Idén 3373 novella érkezett az ország minden részéről, a beküldött művek közül 18 szerzőnek a munkája került be a legjobb 20 közé, így két alkotó két-két írással jutott a TOP 20-ba. Erre a pályázat történetében korábban még nem volt példa: ahogy minden évben, a novellák értékelése idén is teljes anonimitás mellett zajlott, biztosítva a verseny tisztaságát.

Az idei pályázat első helyezettje Szathmári Judit, aki Lajos című novellájával nyerte el a zsűri tetszését. A második helyet Csákányi Zoltán János szerezte meg Műértők című írásával, míg a harmadik helyen Jakab Dávid végzett Kovács János egyszerű élete című művével.

A fiatal tehetségek elismerésére alapított, 25 év alatti alkotóknak járó Libri-különdíjat idén Endrey-Nagy Ágoston kapta Nappal teli vödrök című novellájáért.

„Amikor a megállókban olvasható novellákra gondolok, mindig eszembe jut egy kép: valaki a villamosra vár, rápillant a szövegre, majd annyira belefeledkezik, hogy inkább később száll fel, csak hogy a végére érjen. Ezek a pillanatok számunkra a legnagyobb visszaigazolások. Idén negyedik alkalommal vettem részt a zsűri munkájában, és minden évben egyre nagyobb örömmel és büszkeséggel tapasztalom, mennyi új tehetség bukkan fel az írások mögött” – mondta Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója.

A zsűri munkáját idén is Grecsó Krisztián József Attila- díjas író vezette, aki immár nyolcadik alkalommal tölti be az elnöki szerepet. Visszatérő zsűritagként ismét részt vett Vecsei H. Miklós, Junior Príma-díjas színművész, Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Könyvesboltok marketing- és kommunikációs igazgatója, míg új tagként Orvos-Tóth Noémi író, pszichológus és Kollár Betti írónő csatlakozott a csapathoz.

A pályázat főtámogatója a Libri Könyvesboltok, amely idén is különdíjjal ismeri el a 25 év alatti fiatal tehetségeket. „Az a legszebb ebben a kezdeményezésben, hogy a kortárs irodalom ennyire közel kerülhet az emberekhez: ott van a mindennapokban, a megállókban, a városi terekben. Így lesz az olvasás közös élmény” – emelte ki Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Könyvesboltok marketing- és kommunikációs igazgatója.

A tavalyi hagyományt folytatva a döntős novellákból podcast-sorozat is készült Balázsy Panna és Vecsei H. Miklós előadásában, valamint a Remind magazin kiskönyv-mellékletként is eljuttatja őket olvasóihoz.

A közönségszavazás már elindult: október 2-ig a novella.jcdecaux.hu oldalon bárki leadhatja voksát kedvenc írására.

Az „Álljon meg egy novellára” mára sokkal több, mint egy pályázat: közösségi élmény, amely összehozza az olvasást szerető embereket, és bemutatkozási lehetőséget ad a kortárs magyar irodalom új tehetségeinek.

Az idei évben is a hazai könyvszakma kiemelkedő teljesítményeire, valamint az olvasók kedvenc olvasmányaira hívja fel a figyelmet a Libri. A könyvkereskedő 2016-ban adott át először irodalmi díjakat, majd 2024-ben – egy év szünet után – az év legolvasottabb szerzői a korábbinál jóval több kategóriában vehették át a rangos elismerést. A Libri irodalmi díjak ünnepélyes átadására idén is az Ünnepi Könyvhét eseményeihez kapcsolódóan, június 13-án a Budapest Music Centerben került sor.

„Az olvasás, a könyvek értékteremtő ereje ma talán még fontosabb, mint eddig bármikor. Mi a Librinél tisztában vagyunk ezzel a feladattal és felelősséggel, és nap mint nap teszünk azért, hogy a könyveink mindenhova el tudjanak jutni, ahol csak szükség van rájuk. A szerzők és az olvasók nélkül azonban mindez lehetetlen küldetés volna” – mondta el Köbli Gyula, a Libri ügyvezető igazgatója az ünnepélyes díjátadón.

A Libri egyik fő feladatának tartja az olvasás népszerűsítését és a kortárs irodalom támogatását. Társadalmi felelősségvállalásának keretében az a célja, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el olyan szerzők könyvei, akik nagyban hozzájárultak szellemi és kulturális örökségünk gyarapításához. A Libri irodalmi díjak kilencedik évadában is az olvasók választását értékelve, összesen 12 kibővített kategóriát vonultat fel a presztízsértékű elismerés.

„Mi egyformán szeretünk minden könyvet, minden stílust és műfajt, és úgy gondoljuk, hogy bármilyen kategóriában találhatunk kiemelkedő teljesítményeket. Rendkívül izgalmas évről évre látni, hogy az olvasóközönség milyen témák, szerzők felé fordul. Az ő választásuknak szeretnénk a Libri irodalmi díjakkal is hangot adni – vagyis a legolvasottabb, legnépszerűbb köteteket ismerjük el a most átadott díjakkal” – tette hozzá Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója.

