„Liszt Ferenc életében és művészetében ott van minden, ami az emberi és alkotói kiteljesedésről szól: korának viszontagságai és szellemi csúcspontjai, sőt: személyes küzdelmei – mindez pedig olyan remekművek formájában maradt ránk, amelyek ma is elementáris erővel hatnak. Öröksége nem múzeumba zárt emlék; zenéje, kreativitása és előadói szenvedélye ma is élő energia, amelyből időről időre erőt meríthetünk. A Liszt Ünnep éppen ezt az eleven szellemiséget hozza közel napjaink legkiválóbb művészein keresztül” – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.

„Az idei fesztiválon talán többletjelentést is kap az eseménysorozat nevében található »ünnep« szó, hiszen már ötödször lesz alkalmunk megtapasztalni, hogy névadónk szellemi öröksége hogyan virágzik napjainkban is. Hisszük, hogy zsenialitása nemcsak a zene kontextusában értelmezhető, hanem inspirációt jelent a kortárs művészet minden ága számára, és ebből minél többet szeretnénk megmutatni a közönségnek” – tette hozzá Szomolányi Janina, a Müpa fesztiváljainak operatív igazgatója.

A fesztiválon mindig meghatározóak azok a produkciók, amelyekben Liszt-műveket is hallhat a közönség. A Magyar Nemzeti Férfikar egy egész estet szentel a zeneszerző kevésbé ismert, 1838 és 1847 között született kórusműveinek a Magyar Zene Házában, míg a nemzetközi koprodukciók sorát bővítő nagyszabású eseményen, Palojtay János és a kölni Gürzenich-Orchester Müpa-beli koncertjén két virtuozitást követelő művet is hallhatnak a zenekedvelők; a dirigensi pulpitust a nagyszerű kolumbiai hegedűművész-karmester, Andrés Orozco-Estrada foglalja majd el. De Liszt muzsikája nem idegen a műfaji határokat következetesen és sokoldalúan bontogató, a MOMKultban fellépő Natalie Tenenbaumtól sem, akinek Standard Repertoire Vol. 1 címet viselő posztklasszikus albumán a saját kompozíciók mellett Bach, Stravinsky, Debussy, Liszt és mások művei nyomán készített parafrázisok is helyet kaptak. A világklasszis szólistákból, többek között a Budapesti Fesztiválzenekar egyik koncertmesteréből álló Israeli Chamber Project műsorán Debussy, Stravinsky, Bartók és Ravel egy-egy alkotása mellett szintén szerepel egy Liszt-mű (Saint-Saëns átiratában), így a Carnegie Hall, a Kennedy Center, a philadelphiai Kimmel Center vagy épp a londoni Wigmore Hall után a Budapest Music Centerben is bemutatkozó együttes kamarakoncertje igazán változatos csemegéket ígér. Ugyancsak a BMC-ben hallhatja a közönség Lukas Ligeti szerzői estjét. Az afrikai hagyományokkal, az elektronikával és a kortárs kamarazenével is bátran kísérletező zeneszerző hallatlanul izgalmas munkásságából az énekművész Julie Vercauteren, a marimbaművész Caitlin Jones, az Ensemble Hopper és a Mivos Quartet ad ízelítőt. Aki pedig személyesen Lukas Ligetit is szeretné látni, annak a New York-i Hypercolor koncertjére kell ellátogatnia, amelyen a már két évtizede együtt játszó, avantgárd jazzformáció és a hazai jazzélet egyik meghatározó alakja, Fekete-Kovács Kornél közös örömzenélésének lehet tanúja. Szintén a nemzetközi zenei vérkeringésbe való bekapcsolódást erősíti a Danubia Zenekar és az argentin karmester, Mariano Chiacchiarini dél-amerikai ihletésű, fergeteges ritmusokban bővelkedő estje, amelyen Magyarországon először lesz hallható a portugál Igor C. Silva új, jazzkvartettre, elektronikára és szimfonikus zenekarra komponált, az Európai Koncerttermek Szervezetének (ECHO) megbízásából készült Sōma című darabja.

