A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) csatlakozik a SPUR Koalícióhoz (Standards for Publisher Usage Rights), ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a sajtókiadók közösen alakítsák ki a generatív mesterséges intelligencia rendszerek tartalomfelhasználásának átlátható, méltányos és fenntartható kereteit.

A SPUR Koalíció a globális médiapiac meghatározó szereplőit tömöríti, alapító tagjai között található többek között a BBC, a Financial Times, a Guardian Media Group, a Sky News, a Telegraph Media Group és a Mediahuis. A koalíció célja olyan technikai és piaci standardok kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői és platformjai a jövőben átlátható módon, megfelelő jogosítás mellett használják fel a sajtótartalmakat.

Az MLE szerint a mesterséges intelligencia térnyerése új korszakot nyit a médiában, amely egyszerre jelent lehetőséget és komoly kihívást a független újságírás, a szerzői jogok és a fenntartható üzleti modellek szempontjából.

A MLE társult tagként csatlakozik a szervezethez, amelyet a SPUR kifejezetten szakmai szövetségek számára hozott létre. A csatlakozás lehetővé teszi, hogy a hazai lapkiadók tapasztalatai és érdekei megjelenhessenek a nemzetközi szabványalkotási folyamatokban, és hogy a magyar kiadói szektor a globális kiadói közösség egységes hangjaként szólaljon meg az AI-platformokkal és a szabványügyi testületekkel folytatott tárgyalásokon.

„A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban rendíti meg azt az egyensúlyt, amely eddig a kiadói tartalmak előállítása és felhasználása között fennállt. Az AI-rendszerek ma már tömegesen fogyasztják az újságírói munkát anélkül, hogy azért bármilyen ellentételezés jutna az alkotóknak és a kiadóknak. A SPUR-koalícióhoz való csatlakozás azt jelenti, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete aktívan részt vesz abban a globális összefogásban, amely ezt az egyensúlyt kívánja helyreállítani – közös technikai szabványok és piaci normák felállításával” – mondta Lipták Tímea, az MLE elnöke (nyitó képünkön). 

A csatlakozás különös jelentőséggel bír a magyar kiadói szektor számára: a hazai sajtópiac szereplői ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek, mint a világ vezető médiavállalatai. Az AI-rendszerek a magyar nyelvű újságírói tartalmakat is engedély és díjazás nélkül használják fel. A SPUR keretein belül kidolgozandó telemetriai szabványok lehetővé teszik majd, hogy a kiadók valós időben lássák, mikor és hogyan használják fel tartalmaikat az AI-platformok – ez az átláthatóság az érdemi licencmegállapodások alapfeltétele.

Az MLE csatlakozása egyben azt is jelzi, hogy a magyar médiapiac aktív szerepet kíván vállalni a mesterséges intelligencia használatának nemzetközi szabályozási és technológiai párbeszédében. A szervezet támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik az átláthatóságot, a tartalomfelhasználás nyomon követhetőségét és a tisztességes piaci együttműködést a kiadók és az AI-fejlesztők között. A SPUR koalíció jelenleg olyan technológiai megoldásokon is dolgozik, amelyek lehetővé teszik a kiadók számára, hogy valós időben követhessék nyomon, miként használják fel tartalmaikat a mesterséges intelligencia rendszerek.

Kovács Tibor, aki 2011 óta, másfél évtizeden át vezette az MLE-t, nem pályázta meg újra az elnöki tisztséget. A közgyűlés a kiadói szakma érdekképviseletében végzett meghatározó munkájának elismeréseként tiszteletbeli elnökké választotta. Lipták Tímea az elmúlt években az Egyesület elnökségi tagjaként aktívan részt vett az MLE szakmai munkájában. Megválasztásával olyan médiavezető kerül az Egyesület élére, aki egyszerre rendelkezik jelentős médiavállalati tapasztalattal, erős digitális és magazinpiaci háttérrel, valamint széles körű iparági kapcsolatrendszerrel.

