Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára nyitotta meg a Lízing Szakmai Napot, aki kihívásokkal és nehézségekkel teli jövő évet jósol a lízing szakmának. Mégis pozitívan néz előre, szerinte a támogatott konstrukciókkal és az innovatív termékekkel továbbra is fenn tud maradni a szakma. „Úgy gondolom a lízing szakma nagy nehézségekkel és magas kamatszinttel nagyon nagy kihívásokkal teli évnek néz elébe, de mindenképpen számítunk arra, hogy egyrészt euró alapon, másrészt támogatott konstrukciókkal, harmadrészt pedig innovatív termékekkel továbbra is fenn fog tudni maradni ez a szakma. Az egész világon a lízing újragondolásra kerül, a tulajdon szerepe folyamatosan csökken, a használat szerepe folyamatosan nő és ez a hozzáállás Magyarországra is be fog törni” – erre kell készülnie a lízing szakmának a főtitkár szerint.

A főtitkár megnyitó beszéde után a magyar lízingpiacon megfigyelhető kettő hatással kezdte előadását Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Beszámolójából kiderül, hogy 16%-kal nőtt a lízingpiaci kihelyezés, az állomány forintban is 11%-kal emelkedett, ezzel szemben a szerződések darabszáma 14%-kal csökkent. Ügyfelek tekintetében nincs nagy elmozdulás: továbbra is a KKV szektor teszi ki a lízingpiac nagy részét 70%-kal, ezt követik a nagyvállalatok, végül pedig a lakossági szektor. Az előző évhez képest a legtöbb üzletágnál stagnálás vagy növekedés figyelhető meg, míg a 2019-es teljesítményekkel szemben nőtt a mezőgazdaság. „Kik a győztesek? A mezőgazdasági szektort egyértelműen győztesnek tekintem. [..] A másik győztesnek a flottát említeném meg, ami gyakorlatilag válságálló termékünk, stabil darabszámban mozognak. Azt gondolom, hogy a keresletünk annyira nem esett vissza, a szállítási láncok azok, amik befolyásolták a tavalyi és ezen év teljesítményét. A lakosság eltűnésével a vállalati szolgáltatások, illetve a cash flow kímélő megoldások iránti fordulás miatt úgy gondolom ez szintén stabil, és a növekedés el fog indulni, ha autókat is lehet finanszírozni. Ami nagyon megsínylette a pandémiát, nagyon nagy visszaesést mutatott magához képest, de kezd magára találni – ez az új szegmensünk, a retail autó flotta” – számolt be róla Zs. Nagy István.

2022-ben sok kihívással kellett szembenéznie a lízingpiacnak, de történtek előrelépések, és lezárultak sikeres projektek. Felfutott Széchenyi Lízing, sikeresen működtek az EXIM termékek és az oktatásra is nagy hangsúlyt helyeztek. A jövő évre nézve még sok a kérdőjel. A szállítási láncok ugyan javulást mutatnak a múlt évhez képest, a kereslet azonban csökkent, emellett az árfolyam alakulása is aggodalomra ad okot. De az elnök szerint a nehézségek dacára készen kell állnia a lízing piacnak új termékekkel és új konstrukciókkal.

Lassuló infláció és az árfolyam konszolidációja várható 2023-ban

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a makrogazdasági kitekintőjében bemutatta a magyar és az európai gazdasági helyzetet. A középtávú növekedési kilátásokat nagyon bizonytalannak írja le, az inflációs csúcs is még mindig előttünk van, hosszabban elhúzódó tetőzés várható. Előrejelzése szerint 2023 első negyedéve lesz a legnehezebb a növekedés szempontjából, főként a háztartásokat érintő energiaszámlák és a vágtázó infláció miatt. A második negyedévétől viszont már fokozatosan lassulhat az infláció és a magyar gazdaságban is elindulhat a fellendülés, de a konszolidáció csak 2024-re várható.