A vizualitás és az érzékelés kérdései más műfajokban is megjelennek: a Ludwig Múzeum Golden Repair – Finom illesztések című kiállítása az ősi japán kincugi technikából kiindulva, tágabb értelmezésben vizsgálja a törés és gyógyulás, a seb és helyreállítás fogalmait, míg a Magyar Nemzeti Galéria Fényes Adolf-emlékkiállítással tiszteleg a 19–20. század fordulójának kiemelkedő magyar festője előtt. Emellett már hagyomány, hogy a Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb kortárs nemzetközi képzőművészeti vásáraként, valamint Magyarország legnagyobb művészeti kiállításaként ismert Art Market Budapest a Liszt Ünnep keretében várja az érdeklődőket – ezúttal új helyszínen, az MTK Sportparkban.

Az előző századfordulóig repít vissza gondolatban az UMZE vállalkozása: az Erik Satie halálának 100. évfordulója alkalmából megálmodott koncert a francia komponista és a filmzene szoros kapcsolatára világít rá. Az esten a zeneszerző filmzenéjének rekonstrukciója mellett a korszak avantgárd filmjeihez komponált új zeneművek csendülnek fel Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Horváth Balázs, Martin Matalon, Tihanyi László és Vajda Gergely tollából.

Az idei Liszt Ünnep egyik legkülönlegesebb újdonsága a világhírű Recirquel nagyszabású immerzív színházi attrakciója. A Walk My World egy monumentális, 6000 négyzetméteres, filmdíszleteket idéző mitikus univerzumba vezeti be a nézőket, ahol varázslatos lények kelnek életre. A tánc és az újcirkusz nyelvén, lebilincselő vizualitással elmesélt, minden érzékszervre ható történetet a budapesti közönség most az angolszász színházi hagyományból ismert előbemutató keretében láthatja. Ilyenformán a nézők részesévé válhatnak az alkotás folyamatának is, hiszen a társulat a közösen szerzett tapasztalatok alapján készül a novemberi premierre. A Recirquel grandiózus eposza mellett az Artus filozofikus színpadi költeménye is a legmélyebb létkérdésekre keresi a választ a mozgásművészet által. A Fata morgana apokaliptikus látomás az ember önmagától való eltávolodásáról, amely a tánc, az installáció, az animáció, a videó és az irodalom eszközeit is felhasználva mesél a gyógyító empátiáról. A Hamvas Béla és Lautréamont írásainak felhasználásával készülő előadás zenei anyaga Melis László öt művéből idéz, fejet hajtva a 2018-ban elhunyt zeneszerző szellemisége és művészete előtt.

A kortárs könnyűzenei vonalat mások mellett a már tizenkét éve létező Galaxisok koncertje képviseli. A zenekar „mostohagyerekeinek” jókora halmazából merítő bulin főleg a zongorás és ritkán – vagy sosem – játszott dalok kerülnek majd terítékre, így a közönség könnyen egy alternatív életmű párhuzamos valóságában találhatja magát. De a formáció énekes-dalszerzője, Szabó Benedek közreműködőként feltűnik a fesztivál irodalmi programjainak egyikén, Kemény Lili estjén is. A tavaly megjelent, provokatív önéletrajzi regényével nagy port kavaró, Margó-díjas szerzővel Valuska László beszélget majd a Müpában a generációs jelentőségű kötetről és annak visszhangjáról. Az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál pedig idén is a kortárs magyar és nemzetközi irodalom legjavát, frissen megjelent alkotásait és kurrens szerzőit mutatja be a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban, a kötetbemutatók és beszélgetések mellett zenei ínyencségeket is tartogatva a látogatóknak.

A Múzeumkert egész napos családi kavalkádján, a PONT Fesztiválon ez alkalommal Szerbia és a balkáni tájak változatos kultúrájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők: az egész napos ingyenes eseményen a délszláv dallamok mellett animációs workshop, énekes és kézműves-foglalkozások, és természetesen tánctanulás várja a kicsiket és nagyokat.

A Liszt Ünnep teljes programja itt érhető el.

Egyre többet hallani, hogy a diákok jelentős része már aktívan használja a Chat GPT-t. Ez természetesen csak az egyik a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek közül, de világosan mutatja, hogy az AI nem csupán egy technológiai vívmány, hanem hatalmas oktatási potenciál is rejlik benne. A téma közel egy éve világszinten vált elképesztően fontossá, de sokan még nem fedezték fel a benne rejlő lehetőséget.

Indul a bajnokság!

