A legnagyobb technológiai vállalatok — a Microsoft, az Amazon, az Oracle, az Intel, a Qualcomm, vagy éppen a Google — ma már saját AI-chipeket terveznek, hogy függetlenedjenek az Nvidiától, és optimalizálják modelljeiket energiafogyasztás, késleltetés és hűtés szempontjából. Az Nvidia legújabb H-sorozatú gyorsítói 500–1000 W közötti fogyasztása jól mutatja, hogy a számítási teljesítmény további növelése fizikai korlátokba ütközik. Ezért minden szereplő — az okostelefongyártókon, diagnosztikán, genomikán és adattudományon át a robotikáig és az ipari IoT-ig — új, hatékonyabb architektúrákat keres, amelyek képesek fenntartható módon kiszolgálni a mesterséges intelligencia igényeit.

A Very-Large-Scale Integration (VLSI) AI-chipek tervezése mellett mára a Field Programmable Gate Array (FPGA) alapú megoldások is kulcsszerepet játszanak az digitális hardvertervezés területén. Sokoldalú és nagymértékben testreszabható integrált eszközök, amelyek ideálisak a nagy teljesítményt, alacsony késleltetést és valós idejű feldolgozást igénylő alkalmazások széles köréhez, a repüléstől a biztonságtechnológián át a pénzügyekig és a távközlésig átalakítja a digitális rendszerek tervezésének és építésének módját.

Ezek a technológiai trendek alapjaiban változtatják meg a mérnöki kompetencia igényeket. A mai mérnökinformatikusnak nem elég kiváló szoftverfejlesztőnek lennie; értenie kell a számítási architektúrákhoz, az adatmozgatás fizikai korlátaihoz, a hűtési és energiahatékonysági kérdésekhez, valamint az alkalmazott technológiák hardverigényéhez is. Számos nemzetközi egyetem és kutatóintézet mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK) is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatóik szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek legyenek, a tervezéstől a megvalósulásig végig tudjanak kísérni egy-egy projektet. „A hallgatók már az első félévben bekapcsolódhatnak a kar kutatási műhelyeibe és laborjaiba. Valós áramköröket és chipeket terveznek, amelyek a legnagyobb ipari fejlesztések logikáját követik. Ezek valós időben tesztelhetők, módosíthatók, így napok alatt létrehozhatók olyan architektúrák, amelyekhez ipari környezetben akár évek szükségesek.” – emeli ki Dr. Nagy Zoltán, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik leglátványosabb, de egyben legmélyebb hatású iránya a „talk to your data” paradigma: az a képesség, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikáljanak az adatbázisokkal, elemzőrendszerekkel vagy épp gépi tanulási modellekkel. Ez a trend radikálisan átalakítja az ember–gép interakciót: az adat többé nem csak lekérdezhető, hanem értelmezhető és kontextusban kezelhető a mesterséges intelligencia révén. A mérnökinformatikusok számára ez több szempontból is meghatározó. Egyrészt a hagyományos adatbázis- és szoftverfejlesztési tudás kiegészül a nyelvi modellek integrálásának ismeretével, vagyis azzal, hogyan lehet egy adatforrást generatív AI-rétegen keresztül elérhetővé tenni. Másrészt új típusú adatarchitektúrák és biztonsági kihívások is megjelennek: a természetes nyelvi lekérdezésekhez szükséges kontextusépítés, adat-előkészítés (data curation), valamint a prompt-vezérelt folyamatok optimalizálásának mérnöki feladata. „Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatóinkat megtanítsuk hatékonyan együttműködni az AI-jal. A természetes nyelvi lekérdezésekkel adatokat elemezni, kódot generálni, modelleket finomítani. A „talk to your data” szemlélet ma már nem jövőkép, hanem valós kutatási téma, amelyből szakdolgozatok és ipari együttműködések is születnek.” – teszi hozzá Lukács Gergely, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés oktatója.

A szak kutatási fókuszában a multimodális adattudomány áll: kép-, hang- és szenzoradatok feldolgozása, gépi látás, biológiai adatok elemzése, valamint az ezekhez kapcsolódó AI-alapú döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Ezekhez a kompetenciákhoz a Pázmány ITK több évtizedes tudományos háttere biztosít alapot, mint például a Roska Tamás-féle bionikai és gépi látáskutatások, de a karon működik a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés is, hiszen fontosnak tartják, hogy olyanok is megismerhessék az MI lényeges területeit, akik nem mérnöki háttérrel érkeznek vagy más területről jönnek. Az egykori hallgatók mára olyan cégeknél dolgoznak, mint a Google, a Lidl Data Competence Center, a Bosch, a Morgan Stanley és a Hi-Fly Labs projektjei, valamint a Krausz Ferenc féle Center for Molecular Fingerprinting kutatási programjai.

– Három éve jársz személyi edzőhöz. Mi vitt rá az életmódváltásra?