A forint leértékelődése veszélyeztetheti ezt a folyamatot, de a múlt hónapban bevetett monetáris politika eszköztára és a mostani extrém magas kamatszint stabilizálhatja az árfolyamot. Véleménye szerint a forintot igazán a fizetési mérleg javulása és az EU-val való megegyezés segítheti.

A jövő évre jósolt gazdasági kilásokról és 2023-ban elérhető támogatási konstrukciókról Jeneiné Gerő Henriett, főosztályvezető asszony számolt be. Céljuk, hogy megfelelő likviditási forrás legyen elérhető jövőre is a cégek számára. A Széchenyi Kártya Program jelenleg is fut, amiben több lízing cég is részt vesz, de olyan programok is elérhetők lesznek a jövő évben, mint az MFB Gyármentő Likviditási Garanciaprogram, az Eximbank Gyármentő Beruházási Hitelprogramja, valamint a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program.

Egbert de Jong, a De Lage Landen Glogal Asset Management vezetője egy napjainkban nagyon aktuális témáról – a fenntarthatóság és az életciklus menedzsment kérdéseiről adott elő, amelyben a lízing piac is aktív szereplőként lép fel.  A fenntartható jövő érdekében definiálni kell milyen fenntarthatósági lehetőségei vannak a cégeknek, és nyitottnak kell lenni az új technológiákra.

A hazai hidrogéngazdaság kiépítésében rejlő új lehetőségekről pedig Butsi Zoltán, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség főtanácsadója számolt be.

Megválasztották az Év lízingszakemberét is, a díjat idén Vály Judit, az Euroleasing vezérigazgatója vehette át.

Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett.

„A múlt évben a járványhatás a második negyedévben húzta vissza leginkább a gazdaságot, így a lízingpiacot. A múlt év első felében a lízingpiac számára kulcsfontosságú beruházások volumene több mint 5 százalékkal, a GDP pedig majdnem 14 százalékkal mérséklődött. Így nagyon alacsony volt bázis, az idei 36 százalékos növekedéssel a finanszírozott összeg még 3 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, igaz, a 2018-as szintet 14 százalékkal felülmúlja” – értékelte a friss adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Tovább árnyalja a képet, hogy ha a darabszámokat vesszük figyelembe, akkor a 17 százalékkal kevesebb szerződés köttetett 2019-hez képest, de még a 2018-as szinthez képest is 8 százalékos elmaradás tapasztalható.

Hogyan szerepeltek az autók, traktorok, teherautók és a flották?  

A piaci adatokból látszik, hogy a különböző lízingpiaci szegmensnek eltérően teljesítettek az idén. Az agrárgépfinanszírozás emelkedő pályán maradt: a finanszírozott összeg közel 52 milliárd forintra rúgott, ez az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 százalékos javulásnak felel meg és 14 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet.

Az autófinanszírozásban felemás a kép. Tóth Zoltán közölte: „A teljes lízingpiaci finanszírozott összeg idei növekedésében szerepet játszott, hogy a személyautók ára emelkedett az euróárfolyam alakulása és a környezetvédelmi normák bevezetése miatt, a kereslet azonban nem nőtt.Ezt mutatja, hogy a személyautó-finanszírozási szerződések száma a 2017-es szinten van, ez pedig 2019 első feléhez képest 17 százalékos, 2018-hoz viszonyítva pedig 8 százalékos elmaradást jelent. A személyautókhoz köthető finanszírozott összeg 97,5 milliárd forint volt az első félévben, szemben a tavalyi 84 milliárddal és a két évvel korábbi több mint 104 milliárd forintos szinttel. Tóth Zoltán a finanszírozott összeget felfelé húzó autódrágulásnak még nincs vége, az év második felében folytatódhat. Az autófinanszírozáson belül lendületes fejlődést volt a flottapiacon, ami egy nagyobb beszerzésnek köszönhető. Ebben a szegmensben az új kihelyezések összege 45 milliárd forintot tett ki a félév végén, ez 111 százalékos növekedést, azaz duplázást jelent a múlt évhez képest, a tavalyelőtti összegtől pedig 3 százalékkal elmarad. A nagyhaszongépjárművel – teherautók, kamionok, pótkocsik, buszok – finanszírozása jelentős bővülés ment keresztül: a kihelyezett összeg 71 milliárd forintra, 86 százalékkal nőtt éves szinten, így az a szegmens már közelíti a járvány előtti szinteket.”