„Rendkívüli megtiszteltetés és komoly felelősség az MLE vezetése. Az Egyesület az elmúlt másfél évtizedben stabil, hiteles és szakmailag meghatározó érdekképviseleti szervezetté vált. Ezt a munkát szeretném tovább erősíteni a tagvállalatokkal közösen, különös tekintettel a magyar nyelvű professzionális tartalom előállítására, a médiasokszínűségre és a fenntartható médiapiaci működésre.” – mondta Lipták Tímea, az MLE újonnan megválasztott elnöke.

Tizenöt év szakmai építkezés

Kovács Tibor elnöksége alatt az MLE aktív, hiteles és európai szinten is látható szakmai szervezetté vált. Az Egyesület következetesen képviselte a sajtó szakmai autonómiáját, a fenntartható médiapiaci működés feltételeit, valamint a magyar nyelvű professzionális tartalom társadalmi, kulturális és gazdasági értékét. Az elmúlt másfél évtizedben az MLE számos, a hazai kiadói piac működését meghatározó kérdésben vállalt aktív szakmai szerepet: a médiaszabályozás, a szerzői jog, a reklámpiaci környezet, a lapterjesztés, a mesterséges intelligencia, a médiaönszabályozás és a médiapluralizmus területén egyaránt.

„Az elmúlt tizenöt év számomra közös szakmai építkezést jelentett mindazokkal, akik hisznek a minőségi magyar tartalomgyártásban és a szerkesztőségi újságírás jövőjében. Büszke vagyok arra, hogy az MLE ma erős, hiteles, meghatározó és az Európai Uniós szervezet által is elismert szervezet. Meggyőződésem, hogy Lipták Tímea vezetésével az Egyesület új lendülettel folytatja ezt a munkát a hazai és az európai médiapiacon.” – mondta Kovács Tibor, az MLE tiszteletbeli elnöke.

Közgyűlési döntések és szakmai prioritások

A közgyűlés elfogadta az Egyesület 2025. évi szakmai és pénzügyi beszámolóit, valamint döntött a Felügyelőbizottság új összetételéről is. A testület elnöke továbbra is Győri-Posztl Izabella maradt, új tagja pedig Hollós János lett. Az MLE szerint a magyar médiapiac olyan strukturális nyomás alatt áll, amely már nem csupán az egyes médiavállalatok üzleti alkalmazkodóképességét érinti, hanem a magyar nyelvű professzionális tartalomelőállítás, a szerkesztőségi újságírás és a demokratikus nyilvánosság hosszú távú működését is.

Az MLE közgyűlése ennek kapcsán tárgyalta az Egyesület 2026-os szakmai prioritásait is. A kiadói szakma előtt álló legfontosabb kérdések között szerepel a médiaszabályozási környezet megújítása, a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kapcsolata, a médiapluralizmus védelme, a fenntartható üzleti működés, a lapterjesztés jövője, valamint az állami szerepvállalás átláthatósága.

Az Egyesület szakmai javaslatcsomagja tíz kiemelt területen fogalmaz meg prioritásokat: a reklámadó és az ÁFA-szabályozás, a médiatörvények reformja, a mesterséges intelligencia és a szerzői jog, az állami hirdetéspolitika átláthatósága, a hulladékgazdálkodási rendszer, a lapterjesztés, a közmédia online jelenléte, a médiaönszabályozás, a médiatudatosság közoktatási szerepe, valamint a Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-támogatási rendszere területén. Ennek kapcsán az elnökség előkészített javaslatcsomagját a közgyűlés megvitatta. A javaslatok négy stratégiai irány köré rendeződnek: a versenysemleges piaci feltételek megteremtése, a kiszámítható és európai keretrendszerhez illeszkedő  médiaszabályozás, a magyar nyelvű professzionális tartalom stratégiai értékként való elismerése, valamint a szakmai autonómia és az átlátható állami szerepvállalás biztosítása.

