Ennek okát az elképesztő precizitásban, a kíméletesebb műtéti technikában és a szalagegyensúly helyreállításában látja.

Nemzetközi elismerések

Domán István nevéhez fűződik még több új műtéti eljárás, mint például a mozgásanalízis-alapú csípőprotézis műtéti tervezésének vagy a sebészi navigációval végzett csípőprotézis beültetésének magyarországi meghonosítása is. A főorvos technológiai fejlesztések iránti elkötelezettsége, az általa végzett magas műtéti szám, továbbá a továbbképzésben való aktív részvétel miatt a robotot is biztosító globális orvostechnológiai vállalat – a Corin – a közelmúltban „Center of Excellence” minősítésben részesítette a munkahelyeként szolgáló budapesti Doktor24 Multiklinikát és a pécsi DaVinci Magánklinikát. Az előbbi ezen felül a rangos „Robotic Center” címben is részesült – teszik hozzá.

“Az együttműködés azért is hatalmas mérföldkő számunkra, mert számos kiváló orvos kapcsolódik be így a Prima Medica EgészségKözpontok munkájába és számunkra a szakmaiság a legfontosabb érték, amit a pácienseknek biztosítani szeretnénk. Fennállásunk eddigi ideje alatt már, olyan nevek szavaztak nekünk bizalmat és gyógyítottak, gyógyítanak nálunk, mint Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, Prof. Dr. Gács Gyula neurológus, Prof. Dr. Góth Miklós endokrinológus, Prof. Dr. Holló Gábor szemész szakorvos, Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus, Prof. Dr. Réthy Lajos allergológus, Prof. Dr. Szabolcs István endokrinológus és a sor végtelen, összesen 130 orvos, dietetikus gyógytornász, pszichológus” – emelte ki Dr. Babai László orvos, igazgató, Prima Medica EgészségKözpontok alapító tulajdonosa.

A Prima Medica szakterületei – úgy, mint az urológia, gyermekgyógyászat, diabetológia – az Alfa EgészségKözpont kiemelt szolgáltatásainak köszönhetően új irányokkal bővülnek az infektológia és a pszichiátria területein. A csatlakozással pedig Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója, Dr. Szekeres György PhD, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, Prof. Dr. Somogyi Anikó, a Semmelweis Egyetem ÁOK Belgyógyászati és Hematológiai Klinika egyetemi tanára is a Prima Medica ernyőintézményének elismert orvosi csapatát erősítik majd. Két nemzetközi hírű szaktekintély is tanácsaival és szaktudásával segíti a létrejövő új központok munkáját: Prof. Dr. Ludwig Endre professor emeritus, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem meghatározó szaktekintélye és Prof. Dr. Tenke Péter az MTA Doktora, egyetemi tanár, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet urológiai osztályának osztályvezető főorvosa is.

„Az Alfa Egészségközpont olyan erős szakmai színvonalat képvisel, mint a Prima Medica EgészségKözpontok, így egymást erősítve tudjuk a jövőben még magasabb szintre emelni tevékenységünket. A szakmai munka során már most megkezdtük a 2024-es Szakmai Napok szervezését, amelynek célja, hogy elősegítse a területek közötti együttműködést és tudásmegosztást, valamint előmozdítsák az egyes betegségcsoportok sikeres kezelését és megismertessék az adott területen megjelenő innovációkat” – összegezte Kriller Norbert, a Prima Medica EgészségKözpontok fejlesztési vezetője.

Mindössze néhány hónapja, tavaly decemberben indult el a betegbarát projekt, amely nem a magánegészségügyi szolgáltatók egészségügyi ellátásának orvosszakmai színvonalát kívánja mérni. Azzal szembesíti ugyanis a szolgáltatókat, hogy a betegek döntéseihez nem elég a kiváló orvosi ellátás. Ennél többet, betegközpontú, a betegekre odafigyelő, kényelmes, sokszor személyre szabott szolgáltatást várnak.

