Már több mint 18 hónapja, hogy a Goldman Sachs kilátásba helyezte az új “szuperciklust”, és bár az ukrajnai háború megbonyolította a helyzetet, a tartósan magas árupiaci termékárakat alátámasztó körülmények mit sem gyengültek. A 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évtizedhez hasonlóan a zöld átmenet követelményei miatt bizonyos nyersanyagok iránt óriási a kereslet, és ez a jövőben is így lesz. Emiatt hosszú távon várhatóan emelkedni fog egyes fémek, pl. a nikkel, a kobalt és a lítium ára – ezek ugyanis a világ számára immár nélkülözhetetlen elektromos infrastruktúra kulcsfontosságú alapanyagai –, és a szén átárazódására is sor kerülhet. Ha ez továbbra is igaz marad, a befektetők új paradigmával kerülnek szembe.

Történelmileg, amikor az árupiaci termékek szárnyalnak, a növekedési részvények – többek között a technológiai és sok más olyan részvény, amelyek a világjárványból való globális kilábalás során látványosan meneteltek – általában kevésbé teljesítenek jól, mint a value jellegű eszközök, például a pénzügyi vagy a fogyasztási papírok. Ugyanez igaz az S&P 500 indexre is, amely történelmileg leginkább az árupiaci termékek árával ellenkező irányba tendál. Gondoljunk erre úgy, hogy a régi gazdaság áll szemben az újjal, vagy az alapvető szolgáltatók a hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatókkal.

A szuperciklus-elmélet végső megítélése még hátravan, és addig még a helyzet is változhat. Az elmúlt hat hónap során az olajpiacon tapasztalt feszültségek enyhülhetnek, a világgazdaság kemény landolása lefelé húzhatja az árupiaci árakat, a közel-keleti és az amerikai olaj- és gázipari beruházások pedig újra fellendülhetnek.

Környezeti szempontból azonban a világ nagy része olyan pályára állt, amely a városok és az infrastruktúra ahhoz hasonló, radikális átalakítását követeli meg, amilyenre Kína 2000-es évekbeli növekedése vagy Európa és Japán 1950-es évekbeli újjáépítése során került sor. „Ha ez bekövetkezik, az egyrészt azt jelentheti, hogy a megélhetési költségekhez kapcsolódó válság egy ideig még velünk marad, miközben a strukturális infláció beágyazódik, másrészt azt, hogy a befektetők elnyerik jutalmukat azért, hogy a zöld átmenetre, például a villamosításra, új fűtési és közlekedési rendszerekre és az új élelmiszer-termesztési és -csomagolási módszerekbe irányuló beruházásokra is fordítanak tőkét” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Eközben a pénzügyi rendszert is megtisztíthatjuk az évtizedes központi banki bőkezűség miatt előállt tőkeelosztási hibáktól. A reáleszközök a pénzügyi eszközök rovására fognak profitálni – sok ilyen buborék már most kipukkanóban van. Mindez nem lesz egyszerű, de a rendszerváltás sosem az.

Ennek köszönhetően egyetlen autógyártó sem rendelkezik akkora tapasztalattal az elektromos autózás alapfeltételét jelentő akkumulátorok fejlesztésében, mint a Toyota, amely ráadásul élen jár a jövő elektromos autózását várhatóan forradalmasító szilárdtest-akkumulátorok és a hidrogénüzemanyag-cellás autók területén végzett fejlesztésekben is. Éppen ezért az egész iparágra pozitív hatással lehet a hír, hogy a Toyota a világ egyik vezető elektronikai vállalatával, az akkumulátorok fejlesztésében szintén rendkívüli tapasztalattal rendelkező Panasonickal együttműködve kezdheti meg a közös prizmatikus, a közeljövőben pedig a szilárdtest-akkumulátorok gyártását: a cél nem csupán a Toyota, hanem a versenytárs autógyártók stabil ellátása is a világ a legmodernebb akkumulátoraival.

A világ legnépszerűbb hibrid elektromos autóját (Toyota C-HR), hálózatról tölthető hibrid elektromos autóját (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogénüzemanyag-cellás autóját (Toyota Mirai) is jegyző Toyota és a Panasonic aláírták azt a vállalkozásintegrációról és vegyesvállalat-alapításról szóló megállapodást, amely az autóipari prizmatikus akkumulátorok közös gyártását célozza. Ennek értelmében a Toyota és a Panasonic még 2020 vége előtt vegyes vállalatot alapítanak: a Toyota 51 százalékkal járul hozzá a vegyes vállalat tőkéjéhez, míg a Panasonic hozzájárulása 49 százalék lesz. A vegyes vállalat tevékenységi körébe beletartozik majd az autóipari prizmatikus lítium- ion-, szilárdtest- és újgenerációs akkumulátorokhoz kapcsolódó kutatás, fejlesztés, gyártástervezés, beszerzés, a megrendelések kezelése, illetve a menedzsment-tevékenység is.