„A szabad sajtó nem csupán kulturális érték; a professzionális magyar nyelvű tartalom megteremti a társadalmi bizalmat, a piaci versenyképességet és a hosszú távú gazdasági potenciált. Az MLE célja, hogy érdemi szakmai párbeszédet folytasson a kormányzattal, az érintett tárcákkal, a szabályozó hatóságokkal és a piaci szereplőkkel a magyar médiapiac fenntartható működésének feltételeiről.” – tette hozzá Lipták Tímea.

A hiteles, ellenőrzött és társadalmilag releváns magyar nyelvű tartalom a digitális és mesterségesintelligencia-alapú gazdaság korszakában stratégiai erőforrássá vált, amely közvetlenül befolyásolja az ország versenyképességét, kulturális önrendelkezését és demokratikus ellenállóképességét.

Az MLE készen áll arra, hogy a kormányzattal, az érintett tárcákkal, a szabályozó hatóságokkal és a médiapiaci szereplőkkel konstruktív szakmai egyeztetést folytasson az előterjesztésben szereplő valamennyi területen.

Sajtófogyasztási szokások: komoly bázisa van a nyomtatott sajtónak

A Nemzeti Olvasottságkutatás (NOK) országos felmérése alapján a teljes korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2.7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása.

„A minőségi tartalomnak ma is ereje van”

A kutatás is alátámasztja, amit a lapkiadók tapasztalnak az olvasói visszajelzések és az értékesített példányszámok alapján, hogy az olvasók továbbra is értékelik a hiteles, inspiráló és igényesen szerkesztett tartalmat. Miközben az audio- és videóformátumok hódítanak, a szöveges tartalom relevanciája nem csökken – sőt, erősödik. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték.” – emelte ki Lipták Tímea, a Nemzeti Olvasottság Kutatás Felügyelő Testületének elnöke.

Kiegyensúlyozott fogyasztói magatartás

A kutatás érdekes eredménye, hogy az olvasók mintegy 26%-a mindkét formátumot – nyomtatott és digitális – egyaránt használja. Ez a kettős fogyasztás azt jelzi, hogy a nyomtatott sajtó és a digitális platformok között nem éles a választóvonal, hanem a fogyasztók igényeihez és helyzetéhez igazodva szívesen váltogatnak vagy párhuzamosan használják ezeket a csatornákat. Ez a fogyasztói magatartás is bizonyítja, hogy a nyomtatott sajtó nemcsak megőrizte relevanciáját, hanem harmonikusan együtt él a digitális tartalmak növekvő térnyerésével.

Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok (30 év alattiak) ne olvasnának print kiadványokat (is). A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a 16-29 éves fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

Előfizetések és vásárlás: a nyomtatott sajtó stabil alapjai

A kutatás alapján, a 16–75 évesek 12%-a, mintegy 923 ezer fő rendelkezik előfizetéssel valamely nyomtatott sajtótermékre, miközben ennél jóval többen, körülbelül 3,3 millió ember kisebb-nagyobb rendszerességgel vásárol újságot, ami azt eredményezi, hogy összességében a korosztály 46%-a költ nyomtatott sajtóra Magyarországon.

Az előfizetők többsége saját döntés alapján választ lapot, és bár 18% inkább megszokásból tartja fenn az előfizetést, a fő motiváció továbbra is a tartalom iránti érdeklődés; ráadásul 87%-uk az előfizetett kiadványon túl más nyomtatott lapot is vásárol, ami a nyomtatott sajtó melletti elköteleződés mélységét jelzi.

Az olvasók elvárásai 2025-ben: Hosszabb cikkek vagy friss hírek?

Az írott tartalmak fogyasztóinak igényei árnyaltan oszlanak meg: míg a digitális formát választók inkább rövid, gyorsan frissülő híreket részesítik előnyben, addig a nyomtatott vagy mindkét formátumot használó olvasók szívesebben időznek hosszabb, elemző cikkeken, különösen a szabadidővel kapcsolatos vagy DIY tematikájú tartalmak esetében. Az adatokból az is kiderül, hogy a nyomtatott formátum jelentősége nem szorul háttérbe, mert mélyebb, tartalmasabb olvasási élményt és kikapcsolódást kínál a papíralapú sajtó.

