Az előző év során 111 tranzakciót hoztak nyilvánosságra Magyarországon, összesen 6,4 milliárd dollár értékben. Az ügyletek száma tavaly csökkent, azonban együttes értékük majdnem 10 százalékkal emelkedett a 2022-ben összességében 5,9 milliárd dollárt eredményező 137 bejelentéshez képest. 2024 első hat hónapjában itthon összesen 43 felvásárlást zártak le és hoztak nyilvánosságra, köztük az elmúlt évtizedek legnagyobb és legösszetettebb tranzakciója, a reptér visszavásárlása is lezárult.

„Várakozásainknak megfelelően a hazai gazdaság erőt demonstrált, és a viharos geopolitikai körülmények ellenére is aktívak tudtak maradni a befektetők. Több nagy volumenű tranzakció is megvalósult a magyar piacon többek között a DayOne, a Portfolion és 4iG tevékenységének köszönhetően. A felvásárlások és akvizíciók tehát továbbra is kulcsszerepet játszanak a hazai vállalatok versenyképességének fokozásában” – dr. Vaszari Péter, az EY Stratégiai és Tranzakciós Tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A hazánk felé irányuló tranzakciók aránya 41 százalékra emelkedett tavaly. A kifektetések száma szintén növekvő tendenciát mutat – 2022-ben az ügyletek alig 22 százalékát, 2023-ban 29 százalékát, 2024 első félévében pedig már 35 százalékát adták a külföldre irányuló befektetések az összes ügyletnek. Ezzel párhuzamosan a belföldi tranzakciók száma évről-évre csökken, tavaly az összes nyilvánosságra hozott esetnek már csak 30 százalékát adták ezek az ügyletek. A hazai vállalatok az előző évben leggyakrabban Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában fektettek be. Az idehaza beruházó társaságok közül az Egyesült Államok, Hollandia, valamint Ausztria és Németország szerepelnek az élen.

„Idén jelentősen növekedett a pénzügyi befektetők aránya Magyarországon. Arra számítunk, hogy egyre több hasonló tranzakció fog megvalósulni a piacon a következő időszakban. Ezt a trendet segíti az a közel 1000 kiválóan teljesítő középvállalat, amelyek vonzó célpontot jelenthetnek akár pénzügyi, akár stratégiai befektetők számára” – mutatott rá Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A tranzakciók számát tekintve a legvonzóbb szektor 2023-ban is a technológia (18 ügylet) volt, amelyet a feldolgozó és a pénzügyi ágazat követett. Az idei év első félévében a feldolgozóipar tört az élre, ahol már 11 tranzakció lezárult.

Photo by Scott Graham on Unsplash

A geopolitikai konfliktusok, a gazdasági bizonytalanság, a rendszeres jogszabály változások, a fenntarthatósági követelmények kezelése és a technológiai fejlődés az az 5 külső kockázat, ami a legnagyobb hatással lesz idén a vállalatokra. Ezzel együtt a CEO-k meghatározó része (47%) kedvezőbbnek látja a cég pénzügyi kilátásait, mint az év elején.

A döntéshozók számára most a rugalmasság fenntartása a legfontosabb. Majdnem minden harmadik válaszadó elsődleges célja, hogy forrást teremtsen vagy tartalékoljon egy váratlan krízishelyzet kezelésére (29%).

„A tőke hatékony felhasználása kritikusan fontos. A vállalatoknak fel kell mérniük az ellátási láncaik helyzetét, meg kell vizsgálniuk a meglévő eszközeiket vagy például azt, hogy milyen úton jutnak el a vásárlóikhoz. Ezeknek a területeknek a folyamatos értékelése és fejlesztése fókuszba kell, hogy kerüljön” – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

Előtérbe kerülhetnek a felvásárlások és az akvizíciók

Tízből hat vezető (59%) gondolkodik összeolvadásban vagy felvásárlásban (M&A), miközben 47 százalék megválna a társaság egyes üzletrészeitől vagy eszközeitől a következő 12 hónap során. Közös vállalkozások vagy stratégiai partnerségek kialakítása a döntéshozók közel kétharmadának szerepel a tervei között (63%). A tranzakciók elsődleges célja sok esetben a technológiai képességek javítása.