A Toyota berendezéseket és munkaerőt csoportosít át a vegyes vállalathoz az akkumulátorcellák fejlesztése és gyártástervezése területéről. A Panasonic berendezéseket, egyéb eszközöket, munkaerőt és egyéb tételeket csoportosít át a vegyes vállalatba az autóipari prizmatikus akkumulátorokkal kapcsolatos fejlesztés, gyártástervezés, gyártás (Japánban és a kínai Dalianban), a beszerzés, a megrendelések kezelése és a menedzsment területeiről. A vegyes vállalathoz átkerülő tevékenységekhez kapcsolódóan a két vállalat összesen 3500 dolgozóját helyezik majd át a vegyes vállalathoz (a 2019. januári tervek szerint). A vegyes vállalat által gyártott termékeket különböző autógyártóknak értékesítik majd, alapvetően a Panasonicon keresztül.

Az autókkal kapcsolatos fogyasztói igények változása (például az összekapcsolt járművek, az önvezető járművek, illetve az autómegosztó szolgáltatások megjelenése) mellett a társadalom az olyan gondok megoldásában is számít a gépjárműágazatra, mint a globális felmelegedés, az erőforrások szűkössége és az energiaellátás. A fenti környezeti problémák megoldása érdekében gyorsul a járművek elektromos üzemre történő átállítása, és e folyamat legfontosabb szereplői az akkumulátorok.

Ugyanakkor az akkumulátorokkal kapcsolatban számos nehézséget kell még leküzdeni: nem csupán a költségeket, az energiasűrűséget, a feltöltési időt és a biztonságot érintő fejlett technológiai megoldások kidolgozását, hanem a stabil kínálat biztosítását és a hatékony újrahasznosítási struktúrák kialakítását is. Az egyes akkumulátorgyártók vagy az autógyártók önálló erőfeszítései nem elégségesek a fenti problémák kezeléséhez. Ezért jelentette be a Toyota és a Panasonic 2017. december 13-án, hogy megvizsgálják az autóipari prizmatikus akkumulátorok közös gyártásának lehetőségét. Azóta a két vállalat nagy kapacitású és nagy teljesítményű autóipari prizmatikus akkumulátorokat fejlesztett ki, amelyek mind a teljesítmény, mind az ár tekintetében vezető helyen állnak az ágazaton belül.

Annak érdekében, hogy elősegítsék a Toyota és más autógyártók elektromos járműveinek elterjedését, a Toyota és a Panasonic több egyeztetést is lebonyolított már az együttműködés konkrét részleteiről. A Toyota és a Panasonic bíznak abban, hogy a most aláírt szerződések tovább erősítik és gyorsítják a versenyképes akkumulátorok előállítását szolgáló munkát. A vegyes vállalatban a két vállalattól delegált menedzsment és egyéb források integrálódnak, ötvözve a Toyota és a Panasonic erősségeit.

A Toyota apportja: 1. az elektromos járművekre vonatkozó know-how és piaci adatok, 2. a szilárdtest-akkumulátorokkal kapcsolatos fejlett technológiák és tudás, illetve 3. a Toyota-stílusú gyártókapacitások (monozukuri); míg a Panasonic apportja a következő: 1. a nagy kapacitású és teljesítményű, kiemelkedően biztonságos és jó minőségű akkumulátorokkal kapcsolatos technológiák, 2. a tömeggyártási technológiák, illetve 3. a japán és tengerentúli megrendelői bázis. Mindezek révén a vegyes vállalat vezető szerepet kíván kivívni az akkumulátorok fejlesztése és gyártása területén.

Annak érdekében, hogy a vegyes vállalat piacvezető legyen az akkumulátorfejlesztés területén, a Toyota és a Panasonic egészen a járművek tervezésének és a koncepció kidolgozásának szakaszától kezdve együtt kívánnak működni és elősegíteni a nagy kapacitású és teljesítményű akkumulátorok fejlesztésének felgyorsítását. Annak érdekében, hogy a vegyes vállalat piacvezető legyen az akkumulátorgyártás területén, a Toyota és a Panasonic megosztják egymással gyártástervezési erőforrásiakat és a monozukuri know-how-t, emellett pedig számítanak a jelentős sorozatnagyság előnyeire a beszerzési és gyártási költségek vonatkozásában.

„A Panasonickal közösen az a szándékunk, hogy tovább csiszoljuk versenyképességünket az akkumulátorok terén, amelyek az elektromos járművek egyik legfőbb technológiáját jelentik. Azáltal, hogy elősegítjük a Toyota és más járműgyártók elektromos járműveinek elterjedését, olyan gondokra szeretnénk megoldást kínálni, mint a globális felmelegedés, a környezeti ártalmak, illetve az energiaellátás kihívásai. Sokat várunk az új vállalattól, beleértve az elektromos járművek elterjesztésére vonatkozó, 2017 végén bejelentett terveinkben játszott szerepét is (a Toyota célja évi több mint 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos jármű értékesítése), hiszen az a célunk, hogy egyre jobb elektromos járműveket kínálhassunk egyre több vásárló számára” – fogalmaz a Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi.

„A Toyota akkumulátor- és gyártástervezési technológiáinak alkalmazása nagy lehetőséget jelent számunkra, hogy minden eddiginél gyorsabb tempóban fejleszthessük tovább kiváló teljesítményű, biztonságos prizmatikus akkumulátorainkat. A járművek villamosítása révén szeretnénk közelebb hozni egy olyan mobilitási társadalmat, ami óvja a környezetet” – teszi hozzá a Panasonic ügyvezető igazgatója, Masahisa Shibata.