A hamarosan induló Telekom Kraft AI Bajnokság célja, hogy világossá váljon, milyen módon alkalmazható a mesterséges intelligencia a tanulás folyamatában. Diákcsoportok mutathatják meg digitális tudásukat, kreativitásukat és innovatív gondolkodásukat az AI terén. A Telekom 2-3 diákból és egy tanárból álló csapatok jelentkezését várja, akik első körben egy online fordulóban vesznek részt. A döntő pedig Budapesten egy élő eseményen zajlik majd.

A diákok egy része hamarosan közép-haladó szinten fogja használni ezt a technológiát. Ez az alkalom pedig arra is lehetőséget ad számukra, hogy ezúttal ők tanítsanak újdonságokat egymásnak és tanáraiknak. A Telekom szerint egyértelmű, hogy nem kell megrettenni: merni kell kísérletező módon hozzáállni ehhez a lehetőséghez. Mint a digitális világ szakértője, a Telekom fontosnak tartja, hogy az oktatás valamennyi résztvevőjének segítsen a mesterséges intelligencia hatékony használatában.

Irány a „jövő múzeuma”!

A versenyre olyan diákcsoportok jelentkezését várják, akiket érdekel a technológia alkalmazása a tanulásban. Nincs szükség korábbi AI tapasztalatra, mivel a részvevőknek különböző segédleteket biztosítanak az általuk kitalált projekt elkészítéséhez. A főnyeremény egy kirándulás a „jövő múzeumaként” emlegetett linzi Ars Electronica Centerbe. A további jutalmak között szerepel VR szemüveg, tablet, vezetéknélküli fülhallgató és többfajta múzeumi belépő is.

Folyamatos kísérletezés a mesterséges intelligenciával

A Telekom számára a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek bemutatása nem új terep. A Deutsche Telekom 2021-ben Beethoven születésének 250. évfordulója apropóján egy egyedülálló folyamatban, ember és AI közös munkájának eredményeként megalkotta a zeneszerző X., befejezetlenként elhíresült szimfóniájának kiegészítését. 2022-ben a Telekom Kraft dalához a gépi tanulás és a mélytanulás kombinációjával szerezte a zenét a mesterséges intelligencia. 2023-ban pedig már generatív mesterséges intelligenciával történő kísérletezés során készült gép és ember által közösen alkotott húsvéti kölni, amely országszerte kipróbálható volt a Telekom üzleteiben. A telekommunikációs vállalat egy másik, nemzetközi léptékű kezdeményezése a technológiai, műszaki és természettudományos szektor női szereplőit szólította meg a Dataset for Equality kampány keretében, amelynek célja, hogy elősegítse az iparágban dolgozó nők láthatóságát a valós és a virtuális térben egyaránt.

A szakértő zsűri

A zsűri összetétele színes, így zenei, irodalmi, művészeti, illetve AI-szakmai szempontból tud értékelni. A feladatoknál a kreativitás és a megoldás újszerűsége a legfontosabb, az ítészek ezeket a szempontokat tartják majd leginkább szem előtt.

• Készman József – művészettörténész, a Ludwig Múzeum kiállítási osztályának vezetője, kulturális evangélista
• Szendrői Csaba – író, az Elefánt zenekar frontembere​
• Babaitisz Jorgosz, „Lil Frakk” – rapper, műsorvezető​
• Böbe – zenész, énekesnő​
• Horváth Varga János – Head of AI / Enterprise Unit – Magyar Telekom
• Szabó Béla – márka- és lakossági kommunikációs igazgató, Magyar Telekom

Oktatásfejlesztés és az AI

„A Telekomnál célunk, hogy megmutassuk, a digitális eszközök segítségével élménytelibbé válhat az oktatás.  Várhatóan ezen a területen is egyre inkább teret nyer majd az AI. Szeretnénk bizonyítani, hogy nem kell tőle tartani, kellő tudatossággal, kreativitással nagyszerűen használható. Fontos, hogy a versenyben résztvevő diákok és tanárok később az iskolai közösség számára is segítséget tudjanak nyújtani a mesterséges intelligencia használata kapcsán. Digitális szakértőként elkötelezettek vagyunk a technológiákban rejlő lehetőségek feltérképezése mellett, és küldetésünknek érezzük, hogy megmutassuk, miként tehetik könnyebbé ezek a megoldások a mindennapjainkat akár az oktatás és tanulás területén is” – mondta Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgatói-helyettese.

A bajnokságra nevező csapatok október 29-ig regisztrálhatnak a https://telekomkraft.hu/aibajnoksag oldalon.