2024-ben az év szépirodalmi kedvence Náray Tamás Apám szerint című regénye lett. Náray ugyan személyesen nem tudott részt venni a díjátadó gálán, de videóüzenetben elmondta, miért tartja fontosnak a Libri Irodalmi Díjat: „Mi, alkotó emberek azt szoktuk mondani, hogy nem a díjakért dolgozunk. Ám a díjak között vannak értékes és értékesebb díjak – számomra utóbbiak közé tartoznak azok, amelyeket a közönség ítél oda, hiszen végül is a közönségnek, az olvasóinknak dolgozunk.”

2024-ben az év közönségkedvence Emerald Mayer A bél-agy kapcsolat című könyve lett, míg az év tényirodalmi könyve kategóriában korunk egyik legnépszerűbb pszichológus szerzője, Edith Eva Eger A balerina című művét ismerték el, míg az év legsikeresebb debütáló könyvének járó elismerésben L. Dézsi Zoltán: A Korda című életrajzi kötete részesült. A hazai sikerkönyvek mellett díjazták a határon túl legnépszerűbb szépirodalmi kötetet – a külhonban legsikeresebb könyvnek járó elismerést idén Bán Mór és Karády Anna közös, Lillafüredi karácsony című regényükért vehették át.

A szerzőpáros különös meghatottsággal mesélt a közös munkáról, és a krimi-kémregény határon túli népszerűségéről: „Minden író arról álmodik, hogy a történet, amit ír, egészen messzire eljut – így számomra egészen különleges érzés, hogy ennyire szerették a regényünket Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban, Kárpátalján és bárhol, ahol magyarul értenek” – mondta Karády Anna. Szerzőtársa, Bán Mór hozzátette: „Fantasztikus érzés, hogy a könyvünk ennyire népszerű lett a határainkon túl. Különös öröm számomra, hogy egy szórakoztató regény bármely égtájon, a világ bármely pontján képes szórakozást, kikapcsolódást nyújtani. Azt remélem, hogy amit írtunk, valóban az egész nemzetnek szól.”

A Libri irodalmi díjak kitüntetettjei között ismét kiemelt helyet foglalnak el a legjelentősebb gyerekirodalmi szerzők és műveik. Az év gyerekkönyve elismerést Bartos Erika, a sok kisgyermek első könyvélményét jelentő Bogyó és Babóca sorozat legújabb, Ki kicsoda? című kötetének szerzője vihette haza. Gyerekirodalom kategóriában szerzői életműdíjjal ismerték el a generációk számára meghatározó olvasmány- és rajzfilmélményt jelentő Pom-pom mesék és A nagy ho-ho-ho horgász sorozatok szerzőpárosa, Csukás István író (posztumusz) és Sajdik Ferenc grafikusművész munkásságát is.

Az év történelmi tényirodalmi könyve elismerésben G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros című könyve lett, ugyanakkor idén is díjazták 2024 legsikeresebb üzleti könyvét is – az elismerést Sólyomi Dávid vehette át a Túl az osztalékon című művéért. Idén első alkalommal az év legjobb pszichológiai és gasztronómiai könyvének járó díjakat is átadták – míg a legjobb önismereti, önsegítő könyvnek járó elismerést Bibók Bea az Ellopott felnőttkor című kötetéért, addig a tavalyi év legjobb gasztronómiai alkotásnak járó díjat Borbás Marcsi Magyarország finom című kiadványáért vehette át. Ugyancsak Libri irodalmi emlékdíjjal ismerték el az idén tavasszal 84 éves korában elhunyt kortárs költőt, Tolnai Ottót a Wilhelm-dalok című, először 1992-ben megjelent válogatott verseskötetéért.

Szerzői díjak

1. Az év közönségkedvence kategóriában Emerald Mayer: A bél-agy kapcsolat (Kulcslyuk Kiadó)
2. Az év szépirodalmi könyve kategóriában Náray Tamás: Apám szerint (Libri Kiadó)
3. Az év tényirodalmi könyve kategóriában Edith Eva Eger: A balerina (Openbooks)
4. Az év legsikeresebb debütáló könyve kategóriában L. Dézsi Zoltán: A Korda (Free Spirit Publishing)
5. Az év történelmi tényirodalmi könyv kategóriában G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros (Közép- és Kelet-európai Történelem Kutatásáért Közalapítvány)
6. Az év üzleti könyve kategóriában Sólyomi Dávid: Túl az osztalékon (A4C Books)
7. Az év határon túl legnépszerűbb könyve kategóriában Bán Mór – Karády Anna: Lillafüredi karácsony (Hitel Kiadó)
8. Az év gyerekkönyve kategóriában Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Ki kicsoda? (Magánkiadás – Pozsonyi)
9. Az év pszichológiai könyve kategóriában Bibók Bea: Ellopott felnőttkor (Libri Kiadó)
10. Az év gasztronómiai könyve kategóriában Borbás Marcsi: Magyarország finom (Stratcomm. Kft.)