Elvárások a nyomtatott és digitális sajtóval kapcsolatban: Mi a közös és miben térnek el?

Az olvasók eltérő, ugyanakkor részben átfedő elvárásokat támasztanak a nyomtatott és digitális sajtóval szemben. A digitális és nyomtatott sajtót is olvasók véleménye alapján a papíralapú sajtó előnyei közé tartozik az elmélyültebb, hosszabb tartalomfogyasztás és a kikapcsolódás élménye, amely miatt nem feltétlenül kötik a nyomtatott formát egyes témakörökhöz vagy élethelyzetekhez, és mindkettő formátumnak megvan a maga helye és szerepe a fogyasztók életében, így a hirdetők számára fontos információ, hogy a két szegmenst egyaránt figyelembe vegye a büdzsék tervezésekor. Miközben a digitális tartalomfogyasztás nő, a nyomtatott sajtó stabil fogyasztói bázisa a hirdetők számára is értékes piaci szegmenst képvisel.

A kutatás összefoglalója ezen a linken érhető el.

Az új stratégiai irányvonal nagy hangsúlyt fektet az adatalapú, magas színvonalú és innovatív tartalmak előállítására, amely nemcsak erősíti a portfólió piaci pozícióját, hanem új színt is hoz a női magazinok piacára.

Fehér Ági fő feladatai közé tartozik a portfólió hatékony tartalomstratégiájának kialakítása, az érintett digitális termékek fejlesztésének meghatározása és megvalósítása, valamint hosszú távú növekedési céljaik támogatása. Ági szoros együttműködésben dolgozik majd a főszerkesztőkkel, hogy biztosítsa a tartalmak relevanciáját és a márkák versenyképességét. Feladatai közé tartozik továbbá a releváns technológiai fejlesztések – például mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközök – bevezetése, amelyek célja a szerkesztőségi folyamatok hatékonyságának növelése.

„A Central Médiacsoport egyértelműen erősíti pozícióját a magyar digitális piacon. A top kiadók közül mi vagyunk az egyetlen, amelyik az elmúlt időszakban növelni * tudta a forgalmát. Az, hogy Ági csatlakozik hozzánk, alátámasztja erős elkötelezettségünket, hogy folytassuk küldetésünket és a magyar digitális piac első számú szereplőjévé váljunk. Örülök, hogy Ági velünk tart ezen az úton” – nyilatkozta Petr Bednar digitális és üzletfejlesztési igazgató

Fehér Ági több mint 15 éves szakmai tapasztalatot hoz magával. Pályafutása során olyan vezető pozíciókat töltött be, mint a Femina.hu főszerkesztője, a Retikül.hu alapító-főszerkesztője és a Sóbors.hu újratervezője. Munkája során kiemelt figyelmet fordított a tartalomstratégiai fejlesztésekre, a látogatói adatok elemzésére, a SEO-optimalizálásra, valamint a digitális termékek innovációjára.

„Fehér Ági csatlakozása új lendületet ad a Women & Lifestyle Portfóliónak. Hiszünk abban, hogy szakértelme és elkötelezettsége révén tovább erősítheti az nlc., a Házi Patika és a Gyerekszoba pozícióját a piacon, miközben még közelebb hozza ezeket a termékeket olvasóinkhoz” – tette hozzá a Lipták Tímea női digitális és magazin üzletág-igazgató.

Fehér Ági érkezésével egy új korszak veszi kezdetét a Women & Lifestyle Portfólió életében, amely az innovatív tartalmak és az olvasóközpontúság jegyében épül tovább. További változás, hogy január közepétől Pácsonyi Daniella, a Central Médiacsoport kreatív és kommunikációs igazgatója, a New Business divízió vezetője is helyet foglal a médiavállalat vezetői testületében. A Central Médiacsoport tavaly júniusban kezdte meg a közös munkát a Financial Times Strategies-zel, amelynek célja a médiavállalat működésének korszerűsítése. A mostani változások ezen közös munka következő lépései.