„A CEO-k is tudják, milyen hatással voltak az elmúlt évek eseményei a tranzakciós piacra és a cégek értékére. Van, aki a változások miatt most még kivár, azok viszont, akik megfelelő tartalékokkal és forrásokkal rendelkeznek, különösen jó helyzetbe kerültek ahhoz, hogy felvásárlás útján erősítsék meg piaci szerepüket” – hangsúlyozta dr. Vaszari Péter, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó területének partnere.

AI és ESG a befektetések célkeresztjében

Beruházásoknál a válaszadóknak döntő többsége (70%) a változó gazdasági környezet ellenére is fontosnak tartja a fenntarthatósági szempontokat. Az európai CEO-k például kevesebb mint tizede számára nem prioritás most ez a terület a tőkeallokációs döntései során. Számos döntéshozó az MI segítségével lendítené fel a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törekvéseit. Tízből kilenc (88%) CEO már elkezdte felmérni, hogy milyen MI alapú technológiába érdemes befektetnie. A válaszadók 43 százaléka már aktívan invesztál is a mesterséges intelligencia területén, míg 45% a következő egy évben tervez jelentős beruházást.

Az elmúlt év során 132 tranzakciót hoztak nyilvánosságra Magyarországon összesen 4,64 milliárd dollár értékben. Az ügyletek száma 25 százalékos növekedést, míg együttes értékük 19 százaléknyi csökkenést mutat a 2020-ban összesen 5,69 milliárd dollárt eredményező 105 bejelentéshez képest.

Tavaly is a technológia felvásárlások dominálták a piacot. A területen 18 tranzakciót tettek közzé, ezt követte az energia (13), a gyártás (13) pénzügy (11 ügylet), az ingatlan (10 ügylet) és az egészségügyi szektor (7 ügylet).

„Továbbra is a technológiai képességek megerősítése hajtja leginkább a hazai felvásárlásokat, mivel ma már minden szektorban alapelvárásnak számítanak a digitális szolgáltatások és megoldások. A piaci eredmények visszaigazolják, hogy ezekre a készségekre és kapacitásokra sok esetben akvizíciókon keresztül tudnak szert tenni a vállalatok” – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A szakértő hozzátette, hogy akár eladói, akár vevői oldalon érdemes a piacot jól ismerő tanácsadóval együtt dolgozni, hiszen a geopolitikai feszültségek, a kiszámíthatatlan részvénypiaci mozgások, illetve a nyersanyag- és energiaárak emelkedése miatt jelentős bizonytalanságok között kell navigálnia a döntéshozóknak.

Az EY elemzése szerint magyar piacot 2021-ben is a belföldi tranzakciók határozták meg (40%), de 2020-hoz képest szinte megduplázódott (30%) a hazai cégek külföldi beruházásainak aránya.

„Évről évre egyre nő azoknak a tőkeerős hazai cégeknek a száma, akik külföldön tudnak terjeszkedni, pedig az elmúlt 10-20 évben alig néhány szereplő tudta meglépni ezt a szintet. Ez jól mutatja a magyar gazdaság erejét és a vállalkozók felkészültségét. Az ő támogatásukra, versenyképességük növelésére a jövőben is kiemelt figyelmet fogunk fordítani” – mondta az igazgató.

A nyilvánosan közzétett, kifelé irányuló tranzakciók elsődleges célpontjainak Lengyelország (5 ügylet), Csehország (4 ügylet), valamint Horvátország, Hollandia és Szlovénia (országonként 3 ügylet) számított.

A legaktívabb külföldi szereplőnek az amerikai, a svájci, a lengyel, a német és az osztrák cégek mutatkoztak a hazai M&A-piacon. Az előző évvel összhangban 2021-ben is a stratégiai befektetők voltak túlnyomó többségben Magyarországon, akiknek az aránya elérte a 81 százalékot.

Az év első hat hónapjában megtriplázódott a magyarországi információtechnológiai (IT) tranzakciók száma 2020 hasonló időszakához képest. A technológiai mellett a gyártóipari (8 ügylet) és az egészségügyi szektor (6 ügylet) volt a legnépszerűbb befektetői célpont.