Emlék- és életműdíjak

11. Libri irodalmi emlékdíj kategóriában Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok (Jelenkor)
12. Szerzői életműdíj gyerekirodalom kategóriában Csukás István és Sajdik Ferenc illusztrátor

Magyar, cseh, szlovák, szlovén, lengyel és határon túli magyar ikonikus szerzőket és emblematikus műveiket ajánlja az olvasók figyelmébe a MOL – Új Európa Alapítvány a Libri Könyvesboltokban. A most induló kiemelés keretében népszerű közép-európai szerzők könyvei kerülnek fókuszba a Libri 10 boltjában: Budapesten a Mammut, Allee, Etele Plaza, Árkád és Duna Pláza bevásárlóközpontokban, valamint a debreceni, kecskeméti, győri, szegedi és egri üzletekben. Ezeken a helyszíneken június végéig az újdonságfalon találkozhatnak az olvasók azzal a válogatással, amelyet a MOL – Új Európa Alapítvány ajánl számukra figyelemfelkeltő matricákkal és ajándék könyvjelzővel. A most induló kezdeményezés célja, hogy felhívja az olvasók figyelmét a legjelentősebb hazai, valamint a közép-európai régió más országait képviselő művekre.

Az akcióban a következő művek kaptak helyet:

• Bán Mór: Hunyadi
• Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
• Silvester Lavrík: Az utolsó k.u.k bárónő
• Stanislaw Lem: Solaris
• Vesna Lemaić: Szíves fogadtatás
• Szőcs Géza: Összegyűjtött versek
• Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok
• Ugron Zsolna: A nádor asszonyai
• Visky András: Kitelepítés

Már a címekből is azonnal látszik, milyen izgalmas és sokszínű a régió irodalma. A számunkra nagyon is otthonos, mélyen gyökerező hagyományokból táplálkozó történeteket gyakran jellemzi finom irónia, melankólia és az egyéni sorsokba ágyazott társadalmi tapasztalat. Ezek az írások nemcsak történeteket mesélnek el, hanem tágabb kérdéseket is felvetnek: emlékezetről, hatalomról, szabadságról és a helykeresésről szólnak Európa szívében.

„A Librinél különösen fontosnak tartjuk, hogy a sajátosan egyedi közép-európai szemléletmód hangsúlyt kapjon a kínálatunkban. A MOL – Új Európa Alapítvány válogatása tökéletesen illeszkedik az idén meghirdetett olvasás éve kampányunkhoz is, amelynek keretében kiemelt célunk, hogy hónapról hónapra a világ egy újabb régióját járjuk be, állítsuk reflektorfénybe annak irodalmát, és emeljük ki ismert vagy akár kevésbé ismert alkotásait. A most induló kezdeményezéssel kifejezetten a közép-európai régió jeles szerzőit szeretnénk olvasóinkkal jobban megismertetni” – mondja Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója. 

„A MOL – Új Európa Alapítvány AGORA programja egy szimbolikus, mégis élő kulturális közösségi tér, ahol Közép-Európa szellemisége életre kel. A fókuszban olyan témák állnak, amelyek túlmutatnak az államhatárokon, és mélyen meghatározzák a térség identitását – legyen szó irodalomról, zenéről, művészetekről vagy közösségi hagyományokról. Támogatott projektjeink Közép-Európa közös történelmi örökségéből merítve lehetőséget teremtenek párbeszédre, alkotásra és országokon átívelő régiós együttműködésre. A Librinél elérhető közép-európai könyvválogatásunk júniusi ajánlóját októberben új kötetekkel tervezzük kiegészíteni – az olvasóknak inspiráló találkozásokat kínálva az alkotókkal és történeteikkel” – emeli ki Lávich Erzsébet, a MOL – Új Európa Alapítvány ügyvezetője.

A MOL – Új Európa Alapítvány ajánlása júniusban és októberben lesz látható 10 Libri Könyvesboltban.

A verseny 2017-es indulása óta a zsűri tagjai már több mint 20 ezer novellát bíráltak el. A nyertes művek minden évben a város legforgalmasabb megállóiban kapnak helyet, ahol naponta utazók ezrei találkozhatnak velük. Az évek során számos feltörekvő író számára jelentettek ugródeszkát, miközben az olvasóknak inspiráló és elgondolkodtató olvasmányélményt nyújtottak.

„Az olvasás olyan élmény, amely átalakíthatja a mindennapjainkat. A novellák, amelyeket az irodalmi pályázat kapcsán a városban olvashatunk, lehetőséget adnak arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és hagyjuk, hogy a történetek összekössenek minket. A Libri idén meghirdette az olvasás évét, és nagy örömünkre szolgál, hogy a JCDecaux Hungary kezdeményezésével még több embert buzdíthatunk erre a tevékenységre” – magyarázza Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója.

Jamniczky Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója hozzátette: „Idén már nyolcadik alkalommal kerülnek novellák hirdetési felületeinkre. A visszajelzések szerint az utazók kifejezetten szeretik, hogy a megállókban eltöltött időt tartalmas, minőségi olvasással gazdagíthatják. A városi tér nem csupán egy közlekedési csomópont – hanem egy hely, ahol a kultúra a mindennapok természetes részévé válhat.”

Az idei, nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő irodalmi versenyre a szervezők április 1. és április 30. között várják a pályázatokat, amely idén is a Libri támogatásával valósul meg.

