„Természetesen a profi olvasó gazdagabban, árnyaltabban közelebbről tud megnézni egy szöveget, de az átlagos olvasó olvasata pontosan ilyen, abban is benne van, hogy igazából többet tud a műről, mint a szerző, szerintem.” – mondta el Bognár Péter a díj átvételekor.

Az 1982-ben született Bognár Péter Békés Pál-, Petri György- és Artisjus-díjas költő, regényíró 2003 óta publikál verseket. Első kötete Sajna-sebaj címmel 2005-ben jelent meg, ezt követte 2012-ben a Bulvár című verseskötet, hogy aztán 2015-ben egy áltudományról készítsen áltanulmány-kötetet A rodológia rövid története címmel. A többféle műfajjal kísérletező alkotó 2017-ben újabb verseket publikált A fényes rend címen majd ismét új terület felé fordulva 2022-ben megjelentette a Hajózni kell, élni nem kell című regényét, mely a detektív trilógia első kötete volt. A sorozat második könyve a 2023-ban megjelent Minél kevesebb karácsonyt című polgárőrkrimi volt, a harmadik darabja pedig a most díjnyertes alkotás, az Elmész, visszajössz, sose halsz meg.

A díjazottról a szakmai zsűri döntött. Dr. Margócsy István méltatásában egyrészt kiemelte a szerző regényének alapgesztusát – a kétértelműséget, másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy „Bognár parodisztikus hajlama nagyszabású, karneváli panorámát fog át: nem lineáris áttekintést ad egy nyomozás lefolytáról, hanem egyrészt folyondáros töredékességgé oldja az események egységességét, másrészt a pikareszk jellegű kalandozásokat klasszikus értelemben vett párhuzamos történetekként mutatja be; harmadrészt pedig mindvégig szentimentális és önironikus kommentárokkal kíséri nyomozásának és önmegismerésének, személyes szenvedéstörténetének és kudarcának ismertetését (s regényét teleszórja az elbeszélés irodalmi háttéranyagának szelíd megidézésével, hol Beckettre, hol Sterne-re, hol Plutarkhoszra hivatkozván). S mindezt egybefogja Bognár antikizáló, azt hiszem, legerősebben az epikuroszi hagyományra visszavezethető humora, amely mindent egyben lát, s egyaránt humorosként tünteti fel a jónak és rossznak a világban betöltött szerepét, valamint annak megítélését.”

A rövidlistán Barnás Ferenc Most és halála óráján, Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg, Fancsali Kinga Nem a haláltól, Kollár Árpád Nád, Szálinger Balázs Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön), Takács Zsuzsa A maradás szégyene és Tóth Krisztina Szeleknek fordít című kötete szerepelt.

Az Esterházy Irodalmi Díj második évében a szakmai zsűri összetétele megújult. D. Tóth Kriszta író, újságíró és Dejcsics Konrád bencés szerzetes, gimnáziumi tanár idén csatlakozott Mácsai Pál színművész rendezőhöz, dr. Margócsy István irodalomtörténészhez és Terézia Mora író, műfordítóhoz. A zsűri tavasszal a több mint harminc szerkesztőség, irodalmi műhely és egyetemi intézet által jelölt összesen 61 mű közül választotta ki azt a hét alkotást, amely felkerült az idei shortlistre.

„Az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem az egyik legfontosabb eszközünk arra is, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot és egymást. Az Esterházy Irodalmi Díjjal ezért nemcsak a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotóit szeretnénk elismerni, hanem ahhoz is hozzá szeretnénk járulni, hogy minél többen váljanak a kortárs irodalom aktív olvasóivá. – mondta el Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója, az Esterházy Irodalmi Díj alapítója és vezetője.

Az idei díjátadó helyszíne az Esterházy Irodalmi Díj konzorciális partnere, az Örkény Színház volt. Az esten Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is köszöntőt mondott.