„A magyarországi akvizíciókat a piaci részesedés növelése mellett a technológiai képességek megerősítése határozta meg. Szinte minden szektorban megnövekedett a digitális szolgáltatások és megoldások iránti igény. A szektorban tapasztalt aktivitás is bizonyítja, hogy ezeket a készségeket felvásárlásokkal is megszerezhetik a vállalatok. Várakozásaink szerint a piaci szereplők 2021 második felében még aktívabbá váltak, ami további növekedést hoz” – hangsúlyozta Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A magyar piacot 2021 első félévében a belföldi tranzakciók határozták meg (47%), de a tavalyi 18-ról látványosan 24 százalékra nőtt a hazai cégek külföldi beruházásainak aránya. A nyilvánosan közzétett kifelé irányuló tranzakciók elsődleges célpontja Németország és Szlovénia volt, de magyarországi vállalatok aktívak voltak például Csehországban és Franciaországban is.

A legaktívabb külföldi befektetők az osztrák, holland, lengyel, svéd és brit cégek közül kerültek ki. A korábbi évekkel összhangban továbbra is a stratégiai befektetők uralták a hazai piacot, az 58-ból idén 50 tranzakció kötődik hozzájuk.

Fotó: Mohammad Rahmani, Unsplash

Az utóbbi időszakban közel 40 százalékkal, összesen 400 millió euróra emelkedett az OTP Csoporthoz tartozó kockázati- és magántőke alapkezelő, a PortfoLion által kezelt vagyon összege, ezzel az egyik legnagyobb befektetési társasággá vált a hazai piacon. Több sikeres nemzetközi befektetés (pl. OneSoil, Novakid, Cursor Insight) mellett a cég végig kísérte a SEON 10 millió eurós tőkeemelését, valamint a régióban is jelentős exiteket zárt idén a Banzai Cloud és a Tresorit eladásával. A PortfoLion célja, hogy korai fázisban megtalálja a következő sikervállalkozásokat, ezzel már rövid távon is meghatározó szereplővé váljon a kelet-közép-európai régióban.

A célok elérése érdekében nem csak a biztos pénzügyi háttér, de a személyi feltételek megteremtésén, a folyamatos fejlődésen is dolgozik az Alapkezelő. Gidófalvy Elemér az idei évtől érett fázisú befektetésekért és nagyobb magántőke-tranzakciókért felelős partnerként segíti a PortfoLion munkáját. A szakember korábban a Credit Suisse, az UniCredit és a CAIB kötelékében töltött be hazai és regionális vezetői pozíciókat befektetési banki és tőkepiaci tanácsadási területen, ahol olyan hazai kötődésű regionális multikkal dolgozott együtt, mint a MOL, a Richter és a Szentkirályi. Az utóbbi években alapítóként és igazgatósági tagként jelen volt a magán egészségügyi befektetőként ismert TritonLife Group életében is. „A Tritonnál volt szerencsém a cégtulajdonosok oldaláról beletekinteni a tranzakciós folyamatokba, de régóta szerettem volna kipróbálni, milyen az a partneri megközelítés, amit például a PortfoLion képvisel egy-egy befektetés során. Az alkotásra ösztönző, szakmailag nagyon erős és dinamikus csapat mellett a tőkeerős háttér, a régiós befektetési fókusz és a lehetőség komplexebb tranzakciók megvalósítására vonzott a mostani váltásban” – mondta el a PortfoLion legújabb partnere.

Gidófalvy Elemér csatlakozásával a cég az érettebb fázisú cégeket magában foglaló growth területen, a buy and build stratégiában, összetettebb tranzakciók strukturálásában és a tradicionálisabb iparágak konszolidációs projektjeiben kíván előre lépni.

A PortfoLionnak nem Gidófalvy Elemér az első nagy igazolása az elmúlt időszakban: tavaly tavasszal csatlakozott szintén partneri pozícióba Pozsonyi Gábor, aki a MagNet Bank vezérigazgató-helyettesi székét cserélte le jelenlegi pozíciójára.