Az előző évek hagyományait folytatva idén is 20 pályamű kerül shortlistre, ezek közül három helyezett pénzjutalomban részesül. A fődíj 300 000 forint, a 25 év alattiaknak szóló Libri Fiatal Tehetség Díj nyertese pedig 200 000 forintot kap.

A pályaműveket elbíráló zsűri elnöke Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, a tagok között köszönhetjük Kollár Betti írót, a fiatal közönség egyik nagy kedvencét, Orvos-Tóth Noémit, transzgenerációs szemléletű pszichológust, Vecsei H Miklóst, Junior Príma-díjas színészt, rendezőt és írót, Ludvig Orsolya Stefaniet, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatóját, valamint Jamniczky Tímeát, a JCDecaux Hungary vezérigazgatóját.

További részletek a pályázat weboldalán.

A Libri idén karácsonykor az együttműködő partnereit az adományozás örömével ajándékozza meg: az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével az ajándékokra szánt keretet a cég könyvek adományozására fordítja, több millió forint értékben. Az akcióhoz most a Libri vásárlói is kapcsolódhatnak, hiszen az idei limitált karácsonyi díszkötetek, vagyis a Micimackó – Bölcsességek a Százholdas Pagonyból és Polcz Alaine: Főzzünk örömmel! című könyvek kedvezményes áron való megvásárlásával ők is hozzájárulhatnak a rászoruló gyermekek és családok támogatásához. A díszkötetek értékesítéséből befolyt összegből is könyvek adományozására fordít a cég.

„A Libri elkötelezett az olvasásnépszerűsítés mellett. Nem csupán karácsonykor, de egész évben gondolunk arra, hogy vannak, akik nehezen vagy nem tudnak saját könyvet vásárolni – mondja Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója. – Évente több ezer könyvet adományozunk kórházaknak, iskoláknak, közösségi házaknak, könyvtáraknak és olyan szervezeteknek, akiknek szintén szívügyük a gyerekek körében az olvasás és a könyvek népszerűsítése. Idén karácsonykor sincs ez másként, és most vásárlóinkat is arra biztatjuk, hogy ne csak magukat és szeretteiket lepjék meg könyvekkel, hanem segítsenek minél több helyre eljuttatni a mesés történeteket.”

Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója kifejtette: „a gyermekeket segítő intézményeinkben mindent megteszünk azért, hogy a fizikai szükségletek kielégítése és a szegénység okozta hátrányok leküzdése mellett a gyermekkor pótolhatatlan pillanatainak megélésére is maradjon figyelem. A látókörünkben élő családok zömének a napi kiadásaik mellett nem marad pénze könyvre, pedig az olvasás a szellemi fejlődés meghatározó része, a szülők és gyermekek közös meseolvasása pedig a kisebbek lelki fejlődését segíti elő. Örülünk, hogy a Librivel összefogva ily módon is ki tudjuk terjeszteni esélyteremtő munkánkat. Az összegyűlt könyveket az Ökumenikus Segélyszervezet intézményhálózatán keresztül 22 településen, több mint 3000 rászoruló gyermek számára szeretnénk elérhetővé tenni.”

Az akcióba az olvasók és a partnerek mellett bekapcsolódik a Libri több száz munkavállalója is, akik a könyvcsomagok összeállításában és kiszállításában segédkeznek majd – írják.

A digitális technológia rohamléptékű innovációja az olyan klasszikus kikapcsolódási formákra is megkerülhetetlen hatással van, mint az olvasás – új kihívások elé állítva ezzel a könyvpiacot is. Az elmúlt pár évben az e-könyv igyekezett magának meghódítani az olvasók széles tömegét, újabban a hangoskönyv követel magának teret mint a könyvélmény újgenerációs formája.

A Digitális Fejlesztések Igazgatóságának feladata az lesz, hogy a jövő kihívásai mentén állítsa gyorsító pályára Magyarország piacvezető könyvkereskedőjét – írják.

Az igazgatóság tevékenységéért vezetőként októbertől Deák András felel, aki visszatér a Libri-Bookline kötelékébe, 2012 és 2016 között üzletfejlesztési igazgatóként dolgozott a vállalatnál. A szakember közel húsz éves tapasztalattal rendelkezik az e-kereskedelem és a fintech területén, pályája során dolgozott bank, online fizetési szolgáltató, ügynökség, piackutató, digitális irattárca szolgáltató kötelékében is.

A digitális terület mellett a könyvpiac másik fontos feladata, hogy választ találjon arra, hogyan tudja népszerűsíteni az olvasáskultúrát a marketing, a pr és a CSR hagyományosnak tekinthető, ám a kortárs kihívásokra szabott eszközeivel.

Ebben Ludvig Orsolya Stefanie segíti a vállalatot. A kommunikációs szakember, a Magyar PR Szövetség elnökségi tagja harminc éves tapasztalattal érkezik a Libri csoport marketing és kommunikációs igazgatói pozíciójába. Korábban többek között olyan jelentős nagyvállalatoknál dolgozott kommunikációs vezetőként, mint a Siemens, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Heineken.