Fabényi Julia 2013 óta áll a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb magyarországi intézményének az élén, amely az elmúlt években sorra nyerte el a rangos hazai és nemzetközi szakmai elismeréseket.

Pályázatában Fabényi Julia az eddigi eredményekre, a korábbi évek munkájára, jó gyakorlataira alapozva kívánja tovább vinni és megújítani az intézmény szakmai programját, amelyben központi szerepet kap a fenntarthatóság, a smart múzeum, a tudásmegosztás és a fiatalok múzeumi edukációja – áll a közleményben.

Fotó: Beliczay László

Ikonikus 1958-as Dominancia-Központ című festménye mellett egy 1956-os Villám című, közel két méteres alkotás is szerepel, melyet a párizsi Centre Pompidou adott kölcsön erre az utazó tárlatra. Az amerikai absztrakt expresszionizmus nagyágyúi Joan Mitchell, Lee Krasner, Helen Frankenthaler, Mark Rothko, Jackson Pollock, Bart Newman festményei mellett az európai informel alkotók, mint Georges Mathieu, K.O. Götz, Pierre Soulages és nem mellesleg a szintén magyar származású Hantai Simon munkáit is megtekinthetik a látogatók.

Ez év októberétől a bécsi Albertina Modernben, majd az oslói Munch Múzeumban is látható lesz ez a közel 100 absztrakt alkotást bemutató tárlat.

„Ritkán, nagyon ritkán, de előfordul, hogy a test pontos, tökéletes eszközzé változik. A tudatalatti és a tudatos összeolvad, és egyszerű tanúként van jelen. Tanú, aki meglepve, sőt csodálattal figyeli az Egyetemes, az Időn kívüli – az Időtlen mint Én – betörését az Itt és Mostba.” (Reigl Judit)

Reigl Judit szélesebb körű sikere 80 éves kora után köszöntött be, miután megismerkedett Makláry Kálmánnal. A galériás közreműködésével itthon három múzeumi kiállításon voltak láthatók a Kossuth-díjas festő fantasztikus alkotásai. 2005-ben a Műcsarnok adott otthont az első retrospektív tárlatnak, majd ezt követte 2010-ben a debreceni Modem és 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum. A művészt Makláry 2004 óta képviseli hazai és nemzetközi szinten egyaránt, műveit rendszeresen állítja ki Európa számos neves művészeti vásárán. Ennek a kitartó munkának köszönhetően a nemzetközi szakma, nyugat-európai és amerikai szakemberek, művészettörténészek és gyűjtők elkezdték újra felfedezni életművét, számos elismert külföldi kiállítóhely adott helyet az alkotásait bemutató tárlatoknak.

Reigl művei hidat képeznek a két kontinens hasonló indíttatású iskolái között. A kiállításra való bekerülés is azt bizonyítja, hogy Reigl művészete a háború utáni absztrakt festészet “main stream-jének meghatározó része.

A június 4-től szeptember 25-ig látogatható tárlat kurátora Daniel Zamani.

Frey Krisztián (1929-1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai úttörője volt, aki 1970-től Zürichben élt és dolgozott és a helyi műszaki egyetemen kapott gépidőt arra, hogy az akkor rendkívül újszerű computer art témájával kísérletezzen, vagyis számítógép segítségével állítson elő vizuális művészeti alkotásokat. A  Ludwig Múzeum tárlatán rangos múzeumok, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott életműkiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve.

A computer art úttörője által a kezdeti években használt DEC PDP 11/45 a korszak egy sikeres, professzionális konstrukciója volt, amelyet bár miniszámítógépnek hívtak, hűtőszekrény-méretű volt – de legalább nem foglalt el egy egész szobát. A 2022. március 20-ig megtekinthető ideiglenes kiállításon nem csupán a szegedi szegedi Informatika Történeti Kiállításról érkezett gép, de a mellette kiállított leporellókon Frey karakterekből, programkódokból alkotott vizuális alkotásai is megtekinthetők. A kiállított PDP 11/45-ös fontos mérföldkő volt a digitális művészetben, ilyen típust használtak a Star Wars – Egy új remény (1977) című népszerű mozifilm számítógépes grafikáihoz, így például ezzel generálták a Halálcsillag térbeli zöld-foszfor animációját is.

Meetupot szervez a Neumann Társaság a digitális műtárgyakról

A jelenleg is zajló tárlat kapcsán a Neumann Társaság Művészet, Informatika és az a titokzatos NFT  címmel 2022. február 23-án online meetupot szervez, amelyen előzetes  regisztrációt követően ingyenesen lehet részt venni Zoom platformon keresztül.