Hazánkban az elmúlt évben összesen 105 felvásárlási tranzakciót hoztak nyilvánosságra, ami 4 százalékos bővülést jelent a 2019-es adatokhoz képest. Mindeközben a M&A-piac becsült értéke 7,5 százalékos emelkedéssel 5,69 milliárd dollárra nőtt.¹ 2020-ban az akvizíciók pénzügyi adatait az esetek 32 százalékában hozták nyilvánosságra, ami az egy évvel korábbi aránnyal (19%) összevetve látványos előrelépést mutat. A vizsgált időszakban 7 ügylet haladta meg a 100 millió dollárt, míg az ez alatti tranzakciók értéke átlagosan 16 millió dollárra becsülhető.

A befektetők számára a technológiai szektor számított a legvonzóbb területnek Magyarországon, ahol összesen 22 tranzakciót jelentettek be, köztük a Netrisk.hu, az Innobyte és a Barion Payment felvásárlását. Ugyancsak kedvelt célpont volt az ingatlanpiac (19 ügylet), valamint a járműipari és közlekedési szektor (8 ügylet) is.

„A döntéshozók már a válság utáni időszakra készülnek a felvásárlásokkal, ehhez pedig minden feltétel adott számukra. Magyarország ugyanis a finanszírozási lehetőségek különösen széles skáláját kínálja azoknak a közép- és nagyvállalatoknak, amelyek akvizíciók révén kívánnak terjeszkedni” –– hangsúlyozta Dr. Vaszari Péter, az EY Stratégia és Tranzakciós Tanácsadás Üzletág vezetője. – Az EY minden ötödik tranzakcióban, összesen 19 lezárt ügyletben vett részt 2020 folyamán vezető tanácsadói, pénzügyi, adóügyi vagy jogi átvilágítási területeken. Tapasztalatunk szerint a felvásárlások elsődleges célja a lehetséges válásoknak jobban ellenálló, „válságbiztosabb” portfólió létrehozása, valamint új képességek, például technológiai tudás megszerzése, azok erősítése. Az idei évben további bővülésre számítunk, amelynek feltételeit többek között a relatív olcsón elérhető, a részvények vásárlásához és az adósságok finanszírozásához rendelkezésre álló források biztosítják” – tette hozzá.

Az elmúlt évben a hazai felvásárlások és összeolvadások több mint felénél (53%) belföldi társaság volt a vevő, a külföldi befektetők aránya alig érte el a 29 százalékot. A magyar vállalatok által külföldön végrehajtott akvizíciók részaránya 2019-hez képest némi növekedést (1%) ért el. Ez utóbbi tranzakciók során szerezte meg az az MVM Magyar Villamosművek Zrt. az Innogy társaságot, az Optimum Alapok a Globe Trade Centert, és ide tartoznak a Cordia lengyelországi ügyletei is. A kockázati és magántőke társaságok különösen aktívak voltak tavaly, így ez idő alatt együttesen 22 üzletet kötöttek.

Fotó: Hunters Race, Unsplash

Világszerte a vállalatok közel fele (49%) a két évvel ezelőttivel megegyező vagy annál alacsonyabb nyereségességgel kalkulált az idei évre, a kialakult egészségügyi vészhelyzetnek köszönhetően most túlnyomó többségük (95%) még alacsonyabb profitra készül. A bevételi és a jövedelmezőségi célok teljesítése érdekében ezért jelentős átalakításba kezdett a cégek 72 százaléka, és a korábbinál rendszeresebb stratégiai és portfólió-felülvizsgálatokat terveznek. A kialakult helyzet enyhülésével prioritás lesz az új digitális és technológiai megoldásokba való beruházás (43%), illetve a portfólión belüli tőkeátcsoportosítás (42%) is.

V vagy U? Jelenleg mindenki a példátlan globális egészségügyi krízisre figyel, a döntéshozók azonban már tervezik a válság utáni időszakot

2021-be átnyúló, U alakú felépülési időszakot vár lelassult gazdasággal a cégvezetők 54 százaléka, 38 százalékuk számít arra, hogy V alakú visszaesés és fellendülés lesz, vagyis a szokásos gazdasági tevékenység már ez év harmadik negyedévében visszatér. Mivel középtávon élénkülést feltételez a legtöbb döntéshozó, 56 százalékuk továbbra is aktívan tervezi a fúziókat és felvásárlásokat (56%) a következő 12 hónapban is. Egy akvizíció során a vezetők 38 százaléka számára a megcélzott vállalat üzleti rugalmassága lesz döntő szempont.