Fotó: Libri

A jelentés része a GWPR ötéves tervének, amely a PR-ipar nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos előrehaladásának mérésére irányul. Annak ellenére, hogy a globális PR-ipar dolgozóinak kétharmada nő, az igazgatótanácsokban továbbra is a férfiak dominálnak.

A jelentésben kiemelik, hogy a Covid-19 világjárvány jelentős változásokat hozott a PR-szakmában dolgozó nők munkarendjében: 92%-uk rugalmasan, 81%-uk távmunkában dolgozik. Mindez remek lehetőséget teremtett a nők számára, a megkérdezettek 71%-a szerint ez lehetővé teszi, hogy egyensúlyt teremtsenek a karrierépítés és nevelési, gondozási feladataik között. Az elemzők szerint a rugalmas munkavégzés hosszabb távon is megmaradhat, a válaszadó szakemberek 92%-a arra számít, hogy a jövőben is rugalmasan fog dolgozni. A munkáltatók hozzáállása is pozitív irányba változott, kétharmaduk pozitív gyakorlatnak tekinti a flexibilis munkavégzést.

A jelentésből az is kiderült, hogy a nemek közötti egyenlőség az /igazgatóságokban továbbra sem valósul meg, az igazgatótanácsi székek többségét férfiak foglalják el. Ezt megerősíti, hogy a nők 50%-a úgy véli, hogy akinek gyermeke van, azt hátrányos megkülönböztetés éri a karrierépítés terén. A legtöbb női szakember nemi- (27%) és életkor-alapú diszkriminációról számolt be (23%). A jelentésben leírták, hogy a sokszínűségi és befogadási szabályozás terén még sok a tennivaló, mivel a vállalatoknak csak egyharmada fogalmaz meg életkori esélyegyenlőségi célokat a politikáiban.

Tízből csaknem nyolc nő úgy véli, hogy a nők jelenléte az igazgatótanácsban segítheti a munkamódszerek és kreativitás javítását. Jó hír, hogy a válaszadók 60%-a szerint már történt előrelépés a nők vezetői pozícióba kerülését akadályozó tényezők elhárítása terén.

Ludvig Orsolya (nyitó képünkön), az MPRSZ elnökségi tagja, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikációs Műhelyének vezetője elmondta: „Úgy vélem, szakmai, illetve karrier szempontból is kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás . Nőként lehetőségünk van megmutatni, hogyan lehet empátiával, nyitottsággal, felelősen fordulni célcsoportok felé. Jómagam háromgyerekes anyaként irányítottam multinacionális nagyvállalatok vállalati kommunikációs tevékenységét, jelenleg pedig a jövő generációival foglalkozom oktatóként. Igyekszem transzparensen megmutatni, hogy egyrészt nem vagyok UFO, és nem nehézségektől mentes az ilyen “éjjelnappali multitasking”, másrészt viszont azt is, hogy egyáltalán nem lehetetlen, van mód megélni a szakmai és a családi szerepemet is.”

Panulin Ildikó, az MPRSZ elnökségi tagja, a Szerencsejáték Zrt. vállalati kommunikációs főosztályvezetője elmondta: „Eddigi munkáim során számos élethelyzettel találkoztam, rádiósként, majd kommunikációs szakemberként többféle tudást és tapasztalatot összegyűjtöttem, amelyek mind-mind hozzátettek az egyéni fejlődésemhez, ezáltal az életemhez és a munkámhoz egyaránt. Én osztom azok véleményét, akik szerint a nő és a férfi közötti különbséget inkább kulturális gyökereink , mintsem a biológiai különbségeink határozzák meg. Ma már a fiataloknál a nemek közötti különbség az életcélokat és a szakmai karriert illetően kevésbé éles, mint 50 évvel ezelőtt megszokott volt, elég, ha a férfiak családban betöltött szerepének változására gondolunk, vagy az egyre sokasodó női vezetőkre. Ez a folyamat vezethet ahhoz, hogy egyre inkább a tudás számítson, és nem az egyéb tényezők, mint a nem, a kor vagy a származás.”

A GWPR az ICCO egyik legfontosabb tagszervezete, amely országos networking csoportokat tömörít. Ügynökségeket, csapatokat, szabadúszókat foglal magában világszerte. A szervezet elkötelezett a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint annak biztosítása mellett, hogy a nők megkapják a PR-iparban való érvényesüléshez a szükséges támogatást, erőforrásokat és lehetőségeket.

Három évvel ezelőtt választottak először a szövetség elnökévé. Azóta volt bő másfél év Covid, ami alapvetően felforgatta a szokásainkat úgy a munkában, mint a magánéletben, majd alighogy véget a járvány – ha véget ért egyáltalán –, jött az Ukrajna elleni orosz támadás és a lassan kilenc hónapja tartó háború. Számítottál rá, hogy szinte végig válságüzemmódban kell dolgoznod?