Mit mondanak a betegek?

A projekthez készült reprezentatív felmérésből kiderült, hogy azok a szolgáltatók, amelyeket a betegek betegbarátnak tartanak, lényegesen jobb eséllyel szereznek ügyfeleket, mint azok, amelyikről nem ez a véleményük. Ezt a korrelációt a megkérdezettek három kérdésre adott válasza is alátámasztotta. Azok a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek az átlagosnál jobban képesek arra, hogy kihasználják ismertségüket, azaz ismertségükre támaszkodva több ügyfelet szereznek, a páciensek véleménye szerint az átlagosnál betegközpontúbb ellátást kínálnak. Ez az esetek 71,4 százalékában igaz.

Azok magánegészségügyi cégek, amelyeket az átlagosnál több ügyfél venne elsőként számításba, amikor szolgáltatót választ, a páciensek véleménye szerint az átlagosnál szintén barátságosabb ellátást kínálnak. Ez az esetek 66 százalékában igaz. Azok a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyeket az átlagosnál több ügyfél venne számításba, amikor szolgáltatót választ – ha nem is elsőként, hanem például másodikként –, a páciensek véleménye szerint szintén az átlagosnál betegbarátabb ellátást kínálnak. Az esetek 62,5 százalékában ez a helyzet.

„Az emberek tehát jobban bíznak azokban a cégekben, amelyekről azt gondolják, hogy betegközpontú szolgáltatást nyújtanak. Ennek következtében a többen választják ezeket, amikor egészségügyi ellátásra van szükségük. Ezért hívtuk életre a betegbarát kezdeményezést” – mondta Vaszary Ádám alapító.

Elindult a verseny

„Az Év Betegbarát Szolgáltatója címért folyó versenyben a zsűri számos szempont alapján fogja minősíteni az egészségügyi szolgáltatók betegközpontú kezdeményezéseit. Ezzel visszajelzést kíván adni arról, hol tartanak betegközpontú ellátásában. Emellett a közvéleményt is tájékoztatni szeretnénk arról, mit tudnak felmutatni a szolgáltatók a betegközpontú ellátásban. A zsűriben a magyar egészségügyi szakma kiemelkedő, közismert szakemberei, egyetemi kutatók, vállalatvezetők és kommunikációs szakemberek foglalnak helyet” – emelte ki Vaszary Ádám.

Hozzátette: „A rövid idő ellenére a mostani számok is impresszívek, a projekt az indulás óta ugyanis több mint nyolcmillió embert érhetett el a sajtóban megjelent tájékoztatóival. Másik oldalról pedig a rövid idő ellenére közel 240 egészségügyi szolgáltatóval vettük fel közvetlenül a kapcsolatot. Több mint harminc egészségügyi szakember fogadta el a projekt célkitűzéseit és jelezte, hogy részt kíván venni a projekt tevékenységében.”

Verseny a betegek érdekében, akár ingyenes nevezéssel

A betegbarát projekt kezdeményezői szerint a versennyel elsősorban a Magyarországon működő magánegészségügyi vállalkozások szakmai és gazdasági érdekképviseletét akarják szolgálni. Emellett a laikus páciensek, ügyfelek, betegek tájékozódásának segítése is cél: olyan kapaszkodókat, standardokat akarnak kínálni, amelyekre támaszkodva összehasonlíthatják a szolgáltatókat. Mindezt a résztvevők akár ingyen elérhetik, ugyanis a pályázóknak az első kategóriában díjmentes a megmérettetés.

A verseny indulói a versenyszabályzatban meghatározott szempontok alapján 16 kategóriában mérhetik össze erejüket. Az egyes kategóriákban arany, ezüst és bronz díjat ítél oda a tizenhárom tagú szűri sokoldalú pontozás alapján. Ezek mellett különdíjakat is kaphatnak a versenyzők. 

