A generatív és ügynök alapú AI kerül előtérbe

A pénzügyi szervezetek többsége mára használ valamilyen felhasználó-interaktív AI-alapú produktivitási eszközt, ezek aránya meghaladja a 83 százalékot. A felmérés szerint az implementált AI-felhasználási esetek 65 százalékát mára a generatív AI és az ügynök alapú, vagyis agentic AI-megoldások adják, miközben a hagyományos prediktív és gépi tanuláson alapuló rendszerek aránya 29 százalékra csökkent.

A változás azt jelzi, hogy a vállalatok egyre inkább olyan megoldásokat keresnek, amelyek nemcsak elemzések és előrejelzések készítésére alkalmasak, hanem összetettebb feladatok támogatására és a döntéshozatal hatékonyabb előkészítésére is. A pénzügyi funkciókban az AI szerepe így fokozatosan túlmutat az automatizáción.

„A pénzügyi területen az AI már nem csupán jövőbeli ígéret, hanem egyre inkább a mindennapi működés része. A generatív és ügynök alapú rendszerek nemcsak a folyamatok automatizálásában hozhatnak előrelépést, hanem abban is, hogy a pénzügyi csapatok gyorsabban, pontosabban és üzletileg relevánsabb módon támogassák a döntéshozatalt.” – mondta Rédei Attila, a Finance Transformation csapat szenior menedzsere.

Az adaptáció gyorsul, de a szervezetek többsége még óvatos

Bár az AI iránti érdeklődés erősödik, a pénzügyi szervezetek jelentős része továbbra is megfontoltan közelít a technológia bevezetéséhez. A felmérés alapján a vállalatok 63 százaléka „követőként” vagy „konzervatívként” határozza meg saját AI-adaptációs szintjét. A válaszadók 11 százaléka sorolható az „élenjárók” közé, míg 25 százalékuk a korai adaptálók csoportjába tartozik.

A leggyakoribb akadályok között a tehetséghiány, az adatok minősége és a források korlátozottsága szerepel. A válaszadók 73 százaléka a megfelelő szakértelem hiányát, 63 százaléka a nem megfelelő adatminőséget, 57 százaléka pedig a szükséges erőforrások hiányát jelölte meg fő kihívásként. Az eredmények alapján az AI sikeres alkalmazása továbbra sem kizárólag technológiai kérdés.

A hatékonyság mellett egyre fontosabb a növekedés támogatása

Az AI-projektek elsődleges célja továbbra is a folyamatok fejlesztése és a költségek csökkentése, ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a felhasználási esetek is, amelyek közvetlenül a bevételnövelést és az üzleti növekedést támogatják. A válaszadók 49 százalékkal nagyobb hangsúlyt helyeznek ezekre a lehetőségekre, mint hat hónappal korábban.

Ez arra utal, hogy a vállalatok egyre inkább olyan stratégiai képességként tekintenek az AI-ra, amely új üzleti lehetőségeket és versenyelőnyt teremthet számukra. A pénzügyi funkciók szerepe ezzel párhuzamosan szintén átalakul, és egyre nagyobb hangsúlyt kap az üzleti értékteremtés támogatása.

„A pénzügyi területen az AI megoldások bevezetése még korai szakaszban van, de a lendület egyértelműen erősödik. A következő lépés azoknak a felhasználási eseteknek az azonosítása, amelyek gyorsan bizonyítható üzleti értéket teremtenek. A siker kulcsa nem az, hogy a szervezetek egyszerre próbáljanak mindent átalakítani, hanem hogy célzott, jól mérhető és fokozatosan skálázható megoldásokkal építsenek bizalmat az AI iránt.” – tette hozzá Lukács Eszter, a Deloitte Magyarország Finance Transformation csapatának igazgatója.

Jelentős beruházások várhatók a következő években

A felmérés alapján a pénzügyi funkcióhoz köthető AI-beruházások a következő években érdemben növekedhetnek. A válaszadók 84 százaléka arra számít, hogy a következő három évben több mint 1 millió dollárt fordít majd AI-fejlesztésekre, 41 százalékuk pedig legalább 4 millió dolláros befektetést tervez.

A felmérés szerint az AI-implementációk 79 százaléka hibrid modellben valósul meg, vagyis a vállalatok belső csapatai külső partnerekkel együttműködve dolgoznak a bevezetésen. A következő időszakban meghatározó lesz, hogy a szervezetek milyen gyorsan tudják fejleszteni adataikat, belső képességeiket és működési modelljeiket annak érdekében, hogy az AI szélesebb körben is üzleti értéket teremtsen.

