Az EY Klímacselekvési Barométer 860 vállalatot vizsgált 50 országban. A cégek 64%-a rendelkezik „net-zero” átállási tervvel, de csak kis részük haladt előre a megvalósításban. Az EMEIA régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika, India) ez az arány 88%, főként az uniós szabályozásoknak köszönhetően.

A kutatás szerint a vállalatok kevesebb mint fele igazítja klímacéljait tudományos iránymutatásokhoz. A „net-zero” stratégiát követő cégek kétharmada karbonkreditekre támaszkodik, különösen a pénzügyi és közlekedési szektorban; az EMEIA régióban ez 60%.  Emellett számos vállalat visszafogta célkitűzéseit a finanszírozási és szabályozási nehézségek miatt.

Az EY szerint azok a szervezetek, amelyek nem kezelik megfelelően a klímakockázatokat, akár az éves bevétel 15%-át is elveszíthetik.

A kutatás azt is feltárta, hogy a vezetői felügyelet hiányos: mindössze minden ötödik vezető követi nyomon a célkitűzéseket, és kevesebb mint fele ellenőrzi az elért eredményeket.

Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere hangsúlyozta: „A hosszú távú tervezés erősíti a vállalatok ellenállóképességét. Olyan átállási tervre van szükség, amely előre látja a kockázatokat és alkalmazkodik a változó környezethez. A klímacélok beépítése a stratégiába, a kockázatértékelés és az AI lehetőségeinek kiaknázása kulcs a jövőálló sikerhez.”

A jelentés szerint bár sok cég felmérte a klímakockázatokat, csak 44% rendelkezik konkrét alkalmazkodási intézkedésekkel, és kevesebb mint ötödük számol be a pénzügyi hatásokról.

„A tudományosan megalapozott célok és az átlátható jelentéstétel elengedhetetlenek. Azok a vállalatok, amelyek nyíltan kommunikálnak előrehaladásukról, bizalmat építenek ügyfeleik és befektetőik körében” – tette hozzá Lukács Ákos.

A letölthető tanulmány: EY 2025 Climate Action Barometer

Az Országgyűlés 2025. június 17-én az elfogadta az ESG törvény módosítását, amely enyhíti a fenntarthatósági célú átvilágítási és beszámolási kötelezettségeket. A módosítás célja, hogy a hazai társaságok számára arányosabb és kiszámíthatóbb megfelelési környezetet biztosítson a fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez. A jogszabályváltozás eredményeként a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól. A mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig nem is vállalhatnak ilyen jellegű kötelezettséget, a továbbra is kötelezett nagyvállalatok pedig nem kérhetnek ilyen típusú adatszolgáltatást tőlük. Ebben az időszakban a középvállalkozások szintén mentesülnek az információnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalás alól. A módosítás a nagyvállalatokat is érinti. 2025-től azon nagyvállalatok lesznek kötelezettek, amelyek esetén az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi feltételek fennállnak:

• éves nettó árbevétele meghaladja a 90 milliárd forintot,
• az átlagos foglalkoztatotti létszáma több mint 500 fő,
• és főtevékenységük szerint az ESG törvény 1. mellékletében meghatározott ágazatokba sorolhatók.

Az EY és az SZTFH eseményén végzett felmérés alapján a megkérdezett vállalkozások többsége az ESG beszámoló elkészítéséhez azonosított hétlépcsős megfelelési folyamat elején tart. Tízből négy hazai cég jelenleg az ESG-kockázatok azonosításánál, negyedük a lényegességi felmérésnél jár, míg csak a megkérdezettek tizede tart a folyamat legvégén, vagyis az ESG beszámoló készítésénél. A legnagyobb kihívást jelenleg a jogszabályi változások értelmezése, valamint a beszállítókhoz kapcsolódó belső információgyűjtés és kockázatelemzés jelenti. A válaszadók közel kétharmada 100-nál is több közvetlen beszállítóval rendelkezik, ami jól mutatja, milyen összetett és erőforrás-igényes feladattá vált az értéklánc átláthatóságának biztosítása.

„Az ESG törvény nem csak egy adatszolgáltatási kötelezettség – sokkal inkább lehetőség a vállalkozások számára, hogy strukturált módon lássanak rá működésük környezeti és társadalmi kockázataira. A jogszabályi megfelelés mellett az értéklánc minél pontosabb feltérképezése növeli a hosszú távú üzleti ellenállóképességet is” – emelte ki Lukács Ákos, az EY klímaváltozás és fenntarthatóság üzletágának partnere.

