A Postamúzeum történetében rendhagyó kettős kiállítást Kemény Zsófi író, költő, slammer nyitja meg péntek este.

A Postamúzeum tavasszal pályázatot hirdetett pályakezdő képzőművészek számára. A 67 beérkező pályaműből a zsűri – Don Tamás és Tayler Patrick – nyolcat választott ki, hogy az időszaki kiállítótérben bepillantást nyerhessenek az érdeklődők az Y és Z generáció szemszögébe. Az üzenet sokféle értelmezésére, erejére, vagy a távközlésnek a személyes emlékezetre is kiható változásaira a művészet eszközével kaphatnak a látogatók szubjektív válaszokat.

A kiállító művészek között van Győri Blanka – Labus Miron, Juhász Nóra, Kádár Emese, Márton Dominika, Mikáczó Alexandra, Tóth Boldizsár, Váczi Lilla és Vigh Violetta. A kiállítás koncepciója Lőrinczy Lia munkája.
Az Archivált üzenetek visszaállítása – kiállítás a kiállításban címmel, a pályázati anyaggal párhuzamosan az állandó kiállítás technikatörténeti emlékei között különböző hívószavak – szabvány, transzfer, titok, idő, szétfutó vonalak és hálózatok – mentén kortárs képzőművészeti alkotások kaptak helyet. A két idősík és a két különböző műfaj elemei egymással párbeszédbe lépve a kiállításban megbújó, elsőre talán nem nyilvánvaló tartalmakra irányítják a figyelmet – írják.

A kiállításon szereplő művészek között van Faa Balázs, Fabricius Anna, Fábián Noémi, ifj. Ficzek Ferenc, Haraszty István, Kútvölgyi Szabó Áron, Matzon Ákos, Mácsai István, Németh Marcell, Szabó Ábel és Zsemlye Ildikó. A tárlat kurátora Eleöd Ildikó.

Mint az MTI-hez eljuttatott ismertetőben áll: a képzőművészet segítségével az egyes termekben felvetett témák mellett olyan meghúzódó, nem kifejtett mellék-gondolatokra szeretnék figyelmet irányítani, mint például a mért idő fontossága a postai szolgáltatásban, vagy az egyre inkább háttérbe szoruló kézírás gesztusának informatív jellege. Az egyik alapgondolat az, hogy a posta és a telefon egy információ küldésen alapuló hálózat, amelynek szerkezete, azaz, hogy milyen utakon valósul egy az információáramlás, mennyi emberi energia és logisztika teszi azt lehetővé, általában rejtve marad – áll az ismertetőben.

Mint írják, a céljától leválasztott és előtérbe helyezett utazás, transzport fél-állapotát Zsemlye Ildikó vonatos bronztájai és Szabó Ábel vonatablakból látott festménye teszi érzékelhetővé. Ifj. Ficzek Ferenc és Németh Marcell művein művészi témává válik a kábelrengeteg, Kútvölgyi Szabó Áron az emlékek, impulzusok összegubancolódó hálózatát kísérli meg láthatóvá tenni – áll az ismertetőben.

A Postamúzeum gyűjteményébe tartozó Mácsai István Kábelfektetés a Balzac utcában című festménye a föld alatti vezetékeket állítja középpontba. A közleményben kiemelik, hogy a festményt egymás után két helyszínen is bemutatják, a Kiscelli Múzeumban decemberben nyílik a művész életmű-kiállítása.

Mint írják, a mobilszobrairól ismert Haraszty István egy kisebb plasztikájával, Fábián Noémi viaszképével, Fabricius Anna a kézbesítőket modelljéül választó fotójával is találkozhat a látogató a technikatörténet emlékei között.
A kiállításokhoz kapcsolódva a Múzeumok Őszi Fesztiváljának részeként két eseményt is szervez a Postamúzeum, az egyik november 5-én 15 órától Fanzine-készítő workshop, míg a másik november 12-én 15 órától beszélgetés Németh Marcell szobrásszal – áll a közleményben.

A kiállítások 2023. március 26-ig tekinthetők meg.

Fotó: Postamúzeum/Facebook