A díjátadó ugyanakkor nemcsak a nyertes kihirdetéséről szólt. Az Út és utazás című irodalmi-zenei est az idei shortlist hét alkotását közös színpadi térbe helyezte: az Örkény Színház művészei a jelölt művekből olvastak fel, az amerikai Poiesis Quartet zenészei pedig kortárs zenei művekkel kapcsolódtak a szövegekhez. A külső és belső utak, bolyongások, menekülések és visszatérések motívuma mentén létrejött előadás így a díjazott mellett az idei év teljes irodalmi mezőnyére is ráirányította a figyelmet.

Az Esterházy Irodalmi Díj második évada a díj köré épülő programokkal is tovább bővült. Idén indult el az Aposztróf – Esterházy Irodalmi Verseny, amely magyarországi és határon túli, 9–12. osztályos középiskolásokat hív közös gondolkodásra és vitára a kortárs irodalomról. A diákok az első fordulóban az idei Esterházy Irodalmi Díj longlistjéről és shortlistjéről választhattak művet, majd személyes hangvételű érvelő szövegben fogalmazhatták meg, miért ajánlanák – vagy éppen miért nem ajánlanák – az adott könyvet egy kortárs könyves közösségnek. A legjobb pályázók októberben egy háromnapos szakmai és közösségi döntőn vesznek részt. A kezdeményezés célja, hogy a kortárs irodalom ne kizárólag szakmai diskurzus tárgya legyen, hanem személyes olvasmányélményként is közelebb kerüljön a fiatalabb generációkhoz.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány 2025-ben alapította az Esterházy Irodalmi Díjat a magyar nyelven kiemelkedő értéket alkotó kortárs szerzők elismerésére. A kezdeményezés célja a kortárs irodalom társadalmi megbecsülésének növelése, valamint egy olyan kulturális közeg és párbeszéd megteremtése, amelyben az irodalom és az olvasás minél szélesebb közönséget érhet el. A díjat első alkalommal Darvasi László vehette át Neandervölgyiek című háromkötetes nagyregényéért. A díjazott az elismeréssel és a tízezer eurós pénzjutalommal együtt Kelemen Zénó Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját vehette át. Az Esterházy Irodalmi Díj konzorciális partnerei a Líra Könyv Zrt. és az Örkény Színház.

Nyitó kép: Bognár Péter átveszi a díjat dr. Ottrubay Istvántól.

Kolosi Tamás 1946 március 11-én született polgári családban. Az Eötvös Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE magyar-filozófia-esztétika szakára járt, ezt követően szociológus képzésben vett részt a Társadalomtudományi Intézetben, amely később első munkahelye is lett. A hetvenes-nyolcvanas években több hazai és nemzetközi összehasonlító kutatást vezetett, és már fiatalon a társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyének számított. Úttörő szerepet játszott a többváltozós matematikai statisztikai módszerek magyarországi meghonosításában. Kutatási területei közé tartozott többek között az empirikus mérések problémája a társadalomtudományokban, az életstílus vizsgálata, valamint a polgárosodás folyamata a posztkommunista átalakulás folyamán.

1974-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1985-ben pedig elnyerte az MTA tudományok doktora címet. Nyolc könyve és több mint száz tudományos közleménye jelent meg.1984-85-ben Darmstadtban volt egyetemi tanár. 1982-től az ELTE docense, 1987-től egyetemi tanára, 2014-től professor emeritusa lett. Tudományos munkásságáért és tudományszervezői tevékenységeiért 2001-ben Széchenyi-díjat kapott.

1985-ben megalapította a TÁRKI-t, a volt szocialista országok első jogilag magán intézetét, amelynek haláláig igazgatósági tagja és elnöke volt. A rendszerváltás idején Kolosi Tamás különböző vállalkozásokba fogott. 1993-ban résztulajdonosa és elnöke lett az egykori állami könyvterjesztő vállalatból létrejött Líra és Lant Rt-nek, amely vezetésével Magyarország meghatározó könyvpiaci szereplőjévé vált. Munkája eredményeként a 2004 óta Líra Könyv Zrt. néven működő társasághoz mára 85 könyvesbolt és hét kiadói márka tartozik: az Athenaeum, a Corvina, a General Press, a Manó Könyvek, a Partvonal, valamint a Rózsavölgyi és Társa mellett a két Nobel-díjas szerzőjével a világ kiadói élvonalába tartozó Magvető Kiadó.