*Forrás: DKT/gemiusAudience: Top 4 Media Owners, 2023 december/2024 december (Views, Visits)

A Central Médiacsoport hosszútávú célja az, hogy a hagyományos digitális, valamint print lapkiadáson túl olyan új üzleti modelleket dolgozzanak ki, amelyek nem csak a hagyományos hirdetési bevételekre épülnek. Ennek a stratégiai gondolkodásnak köszönhető, hogy elindították a saját kreatív és produkciós ügynökségüket a Central Contentet, valamint a szlovák piacról átemelt Refresher magazint, de további termékfejlesztésekkel készül a 24.hu is, és a korábban sikeres rendezvény üzletágukra is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.

„Az eddigi céges struktúránk adott egyfajta belső stabilitást, de tisztában vagyunk vele, hogy 2024-ben az integrációnak és a márkafókusznak elengedhetetlen szerepe van. Az erős print márkáinkra már nem szimplán nyomtatott kiadványként szeretnénk tekinteni, a digitális termékfejlesztések ezekben az esetekben is elkerülhetetlenek. Hisszük, hogy folyamatos fejlődéssel és új üzleti modellek bevezetésével biztosíthatjuk, hogy hatékony médiavállalat maradjunk, és nemzetközi szinten is képesek legyünk megerősödni” – mondta Vági Róbert, a Central Médiacsoport vezérigazgató-helyettese.

A Central Médiacsoport céljai közt szerepel, hogy nemcsak Magyarországon, de a régióban is képes legyen fontos tartalomszolgáltatói szerepbe kerülni, további akvizíciókkal, valamint meglévő, a hazai piacon már jól ismert márkák külföldi bevezetésével.

A kiadói törekvéseknek köszönhetően a cég már több V4-es országban is jelen van. A Central Csoport részesedést vásárolt a lengyel Gremi Mediában, és tulajdonrésze van a szlovák Refresher magazinban, amelyet sikeresen vezetett be a magyar piacra is, de több jól ismert magyar márka régiós debütálásáról is folynak tárgyalások.

Az átalakítás részeként július 1-től érkezik a céghez Petr Bednar (a nyitóképen), aki a digitalizálódásban már előrébb tartó cseh piacról hozott tapasztalataival segíti majd a Central Médiacsoport működését digitális és üzletfejlesztési igazgatóként. Bednar a Vezetői Testület tagjaként közvetlenül a vezérigazgató-helyettesnek riportál, felügyeli a teljes print és online tartalomgyártást, valamint a termékfejlesztést. A szakember 23 éves pályafutása alatt számos vezetői pozíciót betöltött, és az ő nevéhez fűződik többek között a csehországi Ringier és a korábban print fókuszú Mladá fronta online portfóliójának felépítése. Petr nyolc éve dolgozik Csehország egyik legnagyobb lapkiadójában az igazgatótanács tagjaként, valamint Chief Digital Officer pozícióban felelt a digitális üzletfejlesztésért. Petr Bednar feladata lesz vezetőként az új bevételi modellek kialakítása, az AI-lehetőségek feltérképezése és alkalmazása, az adatalapú működés meghonosítása, valamint a meglévő print és online portfólió üzemeltetése, fejlesztése és átalakítása, korszerűsítése.

A print és online integrációt előtérbe helyező szervezeti átalakítás keretében Lipták Tímea pozíciója is megváltozik. A korábban szinte teljesen print üzletág kiegészül olyan digitális nagy márkákkal is, mint az nlc, a Házipatika vagy a Krémmánia, így Lipták Tímea női digitális és magazin üzletág-igazgatóként folytatja munkáját a cégnél. A digitális portfólióigazgatók pozíciója és szerepe nem változik.

A modern, új bevételi lábak kialakítására alkalmas cégstruktúra megvalósításában a Central Médiacsoport tanácsadóként a Financial Times Strategies-zel működik együtt. A brit gazdasági napilap, a The Financial Times alvállalata nemzetközi szakértelmét használja arra, hogy világszinten fejlessze a legkülönbözőbb médiavállalatokat.