A meetupon Rieder Gábor kurátor a {SCRIPT:ABSTRACT} Frey úr ír tárlatot fogja röviden bemutatni kedvcsináló jelleggel azoknak érdeklődőknek, akik esetleg élőben nem tudnak ellátogatni a Ludwig Múzeumba. Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia  alapítója a kortárs képzőművészet és a digitalizáció kapcsolatáról beszél majd kitérve arra is, miért érdemes profi módon használni a közösségi médiát.

Lehet-e egy nem kézzelfogható digitális termék műalkotás? Hogyan kezeljük, hogyan biztosítsuk a tulajdonjogát? A digitális műtárgyak, NFT-k (ún. nem helyettesíthető tokenek) világáról  Kacsuk Péter, a SZTAKI kutatólaborának vezetője tart majd hiánypótló, közérthető előadást. Ő maga is műgyűjtő, egyben az első magyar NFT műalkotás tulajdonosa: Weiler Péter Bitcoin bánya az Alföldön című képét vásárolta meg tavaly tavasszal mintegy félmillió forintnak megfelelő összegért.

A Neumann Társaságról
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Nemzetközi Programozási, a Nemes Tihamér Országos Alkalmazói, és az Országos Grafikus Programozási Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak (IOI, CEOI, EGOI, eJOI). A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.

A Magyar Telekom jogelődei a kilencvenes évek óta építették kortárs képzőművészeti gyűjteményüket. A vállalat kollégái nemcsak az irodaházak falain találkozhattak a képekkel, hanem kiállítások alkalmával is, melyeknek gyakran adott otthon a Krisztina körúti korábbi székház, valamint rangos kulturális intézmények. Az eseményekről több jelentős cikk, interjú, könyv, album is született, köztük a JövőKép és a TérErő.

Az új székházba költözéssel, valamint az agilis munkamódszer bevezetésével a vállalat kultúrája és prioritásai változtak, a Magyar Telekom most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosít, melyekben a művészet fontos, de csak közvetett szerepet játszik. Ezért született meg az a döntés, hogy a gyűjtemény döntő részét egy zártkörű munkatársi és egy mindenki számára nyilvános, december 1-én 18 órai kezdettel megszervezendő aukció során, jótékonysági céllal elárverezi a vállalat.

„A kultúratámogatás terén a jövőben hosszútávú vízióinkhoz szorosabban kapcsolódó témákat kívánunk felkarolni, ezért a december 1-i nyilvános árverés bevételeit a kortárs képzőművészet rangos hazai szereplője, a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánljuk fel. Mindemellett kollégáink számára is szervezünk egy kisebb, belső aukciót, hiszen sok olyan műtárgyunk van, melyek elsősorban a munkatársaink számára lehetnek értékesek. Ezen kisebb árverésből befolyt bevételeket a betegség miatt nehéz helyzetbe került munkatársaink megsegítésére, a Magenta Összefogás Alapítvány javára fordítjuk.” – mondta a támogatási célok kapcsán Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

A jótékonysági árverésre kerülő képek előzetesen megtekinthetők a Ludwig Múzeum 1. emeleti kiállítóterében december 1-jén, 10:00-tól.

Licitálni december 1-én 18 órai kezdettel előzetes regisztrációt követően személyesen a Ludwig Múzeumban van lehetőség.

A nyilvános árverés katalógusa elérhető ITT.

Az árverés teljes anyaga megtalálható a www.axioart.com internetes műkereskedelmi oldalon is, ahol az aukció ideje alatt előzetes regisztráció után online licitálni is lehet.

A Magyar Telekom gyűjteményéről

A Magyar Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteménye a kilencvenes évek közepe óta épült, és javarészt festészeti alkotásokból áll. Kulturális szerepvállalásában a Matáv főként a zenére fókuszált, így a gyűjteményben több zenei ihletettségű művet is találunk, melyek alapjait a Zene szemeinknek nevű vizuális program adta.

Ezzel párhuzamosan, a Westel az ’oplogó’ pályázatra kiírt alkotásokból kezdett saját művészeti gyűjteményt építeni. A kétezres években két nagyszabású kiállítás megvalósulását támogatták, a Jövőkép illetve a TérErő című projektekben 12 élvonalbeli művész összesen 144 művel szerepelt – a gyűjtemény e reprezentatív válogatásból is gazdagodott munkákkal. A nagysikerű kiállításokat egy gazdagon illusztrált album a JövőKép kísérte, amely a 2003-as könyvhéten Szép Magyar Könyvdíjat nyert.