Nem, szerintem erre senki nem számított. Az első három elnökségi ülés után mi is áttértünk online üzemmódra, és ez végül így is maradt a ciklus végéig. Személy szerint sajnálom, mert egy igen sokszínű, dinamikus csapat jött össze, és az összetartozás érzésén sokat könnyített volna, ha élőben tudtunk volna találkozni. De ez olyan helyzet volt, amihez alkalmazkodni kellett. Így is tettünk, nagyon sok aktivitásunkat (például ügynökségvezetői találkozók, közgyűlések) áttettük az online térbe, kényszerűen is modernizálódtunk tehát.

Első ciklusod elején a tagtoborzást nevezted meg az egyik kiemelt feladatodnak. Milyen sikerrel jártál? Kiket képvisel ma az MPRSZ?

Óriási érték, hogy az MPRSZ egyszerre képviseli az egyéni tagokat – akik sok esetben szabadúszók –, az ügynökségeket és a vállalati, megbízói szférát. Mindhárom területen jól állunk. A Covid alatt segítséget adtunk az egyéni tagoknak, így sokan csatlakoztak hozzánk. Az ügynökségek egyre inkább látják az értéket a tagságban, számuk a szövetségen belül közel duplájára nőtt. A vállalati szféra nehezebb kérdés: szinte minden új tagunkkal külön-külön leültem beszélgetni, hogy megértsem, mi ad számukra értéket egy szakmai szervezeti tagságban. Velük kapcsolatban fontos azt is látni, hogy míg az ügynökségek három, a vállalatok öt munkatársat delegálhatnak, így nemcsak a vezetők, hanem szenior és junior kollégák számára is megnyílhat a lehetőség a kapcsolatépítésre, a programjainkon való kedvezményes részvételre. A mostani tisztújítás során több vállalati kommunikációs vezető is bekerült a szövetségbe, akik közül a leendő alelnök, Gáspár Bence egyik fontos programpontként emelte ki, hogy még erősebb értékajánlatot tudjunk biztosítani a vállalati tagok számára.

Hogyan értékeled az előző három évet a szövetség szempontjából? Melyek voltak a legfontosabb eredmények, és mi az, amiben szerinted jobban kellett volna teljesíteni?

Könnyű büszkének lenni, mert rengeteg újdonságot vezettünk be az elmúlt három évben. A Trendriport a szakma egyik eddigi legnagyobb dobása volt, több mint száz megszólalóval dolgoztunk, a projektet Bánhegyi Zsófia alelnök vezette. Megújult a PR-díjunk is PR Excellence Award Hungary, azaz PREXA néven Szányi Gabriella gondozásában, amelyet az idei évben továbbfejlesztettünk. Az élő zsűrizés, a nemzetközi kategória meghozta az eredményt: több mint duplaannyi pályázat érkezett.

A harmadik nagy újdonság a NextGenPR nemzetközi verseny volt, amelynek a magyarországi elődöntőjét mi szerveztük, kifejezetten a fiatal PR-szakemberek megmérettetése céljából – ez is óriási siker lett. Megszerveztük továbbá az Employer Branding Awardot, kiadtuk a Krízistérképet és számos szakmai ajánlást, könyvet. Rendszeressé váltak a szakmai egyeztetések az ügynökségvezetőkkel, elérhetővé vált nálunk egy nemzetközi akkreditációs rendszer is.

Hogy miben kellett volna jobban teljesíteni? A ciklus végén azt éreztem, hogy kicsit úgy működtünk, mint egy startup: rengeteg ötletünk volt, elképesztően sok projektet próbáltunk ki, és vártuk a szakma reakcióit. Nem az irodában vagy az elefántcsonttoronyban találtuk ki, mivel akarunk foglalkozni, hanem folyamatos párbeszédben álltunk a gyakorló szakemberekkel. Ez viszont néha a pontosság rovására ment, voltak kevésbé kidolgozott programok is – a tapasztalatokat viszont be tudjuk építeni a következő ciklus aktivitásaiba.

A Covid-válság egyértelműen a PR felértékelődését hozta a kommunikációs szakmákon belül. Tart még ez az állapot, vagy visszakerült a PR a korábbi pozíciójába?

Szerintem tart az erősödés, már csak azért is, mert több társszakma is tanul tőlünk. Nem elegáns ilyet mondani, de a válságok általában jót tesznek a PR-szakmának. Ilyenkor ugyanis hirtelen több stakeholderrel kell folyamatos és kétirányú kommunikációt fenntartani, a válságidőszakokban általában csökken az értékesítéstámogató marketingtevékenység, a vezetők viszont saját bőrükön is érzik a kommunikáció fontosságát és stratégiai szerepét. A Covid és a háború (illetve az energiaválság és recesszió) mellé behoznám a klímaváltozás kérdését is, mert ez ma már része minden kommunikációnak. A kommunikációs tortából az is látszott, hogy a PR által kihasított szeletnek nemcsak a mérete nőtt tavaly a megelőző évhez képest, hanem az aránya is. Ezt tapasztalom nemzetközi területen is: a nemrég bemutatott World PR Report szerint is egyértelműen erősödik a PR szerepe, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a szervezetek vezetői megértsék a szakmánk stratégiai jelentőségét, és ne tartalomgyárosokként vagy sajtósként tekintsenek a PR-esekre.