Az átalakítás következtében Bognár Bálint digitálisüzletág-igazgató távozik a Central Médiacsoporttól, aki hosszú évek óta hozzájárult a Central sikereihez.

Ennek a folyamatnak az első lépéseként a hetilapok portfólió marketing feladatait négy kompetencia-alapon szerveződő csapat látja majd el a jövőben. Létrejön az előfizetési marketing, árusterjesztési marketing és marketing-sales csoport, valamint létrejön egy negyedik, digitális szakértői csoport is, akik az összes magazin social jelenlétét, valamint a termékértékesítési kommunikációt támogatják majd e-mailmarketinggel és ppc kampányokkal.

„Az újonnan kialakított feladatköröktől és folyamatoktól azt várjuk, hogy az olvasói igényekre való reagálás mellett még hatékonyabban tudjuk üzemeltetni a magazinüzletágunkat, kiemelt figyelmet fordítva a minőségi tartalomgyártásra és a hirdetői partnereink integrált kampányokkal való kiszolgálására” – mondta el Lipták Tímea magazinüzletág-igazgató.

A hetilap portfóliók irányítása nem változik. A Nők Lapja lapcsalád tartalmáért továbbra is Akovács Éva főszerkesztő felel – ez alól kivétel a gasztro szegmens, ahol a tartalmi vezető továbbra is Kajári Zsófia -, a Nők Lapja lapcsalád portfólióigazgatói feladatait Lipták Tímea látja el.

A szórakoztató és szolgáltató portfolió tartalmáért továbbra is Takács Gabriella főszerkesztő, a tévés tartalmakért Bérczessy Gergely főszerkesztő felel. Ezen lapok portfolió-igazgatói feladatait továbbra is Kovács Mónika látja el.

A magazinüzletág marketing- és terjesztési igazgatói feladatai továbbra is Tóbiás Andreánál összpontosulnak.

Tóth-Szántó Krisztina 23 éve, pályakezdőként csatlakozott a Central Médiacsoport elődjéhez, kezdetben újságírói, később szerkesztői pozíciót töltött be a Maxima magazinnál, egészen 2007-ig, attól kezdve a Marie Claire csapatát erősítette szerkesztőként. Krisztina 2020-ban vált a marieclaire.hu vezető szerkesztőjévé, így tapasztalatát az elmúlt időszakban már arra használta, hogy a márka digitális arculatát fejlessze. Új főszerkesztői pozíciójában kiemelt feladata lesz a nyomtatott és online kiadványok átfogó stratégiai koordinációja.

„A mai világban a print és a digitális tartalomgyártás szoros együttműködésével tudjuk a leghatékonyabban eljuttatni az emberekhez a Marie Claire üzeneteit. A közös gondolkodásban, a csapatmunkában hiszek, és abban, hogy folyamatosan törekednünk kell rá, hogy a világ változásait integráljuk a munkánkba – azon értékek mentén, amelyeket a Marie Claire, mint márka eddig is képviselt, és ezután is fog” – mondta Tóth-Szántó Krisztina főszerkesztő.

A nyomtatott magazin leköszönő vezető szerkesztője, Tiefenthaler Eszter meghatározó szerepet töltött be a lap életében. Az alapítást követő évben, 2008-ban felelős szerkesztőként érkezett, 2021-től a magazin-szerkesztőség vezetője volt. Részt vett a Marie Claire online felületeinek kialakításában is: a kezdetektől segítette a brand közösségimédia-jelenlétének növelését. Nevéhez fűződnek olyan riport- és interjúcikkek, melyek égető kortárs társadalmi problémákra hívták fel az olvasók figyelmét, mint például a női jogvédelem, a fenntartható élet kialakítása, valamint a társadalom perifériájára szorultak iránti figyelem.

