A stadion látványa egyértelműen jelezte, hogy Litvániában a kosárlabda az első számú sport: a Zalgiris Kaunas kedden este a Real Madrid ellen játszott Euroliga-mérkőzést, a helyiek figyelmét nyilván az vonta el. Így a Dariaus ir Girėno stadionban alig 4000 fizető néző foglalt helyet. Míg azonban a kosárlabdacsapat 93-79 arányú vereséget szenvedett Madridban, az otthon játszó futballisták sokkal inkább elkényeztették a litván szurkolókat.

A litván válogatott az első félidőben igen harcosan (néha kissé durván) futballozott, de mindenképpen eredményesen.  Cernych már a 20. percben meglepte a magyar válogatottat egy igen jól eltalált, távoli bombával. Dibusznak esélye sem volt védeni. A 36. percben pedig jött az igazi hideg zuhany, Sirvys kettőre növelte a hazaiak előnyét. A csapatot Kaunasba kísérő magyar szurkolók dermedten figyelték az eseményeket. Az eredménynél is rosszabb volt a minden elképzelés nélküli  játék, amihez az utóbbi időben már nem vagyunk hozzászokva.

A második félidőre aztán határozottan feljavult a magyar válogatott, bizonyára komoly fejmosást kaptak a fiúk Rossi mestertől az öltözőben. Válogatottunk egymás után vezette a veszélyes támadásokat, viszont Zubas kapus bizonyította, hogy nem véletlenül védi a nemzeti válogatott hálóját. Több olyan helyzetben is hárított, amikor már szinte mindenki a hálóban látta a labdát.

De mindent még az élete formájában védő litván kapus sem tudott megoldani. A 67. percben 11-eshez jutottunk, Szoboszlai nagy erővel a léc alá vágta a labdát. A 82. percben pedig az ügyeletes gólszerző, Varga Barnabás az egyenlítő gólunkat is megszerezte – négy selejtező meccsen is betalált egymás után!

Félig üres a pohár vagy félig teli? Nehéz eldönteni, hiszen győzelemmel már eldőlt volna továbbjutásunk, így viszont marad némi izgulni való az utolsó két fordulóra. A csoport másik meccsén Szerbia 3:1 arányban legyőzte Montenegrót. A magyar válogatott így is a csoport első helyen áll 14 ponttal, Szerbia a második 13-mal,  de eggyel több meccset játszott, mint a mieink.

Legközelebb november 16-án, csütörtökön Bulgáriába látogat a válogatottunk. Ha ott győzni tudunk, akkor négy pont lesz az előnyünk Szerbia előtt, amit az utolsó fordulóban már nem lehet behozni. Ha viszont nem győzünk Szófiában, akkor marad izgalom november 19. vasárnapra, mikor Montenegrót fogadjuk Budapesten, Szerbia pedig szintén hazai pályán játszik Bulgária ellen.

Litvánia – Magyarország 2 : 2

Kaunas, Dariaus ir Girėno Stadion, 4000 néző. V: Xhaja (albán)

Litvánia: Zubas – Lasickas, Girdvainis, Lekiatas, Sirvys (Beneta, 76.) – Utkus (Kazukolovas, 64.), Vorobjovas – Slivka (Novikovas, 90.), Gineitis, Cernych (El. Jankauskas, 65.) – G. Paulauskas.

Szövetségi kapitány: Edgaras Jankauskas

Magyarország : Dibusz – Fiola, Szalai Attila, Lang – Nego (Csoboth, 62.), Nagy Ádám, Szoboszlai, Kerkez (Nagy Zsolt, a szünetben) – Sallai (Bolla, 90+2.), Gazdag (Styles, a szünetben) – Varga Barnabás (Ádám Martin, 90+2.).

Szövetségi kapitány: Marco Rossi

Gólszerzők: Cernych (20.), Sirvys (36.), ill. Szoboszlai (67. – 11-esből), Varga Barnabás (82.)

Marco Rossi szövetségi kapitány együttese Varga Barnabás találatával 21 perc után szerzett vezetést, majd Strahinja Pavlovic fejesével a 33. percben egyenlítettek a vendégek, akik nem örülhettek sokáig, mert egy perccel később Sallai Roland bombagóljával ismét a hazaiaknál volt az előny. A második félidő is élvezetes futballt hozott, de gólt nem, így a magyarok három ponttal elhúztak a második szerbektől és öttel a harmadik montenegróiaktól.