A zenei témájú képeknél néhány a zene mesterei előtti festői főhajtás, így például Lantos Ferenc, a vizuális és zenei oktatás integrált rendszerének kidolgozója, Hommage á Sári József 1989-es képe, vagy Várady Róbert Hommage a Bach I-II. című alkotása. Különleges Wolsky András három, a karmesteri pálcát absztrakt képpé alakító műve (Leonard Bernstein, Herbert von Karajan és Ferencsik János).

A gyűjteményben nem ritka, hogy mester és tanítványa találkozik, így Lantos Ferenc tanítványa, Swierkiewicz Róbert három ritka, nagyon különleges, indiai inspirációjú, taoista témájú legyezőjével képviselteti magát. Mester és tanítvány találkozását érhetjük tetten Klimó Károly és Gaál András esetében is. Egészen különlegesek Roskó Gábor diorámára emlékeztető A székely menyegző és a Bagdadi találkozás címet viselő dobozai, valamint 2008-as, színpompás akvarellje, a 2nd bite. Fotó kategóriában igazi csemegének számít Balla Demeter, 1976-os Ágy című, egy eredeti példányban készült fotója.

Az eseményen Ádám Zoltán, Bada Tibor, Balla Attila, Balla Demeter, Balogh László, Barabás Márton, Barakonyi Zsombor, Bernát András, Bocz Gyula, Bukta Imre, Chilf Mária, Csurka Eszter, drMáriás (Máriás Béla), Duliskovich Bazil, efZámbó István, feLugossy László, Ferenczy Zsolt, Gál András, Győri László, Kelemen (Kettenbrücke) Károly, Kéri László, Klimó Károly, Köves Éva, Lantos Ferenc, Lengyel András, Nádler István, Nagy Judit, Orosz István, Paizs László, Roskó Gábor, Soós Tamás, Swierkiewicz Róbert, Szegedi Csaba, Szurcsik József, Szűcs Attila, Tóth Dávid, Várady Róbert, Varga Patrícia Minerva, Wolsky András alkotásai kerülnek jótékonysági árverezésre.

Miként sikerülhet megtalálni és megtartani az egyensúlyt egy összetett, ellentmondásokkal teli és gyakran ellentétektől terhes valóságban? A kiállítás fókuszában álló kérdés talán még sosem volt ennyire aktuális. A tárlat – reflektálva a fenti dilemmára – egyszerre sugall reményt, és fogalmaz meg állítást arról, hogy a művészeti vita és a szembenézés olyan gondolatokat ébreszthet, olyan élményeket közvetíthet, amelyek kifejezetten alkalmasak arra, hogy megtaláljuk ezt az egyensúlyt.

„A Telekom, mint Európa egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója, erős gyökerekkel rendelkezik a kelet-európai térségben. Alaptevékenységünk megbízható szolgáltatása mellett kiemelten fontos számunkra a környezet, melyben működünk. Éppen ezért, társadalmi szerepvállalásunk az élet szinte minden területére kiterjed, legyen szó a környezet védelméről, edukációs tevékenységről, társadalmi érzékenyítésről, vagy a kulturális élet támogatásáról.

A Magyar Telekom több évtizede elkötelezett a hazai művészeti színtér erősítése, színesítése mellett, elsősorban zenei programok szervezése, szponzorálása által.  Az Egyensúlyban című kiállítás megrendezése jó alapot nyújt a további párbeszédre, vélemények megosztására, közös feldolgozására, összhangban a Telekom vállalati filozófiája által megfogalmazott gondolattal: Life is for sharing” – mondta el a kiállítás kapcsán Darja Dodonova, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese.