A szakember a lízingpiaci szegmensek alakulásáról azt is elmondta, hogy a tavalyi járványhatás miatt érdemes összevetni a 2019 első félével  a mostani adatokat. Ebből az összevetésből az látszik például, hogy a teljes lízingpiac majdnem felét – 45 százalékát – lefedő termelőeszköz-finanszírozásban idén még  6 százalékkal volt szűkebb a piac, mint két évvel korábban. Az egyéb gépeknél – amelyeknek több mint felét a szerszámgépek adják – a kihelyezett összeg 36 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében 7 százalékos a lemaradás ahhoz képest. Az agrárgépek viszont több mint 11 százalékos pluszban vannak a tavalyelőtti értékekhez viszonyítva.

Moratórium és jövőkép

„Összességében tehát a tavalyi visszaesés nagy szerepet játszott az idei növekedésben, de az is látható, hogy a bázishatás mellett azért több szegmensben enélkül is van kereslet a lízingfinanszírozásra” – fogalmazott Tóth Zoltán. Azt is elmondta: „Rövid távon a következő fontos lépés a magyar lízingpiac szempontjából a hiteltörlesztési moratórium sorsa. A lízingcégek felkészültek a moratórium lezárására és annak meghosszabbítását csak azoknál a magánszemélyeknél és cégeknél látják indokoltnak, akik valóban rászorulnak a további halasztásra.”

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség várakozásait ismertetve azt mondta: A mezőgazdaság kedvező helyzetben van, növekednek a terményárak, jók a terméshozamok, emellett a támogatások is segítik a szektort, ezeknek köszönhetően a beruházási kedv magas szinten maradhat, a jelenlegi kilátások szerint akár 2022 végéig – ez pedig az agrárgépfinanszírozásnak is támaszt ad. A pandémia eredményeként jelentős visszaesés után az egyéb gépeknél már láthatóak pozitív jelek, de itt nagyon fontosak a célzott gépes pályázati pénzek, amelyek inkább csak 2022-ben mutatkoznak meg majd a statisztikákban.

„A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai felkészültek arra, hogy a gazdaság visszapattanása után, a tartós növekedéshez biztosítsák a finanszírozást. Különösen a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez biztosnak rugalmas finanszírozási konstrukciókat” – tette hozzá.  Segíthet ebben, hogy ősszel jön az államilag támogatott új Széchenyi-programhoz tartozó lízingkonstrukció, amely nagyon kedvező forrást nyújt a cégeknek, emellett továbbra is elérhetőek az exportőr cégek számára az EXIM – szintén állami támogatású – lízingkonstrukciói.

Fotó: Loren King, Unsplash

Ahogy a magyar, úgy az európai lízingpiac is negatív tartományba került, miután a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt óvatosabbak lettek a cégek, halasztották a beruházásaikat, ennek következtében pedig visszafogottabbá vált a lízingfinanszírozás iránti kereslet – közölte a Magyar Lízingszövetség az európai lízingszervezeteket összefogó Leaseurope és a magyarországi adatokat bemutató összefoglalójában.

