A bővítést az indokolta, hogy eddig a Madhouse alapító ügyvezetője, Brindza Gábor fogta át a négy országban működő cég ügyeit, tartotta a kapcsolatot az ügyfelekkel. A magyar piac nagysága és jelentősége miatt szükségessé vált a dedikált figyelem, ezért a hazai partnerekkel, főbb ügyfelekkel és ügynökségekkel való kommunikáció, valamint a Madhouse ügyfélkapcsolati és ad operations csapatainak irányítása került az új client service director feladatai közé.

„Tamást még az ügynökségi munkája során ismertem meg, és már akkor feltűnt a mobil platform iránti lelkesedése. Sokrétű tapasztalatával és összetett digitális szemléletével egyszerre illeszkedik a Madhouse szellemiségébe, ezáltal még teljesebb szolgáltatást tudunk biztosítani ügyfeleink számára” – mesélte Brindza Gábor a személyi döntés hátteréről.

Lovas Tamás 2011-ben az OMD-nél kóstolt bele elsőként a reklámozás világába és a médiatervezői munkába, majd 2013-tól az MEC kötelékében folytatta tovább karrierjét. Integrated tactical plannerként már a kezdetektől a digitális média irányába terelődött az érdeklődése, majd mobile advertising specialistként, pedig már kifejezetten a mobil felé orientálódott. Mivel az ügynökségen belül több különböző munkakört is betöltött, komplex rálátást szerzett a marketingkommunikáció online szegmensére, és az ügyféligények széles skálájával ismerkedett meg. 2015 májusától az MEC dubai irodáját erősítette digital account manageri pozícióban, ahol helyi és nemzetközi ügyfelek regionális digitális stratégiájának kialakításában és fejlesztésében vett részt.

Az eNET és a Madhouse 2016 áprilisában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők életének szerves részévé vált a mobiltelefon, amitől nem szívesen válnának meg: kivétel nélkül mindenki használ közülük ilyen készüléket, és kétharmaduk még az édességevésről is kész lemondani egy hónapra, csak hogy megtarthassa a mobilját.

A mobilt nem csak egyre többen, hanem egyre szerteágazóbb módon is használjuk, így a netezők fele már mobiltelefonján látogat napi rendszerességgel közösségi oldalakat, illetve böngészik az interneten, 40% pedig innen (is) informálódik. Mivel a mobiljukon netet használók száma már közel 3,7 millió fő, így a mobilhirdetések is egyre elterjedtebbé válnak, amikkel tömegeket lehet elérni idehaza.

A mobiltelefonjukon netet használók 79 százaléka, azaz 2,9 millió fő szokott rendszeresen mobilreklámokkal találkozni készülékén. Jó hír a mobilhirdetőknek, hogy a telefonjukon reklámokkal találkozók közül tízből hatan tisztában vannak vele, hogy a tartalomszolgáltatóknak ezek jelentik a fő bevételi forrást, ezért elfogadják a hirdetéseket az oldalak/alkalmazások ingyenességéért cserébe. Azok közül pedig, akik meg is szokták nézni a mobiljukon a reklámokat, 58 százalékkal már előfordult, hogy megtetszett neki egy termék, aminek a hirdetését a mobilján látta.

Érdekes lehet, de a válaszadók számára egy jó mobilhirdetés legfontosabb kritériuma, hogy számukra értékes információt közvetítsen (62%), ezt követi szorosan az igény, hogy egy reklám képes legyen bevonni a felhasználót, tehát hogy érdekes, kreatív vagy vicces legyen (57%). A harmadik fontos szempont, hogy szolgáltatói engedélyt kérjen a megjelenítésre (56%); továbbá a válaszadók több mint felének lényeges, hogy a reklám releváns, azaz az érdeklődési körének, böngészési előzményeinek megfelelő legyen (51%). Meglepő, de mindössze 39 százalék tartotta fontosnak, hogy a mobilhirdetések passzoljanak az oldal/applikáció tartalmába, szerkezetébe, dizájnjába.

A kutatást megelőző három hétben látott mobilreklámokkal kapcsolatban a legtöbben az Adidas, Ikea, Renault, Samsung, Telekom, Tesco, illetve a Vodafone hirdetéseivel találkoztak mobiljukon.