“Nagyon örülünk annak a lehetőségnek, hogy gyűjteményünk bemutatásra kerülhet a Ludwig Múzeumban, Budapesten. Egy kortárs művészeti gyűjtemény építése mindig izgalmas, kihívásokkal teli feladat. 2010-ben, mikor életre hívtuk az Art Collection Telekom-ot, célunk az volt, hogy támogassuk és szélesebb közönséggel is megismertessük a közép-kelet európai fiatal, kortárs alkotók munkáit. Azóta, ha visszatekintünk, már több, mint tíz kiállítást rendeztünk szerte Európában – többek között Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Romániában – és az egyöntetű pozitív visszajelzések megerősítettek minket abban, hogy valóban értékes gyűjteményt építünk” – tette hozzá Antje Hundhausen, a Deutsche Telekom márka-élményért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Telekom kifejezetten kortárs, térségünkben alkotó művészek munkáira koncentráló gyűjteménye izgalmas bepillantást nyújt a régió sajátos történelmi, politikai és kulturális helyzetére, egyedi problémáira, társadalmi dilemmáira. A tárlat szeptember 4. – november 22. között tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.

KEEPING THE BALANCE/Egyensúlyban

Művek a Telekom Művészeti Gyűjteményből

Kurátorok: Szipőcs Krisztina, Nathalie Hoyos és Rainald Schumacher

Ludwig Múzeum, Budapest, 2020. szeptember 4. – november 22.

A fesztivál november 28-án 19 órakor a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot legújabb munkájával, a Dilili Párizsban című filmmel nyílik hivatalosan, mely a századfordulós francia művészvilág izgalmas karikatúráját is felrajzolja. A vetítés után közönségtalálkozóra kerül sor a rendezővel.

Idén közel 2050 nevezés érkezett. Az előzsűri ezekből válogatta ki a rövidfilmek versenyében szereplő 30 alkotást – köztük Bucsi Réka Solar Walk és Hegyi Olivér Take Me Please című munkáját – és a versenyző 5 egész estés animációt: Santiago Caicedo Tropical Virus című kolumbiai–ecuadori filmjét, a Még egy nap élet című alkotást – melynek elkészítésében a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió is részt vett –, Denis Do Funan című munkáját, Kaspar Jancis Morten kapitány és a pókkiralynő című, családi animációját és a Széder-mazochizmus című filmet.

A fesztiválon további 8 egész estés film lesz majd látható. Michel Ocelot két korábbi alkotását, az Esti meséket és a Kirikou és a boszorkányt a Francia Intézetben nézheti majd meg a magyar közönség, a legújabb magyar sikert, a Ruben Brandt, a gyűjtőt pedig a Ludwig Múzeumban. Az Ernest és Céléstine télen című francia animációban Ernest egy hatalmas medve, aki szeret zenélni és lekvárt enni. Magányos lakjába befogadja Célestine-t, az árva kisegeret, akivel sosem telnek el unalmasan a napjai. A Micsoda pompás torta! és Ó, Willy… című, a 19. század végén, a gyarmatosított Afrikában játszódó belga, francia, holland koprodukciós antológiafilm öt különböző szereplő történetét meséli el: egy gondterhelt királyét, egy luxusszállodában dolgozó középkorú pigmeusét, egy expedícióban részt vevő, csődbe ment üzletemberét, egy eltévedt hordárét és egy fiatal dezertőr katonáét.

A Megyek a híd alá című dél-koreai filmben a Jun-Koo egészen kétségbe esik, mikor egy csapásra két állásajánlatot is kap: lehet belőle professzor vagy a helyi szappanopera egyik szereplője. Zsűritagként az Anilogue vendége lesz Pedro Rivero spanyol rendező, ezért nagy sikerű Pszichonauták című munkáját és más alkotásait is megnézheti a közönség.

Az idei fesztivál egyik különlegessége Kreif Zsuzsanna, Turai Balázs és Bera Nándor rendezésében készült, a Kovásznai hagyományokat követő Candide kalandjai című magyar alkotás díszbemutatója lesz. A 13 epizódból felépülő film éppúgy, mint az eredeti regény, az adaptáció a mai politika és vallás kortárs szatírája.

Az Anilogue zárófilmje Mamoru Hosoda legújabb alkotása, a Mirai – Lány a jövőből lesz, melyben a négyéves Kun azóta haragszik a világra, amióta kishúga születésével felfordult az élete. Ám egy reggel titkos, mesebeli világot talál a kertjükben, ahol találkozik azzal a kislánnyal, aki majd az anyukája lesz és azzal a férfival, aki majd a dédnagypapája lesz.

Az Adriai hullám című vetítéssorozatban Olaszország, Horvátország és Szlovénia kortárs animációs művészete mutatkozik be. Hagyományosan idén is lesz Világpanoráma válogatás és 5 órás éjszakai maraton vetítés is, a szombat esti Animált éj keretében.