Az eszközök szemben a trenddel

Az európai lízingpiacon az új szerződések értéke – lényegében a kihelyezett összeg az első félévben – 121,9 milliárd eurót tett ki, ez éves összevetésben 24,5 százalékos visszaesésnek felel meg. A Leaseurope statisztikái szerint a különböző szegmensek eltérő eredményt értek el. Az eszközlízing esetében ugyanis az esés 17 százalékos volt, így az új szerződések összege 39 milliárd eurót tett ki, vagyis ez a részpiac az átlagnál jobban teljesített. A járművek esetében viszont 28 százalékkal 75 milliárd euróra csökkent az új lízingszerződések összege.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Leaseurope adatait értékelve azt mondta, az európai tendenciák összhangban vannak a magyar piac teljesítményével. “Az is látszik a nemzetközi adatokból, hogy a közép-kelet-európai régió lízingpiacán valamivel kisebb volt a csökkenés az első félévben, az új szerződések összege 20 százalékkal 32,2 milliárd euróra mérséklődött. A térségben az eszközlízing kiemelkedően szerepelt, az új szerződéseknél mindössze 1,6 százalékos csökkenés történt, ami lényegében stagnálást jelent. A visegrádi országok közül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában 23-24 százalékos volt a csökkenés, Magyarországon pedig az első félévben 29 százalékkal csökkent az új lízingszerződések összege.

Javulás a magyar piacon

Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy bár az európai piacról egyelőre csak a féléves számokat publikálták, a magyar lízingpiac első kilenchavi számai már megjelentek, ezek pedig már azt mutatják, hogy elmozdult a mélypontról a hazai piac. Januártól szeptember végéig a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 425 milliárd forintot helyeztek ki, ez pedig 23 százalékos csökkenést jelent.

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség prognózisát ismertetve azt mondta: „A járvány második hulláma bizonytalanságot okoz, egyelőre nem tudni, mennyire veti vissza a keresletet a negyedik negyedévben.” Az idei évben várható GDP-csökkenés és a beruházások hanyatlása miatt a lízingkihelyezések is mérséklődhetnek. A Magyar Lízingszövetség számításai szerint 20 százalékos lehet az éves visszaesés 2020-ban, ami 600 milliárd forint körüli kihelyezést jelentene. A magyar lízingcégek ugyanakkor bíznak abban, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk átmeneti lesz és gyorsan megindulhat a fellendülés. Azaz visszatér a vállalkozások, azon belül is elsősorban a kis- és középvállalkozások beruházási kedve, emellett a magánszemélyek autóvásárlásai is emelkedőre kerülnek. A kilábalást segítheti, hogy továbbra is alacsonynak mondható a kamatkörnyezet, emellett több államilag támogatott program is segíti a finanszírozási piac hosszabb távú növekedését.

Az év első négy hónapjában így összesen 38 841 darab új autó kapott rendszámot, 17 százalékos csökkenést okozva a tavalyi évhez viszonyítva, ez pedig az autóvásárlások 40 százalékát finanszírozó lízingcégeknél is visszaesést hozott. A zuhanás után májusban javulhat a helyzet, mert az autószalonok újra működnek.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „Az autópiac és a járműfinanszírozás is egyike azoknak az ágazatoknak, amelyekben a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai azonnal megjelentek. Európában és Magyarországon is drasztikusan csökkentek az eladások a járványhelyzet miatt, részben a kereslet visszaesése és az autószalonok bezárása miatt. Éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy május elejétől az autószalonok újra működnek.”

Gablini Gábor, a Gémosz elnöke hozzátette: „Magyarországon közel 700 újautó-eladással foglalkozó szalon működik. Április hónapban az új szerződések száma alig haladta meg a tavalyi áprilisi volumen 10 százalékát, ami súlyos hatással lehet a márkakereskedőkre is. Ezért is jó hír, hogy megélénkülhet a forgalom a szalonokban, egyszerűen és gyorsan, az egészségügyi protokoll előírásának megfelelően, vásárolhatnak ismét az ügyfelek.”

A két szervezet közleményéből kiderül, hogy az eladások lassú felfutásával lehet számolni, és jó esetben, az év vége felé közelíthetik meg azok a tavalyi számokat. Bár pontos előrejelzést még nem lehet adni az új járművek piacának alakulására, szakértők szerint, állami autócsere program nélkül, 2022-23-ra érheti el leghamarabb az új autók értékesítése a 2019-es darabszámot. A kishaszon járművek esetében valószínűsíthető azonban, hogy a magyar jegybank kedvezményes hitelprogramján, az NHP Hajrá!-n keresztül, támaszt kaphat a kereslet.

