A PwC Magyarország vezérigazgatói posztját október 1-jétől Radványi László veszi át (nyitó képünkön). A szakember 2003 óta dolgozik a vállalatnál, ahova pályakezdőként csatlakozott a diplomaszerzést követően. 2015-ben, 35 évesen lépett a cégtársak közé, azóta a könyvvizsgálati üzletág hazai és régiós transzformációs projektjein, illetve kiemelt magyarországi és német ügyfélprojekteken dolgozott. 2020-ban vette át a PwC Könyvvizsgálati szolgáltatások üzletágának vezetését, ami magában foglalja a számviteli tanácsadási, a kockázatkezelési és kiberbiztonsági területeket, valamint a cég felnőttképzési központját, a PwC’s Academyt is. Vezetése alatt a magyar könyvvizsgálati üzletág kétszeresére nőtt, és a közép-kelet-európai régió egyik legjelentősebb szereplőjévé vált. László kiemelt figyelmet fordít az innovációra, a munkatársak digitális készségeinek fejlesztésére, illetve a sokszínű és nyitott vállalati kultúra megteremtésére.

„A PwC Magyarország egyik legmeghatározóbb könyvvizsgáló, adótanácsadó és üzleti tanácsadó cégcsoportja. Célom, hogy a vezetésem alatt tovább tudjuk erősíteni piacvezető pozíciónkat hagyományosan erős szolgáltatási területekeinken és újabb piacokat is meghódítsunk. Számomra egy sikeres vállalat alappilléreit a bizalom, az együttműködés, és a felelősségvállaló, illetve bevonó vezetői kultúra jelentik. A fenntartható eredményességet a pénzügyi mutatókon túl a tehetségek bevonzásának képessége, az innovációs aktivitás, a szervezetben dolgozók szakmai fejlődése és a cég társadalomra gyakorolt hatása jelzi. Ehhez egy olyan sokszínű és transzparens vállalati kultúrában hiszek, ahol a munkatársak egymás iránti kölcsönös bizalommal folyamatosan a legmagasabb minőségre törekednek” – nyilatkozta Radványi László.

Hozzátette: „A PwC vezetőjeként feladatomnak tekintem, hogy cégünk tudását ügyfeleink teljes körű, magas minőségű kiszolgálásán túl a gazdasági és a társadalmi bizalom erősítésének szolgálatába is állítsuk. Hiszek abban hogy a világunkat alakító globális trendeknek nem elszenvedői, hanem a változások aktív alakítói kell, hogy legyünk.”

László szakmai elfoglaltságain felül a PwC társadalmi felelősségvállalási és sokszínűségi projektjeiben is aktív szerepet vállal, illetve személyes meggyőződésből is sok ügyet támogat. Két gyermek édesapja, szabadidejét legszívesebben családjával, illetve sporthobbijaival tölti.

Lőcsei Tamás 2018 óta töltötte be a PwC Magyarország vezérigazgatói pozícióját. Az adózás és az állami támogatások területén nemzetközileg elismert szakértő számos befektető magyarországi és régiós beruházását segítette elő az elmúlt évtizedekben. Hat éves vezérigazgatói periódusa alatt olyan kihívásokon vezette át sikeresen a PwC-t, mint az elhúzódó covid-járvány, a szomszédos háború és az ezekkel járó gazdasági és munkaerőpiaci nehézségek – miközben innovatív stratégiával és erős technológiai fókusszal a munkavállalók számára is inspiráló és fenntartható környezetet alakított ki. Új szerepkörében a magyarországi  üzletfejlesztési terület vezetői pozíciója mellett a CEE és az ázsiai régió gazdasági együttműködésének fejlesztéséért felel.

