Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint globálisan 10 emberből 9 szennyezett levegőt lélegez be és a levegőszennyezés komoly problémát jelent beltéren is. Sokan mégis alábecsülik ennek kockázatát az otthonukban. Az IKEA elkötelezett, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a tiszta levegőt, ezért rendszeresen felhívja a figyelmet a szennyező anyagok veszélyeire, valamint olyan megoldásokat biztosít, amelyek javítják a belélegzett levegő minőségét. Ezt szolgálja az áprilistól az IKEA áruházakban és online is elérhető, VINDSTYRKA beltéri használatra szánt okosérzékelő. A dizájnt és okostechnológiát ötvöző termék segítségével mérhető és monitorozható az otthoni levegő minősége.

„Noha az időnk nagy részét beltéren töltjük, sokan nem vagyunk tisztában az ottani levegő szennyezettségével. Készpénznek vesszük, hogy az otthonunk levegője tiszta, de a kisebb-nagyobb teendők, mint például a főzés vagy a takarítás, pont annyira hozzájárulhatnak a rossz levegőminőséghez, mint az ipari tevékenységek vagy a közúti forgalom. A VINDSTYRKA termékkel az volt a célunk, hogy elérhető árú, kiváló teljesítményű érzékelőt kínáljunk, és támogassuk a vásárlókat abban, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az otthonaikban belélegzett levegő minőségére” – jelentette ki Henrik Telander, az IKEA of Sweden termékfelelőse.

A VINDSTYRKA kijelzője 2,5 mikronos (PM2,5*) határig jeleníti meg a szálló por koncentrációját, a páratartalmat, a hőmérsékletet és az illékony szerves vegyületek koncentrációját (TVOC**). Az okostermékekhez kínált DIRIGERA-hubhoz csatlakoztatva az érzékelő megmutatja a levegőminőség-szinteket az IKEA Home Smart alkalmazásban. Az applikációban a felhasználók azt is beállíthatják, hogy a VINDSTYRKA egyéb okoseszközöket is aktiváljon, így az okosotthon automatikusan reagálni tud a levegőminőség-szintekre. A VINDSTYRKA használható önmagában, de akár a meglévő STARKVIND okos levegőszűrő funkciója bővítéseként is. A VINDSTYRKA és a STARKVIND összekapcsolásával a ventilátor sebessége automatikusan igazodik a levegő PM2.5-szintjéhez, ezzel biztosítja a lehető legtisztább otthoni levegőt.

„Tisztában vagyunk vele, hogy a beltéri légszennyezettség problémája számos tényezőn múlik. Éppen ezért többféle terméket és okosmegoldást kínálunk, amelyekkel a megfelelő változtatások eszközölhetők a tisztább otthoni levegő érdekében és növelik az emberek eziránti tudatosságát” – szögezte le Henrik Telander.

* A PM2.5 a belélegezhető, 2,5 mikrométernél kisebb, 0,1–2,5 mikrométer (egy milliméter ezred része) nagyságú részecskéket jelenti. 

** A TVOC, avagy az illékony szerves vegyületek összessége a különféle gázállapotú szennyező anyagok szintjének mértékegysége 

*** A VINDSTYRKA levegőminőség-érzékelő egyes IKEA piacokon történő piacra dobásának pontos dátumáért fordulj a helyi IKEA kapcsolattartóhoz. 

A WHO szerint a dohányzás után a légszennyezés a második halálozási ok a nem fertőző betegségek között. A légszennyezés rendkívül költséges is: az EU-ban évente akár 940 milliárd euró veszteséget is jelenthet. Ez magába foglalja például a közvetlen egészségügyi költségek mellett a betegség miatt kiesett munkanapokból fakadó veszteségeket, és az épületekben bekövetkező károkat is.

Mindez megelőzhető lenne azzal, ha az EU-tagállamok kormányai – így Magyarországé is – támogatnák a levegőtisztaságra vonatkozó kötelező érvényű uniós normák szigorítását, hogy azok legkésőbb 2030-ig teljes mértékben megfeleljenek a WHO szigorúbb levegőminőségi ajánlásainak, és ezeket maradéktalanul be is tartanák.