A győzelemhez kellett némi szerencse is, hiszen a szerbek mintegy 60%-ban birtokolták a labdát, a mérkőzés nagy részében a saját térfelére szorították a magyar válogatottat, lőttek két lesgólt, két kapufát, de a Fortuna velünk volt a nehéz pillanatokban.

Az immár kilenc mérkőzés óta veretlen nemzeti együttes a mostani sikernek köszönhetően kedden Kaunasban már úgy lép pályára, hogy ha legyőzi Litvániát, akkor bebiztosítja sorozatban harmadik Eb-részvételét és az 1986-os világbajnokság óta először egyenes ágon, pótselejtező nélkül jut ki egy világversenyre.

Forrás: MTI

Podgorica, Városi Stadion, 8000 néző. Játékvezető: Gil Manzano (spanyol)

Montenegro: Mijatovics – Vujacsics, Szavics, Tomasevics – Vesovics (M. Vukcsevics, 72.), Scsekics (Raicskovics, 61.), Szavicsevics (Loncsar, 82.), Jankovics, A. Vukcsevics – Krsztovics (Oszmajics, 72.), Jovetics ( Haksabanovics, 82.).Szövetségi kapitány: Miodrag Radulovics

Magyarország: Dibusz – Lang, Orbán, Szalai A. – Bolla (Botka, 88.), Nagy Á., Styles (Kalmár, 72.), Kerkez – Szoboszlai, Ádám M. (Varga Barnabás, 59.), Sallai (Csoboth, 58.).Szövetségi kapitány: Marco Rossi

A magyar válogatott a Montenegróban elért gól nélküli döntetlennel maradt a csoport második helyén. A mai ellenféllel holtversenyben állunk 4-4 ponttal, de mi csak két mérkőzést járszottunk, a vetélytárs hármat. A magyar válogatott jövő kedden Litvániát fogadja Budapesten, a győzelem úgyszólván kötelező. Montenegro akkor szabadnapos lesz, így győzelem esetén csapatunk pontelőnnyel állhat a második helyen.

„Szombaton kiderül, hamis kilencessel vagy klasszikus centerrel állunk-e fel, mindenesetre mindkét tervem megvan – nyilatkozta az 52. magyar válogatott mérkőzésére készülő szövetségi kapitány a Nemzeti Sportnak. – Azt a kezdő tizenegyet küldöm a pályára, amelyik a kezdő sípszótól magabiztosan futballozik. Ugyanakkor hosszú kilencven perc vár ránk, ezért a cserejátékosoknak is nagy szerepet szánok: azért dobom be őket, hogy adott esetben változtassák meg a meccs képét. Éppen emiatt nem érdemes csak a kezdő tizeneggyel foglalkozni: mindenkinek megvan a maga szerepe a csapatban, mindenkire számítok. Montenegrónak nemzetközi szinten több tapasztalt játékosa van, akik ráadásul fizikailag erősek. Jó képességű, erőteljes futballistáik vannak a hazaiaknak a középpályán és a támadósorban is, azaz biztosíthatok mindenkit, hogy nehéz lesz ellenük játszani. A ránk váró kihívással tisztában vagyunk, igyekeztünk ennek megfelelően felkészülni. Megfelelő erőnléti, illetve mentális állapotban érzem a társaságot. Nyilvánvalóan azért jöttünk Podgoricába, hogy három ponttal térjünk haza, de azért az is számít majd, hogy Montenegró mennyire enged minket kibontakozni.”

A mai program:

15:00 Litvánia-Bulgária (Spíler2)

18:00 Montenegró-Magyarország (M4Sport)

További részletek az EB-selejtezővel kapcsolatban a Nemzeti Sport cikkében. 

Globális szinten a válaszadók ugyan érdeklődnek a blockchain iránt, azonban 39 százalékuk szerint a technológiában rejlő potenciál megítélése túlzottan optimista – derül ki a Deloitte felméréséből. Az Egyesült Államokban ez a szám magasabb: a válaszadók 44 százaléka látja túlértékeltnek a blockchaint, míg 2016-ban ez az arány még csak 34 százalék volt. A kelet-közép-európai régióban a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy a technológia kínálta lehetőségeket túlértékelik, de 45 százalékuk egyben azt is gondolja, hogy ez a megoldás áttörést hoz az iparágban, és cégük komoly versenypiaci hátrányba kerülhet, ha nem alkalmazza.

