A műsor első részében az energia piacáról beszélgetünk. Egy évtizeddel ezelőtt ez a terület nem érdekelte különösebben a szélesebb közönséget, ma viszont az energiaellátás a figyelem középpontjába került. Hogy lehet ezen a korábban nem különösebben „szexi” területen márkát építeni?

Részletesen beszélünk az E.ON fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiről. Néhány hívószó: zöld bolygó, okosváros, tudatos energiahasználat, madárvédelem.

Kitérünk az együttműködésekre is, amelyeket a legkülönfélébb szervezetetekkel alakítottak ki. Végül persze most is szóba kerül a mesterséges intelligencia alkalmazása ezen a területen.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A madarak áramhálózati védelme több évtizedes és rendkívül összetett, nemzetközi szintű probléma, amelynek megoldásához az érintettek közös erőfeszítésére van szükség. Az E.ON folyamatosan építi be a jelenleg ismert megoldásokat hálózatain, miközben a madárvédelmi szakemberekkel együttműködve új, innovatív eszközök fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. A most felszerelt eszközök végleges kialakítása is az állami természetvédelem, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakértőinek bevonásával született meg, amelyeknek gyakorlati tesztelésében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) és az MME munkatársai fognak részt venni. Az energiacég, a villamossági gyár és a madárvédelemért dolgozó szakemberek összefogásának közös célja, hogy tovább csökkentsék az áramvezetékek miatt megsérülő madarak számát.

A hortobágyi teszteléssel a nagyobb testű madarak védelmére kidolgozott új burkolatokat vizsgálják. Az E.ON szakemberei 10 helyen helyeznek el új típusú burkolatot a függőleges oszlopkapcsolókra. A nemzeti park szakembereivel közösen egy éven keresztül figyelik az eszközök üzembiztonságát, időjárás-állóságát, szerelhetőségét, üzemeltethetőségét, valamint a madarak viselkedését. Az összegyűjtött tapasztalatok értékelése után döntenek arról, hogy a megoldás tömegesen alkalmazható-e.

„Alapfeladatunk az áramellátás zavartalan biztosítása, ezt azonban úgy szeretnénk megtenni, hogy közben természeti környezetünket is óvjuk. Minden új hálózatunkat az állatok számára biztonságos módon tervezzük, és a már meglévők veszélytelenné alakításával is folyamatosan haladunk. Ebben a munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. A technológia ismeretét, a műszaki tudást pedig a villamossági gyár szakértőivel együtt adjuk ebbe az összefogásba” – emelte ki Oláh Attila, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. debreceni üzemigazgatója.

„Az elektromos szabadvezeték-hálózat – madarakra nézve – egyik legveszélyesebb berendezései az oszlop tetején lévő kapcsolók, mert nagyon közel vannak ahhoz, ahová a madarak pihenni ülnek be. A légszigeteléses kapcsolók esetében nem lehetséges minden egyes alkotóelem szigetelése, ezért a gépeknek az oszlopon megfelelő helyzetben történő felszerelésével és a madarak berendezéstől történő távoltartásával lehet az áramütés kockázatát jelentősen csökkenteni, illetve a zárt, tokozott kapcsolók használatával. A most felhelyezendő rácsos mechanizmushoz nagy reményeket fűzünk és bízunk benne, hogy a közepes- és nagy testű madarak áramütéses baleseteit ez a megoldás képes lesz minimalizálni” – mondta Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.

„A magyarországi szabadvezetéki és kábelhálózatokon több ezer általunk gyártott készülék üzemel évtizedek óta, melyeket az áramszolgáltatók elvárásainak megfelelően fejlesztünk. Az utóbbi években a műszaki és gazdaságossági feltételek mellett szempontként megjelent az élővilág, a madarak védelme is. Piacvezetőként mindig szívesen vállaljuk az új kihívásokat, és bízunk benne, hogy ezzel a burkolattal sikerült egy műszakilag megbízható, a felhasználók és a természetvédelmi szakemberek számára is megfelelő megoldást találni a már üzemelő készülékekre. A burkolat mellett dolgozunk a madárvédelmi szempontokat maradéktalanul kielégítő új konstrukciójú oszlopkapcsoló család fejlesztésén is” – fűzte hozzá Farkas Richárd, a kivitelezést végző Kaposvári Villamossági Gyár kereskedelmi igazgatója.

Az energiacég tavaly tavasszal 161 helyen alakította át a villamos hálózatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, míg a gemenci erdőben 54 villanyoszlopot épített át a madarak védelme érdekében. Idén csaknem 4400 oszlopra kihelyezett fészektartóval várta a gólyák visszatérését, emellett az Őrségi Nemzeti Parkban 100 vörös vércse költőládát szerelt fel a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.