A megkérdezettek szerint a törvényi megfelelés egyik legkritikusabb pontja jelenleg a beszállítói adatgyűjtés és -elemzés. Hatósági iránymutatás alapján már az alacsony szerződéses értékű partnerek ESG kockázatainak vizsgálata is elvárt. A vállalkozások számára mindez nemcsak új folyamatok kialakítását, hanem az érintettek oktatását, valamint az informatikai háttér megerősítését is megköveteli.

„A vállalkozásoknak szorosabb együttműködésre van szükségük beszállítóikkal, különösen az ellátási láncban keletkező kibocsátások feltérképezése terén. Ezek az értékek az esetek többségében a közvetlen kibocsátások többszörösét teszik ki, pontos ismeretük hiánya pedig komoly kockázatot jelenthet üzleti, jogi és reputációs szempontból is” – hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor (képünkön), a SZTFH ESG igazgatója.

A következő hónapokban a társaságok egyik legfontosabb feladata az ESG kockázatértékelés és a beszámolókra való felkészülés lesz. Ennek keretében elengedhetetlen a fenntarthatósági stratégia frissítése, a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból releváns folyamatok újragondolása, valamint az érintett szakterületek, különösen a beszerzés és a jogszabályi megfelelés területeinek bevonása. Az előírásoknak való megfelelést összetett feladatként kell kezelni, hiszen az hosszú távon komoly versenyelőnyt is jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek időben reagálnak a kihívásokra.

Az EBA iránymutatása segít a bankoknak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok szisztematikus kezelésében, ezzel hozzájárulva a pénzügyi stabilitáshoz és a fenntartható növekedés előmozdításához. Fontos kiemelni, hogy az azonosítás kapcsán elvárt referencia módszertan többféle megközelítés – úgymint kitettség, portfólió, portfólió-igazodás, szcenárió alapú – együttes alkalmazását várja el. A bankokkal szemben az az elvárás, hogy előretekintő perspektívát alkalmazzanak ott, ahol releváns, például a metrikák és mutatószámok, vagy az átállási terv során.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági partnere hangsúlyozza: „Azok a bankok, amelyek az új szabályozást stratégiai lehetőségként értelmezik, nemcsak a megfelelőségi követelmények teljesítésében lehetnek hatékonyabbak, hanem új üzleti lehetőségeket is azonosíthatnak. A pénzügyi termékek folyamatos fejlődésével azok az intézmények lesznek felkészültebbek az ESG kockázatok összetettségének kezelésére, amelyek proaktívan alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat.” 

Az EY nem reprezentatív felmérésében* a banki szektor képviselői arról nyilatkoztak, hogy mit tekintenek a legnagyobb akadálynak az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatásnak való megfelelés kapcsán. A válaszadók 52 százaléka a gazdasági hatások bizonytalanságát, míg 28 százalék az adatok hiányát tartja próbatételnek a klímaváltozási kockázatok megértésében. A megkérdezett szakemberek 69 százaléka a banki ügyfelek ESG kockázati profiljához szükséges adatfolyamatok kialakításában lát megoldandó feladatot. Az EBA iránymutatás megfeleléséhez a válaszadók 75 százalékának az adatok biztosítása, feldolgozása és elemzése jelent komoly feladatot, míg 35 százalék az átállási tervezésben lát nehézséget. 

Az EBA iránymutatás célja, hogy segítse a pénzügyi intézményeket az ESG kockázatok azonosításában, mérésében, kezelésében és monitoringjában. Ehhez szükséges a belső folyamatok fejlesztése, az ügyfelekkel való együttműködés elmélyítése és a megfelelő adatgyűjtési gyakorlatok kialakítása és működtetése. Az előírások tisztázzák az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokkal (ESRS) kapcsolatos átfedéseket, és segítenek összehangolni a két kötelezettség teljesítését.

Az európai pénzügyi felügyelet először ebben az ajánlásban vállal szerepet azzal a céllal, hogy konkrét, részletesen megfogalmazott elvárásain keresztül biztosítsa a szektor zöld átállásának hitelességét. A kockázatkezelési keretrendszereikben a bankoknak szigorúan figyelembe kell venniük a mérés és monitoring kérdéseket az átállási tervezés során.

Az új irányelvet 2026-tól már alkalmazniuk kell a nagyobb bankoknak, míg a kisebb és kevésbé összetett pénzügyi intézményeknek 2027-ig van idejük megfelelni az elvárásoknak.

*Az EY felmérése nem reprezentatív. Az eredmények az EY üzleti eseményén megkérdezett résztvevők válaszait reflektálják.

A 2019-es cégcsoportnak tartott világtalálkozón a Deloitte bejelentette első globális szén-dioxid kibocsátás csökkentési céljait, melyeket a cégcsoport tagvállalatainak vezetői elfogadtak, és melyek az egész szervezetre érvényesek.

