A jelenlegi 2 millió forintos összegről 5 millió forintra emelkedik a transzferár dokumentációs kötelezettség megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság. Míg az eddigi 4 millióról 10 millió forintra nő az ismételt jogsértés esetén maximálisan adható büntetés a költségvetés megalapozását szolgáló törvény szerint.

A magasabb bírságok mellett új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózókat. Nekik a jövőben már a társaságiadó-bevallásukban információt kell szolgáltatniuk a tranzakcióikról.

„Pontos részletek még nem ismertek, de várhatóan tranzakciós volumen, az eredményhatás és a szokásos piaci ár meghatározásának módszerére terjed majd ki az adatszolgáltatási kötelezettség” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY transzferár tanácsadással foglalkozó területének partnere. A szakember hozzátette, hogy a cégeknek mihamarabb el kell kezdeniük az új szabályokra való felkészülést mivel a jogszabály a jelenleg folyó adóévet is érinti.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség előírásait először a 2022. december 31. után benyújtott társaságiadó-bevallásoknál kell alkalmazni. A kiigazításra vonatkozó szabály majd a 2022-ben kezdődő adóévekre vonatkozik.

„A növekvő információigény és ezzel párhuzamosan a mulasztási bírság 150%-os emelése egyértelműen azt vetíti előre, hogy az Adóhatóság kiemelten fogja vizsgálni a transzferárazás területét. Az érintett cégeknek mindenképpen azt javasoljuk, hogy azonnal lépjenek és kezdjék meg a transzferár dokumentációs folyamatok áttekintését, illetve szükség esetén módosítását” – mondta Módos András, az EY Adópartnere.

Tíz számviteli vezető közül csaknem nyolc (79%) bizonytalannak tartja a mai nemzetközi adókörnyezetet, 42 százalékuk ráadásul „jelentősen” vagy „rendkívüli mértékben” kockázatosnak látja a kialakult helyzetet. Az adózással kapcsolatos aggodalmak három fő oka a hatóságok közötti fokozott információmegosztás, a nyilvánosságra hozott adatok miatti reputációs kockázat, valamint a következetesség hiánya az adóhatóságokkal folytatott kommunikáció során. A legkritikusabb területnek az árumozgások (64%), a csoporton belüli pénzügyi szolgáltatások (41%) transzferárazását tartják a megkérdezett vezetők. Érdekes, hogy ehhez képest a hozzáadottérték-adót (HÉA) vagy áru- és szolgáltatásadót (GST) csak a vezetők egyharmada véli kockázati szempontból kritikusnak.

„A transzferár-szabályozás továbbra is kiemelt figyelmet kap a multinacionális vállalatok ellenőrzése során, az adóhatóságok ugyanis nem elégedettek a cégcsoportok gyakorlatával. Ennek egy példája a digitális gazdaság adóztatását célzó OECD-projekt, amely szerint a gazdaság technológiai fejlődése bizonyos körülmények között szükségessé teheti a transzferárazási alapelvek jelentős újragondolását is” – mondta Lipták Zoltán, az EY partnere, akinek irányításával az elmúlt tizenkét évben tizenegy alkalommal választotta az év transzferár-tanácsadó vállalatának az EY-t a tekintélyes nemzetközi adóügyi magazin, az International Tax Review (ITR).

 „A felsővezetők prioritási listájának élén kell szerepelnie az alkalmazott értéklánc-modellek és transzferárazási stratégiák rendszeres felülvizsgálatának. A jövőben többek között érdemes gyakrabban előzetes ármegállapítási eljárást indítani (APA), hiszen ezzel a kockázatkezelési módszerrel a vállalatok döntő többsége elégedett” – tette hozzá Lipták Zoltán.

 A megkérdezett vezetők 82 százaléka az utóbbi három évben tapasztalt problémákat a transzferárazásban, amelyek ötből három esetben vitához, kettős adóztatáshoz vezettek. A jövőben ezért lényegesen több és szofisztikáltabb ellenőrzésre és bírságra számítanak ezen a területen – derül ki az EY felmérésből.