Kolosi Tamás az elmúlt években fokozatosan visszavonult az üzleti élettől; lányának, Kolosi Beátának adta át a cégcsoport operatív irányítását, de tanácsaira mindig számíthattak a Líra vezetői. 2020-ban Polgárnak lenni címmel készült vele életút-interjú, amely a Magvető Tények és Tanúk sorozatában jelent meg. Ebben fogalmazta meg tudományos és üzletemberi ars poeticáját: „Döntéseimben a racionalitásra törekszem, s alapvetően meghatároz egy konzervatívabb, hagyománytisztelő szemlélet. Mindig is szakmai és politikai függetlenségre törekedtem, ezt hozom magammal. A függetlenség a lelke és a mozgatója annak, amit én polgári értékrendnek nevezek.”

Kolosi Tamást január 9-én péntek délután családtagjai körében érte a halál. Felesége, két gyermeke és két unokája mellett rengeteg barátja, és a Líra Könyv Zrt. minden dolgozója gyászolja. Temetéséről később intézkednek.

Forrás: a Magvető Kiadó Facebook-oldala, fotó: Szilágyi Lenke

„Komoly szakmai elismerésnek tekintem az Esterházy Irodalmi Díjat és külön öröm, hogy elsőként kaphattam meg. A Neandervölgyieken továbbra is dolgozom, születnek a mondatok, készül a regény folytatása. Számomra egy ilyen nagyregény az igazi írói szabadság, a teremtés illúziója.”  – mondta a díj átvétele után Darvasi László a Merlin-ben október 3-án megtartott nagyszabású díjátadó gálaesten, amelyen ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a hét jelölt közül idén ki veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat.

Darvasi László író, újságíró, drámaíró. 1962-ben született Törökszentmiklóson. Az Élet és Irodalom munkatársa. Munkásságát számos díjjal elismerték. Több műve megjelent franciául, németül és hollandul is.

„Darvasi László Neandervölgyiek című művével egy olyan alkotás született, ami nem csak szórakoztató és egy életre esztétikai élményt nyújtó mű, hanem jó eséllyel befolyásolja azt, hogy hogyan látjuk a 20. század magyar történelmét. (…)  A Neandervölgyiekből megérthetünk valamit a létezésünkből. Vigaszt nyerhetünk, gyászolhatunk. Nem mindegyik ártatlan éli túl, de egy vagy kettő mégis. Valaki mindig megmarad. Legalábbis eddig így volt. Mindenkinek ajánlom: olvassa ezt a regényt. Tart, ameddig tart, nem romlik meg. Úgy kell olvasni, mint ahogy az éveket éljük, egyiket, a másik után” – emelte ki méltatásában az idei zsűri, amelynek Kiss László író, szerkesztő, tanár, Mácsai Pál színművész, dr. Margócsy István irodalomtörténész, Terézia Mora író, forgatókönyvíró, műfordító és Veiszer Alinda újságíró, szerkesztő voltak a tagjai. Ők választották ki tavasszal azt a hét jelöltet is, akiket egy-egy tavaly megjelent művük alapján érdemesnek tartottak a díjra: Darvasi László mellett Biró Zsombor Aurél, Borsik Miklós, Grecsó Krisztián, Kiss Judit Ágnes, Simon Márton és Szűcs Teri alkotása került az idei szűkített listára, amelyből a zsűri tagjai konszenzussal választották ki a győztest. 

„Az Esterházy Irodalmi Díjjal minden évben olyan szerzőt szeretnénk elismerni, aki az előző naptári esztendőben megjelent művével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ humánusabb hellyé váljék. Nagy örömömre szolgál, hogy első alkalommal Darvasi László veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat. Alapítványunk törekvése, hogy olyan kulturális közeget és platformot teremtsen, amely társadalmi párbeszédet folytat az irodalomról és annak szerepéről.” – mondta el az alapító az Esterházy Alapítványok vezetője, Ottrubay István.