Ugyanakkor sokan várják az elektromos autók beszerzését támogató állami pályázat mielőbbi újraindítását. Remélhetőleg lehetőség lesz a támogatások növelésére, az eljárás egyszerűsítésére, ezzel is támogatva nemcsak az autópiac magára találását, de a zöld átmenetet is.

Az évek óta folyamatos növekedést mutató lízingpiacon tavaly 7 százalékkal 740 milliárd forintra emelkedett a finanszírozott összeg, az idei év azonban gyengébb lesz. A konkrét eredményekre még korai bármilyen prognózist adni, a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági fejleményei ugyanis egyelőre megbecsülhetetlenek. Az első negatív hatások már megjelentek az európai és magyarországi autó- és járműpiacokon, amelyek kulcsfontosságúak a lízingpiac, és a lízingcégek szempontjából.

Lehetőség a borús időszakban

A kedvezőtlen kilátások enyhítésére a vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások számára lehetőséget nyújt a magyar jegybank kedvezményes programja, az NHP Hajrá! keretében elérhető 1500 milliárd forintos forrás. A most induló programban a KKV-k kedvezményes kamatok mellet juthatnak akár hosszútávú finanszírozáshoz, így pénzügyi lízinghez is.

„Örömteli az NHP Hajrá! megjelenése, a kiemelkedően jelentős forrás ugyanis támaszt adhat a vállalkozásoknak és kulcsszerepe lehet a gazdaság újraindításában” – mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátéve: „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis a lízingpiac növekedésében kiemelkedő szerepet kaptak az NHP-s források”

Mekkora szerepet kapott az NHP?

A múlt év során valamennyi lízingpiaci szegmensben jelen voltak a NHP-s konstrukciók. Az új nagyhaszon-gépjárműveknél 23 százalékos, a szintén új kisteherautók esetében 66 százalékos volt az NHP-s finanszírozások aránya, de az építőgépek és az egyéb gépek, termelőberendezések területén is segítették a bővülést.

„Az agrárgép-finanszírozásban még látványosabb szerepet kaptak az NHP-hez köthető lízingkonstrukciók” – fogalmazott a Magyar Lízingszövetség szakembere. A múlt évben összesen 103 milliárd forinttal finanszírozták a lízingcégek az agrárvállalkozások gépbeszerzéseit, ami 26 százalékos növekedést jelentett éves szinten. Ezzel az eredménnyel a járműfinanszírozás után az agrárgép-finanszírozás a második legnagyobb szegmens lett a teljes lízingpiacon belül. A mezőgazdasági gépek esetében az NHP-s finanszírozás részesedése kiugróan magas, 81 százalékos volt. Azaz a jegybanki program komoly mértékben járult hozzá a fejlődéshez.

De mindez fordítva is igaz, hiszen a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint április 3-ig az NHP Fix programban megkötött ügyletek 44%-a lízing volt, ami nagyon jól mutatja, hogy a KKV-k beruházásai, eszközei finanszírozásában kiemelt szerepe van a lízingnek.

A Magyar Lízingszövetség szerint bár az NHP-s források a beruházási kedvet erősíthetik, de a járműpiacon várható zuhanást valószínűleg csak részben, illetve csak középtávon kompenzálhatják. Emellett a jegybanki program abszolút összhangban van a lízingcégek egyik stratégiai céljával, miszerint a magyarországi cégek, különösen a kis- és középvállalkozások ne csak a járművek beszerzésénél, hanem bármilyen, a termelés hatékonyságát, kapacitását növelő eszköz beszerzésénél, finanszírozásánál vegyék igénybe a rugalmas és költséghatékony megoldást jelentő lízingkonstrukciókat. Ez utóbbi tulajdonság pedig különösen fontos lesz a jelenlegi gazdasági környezetben. A lízingcégek így bíznak abban, hogy – mind az NHP Hajrá, mind a piaci alapú termékeikkel – komoly szerepet tudnak játszani a gazdaság járvány utáni felpörgetésében.