– Harminckilenc évesen döntöttem úgy, hogy nem akarok egészségtelenül meghalni, legyek csinos a ravatalon, ha mégis menni kell. A teszkós 40 a kapuzárási pánik helyett inkább kapunyitásra ösztönzött, arra, hogy találjak vissza a testemhez. Yuval Noah Harari századunk egyik legnagyobb problémájának nevezi a saját testünktől való eltávolodást, ezt éreztem meg én is. Jó, ha az ember meg tud csinálni bizonyos gyakorlatokat, ez önbizalmat ad, ráadásul imádom a tényeket, a számokat, és ezek mind azt igazolják, hogy a rendszeres, tudatos testmozgás szinte minden olyan területen segít, ami problémás lehet abban, hogy az ember méltóságteljesen és jó minőségben tudja leélni az életét.

– Mi segített abban, hogy ne hagyd ott a termet?

– Mivel menedzserként töltöm napom jelentős részét és stand-uposként az estéimet, a legtöbbet az segített, hogy beírtam egy fix időpontot a naptáramba, amikor az edzőmmel, Popovics Tamással találkoznom kellett, és fegyelmezett multikatonaként ezt kivétel nélkül betartottam. Három év alatt talán háromszor késtem, összesen kétszer mobiloztam edzésen, és nagyon ritkán kellett lemondanom egy-egy alkalmat, amit megpróbáltam pótolni, amint lehetett.

– Mit tanácsolnál azoknak, akik rászánják magukat? És mit azoknak, akik nem?

– Kevés olyan időtöltés van, ami ennyire hasznos, mint az edzés. Én mindenképpen javaslom a személyi edzővel való munkát, mivel inspiráló, megelőzi a sérüléseket, reális fejlődést garantál és biztosítja a felesleges szenvedés elkerülését. Főleg akkor igaz ez, ha valaki régen nem mozgott rendszeresen vagy nincsenek olyan alapjai, amikre jól tudna építkezni. Ha valaki nem mozog, az olyan lehetőséget szalaszt el, ami később nehezen pótolható, lemond egy olyan életminőségről, ami végső soron csak rajta múlik, és megfosztja magát attól, hogy amikor ez a későbbiekben számít, 60 vagy 70 felett, igazán uralni tudja az életét. Úgyhogy érdemes ezt megpróbálni.

– Miért a Life1 Finesst választottad?

– A lakásomhoz és a Dumaszínházhoz is közel van, jól felszerelt, ráadásul még a parkolónk is közös, plusz mielőtt elkezdtem edzeni, már jó viszonyt ápoltunk. Nagyon jó a hangulat, öröm idejönni edzeni, és számomra nagyon pozitív, hogy az edzőket folyamatosan képzik. Mivel én is információfüggő vagyok, állandóan új érdekességekkel lehet találkozni egy olyan területen, amiről viszonylag keveset beszélgettem korábban, a mozgásról, az emberi test működéséről. Nem hittem volna, hogy valaha is hosszan fogok eszmét cserélni a PowerPlate vagy a Kaatsu előnyeiről, a légzésről vagy éppen az optimális kardióedzésről.

– Mik a céljaid az edzéssel?

– Azt szeretném elsősorban, hogy egészséges legyek, jobb legyen a mozgáskoordinációm, megelőzzem az olyan betegségeket, amik a stresszből vagy a mozgásszegény életmódból adódnak. Alkatilag nem vagyok egy Chris Hemsworth, aki fél év alatt Thorra gyúrja magát, nekem három év alatt sikerült előállítanom egy pólóban sem kellemetlen humoristát. Mivel minden hétvégén teljesítménytúrázom, fontos, hogy fejlődjön az állóképességem, és fájdalom vagy nagyobb megerőltetés nélkül tudjak megcsinálni egy 30-40 vagy akár 50 kilométeres túrát is.

– A hűtőcipelésen kívül segít a fitnesz a közélet feldolgozásában is?

– Az edzésben az a jó, hogy az ember arra fókuszál, amit csinál, és a fejéből kiesnek a zavaró vagy idegesítő gondolatok. Arra tudok csak koncentrálni, hogy hány csípőemelés van hátra vagy még hány kör van az airbike-on. Erre az időre törlődnek a közéleti kreténségek, vagy ha eszembe is jutnak, távolinak és lényegtelennek tűnnek.

– Ki volt a legnagyobb sztár, akivel a teremben találkoztál?

– Dombival rendszeresen összefutunk az Alleeban, de találkoztam már filmrendező barátommal, Orosz Dénessel is itt, vagy Lukács Gergely tubaművésszel, aki a Virtuózokban volt döntős, de a színházi projektünkben, a DEKK-ben játszó színész kollégákkal, Stefanovics Angélával vagy Rainer-Micsinyei Nórával is találkoztam itt a Life1-ben. De láttam egyszer közelről Rippel Ferit is, aki olyan súlyokat emelt meg hirtelen, hogy lepergett előttem több évi edzéstervem, Google-táblázat formátumban.

– Van edzőtermi poénod?

– Igen, szoktam mondani, hogy az ember teste 40 felett olyan, mint az amőba, ha valahol megkeményedik, máshol kitüremkedik. Illetve: olyan vagyok, mint egy lufikutya.