„A kiadó nevében szeretném megköszönni Eszter tizennégy éves munkásságát. Az elkövetkező időszakunkat az integrált gondolkodás fogja meghatározni. A print és online tartalom-előállítás összefonódása többek között lehetővé teszi, hogy hirdetői partnereinkkel közösen gondolkodva átfogó stratégiát alkossunk meg, széleskörű és kreatív megoldásokat dolgozzunk ki a prémium célcsoport elérésére” – mondta el Lipták Tímea magazinüzletág-igazgató.

Vékási Andrea 1998 óta fontos szereplője a Central Médiacsoportnak: huszonöt évvel ezelőtt marketingmenedzserként csatlakozott a lapkiadó vállalat elődjéhez, 2000-től pedig az ország egyik legismertebb írott médiumát, a Nők Lapját támogatta munkájával. 2002-től látott el lapigazgatói feladatokat a Meglepetés és Wellness magazinnál, majd 2004-től a Nők Lapja lapcsaládnál. 2011-től 2021-ig az ikonikus női magazin főszerkesztői feladatait is ellátta. A Nők Lapjánál töltött idő alatt több termék fejlesztésében és elindításában is részt vett: az ő nevéhez fűződik többek közt az azóta is töretlenül népszerű Nők Lapja Ezotéria, Nők Lapja Konyha, Nők Lapja különszám termékcsalád és Nők Lapja Egészség termékek fejlesztése és bevezetése. Részt vett a Nők Lapja tavalyi megújításában, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a magazin több mint hetven év után is vezető szerepet töltsön be a magyar lappiacon. Vezetése alatt a Nők Lapja egy komplex, multiplatformos univerzummá nőtte ki magát: 2022-ben már közel 20 db különböző Nők Lapja márkázott nyomtatott sajtótermékből, egy digitális magazinból és különböző rendezvényekből áll a portfólió.  A márkához köthető CSR-mozgalmak indításában is aktív szerepet vállalt: Ökomenikus Segélyszervezet- Kapaszkodó program, Stop-Abúzus kampány, Nők Lapja olvasás-kampány – 100 legjobb könyv, Hintalovon Alapítvány- Gyermekbarát Média és Reklám minősítés kidolgozása.

A Nők Lapja lapigazgatói feladatait Vékási Andreától Lipták Tímea magazinüzletág-igazgató veszi át, míg a Marie Claire nyomtatott kiadványának portfólió-vezetését Pácsonyi Daniella látja el januártól. Ennek köszönhetően a Marie Claire digitális és print megjelenésének koordinálása a jövő évtől egy kézben összpontosul.

„A kiadó nevében köszönöm Andrea professzionális és lojális munkáját. Vezetése alatt a Nők Lapja márka love branddé vált, így klasszikus női hetilapból úgy fejlődött a célcsoportot minden platformon elérő modern márkává, hogy a lap megtartotta szerethetőségét. A márkakiterjesztések folyamatos fejlesztésével elérte, hogy a niche női célcsoportokat a Nők Lapja márka ma már minden szegmensben megszólítja életmód tartalmakkal. Sok sikert kívánok Andreának karrierje új szakaszához.” – mondta Lipták Tímea magazinüzletág-igazgató.

A Nők Lapja kulturális nagyköveteként folytatja a munkát Vass Virág (nyitó képünkön), aki 1991-ben a Külkereskedelmi Főiskola hallgatójaként pályázatot nyert riportjával. Ennek köszönhetően kapott állásajánlatot többek között a Nők Lapjától, ahol főmunkatársként dolgozott, huszonöt évesen pedig főszerkesztő-helyettese, 2021. január 1-jétől pedig főszerkesztője lett a lapnak. Vass Virág 2021 tavaszán sikeresen újította meg a magazint: vezetése alatt új, korszerű szerkezetet és megjelenést kapott a hetilap, elindult a Nők Lapja nagysikerű olvasás-kampánya és új márkakiterjesztésként megjelentek a Nők Lapja Bookazine-ok is. Kulturális nagykövetként továbbra is aktívan részt vesz a nagysikerű olvasás kampányban, illetve olyan, az irodalomhoz köthető projekteket vezet majd, melyek tovább erősítik a márka pozícióját ezen a területen.