A program az Egyesült Királyságból érkező vendégelőadó, Nick Fuller, az ottani direktmarketing szövetség mobil tagozatának korábbi vezetőjének (a képen) vitaindító előadásával kezdődött: a legfrissebb brit kutatási adatokon keresztül mutatta be a teljes világpiacra és az EU országaira is érvényes eszközhasználati trendeket – mind fogyasztói, mind hirdetői szempontból. Bognár Vera, a MediaCom digital knowledge és account managere a nemzetközi trendeket a hazaiakkal összehasonlítva elemezte a számok tükrében, megkülönböztetve a márkaépítést és a direct response célokat is szolgáló eszközöket. Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója a közösségi média platformok mobil applikációinak fejlődéséről, trendjeiről, a Snapchat Y-generációs térhódításáról, az első hazai Instagram Körkép eredményeiről és az ezzel kapcsolatos további tervekről számolt be. Brindza Gábor, a Madhouse ügyvezetője az okostelefonok bő egy évtizedes történetéről szóló összefoglalójában felhívta a figyelmet arra, hogy a reklámszakma ugyan viszonylag lassan követi a vásárlók megváltozott szokásait, de tavaly már így is majdnem 10 milliárd forintot költöttek valamilyen mobil eszközön történő megjelenésre, és további bővülés várható. Pataki Gábor, a Mobiltárca Szövetség főtitkára a mobil fizetési lehetőségek közül az NFC technológiát kiemelve arról számolt be, hogy a három nagy hazai mobilszolgáltató példaszerű összefogásával a fogyasztói tájékoztatást több szakaszra bontva próbálják elérni a nagyobb nyitottságot a felhasználók körében.

Peter Hofbauer, az osztrák Lucy Marx vezetője egy konkrét esettanulmányon, a McDonald’s számára készített ételrendelő és fizető mobilalkalmazás és dialógusmarketing-eszköz bemutatásán keresztül világított rá a viselkedés alapú célzás sokak számára egyelőre homályos területére. Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető szakértője a különböző típusú vonalkódok kulisszái mögé vezette be a hallgatóságot, felfedve a kapcsolatot a növekvő okostelefon-penetráció és az azonnali fogyasztói tájékoztatás új perspektívái között. Gönczy Gábor, a Stylers Group vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy már drámaian növekszik az email-olvasás és a hírlevelek átkattintásának aránya mobilon (a 2014-es 20%-ról 25%-ra nőtt ez a szám itthon tavaly). Ennek megfelelően már nem csak az érkezés, hanem a kiküldés is sokszor mobilon történik, ezért szükséges leegyszerűsíteni mind a szerkesztési, mind az adatelemzési folyamatokat. Vit Soupal, a Deutsche Telekom Business Marketing Europe, M2M / IoT és Big Data vezetője négy ország (Magyarországon kívül Szlovákia, Ausztria és Lengyelország) egy-egy esettanulmányán keresztül mutatta be, hogy milyen újabb helymeghatározási és célzási lehetőségeket biztosítanak a gyorsan fejlődő mobiltechnológiák. Nagy Norbert, a Prime Rate intelligens nyomda marketing vezetője a hibrid technológia fejlődéséről és felhasználási lehetőségiről tartott szemléletes, látványos elemekben gazdag előadást. Mondovics Péter, a MasterCard marketingvezetője szerint a jövő már elérkezett: a távoli és személyes bolti vásárlások történhetnek ugyanazon a platformon, mégpedig a mobiltelefonunkon keresztül, ha a megfelelő háttéradatbázis és technológia a rendelkezésünkre áll. Végül a TáMOP MeNTA projektjének képviseletében érkező Maráczi Fruzsina előadását hallgathatták meg a résztvevők a mobiltelefonos betegtájékoztatási alkalmazás jelenlegi működéséről, fejlesztési stádiumáról és jövőbeli kiterjesztéséről. A rendezvény záróakkordjaként az előadók egy része kerekasztal-beszélgetés keretében a nap folyamán elhangzottak értékelésével, újrafeldolgozásával összegezte a konferenciát.

„Nick Fullert, az angol digitális és CRM gurut is idézve elmondhatom, hogy immár nem az egyes technológiák vagy kommunikációs csatornák évéről beszélhetünk, hanem a „nagyközönség-követés marketingjének” éveiről. Ennek mobilmarketinges lehetőségei pedig kreatív és nagyon széleskörű megoldásokat mutatnak, viszont egyelőre nagyrészt kihasználatlanok” – nyilatkozta Vámos-Hegyi Attila, a DIMSZ Mobilmarketing tagozatának elnöke a programról.

(Fotó: 123RF)

Május 24-én a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség és a Magyar Telekom közös mobilmarketing konferenciát szervez.

A rendezvényen az Egyesült Királyságból, Németországból és Ausztriából érkező vendégelőadók számos külföldi példát mutatnak be, melyek akár a hazai piacon is alkalmazhatóak lehetnek. A hazai vállalatok, ügynökségek közül képviselteti magát például a MediaCom, a Crane, a MadHouse, a MasterCard vagy a Magyar Mobiltárca Szövetség.

Szó lesz mobilfizetésről, alkalmazásfejlesztésről, közösségi média és hirdetési trendekről, mérésről, társadalmi felelősségről és viselkedésalapú célzásról is. A konferencia előtt és közben egy online kutatásban kérdezik a résztvevőket és érdeklődőket arról, mit gondolnak a címben felvetett kérdésről, milyen eszközöket és csatornákat használnak valójában, és mi az, amit a „szexi” kategóriába sorolnak inkább.

Részletek és jelentkezés a konferencia weboldalán.