A zsűri két fő szempontcsoport alapján hozza meg döntéseit. Az egyik az úgynevezett „Patient Experience” szempontok csoportja. Ebben egyebek mellett értékelik, hogy az egyes szolgáltatók milyen színvonalú környezetben fogadják az ügyfeleiket. A laikusok számára érthetően, türelmesen magyarázzák-e el a betegségeket és a kezeléseket. Mennyire nyújtanak személyre szabott szolgáltatásokat, foglalkoznak-e betegeik utógondozásával. A másik, úgynevezett „Eredmények és célok” szempontcsoportban a versenyzők piaci teljesítményét vizsgálják. Ehhez az indulók jelentkezéséhez csatolt céges beszámolót veszik alapul. Az egyik fő értékelési szempont az lesz, hogy a versenyző mennyire tudta növelni szolgáltatásai hozzáadott értékét saját képességeihez viszonyítva.

A jelentkezési határidő április vége, az eredményhirdetés a nyár elején várható.

Fotó: Johny Georgiadis/unsplash.com

A magánegészségügyi szolgáltatókkal együttműködő Positive Health&Care tapasztalatai alapján a betegek a páciensút első lépésében elsősorban a közösségi médiából igyekeznek tájékozódni az egészségügyi szolgáltatókról. A legtöbben a Facebook zárt csoportjait említették, ezt követik a YouTube és a Google forrásaiban megjelenő értékelések. Ez összhangban van a nemzetközi tapasztalatokkal is. A reputation managementtel foglalkozó brit Reputation.com szakportál 8500 páciens megkérdezésén alapuló felmérése szerint 2020 és 2021 között óriási ugrással, kevesebb mint 2000-ről 5000 fölé nőtt a közösségi oldalakon megjelent értékelések száma a magánegészségügyi szolgáltatókról. Ami talán ennél is fontosabb: a felmérés résztvevőinek 80 százaléka jobban támaszkodik ezekre az értékelésekre, mint a barátai, családtagjai köréből származó információkra. Ugyanakkor a szolgáltatók még nem ismerték fel ennek jelentőségét: 70 százalékuk nem vesz részt ebben az internetes kommunikációban.

Horváth Krisztina, a Positive Health&Care ügyvezetője közölte: „A betegek, szolgáltatók vezetői, szakorvosok és egészségügyi szakdolgozók beszámolói alapján az látszik, hogy Magyarországon a páciensek egyelőre nagyjából fele-fele arányban támaszkodnak az internetes tájékozódásra és a családi, baráti tanácsokra, illetve személyes tapasztalataikra. A végső döntést befolyásolja, hol található a magánegészségügyi szolgáltató, valamint az az internetes influenszerek véleménye is. Utóbbiakkal azonban óvatosan kell bánni, mert nem mindig hitelesek ezek az információk.”

A szakember beszélt arról is, hogy az orvosok, a praxisban dolgozók és a marketingszakemberek nem ismerik részletesen a páciensek választási szempontjait. Sok szolgáltató nem használ ilyen kérdéseket is tartalmazó kérdőívet. Számos esetben nincsenek tisztában azzal, honnan érkezett a páciens, milyen információk alapján, kinek a közreműködésével választotta az adott intézményt.

Miközben a páciensek választásuk előtt alaposan feltérképezik a szolgáltatókat, az orvosok gyakran nem fordítanak kellő figyelmet saját kommunikációs csatornáikra. „A szakorvosok többsége nem ismeri és nem is figyeli saját praxisa információs csatornáit. A kommunikációs felületeket kezelő szakdolgozók, praxismenedzserek, marketingesek nehezen tudják aktiválni az orvosokat a közösségi felületeken való szereplésre. Eközben az orvosok jelentős része fontosnak tartja személyes orvosmárkája építését” – emelte ki Horváth Krisztina.