A pénzügyi funkció működési modellje is átalakul

Az AI-adaptáció útja a pénzügyi területen a produktivitási eszközöktől a komplex, ügynök alapú rendszerekig vezet. A sikeres bevezetés szempontjából meghatározó lesz, hogy a szervezetek mennyire tudják összekapcsolni az adatminőség javítását, a munkavállalói készségek fejlesztését és a jól körülhatárolt üzleti célokra épülő AI-megoldások alkalmazását.

A Deloitte folyamatosan vizsgálja, hogyan alakítják át a feltörekvő technológiák az üzleti működést, a vállalati döntéshozatalt és a pénzügyi funkciók szerepét. A teljes kutatás itt érhető el, ahol részletesebben megismerhető, hogyan alakíthatja át az AI a pénzügyi funkciók működését és stratégiai szerepét.

Fotó: joel-filipe-VuwAfoHpxgs-unsplash_800

A robotizált folyamatautomatizálás (RPA), amelyet gyakran „robotikaként” említenek, valójában a szabályalapú folyamatok automatizálása olyan, felhasználói kezelőfelületet használó szoftver segítségével, amely bármilyen felületen, többek között webalapú alkalmazásokban, vállalatirányítási rendszerekben és nagygépeken is fut.

Lassú növekedést követve, de egyre több vállalkozás ismeri fel az RPA termelékenységre kiható előnyeit, az elmúlt 12 hónap során csupán 1 százalékkal, 4 százalékra nőtt ezen vállalkozások száma globálisan. A Deloitte Globális Robotikai Felmérése azt vizsgálja, hogy hogyan tudják a vállalatok leküzdeni a robotika bevezetését gátló leggyakoribb akadályokat.

„A robotizált folyamatok hozzáadott értéke már a vállalatok nagy többsége számára nem kérdéses. Ezt mutatja az is, hogy számos robotika jellegű projektet vezettünk be hazai nagyvállalatoknál az elmúlt évben. A fő kihívást a robotok hatékony skálázása jelenti annak érdekében, hogy igazán megmutassák értéküket a termelékenység és a bevételek növelésében, a kockázat csökkentésében, valamint a vevők és alkalmazottak tapasztalatainak javításában” – mondta el Komjáthy Csaba, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának vezetője. A szervezetek mindössze 4 százaléka működtet jelenleg több mint 50 robotot, ami elhanyagolható növekedés a 2017-es 3 százalékhoz képest. Huszonhét százalék kísérletez 10 vagy kevesebb robottal vagy már átállt a 10 és 50 robottal dolgozó teljes körű végrehajtásra.

A válaszadók szerint a folyamatok elaprózódottsága, vagyis a robotika által automatizálni kívánt folyamatok offline és online megosztottsága a skálázás legfőbb akadálya (32%), amelyet a tiszta jövőkép hiánya (17%) és az informatikai rendszer felkészületlensége (17%) követ.

„Néhány szervezet gyorsan képes skálázni a robotokat, sokan viszont a korai kísérleti fázison nem tudnak túllendülni. Most olyan szakaszban vagyunk, ahol a robotikus telepítés üteme rohamosan gyorsulhat, de ennek érdekében a szervezeteknek világos elképzelésekkel, stratégiával és megközelítéssel kell rendelkezniük. A vállalkozásoknak nagyban kell gondolkodniuk, de kicsiben kell elkezdeniük. Ahogy az automatizálás iránti igény nő, az egyre fontosabbá váló új technológiák integrálása alapvető változásokhoz fog vezetni a vállalkozások működésében” – tette hozzá Lukács Eszter, a Deloitte Magyarország robotikáért felelős szenior menedzsere.

Ahogy az automatizálás iránti igény nő, az egyre fontosabbá váló új technológiák integrálása alapvető változásokhoz fog vezetni a vállalkozások működésében. Az RPA és a kognitív automatizálás integrálásával járó kihasználatlan előnyök feltérképezésével és a digitális váltás megértésével a cégvezetők készen állnak majd arra, hogy élvezzék a robotika gyümölcseit.

A kutatásról

A Deloitte Global Robotics Survey egy online felmérésen alapul, amely 530 üzletvezetőt, köztük CFO-kat, COO-kat és CIO-kat foglal magában olyan szervezetekből, amelyek összbevétele meghaladja a 3,5 milliárd dollárt.