A jelenlegi ombudsman, Kozma Ákos megbízatása 2025. szeptember 25-én jár le. Az új biztos személyére a köztársasági elnöknek ezt megelőzően legkorábban kilencven napon belül, de legkésőbb a mandátum lejártát megelőző negyvenötödik napon kell javaslatot tennie az Országgyűlésnek. Civil szervezetek arra kérik Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy az új biztosjelöltet egy átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a részvételi elveket érvényesítő eljárásban válassza ki, így például folytasson széles körű konzultációt a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és az érintett hivatásrendek képviselőivel, a jelöltaspiránsokat pedig előre meghatározott, objektív és nyilvánosan hozzáférhető szempontok alapján értékelje.

A nyílt levél kiemeli: az alapvető jogok biztosát mint Magyarország emberi jogi intézményét 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI), vagyis külföldi kollégái leminősítették, „A” státuszból „B” státuszba sorolták. A GANHRI ezt elsősorban az alapvető jogok biztosa függetlenségének hiányával, a tevékenységével kapcsolatos súlyos aggályokkal indokolta, de a leminősítésben a kiválasztási és jelölési folyamat átláthatatlansága, nem megfelelő volta is szerepet játszott. A GANHRI kifogásolta, hogy a magyar szabályozás nem ír elő nyilvános pályáztatást, nem határoz meg egyértelmű és érdemi értékelési kritériumokat, és nem biztosítja a széles körű társadalmi részvételt a kiválasztási folyamatban.

A magyar jogszabályok továbbra sem kötelezik az államfőt például nyilvános, előre meghatározott értékelési szempontokat tartalmazó pályázat kiírására vagy a civil és szakmai szervezetekkel való konzultációra. A nyílt levél aláírói azonban rámutatnak arra, hogy az államfőt semmi nem akadályozza abban, hogy önként éljen ezekkel az eszközökkel, és az ombudsman kiválasztása során figyelembe vegye a nemzetközi követelményeket.

A civil szervezetek hangsúlyozzák továbbá, hogy az alapvető jogok biztosának leminősítését eredményező problémák továbbra is fennállnak: a civil szervezetek és a biztoshoz fordulók tapasztalatai alapján az alapvető jogok biztosa továbbra sem lép fel hatékonyan a kiszolgáltatott csoportok – például az etnikai kisebbségek, LMBTQI emberek, menekültek és migránsok – védelme és jogaik előmozdítása érdekében, és nem szólal fel például a médiapluralizmus csorbulása, vagy a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő támadások ellen sem. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy az ombudsmani hivatal hatáskörei az elmúlt években jelentősen kibővültek, miután az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladataik az ombudsmanhoz kerültek. Ez azt eredményezte, hogy a diszkrimináció és az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni védelem szintje csökkent. Emellett az alapvető jogok biztosa kínzást megelőző mechanizmusként sem működik hatékonyan.

A civil szervezetek álláspontja szerint egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelő, az érdemeken alapuló kiválasztást biztosító és átlátható folyamat hozzájárulhatna az ombudsmani intézmény megfelelő, funkcióját betöltő működéséhez és az intézménybe vetett közbizalom helyreállításához is.

A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.

Az indítvány szerint – amely ugyan nem kötelezi a Bíróságot, de általában előre jelzi, hogy milyen döntésre számíthatunk – a magyar jogszabály súlyosan sérti az uniós jogot. Az Európai Bíróság döntése az év második felére várható.

A főtanácsnoki indítvány kiemeli, hogy a magyar törvény számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített emberi jogot sért, így a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot. A főtanácsnok úgy véli, hogy a Bíróságnak – ha egyetért az Alapjogi Chartában foglalt jogok sérelmével – meg kell állapítania, hogy Magyarország az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket (emberi méltóság, az egyenlőség, a jogállamiság és a kisebbségek jogainak tisztelete) is megsértette. Ezenkívül a propagandatörvény rendelkezései ellentétesek az e-kereskedelemre, a szolgáltatásokra, az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és az adatvédelemre vonatkozó irányelvekkel is.

Tamara Ćapeta azt is megjegyezte, bár van helye párbeszédnek arról, hogyan töltjük meg a közös értékeket tartalommal, az LMBTQI embereket megillető egyenlő tisztelet azonban vitán felül áll. A szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzése és kirekesztése olyan „vörös vonal”, amelynek átlépését az Európai Unió alapértékeinek védelme tiltja. A vonal átlépésével pedig a magyar jogalkotó tagadja az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának azokat az alapértékeit, amelyek az EU alapjai.

Az Európai Bizottság keresetéhez példátlan összefogás keretében 16 uniós tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott, hangsúlyozva, hogy a magyar jogszabály nemcsak az uniós jog másodlagos normáit és az Alapjogi Chartát, hanem magát az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékeket is sérti.

A 2024. november 19-i luxemburgi tárgyaláson a Bizottság és a felszólaló tagállamok élesen bírálták a „gyermekvédelminek” hazudott törvényt, mert az valójában a szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzését és kirekesztését szolgálja, és rendszerszintű, szándékos és széles körű jogsértést valósít meg, amely ellentétes az unió jogával és értékrendjével.

A folyamatban lévő eljárás ellenére a kormány márciusban a propagandatörvény alkalmazását kiterjesztette, ezzel jogellenesen korlátozva a békés gyülekezés jogát is, ezért az Európai Unió Bírósága döntése ebben a kérdésben is kiemelt fontosságú lehet. Ugyanakkor a döntésig is kötelessége a magyar hatóságoknak biztosítani, hogy mindenki – köztük az LMBTQI közösség tagjai is – szabadon és biztonságban, megfélemlítés és zaklatás nélkül fejezhessék ki a véleményüket.