„A Líra Könyv Zrt. mindig is kiemelt figyelmet fordított a kortárs irodalom támogatására és a maradandó értékek közvetítésére. Örömmel álltunk e rangos díj mellé, mert hisszük, hogy az ilyen elismerések nemcsak elősegítik a színvonalas művek méltó helyre kerülését és a kortárs szerzők munkásságának hiteles bemutatását, hanem új olvasókat is megszólítanak, élő kapcsolatot teremtve a mai magyar irodalom és a közönség között.  Meggyőződésünk, hogy Darvasi László friss, eredeti hangú kötete fontos lépés ezen az úton – fejtette ki Kolosi Beáta, az Esterházy Magyarország Alapítvány egyik stratégiai partnerének, a Líra Könyv Zrt.-nek a vezérigazgatója.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány másik stratégiai partnere az Örkény Színház, amelynek igazgatója, Gáspár Máté hozzátette: „Az Örkény István nevét viselő színház alapítása óta a kortárs szerzők szövetségese, a friss szövegek keltetője és otthona. Egy új mű színpadra állítása hasonló módon emeli ki azt a bőséges és minőségi irodalmi termésből, mint ahogy egy díj irányítja rá a figyelmet. Ezért is csatlakozunk örömmel házigazdaként az Esterházy Irodalmi Díjhoz.”

Az Esterházy Magyarország Alapítvány szándéka szerint az Esterházy Irodalmi Díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben a legkiemelkedőbb olyan művet (könyv és/vagy e-könyv formában megjelent regényt, versgyűjteményt) adta közre, amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével hoz létre értéket. A tervek szerint ezentúl minden évben, így jövőre is elnyerheti valaki az Esterházy Irodalmi Díjat. Az idén megjelenő alkotások alapján válogatva a zsűri 2026 áprilisában jelenti be a hét könyv címét, amelyek szerzői közül ismét ősszel veheti át egy valaki az elismerést.

A kortárs irodalom és képzőművészet kedvelőit addig is várja az Esterházy Vibe, az Esterházy Magyarország Alapítvány a YouTube-on/Spotify/iTunes-on hamarosan induló podcast csatornája amelynek az első adások egyikében például arról beszélgetett Ottrubay István, az Esterházy  Alapítványok vezetője, Rieder Gábor kurátor és Margócsy István irodalomtörténész, hogy mennyire van jelen a kortárs művészet hazánkban, megmutatkozik-e a jelen kor a kortárs műveken keresztül, vagy hogy vajon igaz-e, hogy a kortárs művek sokkolóan hatnak a közönségre.

Emellett a díjjal és a kortárs művészettel kapcsolatos friss hírekkel várnak mindenkit az alapítvány és a díj honlapján, valamint Facebook- és Instagram-csatornáin is.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány sajtótájékoztató keretében jelentette be a díj megalapítását. Ebben az évben Kiss László író, szerkesztő, tanár, Mácsai Pál színművész, Dr. Margócsy István irodalomtörténész, Mora Terézia író, forgatókönyvíró, műfordító, Veiszer Alinda újságíró, szerkesztő választja ki a frissen alapított Esterházy Irodalmi Díj nyertesét. A zsűri minden esztendőben egy, az irodalom tágan értett területén működő alkotót állít példaként a magyar nyelven olvasó közönség, Európa és világ elé.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány szándéka szerint az Esterházy-díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben a legkiemelkedőbb olyan művet (könyv és/vagy e-könyv formában megjelent regényt, versgyűjteményt) adta közre, „amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ jobb hellyé váljék”.

Az alapító célja egy olyan magas presztízsű irodalmi elismerés létrehozása, amely független, politikamentes, értékelvű, a minőségi kortárs magyar irodalmat díjazza, és a maga kategóriájában a legrangosabbnak számít Magyarországon. A kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésén keresztül szeretnének hozzájárulni a magyar nyelvű írott kultúra fejlesztéséhez, a magyarországi szellemi élet élénkítéséhez is. Az alapítvány olyan kulturális közeg és platform megteremtésére törekszik, amely társadalmi párbeszédet folytat az irodalomról és annak szerepéről, értő olvasókat nevel, és megadja a megfelelő társadalmi elismerést azoknak, akik irodalmi értéket teremtenek.