Az integrált szerkesztőség vezetője Akovács Éva lesz, aki jelenleg is a Nők Lapja Évszakok, Egészség, Pszichológia és Szépség főszerkesztője. A gasztro-szegmens továbbra is Kajári Zsófia, míg a NL Ezotéria Izing Klára vezetésével készül majd.

Akovács Éva 2003-tól dolgozik a kiadóban. Pályafutása alatt számos magazin főszerkesztője volt és több sikeres magazin-indításban és megújításban vett részt. Nevéhez fűződik a Maxima, a Wellness, a Nők Lapja Évszakok, a Nők Lapja Pszichológia, Nők Lapja Egészség és a Nők Lapja Szépség irányítása is.

„Virág írói munkássága egyedülálló értéket jelent a Nők Lapja számára, nagyon örülünk, hogy továbbra is képviseli a Nők Lapját ebben az új szerepben. Az integrált szerkesztőség kiváló szakember kezébe kerül Akovács Éva személyében és lehetővé teszi majd a maximális tartalmi szinergiák kiaknázását, az innovatív megoldások alkalmazását és költséghatékony működés elmélyítését az egyedülállóan széles termékpalettán.” – mondta el Lipták Tímea, a Central Médiacsoport magazinüzletág-igazgatója.

A Nők Lapja márkacsalád folyamatosan bővült az elmúlt években, jelenleg a legkomplexebb termékportfólióval szolgálja ki az olvasók széles rétegeit: Nők Lapja, nőklapja.hu, Nők Lapja Évszakok, Nők Lapja Egészség, Nők Lapja Pszichológia, Nők Lapja Különszámok (Kert, Tavasz, Nyár, Advent, Tél, Szépség, Enteriőr), Nők Lapja Konyha, Nők Lapja Konyha Desszert, Nők Lapja Mentes, Nők Lapja Ezotéria, NL Asztrológiai Előrejelzés és Nők Lapja Bookazine-ok.

A Central Médiacsoport egyik legsikeresebb márkája, a Story online platformmal bővül annak érdekében, hogy a jövőben még több exkluzív tartalommal szolgáljon.

„Szeretnénk olvasóinkat a továbbiakban még több élménnyel – napi, friss videós tartalmakkal – kiszolgálni a lap online felületén. Ahogy a print lap esetében, úgy a story.hu-nál is kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a sztárhíreket, valamint a hazai és nemzetközi celebvilág legfrissebb történéseit a lehető leghitelesebben, illetve minőségi megjelenítésben dolgozzuk fel” – nyilatkozta Takács Gabriella, a Story magazin főszerkesztője.

A kiadócsoport az online térben való bővülés által a jelenlegi, közel félmilliós* olvasottságú printmagazint jelentős méretű digitális eléréssel gazdagítaná, hogy a hirdetői, illetve más partnerei számára minőségi környezetben kínáljon még több kapcsolódási pontot a Story közönségéhez.

A hetilap idei célkitűzéseinek sikerét a több mint 100 ezer feletti eladott példányszám igazolja. Az idei év harmadik negyedévére vonatkozó MATESZ adatok szerint a Story átlag példányszáma 103 051, hetente pedig 463 ezer fő* olvassa, ezzel a sztármagazinok kategóriában továbbra is hazánk legolvasottabb kiadványának számít.

„A story.hu önálló oldalként való elindításával a Central Médiacsoport folytatja a stratégiai építkezést a digitális tartalomfejlesztésben. Mostantól már naponta frissülő sztártartalommal is elérjük az olvasóinkat és hirdetőinknek integrált hirdetési megjelenési formátumokat kínálunk hasonlóan a Nők Lapja vagy Marie Claire márkáinkhoz. Erős print brandek online márkakiterjesztéseit hozzuk létre annak érdekében, hogy új, a hirdetőink számára értékes olvasói közönség bevonásával növeljük a már meglévő Central teljes digitális elérést” – emelte ki Lipták Tímea, a kiadó magazinüzletágának igazgatója.

*Forrás: NOK 2020/3,4-2021/1,2