„A válsághelyzet egyelőre nem kényszerítette terveik teljes feladására a cégvezetőket. Az akvizíciók továbbra is hatékonyan alakíthatják a vállalati portfóliókat, illetve felgyorsíthatják a társaságok előtt álló átalakulási folyamatokat. Ahogy a 2008-as pénzügyi válságot követő időszak is rámutatott, az éledező piacon sok esetben épp egy felvásárlás segíti hozzá a cégeket, hogy újra megerősödjenek és a visszaálljanak a növekedés útjára” – hangsúlyozta Nagy Ferenc, az EY Tranzakciós Tanácsadás üzletágának szakértője.

A következő időszakban tehát egy jelentős átstrukturálódásra lehet számítani. Ez az élénkülés az M&A piacon azonban csak akkor fog megindulni, ha már túl vagyunk az egészségügyi vészhelyzet nehezén.

A hazai gazdaság teljesítményét tekintve optimisták a magyar vállalatvezetők, 66 százalékuk bővüléssel számol, és mindössze 5 százalékuk vár visszaesést. A világgazdaság növekedési lehetőségeivel kapcsolatban is derűlátók a megkérdezettek, tízből kilenc válaszadó pozitívan ítéli meg a kilátásokat.

A stabil üzleti környezet az összeolvadási és felvásárlási (M&A) piacra is kedvező hatással lehet. A magyar cégvezetők 86 százaléka növekvő számú akvizícióra számít a következő egy évben. A legnépszerűbb befektetési célországnak hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország számít a kutatás alapján.

A magyar cégek növekedését leginkább a digitális átalakulással járó kihívások (29%) és a megfelelő tudású és tehetségű munkaerő hiánya akadályozza (27%) a válaszadók szerint. Utóbbi területen az alkalmazottak új technológiákra vagy üzleti modellekre való átképzése jelenti a legnagyobb feladatot a cégvezetőknek. „Ma azok a vállalkozások a legvonzóbbak a befektetők számára, amelyek lépést tudnak tartani a technológiai fejlődéssel. Ezért többek között azoknak a cégtulajdonosoknak is érdemes megkezdeniük folyamataik automatizálását és kollégáik fejlesztését, akik akár rövid- vagy középtávon tervezik, hogy eladóként megjelennek a tranzakciós piacon” – emelte ki Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

Az EY adatai rávilágítanak, hogy bár a magyar vállalatok is feszülten figyelik a brexit körüli tárgyalások kimenetelét, a szabályozási és geopolitikai bizonytalanságok a globális átlagnál kevésbé aggasztják őket (30–46 %).

Annak ellenére, hogy az idei évben rekordot dönthet a globális összeolvadások és felvásárlások (M&A) száma, a vállalatok akvizíciós kedve négy éve nem volt ilyen alacsony. Az EY kutatása szerint a hangulatot elsősorban a szabályozás növekvő bizonytalansága, valamint a kereskedelmi és tarifatárgyalások – például a Brexit vagy az USA és Kína közötti kereskedelmi viták – határozzák meg. A legnagyobb kockázatot a geopolitikai bizonytalanság jelenti a megkérdezettek többsége szerint. A társaságok kevesebb mint fele tervez felvásárlásokat a következő 12 hónapban, míg ez az arány egy évvel korábban megközelítette a 60 százalékot.

„A geopolitikai, a kereskedelmi és a tarifákkal kapcsolatos aggodalmak miatt sok vezető döntött a felvásárlások felfüggesztéséről, emiatt a váratlanul erős első félév ellenére 2018 kevesebb tranzakciót hozhat a vártnál. A szervezetek most arra összpontosítanak, hogy az elmúlt 12 hónapban felvásárolt cégeket integrálják a vállalati működésbe” – mondta el Rencz Botond, az EY vezérigazgatója. – Ez a szünet feltehetően csak ideiglenes, és 2019 második felében folytatódhat a lendület.”

A M&A piac bővülési esélyeit tovább növeli, hogy a makrogazdasági alapok továbbra is erőteljesek, és tízből kilenc válaszadó a tranzakciós környezet javulására számít. A globális gazdaság növekedési kilátásai erősödnek a megkérdezettek döntő többsége szerint, és rövidtávon csak a vezetők két százaléka számol piaci instabilitással.