A társaság felismerte a klímaváltozásra való reagálás sürgősségét, és a Deloitte teljes szervezetére határozott meg globális szén-dioxid kibocsátás csökkentési célokat. Ezek alapján a cégcsoport elkötelezte magát, hogy a 2017-ben elért szinthez képest 2025-re 36 százalékkal csökkenti épületeinek területi egységenként mért kibocsátását, 11 százalékkal csökkenti járműflottája kibocsátását és 10 százalékkal a teljes munkaidő egyenértékes (FTE – full-time equivalent) alkalmazottak utazási kibocsátását. Ezen intézkedések nettó hatásaként FTE-re vetítve a Deloitte teljes globális szén-dioxid-kibocsátása 20 százalékkal csökken.

A Deloitte irodáinak és járműflottájának kibocsátás csökkentési céljait a tudományos metodológiák alapján (2 Celsius fokos előrejelzés) fogalmazta meg, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezménnyel összhangban. A cég céljai megfelelnek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) és teljes egészében követi az SDG 13-as szén-dioxid-kibocsátás csökkentési klímavédelmi akciótervet. A vállalat ezen kívül a 2019-es év egészére vonatkozóan karbonkrediteket vásárol, hogy ellensúlyozza a légiközlekedéssel kapcsolatos egész éves kibocsátását.

A Deloitte alkalmazottai és ügyfelei egyaránt a legfontosabb ügynek nevezték a klímaváltozást. A 2019-es Millennial tanulmányból kiderült, hogy a Z-generáció és a milleniálok számára a klímaváltozás az első számú társadalmi kihívás. A Világgazdasági Fórum 2019-es Globális Kockázati Jelentésében a top 5 kockázatból három van összefüggésben a klímaváltozással illetve környezetvédelemmel, mind hatását, mind pedig valószínűségét tekintve. Fontos, hogy tíz évvel ezelőtt a jelentésben nem szerepelt környezeti jellegű kockázat

„Egyedül nem tudunk végigmenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének útján: a siker azon múlik, hogyan tudunk együttműködni kormányokkal, üzleti partnerekkel és közösségekkel, illetve azon, hogy egyéni szinten felismerjük és kezeljük a környezettel kapcsolatos problémákat. Ez közös ügyünk” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője. „Szeretnénk elismerni a vállalatok erőfeszítéseit és fenntarthatósági vállalásait, beleértve a klímaváltozás iránti küzdelmüket, ezért idén is átadjuk a Zöld Béka Díjat azon cégek számára, amelyek sokat tesznek a környezetükért, a fenntartható fejlődésért. Idén is várjuk a legjobb vállalati fenntarthatósági jelentést, a legjobb első jelentést és a leginnovatívabb jelentést” – tette hozzá Lukács Ákos.

A Zöld Béka Díjra 2019.10.18-ig tudnak jelentkezni a vállalatok a regisztrációs felületen.

Zöld Béka Díj

2019-ben 19. alkalommal kerül meghirdetésre a Deloitte Közép-európai Fenntarthatósági Jelentés Díja, a Zöld Béka Díj, amelyet a legjobb fenntarthatósági jelentést készítő hazai és regionális vállalatok nyerhetnek el.
A Zöld Béka Díjról és a nevezés részleteiről ide kattintva olvashatnak.

A szomszéd földjén a termékek már zöldek

Nemzetközi szinten a termékek, kiemelten azok gyártásának társadalmi hatása egyre fontosabbá válik a fogyasztók számára. ⁴ Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a fenntarthatónak nevezett fogyasztási cikkek egyre nagyobb százalékát teszik ki a piacnak és esetükben gyorsabb növekedés tapasztalható, mint a hagyományos termékeknél.⁵

„Megfigyelhető, hogy a vásárlók részéről nő az elvárás a termékekről elérhető információkkal kapcsolatban, kiemelten a termékek fenntarthatóságáról, figyelemmel kísérik az előállításához felhasznált víz, illetve energia mennyiségét és az esetleges újrahasznosított anyag tartalmát. Nemzetközi szinten ma már a környezettudatos szemlélet kulcsfontosságú az árucikkek választásánál, nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.