A zsűri a művészeti díjak esetén szokásos eljárás szerint két lépcsőben dönt a díjazottról: megvitatás útján választja ki a zsűri a hét elemű shortlistet, majd ebből a listából pedig konszenzussal választják ki az adott év győztesét.

Az idei évben az alábbi művek kerültek a shortlistre:

Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek

Borsik Miklós: Futárlíra

Darvasi László: Neandervölgyiek

Grecsó Krisztián: Apám üzent

Kiss Judit Ágnes: A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul

Simon Márton: Hideg pizza

Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet

A díj széles körű társadalmi beágyazottságának és a közösséget szolgáló karakterének erősítése érdekében a kezdeményező Esterházy Magyarország Alapítvány konzorciális partnerként együttműködik a projektben a Líra Könyv Zrt-vel és az Örkény Színházzal.

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója elmondta: „Nagy öröm számunkra, hogy a Líra a kezdetektől részt vehet ebben a fontos kulturális kezdeményezésben, hiszen „Olvasni érték. Írni küldetés. Elismerni felelősség.” – ez a Líra hite és ars poeticája. Egy világban, ahol a gyorsan fogyó tartalmak dominálnak, mi a maradandó irodalmi értékek mellett állunk. Meggyőződésünk, hogy az Esterházy Irodalmi Díj hozzájárul a kortárs magyar irodalom társadalmi rangjának erősítéséhez, és új olvasókat is képes megszólítani. Ez a díj olyan történeteket emel ki, amelyek nyomot hagynak – emberileg és nyelvileg egyaránt. A Líra könyvesbolthálózatával, online platformjaival és elkötelezettségével nemcsak a díjat támogatja, hanem hidat is épít szerző és olvasó között.

Gáspár Máté, az Örkény Színház igazgatója kiemelte: „Megtiszteltetés az Örkény Színház számára, hogy csatlakozhat az Esterházy Magyarország Alapítvány kezdeményezéséhez, és állandó házigazdája lehet az új irodalmi díj nyilvános eseményeinek. A kortárs irodalom mindig otthonra lelt az Örkény falai között, a színház művészeti profilját nagyban alakítják a velünk élő írók színpadra szánt szövegei, lírai és prózai műveinek színpadi adaptációi. Az Esterházy név a művészetpártolás és az alkotószellem legmagasabb rendű márkavédjegyének számít, ezért is örülünk, hogy évről évre részesévé válhatunk a kiváló magyar irodalmi teljesítmények meg- és elismertetésének.”

Az eseményen Kelemen Zénó szobrászművész bemutatta az általa tervezett és készített Esterházy Irodalmi Díjat, az Aposztróf/Idézőjel kisplasztikát, melyet minden év őszén átadnak az elismerést elnyerő szerzőnek. „A formába öntött aposztróf és a csavarodás azt sugallják, hogy van valami előtte és utána, tehát a történet nincs teljes egészében jelen, így az irodalmi szöveg csupán az adott narratíva egy szelete a tágabb egésznek, amelyet az olvasó, a kontextus és a kulturális háttér tesz teljessé.“ – mondta el a díj koncepcióról az alkotó. A díjjal járó anyagi támogatás összege tízezer euró. A díjátadó várható időpontja 2025. október 3.

Az Esterházyak és pártfogolt művészeik évszázadokon keresztül hangsúlyos szerepet játszottak a magyar kulturális értékteremtésben. Az Esterházy Magyarország Alapítvány – amely több mint egy évtizede van jelen a magyar kulturális életben zenei, képzőművészeti, összművészeti, oktatási és tudományos programok megszervezésével, kortárs értékek felkarolásával – ezen egyedülálló tradíció ápolását tekinti küldetésének, és ez a szándék vezette az Esterházy Irodalmi Díj megalapításakor is.

A projektről aktuális információk az Irodalmi Díj honlapján, valamint az Esterházy Magyarország Alapítvány Facebook és Instagram-oldalain érhetők el.