A szövetség tagja, illetve partnere olyan nemzetközi szervezeteknek, mint az ICCO, a CIPR és az IPRA. Milyen gyakorlati előnyöket jelent a tagoknak, illetve a szakmának a nemzetközi kapcsolatrendszer?

A legerősebb és legaktívabb kapcsolatunk szervezeti szinten az ICCO-val épült ki. Rajtuk keresztül szervezzük a NextGenPR versenyt, az ügynökségi akkreditációt, de van ügynökségkereső szolgáltatásuk, belső online tudásanyaguk, nemrég jelent meg a World PR Report, elérhető az ICCO Global Award, és ami szintén fontos, hogy nemzetközi szakmafejlesztési projektekbe (például etikai kérdésekben) is be lehet csatlakozni. A CIPR elsősorban tudásanyagot tesz elérhetővé, az IPRA pedig a Golden World Award, illetve korábban az Eventiada versenyekhez adott támogatást.

A hivatalos együttműködéseken túl szerencsére sokan keresnek meg engem is, tanácsot kérve akár a szakmai tagságot illetően, akár nemzetközi ügyfél- vagy ügynökségipartner-keresésben. Éveken keresztül vezettem a CIPR nemzetközi tagozatát, jelenleg pedig az ICCO pénztárnoka vagyok, ezért sokkal többet tudok mesélni ezekről a szervezetekről, mint ami a honlapokon olvasható.

Minden szakma életében fontos az elvégzett munka értékelése, a megmérettetés. Mennyit érnek ma a PR szakmai díjai, a PREXA (PR Excellence Award Hungary) és az Employer Branding Award? Várhatóak ezek kapcsán lényeges változások?

Sokat érnek, egyértelmű visszajelzések, és sok esetben a díjazottak pozíciója is erősödik általuk például a tenderezési folyamatokban. Az élő (startupos pitchelős) zsűrizés, valamint a nemzetközi kategória egészen más szintet (és hangulatot) adott a PREXA megmérettetésnek. A NextGenPR pedig nagyon egészséges versenyt indított el az ügynökségek között, hiszen a fiatalok bemutatkozása jó fokmérője lehet az ügynökség színvonalának. Bízom benne, hogy ennek a díjnak a presztízse is évről évre növekszik majd, és az ügynökségek mellett vállalati csapatok is indulni fognak a jövőben.

Ma szinte minden szakma – nem csak a kommunikáció – egyik legnagyobb problémája az utánpótlás hiánya, az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű fiatal szakember. E téren hogy áll a PR-szakma?

Mint majdnem minden más szakma. (Nevet.) A mi szakmánk szépsége – legalábbis szerintem –, hogy egyszerre kell racionálisnak (érteni a számokat, szervezeti struktúrákat, társadalmi és gazdasági összefüggéseket) és kreatívnak lenni. Ma egyre többen egyre inkább specializálódnak, és sokszor nehéz valóban nyitott, minden iránt érdeklődő fiatalokat találni. Az utánpótlás kérdése nemzetközi szinten is a legégetőbb probléma, ezt hallom a külföldi eseményeken is az összes vezetőtől.

Az utánpótlás és a képzés rendkívül összetett kérdés. Nagyon sok múlik a felsőoktatási képzések rendszerén – az intézmények még mindig elsősorban az elmélet átadására koncentrálnak (ami egyébként valóban a fő feladatuk), az így megszerezhető tudás viszont nehezen használható a gyakorlati munka során. Szakmai szövetségként felelősségünk van abban, hogyan segítünk a főiskoláknak, egyetemeknek a képzéseik fejlesztésében – ez lesz az egyik kiemelt terület Ludvig Orsolya (frissen megválasztott elnökségi tag, aki maga is oktató – a szerk.) feladatai között. Képzésnek számítanak továbbá a különböző tanfolyamok, workshopok is, amelyek már egy-egy speciális téma köré csoportosulnak (például prezentációs tudás, jogi vagy épp technológiai ismeretek). Szintén képzésnek számíthat egy-egy nagyobb szakmai konferencia, ahol hazai és nemzetközi előadóktól vagy átfogó trendeken, vagy konkrét esettanulmányokon keresztül tanulhatunk.

Az elmúlt években nemcsak a képzések témája, hanem az eszközök is rengeteget változtak: az online világban elérhetővé váltak webinarok, e-learning-platformok, kurzusokat vehetünk (akár ingyen) a Harvardról is; ezt is érdemes integrálni tehát a közös gondolkodásba. És talán a legfontosabb: az utánpótlás és a képzés problémáját leginkább az ügynökségek, illetve a vállalati kommunikációs vezetők látják, ezért a megoldást, a javaslatokat velük együtt fogjuk kidolgozni.

Az angol CIPR szervezetben évtizedek óta működik a CPD (Continuing Professional Development) rendszere, amiben minden tag összeállíthatja a saját képzési tervét, és minden tevékenységét itt tudja regisztrálni, ezzel pontokat gyűjt. Ez rendkívül ösztönző program, minden szakmabelinek kizárólag a saját érdekét szolgálja – valami hasonló bevezetését tervezem Magyarországon is, de részleteket majd később fogok elárulni.