„Kritikus bánásmód”

A páciensút második szakaszát jelenti az egészségügyi szolgáltatónál töltött idő. Ezt a már említett, több ezer fős brit megkérdezés készítői a „good bedside manner” fogalmával írják le, ami magában foglalja az orvos és páciense közötti viszonyt, kezdve a türelmes, közérthető tájékoztatástól a kölcsönös tiszteletig. Emellett beletartozik olyasmi is, mint az intézmény tisztasága, barátságos környezete. Nagy jelentősége van annak, hogy minél rövidebb legyen a várakozási idő. Ez a legfőbb szempont, ami az állami ellátás helyett a magánegészségügy választására készteti a pácienseket. A Reputation.com szakértői szerint lényegesnek nevezték továbbá, hogy a közösségi médiában a várakozással kapcsolatban megjelenő panaszokra azonnal válaszolni kell!

A brit felméréshez hasonló eredmény született a „good bedside manner” kérdésében is. Horváth Krisztina erről azt mondta, Magyarországon a sok páciens a szakorvostól felé irányuló figyelmet tartja a leglényegesebbnek, ez magában foglalja a beszélgetést, a részletes konzultációt, a kezelési terv ismertetését, összességében a személyre szabott szolgáltatást. Emellett fontosak a vizualitás elemek, a fotók, videók, az olyan diagnosztikai módszerek, amelyekkel meg lehet mutatni a kezelés folyamatát és az eredményt.

Mi a helyzet a munkatársakkal?

A brit felmérés azt találta, hogy a személyzet viselkedése szerepel a legtöbbször mind az elismerő, mind a bíráló internetes posztokban. A jól képzett, odafigyelő munkatársak óriási szerepet játszanak abban, hogy a páciens visszatérő ügyfele legyen egy magánegészségügyi intézménynek. A Positive Health&Care ezzel összefüggésben néhány egyértelmű hiányosságra hívja fel a figyelmet. Horváth Krisztina közölte: „A személyes beszélgetéseken kiderül, hogy több orvos, egészségügyi dolgozó nem ismeri pontosan a saját szakterületének helyzetét. Sokan nem követik nyomon, mi történik a hasonló szolgáltatást nyújtó intézményekben. Az orvosok nem ismerik egymást, így nem is ajánlják a kollégák kiegészítő szolgáltatását. A páciensek utókövetése ritka, pedig erősítené a betegek bizalmát.”

Fotó: Sander Sammy/unsplash.com

Az elmúlt két évben 44 százalékról 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya. Az EY kutatása szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. Leggyakrabban a 18-29 év közötti fiatalok (58%), legritkábban pedig az 50 év felettiek (43%) keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül. A megkérdezettek elsősorban azért fordulnak a privát szektor felé, mert gyorsasággal, kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolattal és minőségi környezettel azonosítják.

„Egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. Kutatásunk szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, illetve a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják a pénzükért cserébe. Új ügyfelek megszerzéséhez ezért kritikus fontosságú lesz a szolgáltatóknak a digitális betegút megfelelő felépítése” – hangsúlyozta László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (12%) van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek (50%). A felmérés szerint itthon annak ellenére a lakásbiztosítás (60%) a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók (30%), mint a betegségek miatt. Ennek megfelelően a magyarok félelmei és azok biztosítottsága közötti eltérés az egészség esetében a legmagasabb (-49%), ezt követi a munkanélküliség elleni (-25%) és a nyugdíjbiztosítás (-20%).

„A magasabb jövedelműek és képzettségűek, valamint a nagyvárosban élők mellett különösen a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a generáció jellemzően más jellegű személybiztosítást nem köt, így egy jól kialakított termékkel egy új célcsoportot érhetnek el a biztosítók” – tette hozzá László Roland.