Tudatosság a hétköznapok és a vásárlás szintjén

Vatera a nemzetközi tendenciát látva megkérdezte saját felhasználóit, hogy mennyire fontos számukra a környezettudatosság a mindennapokban és vásárláskor. A kutatás azt is felmérte, hogy a vaterázók gondolkodása és gyakorlata között milyen különbségek vannak. A kitöltők legalább fele tesz valamit a mindennapokban a zero waste jegyében az alábbi 10 közül:

• 78% szelektíven gyűjti a hulladékot
• 77% tusol fürdés helyett
• 75% a fagyaszott ételt nem mikróban olvasztja, inkább időben kiveszi
• 74% elsősorban LED izzókat használ
• 71% nem használ szívószálat
• 71% kihúzza a konnektorból a telefontöltőt, ha nem használja
• 70% tartós bevásárlótáskát használ
• 58% inkább hazai alapanyagot vásárol
• 57% főként elektronikusan kapja a számlákat
• 53% textilrongyot használ inkább papírtörlő helyett

Vásárlás szempontjából is próbálunk odafigyelni ökológiai lábnyomunkra. A válaszadók többsége (72%) szívesen helyez olyan terméket a kosarába, amellyel a környezetért is tesz, és közel harmaduk (31%) akár még többet is fizetne a zero waste holmikért. A kitöltők majdnem negyede (23%) szintén nyitott a tudatosabb választásokra, de vannak olyan árucikkek, szokások, amikről nem tudnak lemondani. Mindössze 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy beszerzéseinél nem szempont a hulladékmentesség.

A használt holmi nem rossz holmi

A kutatás rávilágított továbbá arra, hogy a használt termékek iránt is jelentős a kereslet. A válaszadók 46 százaléka fele-fele arányban vásárol új és használt termékeket az online piactéren. 40 százalék kizárólag, vagy főként új holmikat keres, 14 százalék pedig csak, vagy főként használt árukra költ. Összességében tehát a felhasználók több mint fele nyitott a másodkézből való cikkek vásárlására. A kitöltők fele 5 000 és 30 000 Ft közötti értékben vásárolt az elmúlt egy évben az online piactéren, illetve más használt termékeket árusító oldalakon. A válaszadók közel harmada (30%) 10 000 és 30 000 forint között költött használt árura, de ugyanennyien vannak azok is, akik még ennél is többet szántak rá. A kutatás a választás okaira is kitért. Az eredmények azt mutatják, hogy vásárlók szívesen választanak használt terméket, de elsősorban még mindig a költséghatékonyság miatt (66%). Az egyediség pedig (30%) közel azonos mértékben esik latba döntéskor, mint a környezettudatosság (32%). Mindent egybevetve tehát, bár a kitöltők 72 százaléka nyitott a zero waste termékekre, a válaszadók csupán 60 százaléka vásárol használt cikkeket, és a másodkézből vásárló felhasználók harmada tartja csupán szem előtt a környezettudatosságot, mikor kosarába helyezi a terméket. Így elmondható, hogy annak ellenére, hogy a felhasználók környezettudatosan gondolkodnak, a mindennapok gyakorlatában nem nyilvánul meg ekkora mértékben a zero waste szemlélet.

Zero waste szemlélet az online piactéren

A felmérés végén a kutatásban részt vevők értékelhették önmagukat, hogy mennyit tesznek a környezettudatosság jegyében. A válaszadók csupán közel negyede (23%) válaszolta, hogy nagy figyelmet fordít rá. A kitöltők 39 százaléka úgy érzi, a kérdőív rávilágított, hogy hulladékmentesebben él, mint gondolta, illetve közel azonos az aránya (38%) azoknak, akik saját bevallásuk szerint keveset tesznek a hulladék csökkentéséért, nem is gondolták, hogy ilyen sokat lehet.

„Ma már nem lehet elmenni a túlfogyasztás problémája mellett, épp ezért a Vatera a minimalista életmód mellett teszi le a voksát. A visszajelzésekből is látszik, hogy a vásárlók gondolkodásmódja és a cselekedetei között nagy eltérés lehet, segíteni kell a felhasználókat a tudatos döntésben, hogy a gondolatiság és a gyakorlat közelítsen egymáshoz. A zero waste túlmutat azon, hogy nem vásárlunk olyan dolgokat, amelyeket egy használat után többé elő sem veszünk. A cél, hogy száműzzük életünkből a felesleges tárgyakat, szokásokat, tevékenységeket. Erre mutat rá a témában létrehozott microsite-unk. Emellett azért, hogy konkrétabban kereshessenek a vásárlók, bevezetjük az online piactéren a zero waste kategóriát is, így tudatos termékekre való a szűrés és a keresés is egyszerűbbé válik az oldalon” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.

¹ Statista [2019]

² Edelman Trust Barometer [2019]

³ Vatera online kérdőíves felmérése, 2019. augusztus

⁴ Edelman Trust Barometer [2019]

⁵ Harvard Business Review [2019]