„Büszke vagyok arra, amit a PwC Magyarország a vezetésem alatt elért: a gazdasági nehézségek ellenére a szolgáltatási portfóliónk folyamatosan bővült, irodát nyitottunk Debrecenben, dolgozói létszámunk meghaladja az 1000 főt, és árbevételünk csaknem megduplázódott a 6 év alatt. Hiszem, hogy ez a lendület töretlenül folytatódik, és ezután is hozzá tudok járulni a PwC hazai és regionális sikereihez, ráadásul úgy, hogy sokkal több időt tudok tölteni ügyfeleinkkel, aminek nagyon örülök” – nyilatkozta Lőcsei Tamás.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol, szemben a tavalyi 76% és 85%-kal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43%), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%), vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy ha a versenytársak léptek (30%).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35%) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban” – emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52% szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72% említette, öt éves távlatban már 77% ez az arány. A vezérigazgatók 52%-a véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71% lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13%) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%). A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40% már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13%-a nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek” – foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.

A PwC vezetője szerint a vállalkozásoknak gyorsabban és mélyrehatóbban kell változniuk ahhoz, hogy tőkét, tehetségeket és ügyfeleket vonzzanak. A gyakran szűkre szabott transzformációs projektek nem hozzák meg az elvárt eredményt, új, átfogó megközelítésre van szükség.

Kötelezettségvállalások Közép- és Kelet-Európában

A siker új képlete stratégia részeként a PwC CEE olyan terveket jelentett be, amelyek középpontjában az ügyfelek speciális igényei állnak: az ESG-szempontok (Environment, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási), a készségfejlesztés, a munkavállalókkal és a nettó zéró kezdeményezésekkel kapcsolatos területek kerültek fókuszba. A PwC a közép- és kelet-európai régióban a következőkre vállalt kötelezettséget:

• Folyamatosan befektet az üzlet és a képességek fejlesztésébe. Ez magában foglalja a könyvvizsgálati szolgáltatásokat, a digitális átalakulást, a pénzügyi bűnözés elleni szolgáltatásokat, a felhőalapú számítástechnikát, a robotikát és az automatizálást.
• A regionális beruházások keretében a cég 6 millió dollárt fordít az ESG-képességek bővítésére és egy regionális szakértői központ létrehozására, amely az ESG-stratégiával, átalakulással és beszámolással kapcsolatos tanácsadást segíti.
• A 2022-es pénzügyi év végéig digitális továbbképzést nyújt mind a 12 000 PwC-munkatárs számára a közép- és kelet-európai régióban. Ez a folyamat már meg is kezdődött, a Digitise CEE program keretében a PwC 9 000 munkavállalója vett részt digitális továbbképzési programokban az elmúlt pénzügyi évben, ami több mint 131 000 képzési órát jelent.
• Kibővíti a pro bono önkéntes programokat az egész régióban, annak érdekében, hogy a gyermekek és a hátrányos helyzetű közösségek digitális képességei fejlődjenek.
• Létrehoz regionális szinten egy belső nettó zéró végrehajtási programot a PwC globális kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, amelynek célja nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérése 2030-ra.
• Több mint 10 millió dollárt fordít a munkatársak fejlesztésére és a jóllétet szolgáló tevékenységekre.

„Továbbra is célunk a sokféle tehetség bevonzása, amit rugalmas és otthoni munkavégzéssel támogatunk. A változó munkaerőtrendeket és a világjárvány munkatársainkra gyakorolt hatását figyelembe véve bevezettük a hibrid munkarendet a régióban, amelynek keretében várakozásaink szerint munkatársaink nagy része munkaidejének 40-60%-át távmunkában tölti” – teszi hozzá Lőcsei Tamás.

A nettó zéró célkitűzés megvalósítása és az átláthatóság növelése

A PwC közép- és kelet-európai hálózata folytatja azt a tavaly tett kötelezettségvállalását, miszerint 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását nettó nullára csökkenti. Ez a kötelezettségvállalás a 2018-as globális környezetvédelmi kötelezettségvállalásra épül, amely a hatékonyságnövelésre, a 100%-ban megújuló energiaforrásokra való áttérésre, valamint a légi közlekedésből származó kibocsátás és a maradékenergia-felhasználás 100%-os ellensúlyozására irányul. A cég belső kibocsátás-kalkulátort indít, hogy a régióban dolgozó munkatársaik egyéni és ügyfélszinten is jobban megértsék saját tevékenységük szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását, és lépéseket tegyenek személyes szén-dioxid lábnyomuk csökkentése érdekében.