Az energia, technológia, média és telekommunikációs iparágak képviselői szerint hátrányos lehet számukra, ha figyelmen kívül hagyják a blockchaint. A pénzügyi szektor képviselőinek közel fele szintén fontosnak tartja, hogy vállalatuk foglalkozzon a megoldással, ennek ellenére többségük szerint a technológia nem forgatja fel a pénzügyi szolgáltatási piacot.

Az új üzleti modellek és bevételi források a technológia fő előnyei

A blockchain alkalmazása Kelet-Közép-Európában (KKE) is kezdeti szakaszban jár, a megkérdezettek többsége még nem fektetett be a technológiába. A felmérés alapján a régióban a blockchain nem tartozik a prioritások közé. A bevezetés lépéseit a szakképzett munkaerő hiánya és szabályozói kérdések is nehezítik, és a válaszadóknak csak 1 százaléka gondolja úgy, hogy a technológiába való befektetésnek nincsen akadálya.

Ennek ellenére a válaszadók sokat várnak a technológiától az üzleti működés átalakítása terén, de csak 42 százalékuk véli úgy, hogy cégvezetőik alapos ismeretekkel rendelkeznek a blockchain technológiát illetően. A megkérdezettek kétharmada szerint a blockchain széles körben fog elterjedni és sokkal több mint egy új fizetési technológia, így számos iparágra lesz hatással a pénzügyi szektoron kívül is. Azonban csak kevesebb mint harmaduk tervezi, hogy a meglévő rendszert részben vagy egészben helyettesítse az új technológián alapuló újításokkal.

A régióban a blockchain felhasználása elsősorban a digitális rögzítésre és fizetési megoldásokra korlátozódik, de már készülőben van a digitális azonosítás és ellátási lánc nyomon követhetőségének kialakítása is. Vannak olyan vállalatok, amelyek front- és back-end megoldásokat alakítanak ki a blockchain segítségével, másoknak pedig folyamatban vannak a jelenlegi rendszer helyettesítésére irányuló projektjei. Ami a 2019-re tervezett blockchainnel kapcsolatos befektetéseket illeti, a KKE régióban a trendek az elmúlt évekhez hasonlóak. A válaszadók több mint fele nem tervezi vagy még nem döntött a blockchainbe való befektetésről, de néhányan úgy nyilatkoztak, hogy jövőre jelentős befektetést terveznek.

A kelet-közép-európai vezetők szerint az új üzleti modellek és bevételi források jelentik a technológia legfőbb előnyét, és közel 60 százalékuk úgy véli, hogy a blockchain alapú megoldások biztonságosabbak, mint a hagyományosak. Azonban a válaszadók mindössze negyede számolt be arról, hogy blockchainnel kapcsolatos beruházásba kezdett, de csaknem 30 százalék állította, hogy 2019-ben legalább 100 ezer eurót tervez fordítani erre a technológiára. A blockchain globális elterjedésének ütemét számos tényező befolyásolja: a kriptovaluták rossz hírneve nem kedvez a befektetési döntéseknek, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges szabályozási keret, törvénykezés és iparági standardok kialakítása lassú, a blockchainben jártas szakértők száma egyelőre alacsony és a konzorciumok irányításával kapcsolatban problémák merülnek fel.

„Magyarország és egyben egész Kelet-Közép-Európa le van maradva pár lépéssel az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mögött a blockchain alkalmazásában: inkább kivárnak, és meglátják, hol hasznosítható leginkább. A lehetőségek és a világban eddig megvalósított megoldások ígéretesek. Elsősorban nem a technológia mélységeit, hanem a blockchain üzleti felhasználásának módját, a felhasználás eseteit és a meglévő problémákra adott választ kell a cégvezetőknek megérteni ahhoz, hogy szélesebb körben tovább tudjon terjedni” – mondta Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

A teljes felmérés ezen az oldalon érhető el.

A felmérésről

A globális felmérést a Deloitte Consulting LLP végezte online 2018-ban. A felméréshez 1053 vezető tisztségviselőt kérdeztek meg hét országból (Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Mexikó, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) olyan vállalatok képviseletében, amelyek éves árbevétele minimum 500 millió USD.

A felmérés KKE régiós, nem reprezentatív része online készült tíz országra kiterjedően (Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária).

A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomassza-égetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

„A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

„A kormányok – köztük a magyar kormány – halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élen járó országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.