Tavaly októberben jelent meg a szakma eddigi legnagyobb átfogó értékelése, a PR Trendriport, amelyet kétévente terveztek kiadni. A munkát kezdeményező és koordináló Bánhegyi Zsófia nem vállalt pozíciót az új elnökségben. Lehet már tudni, ki fogja össze a Trendriport 2023-as kiadását?

Abban maradtunk, hogy két-három évente igyekszünk megismételni a riportot, attól függően, hogy a piaci változások mit indokolnak. Azt fontosnak tartom, hogy a szövetség életében legyenek nagyobb projektek, amiket jó, ha egy-egy vezető felkarol, útnak indít; a későbbi megvalósítás pedig már az iroda feladata legyen, hiszen így tartható fenn a folytonosság. Bízom benne, hogy Zsófira számíthatunk majd a következő kiadásnál is. Úgy vélem, annak ellenére, hogy valaki nem tagja az elnökségnek, még ugyanúgy vihet projektet – öröm volt látni, hogy a nemrég lezajlott tisztújítás után többen is megkerestek, hogy milyen szakmai aktivitásokat szerveznének, amihez az MPRSZ nagyon szívesen ad támogatás. Egyelőre azt tapasztalom, hogy művészeti kommunikáció, digitalizáció és technológia, CSR és stakeholder engagement témakörben komoly érdeklődés van, igyekszem minden ilyen kezdeményezést támogatni. Ettől lesz ez a szervezet igazán inkluzív.

Összeállt már a következő három év programja, munkaterve? Neked melyek a prioritásaid a következő ciklusra?

Több irányvonal is felmerült: biztosan fogunk foglalkozni a különféle tagtípusoknak nyújtott egyedi szolgáltatásokkal, kiemelten szerepel programunkban a képzés kérdése, és remélem, tudunk majd láthatót alkotni a szakmafejlesztés területén is, erősítve a PR stratégiai szerepét a vállalatvezetésben. Az elmúlt ciklusban személy szerint elsősorban az itthoni projektekre koncentráltam, de elég sokat dolgozom nemzetközi környezetben is. Ha sikerül megerősíteni az MPRSZ-irodát, és az elnökségi tagok is aktívak lesznek önálló projektekkel, akkor több időt tudok majd szánni arra, hogy újabb szintre emeljük a nemzetközi kapcsolatainkat, régiós, európai és globális szinten is.

Az elnökségi programterv általában egy-két hónap alatt áll össze, és közösen fogjuk megtervezni, hiszen minden megválasztott vezető komoly ambícióval és ötletekkel érkezett – ezekből formálunk majd programot.

Az alapszabályunk változásával a ciklusok kétévesek lettek, aminek szerintem több előnye is van. Egyrészt a megválasztott vezetés még dinamikusabbá válik, hiszen „csak” két éve van megmutatni magát, elindítani valami újat; másrészt ez könnyebben vállalható elkötelezettség a vezetők részéről, vonzóbbá válik tehát számukra tisztséget vállalni; harmadrészt pedig jobban megmozgatja azokat, akik a napi munkájuk mellett a szakmájukért is többet tennének, hiszen kétévente bekerülhetnek a vezető testületekbe, hogy megvalósítsák elképzelésüket. Úgy látom, hogy az MPRSZ láthatósága és elismertsége sokat nőtt az elmúlt években, sokkal többen csatlakoznak bármely kezdeményezésünkhöz, mint korábban, és egyre többen fordulnak hozzánk ötletekkel, amelyeknek a megvalósításában fogunk tudni segíteni.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg. 

Az új vezető olyan multinacionális vállalatoknál felelt a kommunikációért és a vállalati kapcsolatokért, mint a Siemens, a Mercedes-Benz kecskeméti gyára valamint az NNG, ahonnan az új vezető érkezik. Korábban pedig a saját cégét irányította.

„A felelős kommunikáció, a fenntarthatóság, valamint a magyar nemzetgazdaság fejlődése iránti elkötelezettség olyan értékek, amelyek meghatározták a szakmai pályafutásomat. Örülök, hogy a Heineken Hungáriánál egy olyan csapat része lehetek, ahol ezek az értékek szintén meghatározó szerepet játszanak” – mondta Ludvig Orsolya Stefanie.

A Heineken Hungária az elmúlt években aktív szerepet vállalt a felelős alkoholfogyasztás érdekében, jelentős eredményeket ért el a fenntartható működés terén és jelentősen növelte a termékei gyártása során felhasznált magyar alapanyagok használatát, mindennek keretében érdemi segítséget nyújtott a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kezdeményezéséhez, amely a magyarországi komlótermesztés újraindítását szolgálja.

Az új kommunikációs és vállalati kapcsolatok vezető aktív kapcsolatrendszerrel rendelkezik a hazai felsőoktatásban és a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok körében. Nemrégiben választották be az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara vezető testületébe, rendszeres előadó a Corvinus Egyetemen és szerepet vállal a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem életében is. Sikeres vezetői tevékenysége mellett büszke anyaként aktív családi életet is irányít, szabadidejét legszívesebben olvasással vagy sportolással tölti.