„Sok szervezethez hasonlóan mi is aktív szerepet vállalunk világunk és jövőnk alakításában. Ennek kulcsfontosságú része, hogy 2030-ig globális szinten megvalósítjuk a nettó zéró kötelezettségvállalásunkat. Mindez azt jelzi, hogy felismerjük, merre tart a világ, ezáltal céghálózatunkat úgy pozícionáljuk, hogy a jövőben is sikeres maradjon” – tette hozzá Nick Kós, a PwC CEE vezérigazgatója.

Összhangban a PwC New world. New skills. programjával, azon globális célkitűzéssel, hogy a vállalat 2022-ig egymilliárd ember képzéséhez járuljon hozzá, a PwC első körben július végéig világszerte mindenki számára elérhetővé tette Digital Fitness Assessment (DFA) elnevezésű applikációját.

Az angol nyelvű alkalmazást használók vezető iparági szereplőktől tanulhatnak arról, hogyan változik az üzleti környezet, és hogyan alakíthatunk ki versenyelőnyt mind egyéni, mind vállalati szinten. Az app segítségével több mint 60 technológiai trend témáival kapcsolatban szerezhető tudás és praktikus tippek.

“Felelősségünk mások iránt otthon kezdődik, és kiterjed azokra a közösségekre, amelyekben élünk és dolgozunk. Ezért örömmel és büszkeséggel osztjuk meg a PwC mostantól mindenki számára ingyenesen elérhető angol nyelvű  Digital Fitness applikációját, amellyel naprakész tudást szerezhetünk olyan innovatív témákról, mint a kiberbiztonság, a design thinking módszertan és a mesterséges intelligencia. Az applikációban valós ötleteket kínálunk mindezekhez, melyek különösen fontosak a jelenlegi kritikus időkben” – hangsúlyozta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország ügyvezető partnere.

Mit nyújt az PwC Digital Fitness Assessment applikációja?

• nemzetközi szakértők egészségügyi és üzleti elemzéseit az állami intézkedések hatásairól, valamint a munkaerőre gyakorolt kockázatokról és következményekről;
• cikkeket, előadásokat, videókat a legújabb technológiai trendekről, például
  digitális transzformáció, felhőalapú számítástechnika, kriptovaluta, blockchain, agilis módszertan, biotechnológia, kiberbiztonság, fogyasztói élmény, ipar 4.0, storytelling, robotika, gig economy stb.;
• a felhasználó preferenciái mentén kialakított egyéni digitális edzéstervet;
• ötleteket és tanácsokat családok számára, többek között az okosotthont, a távoli munkát, vagy akár a videójátékokat illetően;
• tanárok számára külföldi jó gyakorlatokat, oktatási segédleteket a virtuális tanításhoz;
• a tartalmak angol nyelven érhetőek el.

A PwC alkalmazása – folyamatosan bővülő tartalmakkal – sokrétű forrást biztosít az innovációval kapcsolatos legújabb információk megszerzéséhez, valamint a digitális tudás és készségek fejlesztéséhez.

Mészáros Balázs, a PwC Magyarország vállalati felelősségvállalási partnere kiemelte: „Munkatársaink – köztük mi, a PwC magyarországi vezetői is – már hónapok óta használjuk Digital Fitness applikációnkat, hogy naprakész tudásunk legyen a legújabb technológiai trendekről, tanulási módszerekről, eszközökről a távmunkához, e-kereskedelemről és számos más izgalmas témáról. Most ezt az appot bárki ingyenesen elérheti, aki fejleszteni szeretné magát. A tartalmak között vannak olvasnivalók, hanganyagok és videók is, mindenki megtalálhatja a preferenciáinak megfelelő formátumot. Én például gyakran futás közben hallgatom a szakértőket.”

Az angol nyelvű Digital Fitness applikáció ingyenesen letölthető az Apple App Store-ból vagy a Google Play Áruházból, belépéshez az automatikusan ajánlott „LRNALL” kódot kell használni.