Fotó: Luis Melendez/unsaplsh.com

Dr. Csernavölgyi István szülei is orvosok, így, ahogy ő fogalmazott, az orvosi pálya eleve elrendelés volt a számára. A vezérigazgató szerint a gyógyítás alapvetése a megfelelő szaktudás és képzettség, de ugyan olyan fontos számára az is, hogy a gyógyító ember tudjon maradni ott és akkor, amikor arra szükség van. Ez a meggyőződés tükröződik a munkájában mind a szakmai területen, mind pedig az intézményvezetői pozícióban. Célja, hogy hosszú távon olyan körülményeket teremtsen a kollégái számára, ahol közösségként, biztonságos szakmai környezetben mernek és tudnak alkotni, ami a fejlesztés és a fejlődés alapja. A megfelelő munkakörnyezet mellett ugyanolyan fontosnak tartja a kollégák folyamatos szakmai gyarapodását, így a BEK Akadémia képzéseit, amiben óriási lehetőséget lát. Véleménye szerint ez olyan hazai és nemzetközi oktató és kutatási tevékenységre ad módot, ami máshol egyáltalán nem jellemző.

Dr. Csernavölgyi István úgy gondolja, hogy elődje, dr. Varga Péter Pál munkássága során mindenki számára világossá vált az a megkérdőjelezhetetlen szakmaiság, amelyet a Budai Egészségközpont képviselt az elmúlt évtizedekben. A vezérigazgató szerint a Budai Egészségközpont abban tud más lenni és abban tud kiemelkedni a többi szolgáltató közül, akár a magán-, akár az állami szférában való gyógyításról legyen szó, hogy itt minden adott ahhoz, hogy a beteg java legyen a legfőbb törvény és ezt semmi ne írhassa felül. Ami emellett elődje munkásságában megfogta és amit kiemelne, az a folyamatos fejlesztés iránti igény volt. Ezen az úton szeretne ő is továbbmenni, így mind a digitális, mind az infrastrukturális, mind pedig intézményi szinten jelentős fejlesztések várhatók a jövőben. A digitális fejlesztések célja egy olyan hálózat kiépítése, amely gyorsítja az ellátási folyamatot, egyértelműen szolgálja annak biztonságát, valamint segíti a munkatársak napi tevékenységét. A tervek szerint még az idei év folyamán megkezdődik egy több szakmában magas progresszivitással bíró kórházi épületegyüttes megvalósítása is.

Hosszú távú célok és jövőkép

Dr. Csernavölgyi István elmondta, hogy a Budai Egészségközpont stratégiája más, mint amit általában a magánegészségügyi intézmények kapcsán érzékelni lehet. Vannak olyan intézmények ugyanis, amelyek a járóbeteg ellátást célozzák meg, vannak olyanok, amelyek kifejezetten a diagnosztikát, illetve vannak olyanok, amelyek inkább a fekvőbeteg ellátásra specializálódtak. A Budai Egészségközpont mindhárom területet magas színvonalon szeretné több szakmában megvalósítani és működtetni, úgy, hogy eközben megőrzi az Országos Gerincgyógyászati Központ kiemelkedő szakmai tevékenységét is.

„A fejlesztések visszatükrözik az előrelátó tulajdonosi szándékot és a stratégiai gondolkodást: kapkodás nélkül, a szakmaiságot szem előtt tartva, minden területet érintve 2-3 éven belül kialakítani egy fekvő- és járóbeteg ellátó intézményt. Cél egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben a Budai Egészségközpont nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi kitekintésben is élen járó fekvő-és járóbeteg ellátást, kiemelkedő diagnosztikai képességeket menedzselő és működtető, a magán ellátás kapcsán mind szakmai gárdájában, volumenében, eszközparkjában és infrastruktúrájában kiemelkedő intézménnyé válik. Az egyes szakterületekkel – és nem csak a gerincgyógyászat jeles képviselőivel – már elkezdődött a közös gondolkodás és a közös munka. Ez a garanciája annak a valós és reális jövőképnek, hogy az intézmény a magánegészségügyi piacon nemzetközi kitekintésben is kiemelkedőt fog nyújtani az elkövetkező pár évben” – tette hozzá dr. Csernavölgyi István.