A Világszervezet még tavaly új globális levegőminőségi iránymutatásokat tett közzé a főbb légszennyező anyagok maximális koncentrációjára vonatkozóan, a korábbinál lényegesen alacsonyabb értékeket javasolva. Például a nitrogén-dioxid (NO₂) esetében – ami a közúti közlekedésről és a városi gépjárműforgalom-korlátozásokról szóló viták fókuszában állt – köbméterenként legfeljebb 10 mikrogrammos éves koncentrációt javasolnak, ami jelentős csökkentés a WHO korábbi, 40 mikrogrammos ajánlásához képest (ami egyébként a jelenlegi uniós előírás).

A WHO új levegőminőségi iránymutatása megjelenésének egy éves évfordulója alkalmából a Levegő Munkacsoport és a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége arra kérik az egészségügyért felelős Pintér Sándor belügyminisztert, és a környezetvédelemért felelős Nagy István agrárminisztert, hogy az emberek egészsége érdekében a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv közelgő felülvizsgálata során támogassák a levegőtisztaságra vonatkozó kötelező érvényű uniós normák szigorítását, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a WHO levegőminőségi ajánlásainak.

A civil szervezetek levele itt olvasható: https://www.levego.hu/sites/default/files/levegominoseg_minisztereknek_2022szept22.pdf

Fotó: Horváth Zsolt (Levegő Munkacsoport)

Budapest és környéke légszennyezettségért elsősorban a háztartási tüzelés és ezen belül különösen a hulladékégetés a felelős. Bár a tervezet is elismeri, hogy „aggasztó méreteket öltött a kommunális hulladékok háztartási tüzelőberendezésben történő égetése”, azonban semmiféle konkrét intézkedést nem irányoz elő ennek a jogsértő tevékenységnek a haladéktalan felszámolására, holott az intézkedési lehetőségek nagy része éppen a kormányhivatal, illetve a felügyelete alá tartozó járási (kerületi) hivatalok hatáskörébe tartozik. A fűtésből eredő légszennyezés csökkentésére a tervezet az épületek korszerűsítését és a távfűtés szélesebb körű elterjesztését irányozza elő, ami valóban rendkívül fontos, azonban ahhoz, hogy ezek az intézkedések érdemben javítsák a levegő minőségét legalább egy, de inkább több évtizedre van szükség. A levegőminőségi tervnek viszont olyan lépéseket kell előírnia, amelyek egy-két éven belül érdemi javulást idéznek elő.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Számos intézkedés lehetséges, amelyek megvalósításával rövid időn belül számottevően visszaszorítható a fűtésből és mindenekelőtt a lakossági hulladékégetésből eredő légszennyezés, azonban ezek közül egy sem szerepel a tervezetben. Ilyen többek között a hatóságok megerősítése, a rendszeres ellenőrzés, a széles körű és hatékony szemléletformálás, valamint a rászorulók fűtési támogatása. Javaslatainkat évek óta rendszeresen megküldjük a kormánynak, ezért különösen érthetetlen, hogy a hatóság miért hagyta figyelmen kívül ezeket.”

A másik jelentős károsanyag-kibocsátó a közlekedés. Ezzel szemben a tervezetben szereplő több mint 100 intézkedés közül mindössze kettő olyan található, amelyek megvalósításával rövid időn és érdemben csökkenthető a közlekedési eredetű légszennyezettség Budapesten és környékén: a teherforgalom átfogó átszervezése és az alacsony kibocsátási övezetek kialakítása. Ugyanakkor a tervezet semmiféle támpontot nem ad arról, hogy ezeket miként és milyen ütemezéssel kellene megvalósítani.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse elmondta: „A levegőminőségi terv tervezetéből szinte teljesen hiányoznak, vagy csak értékelhetetlen módon vannak leírva az általunk már sokszor kifejtett, szakmai körökben megvitatott és széles körű egyetértés övezte javaslatok, amelyek megvalósításával egy-két éven belül javítható Budapest és környéke levegőminősége. Ezek közé tartozik a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetése, a parkolási rendszer átalakítása, az autómegosztás és a telekocsi-használat elősegítése, a buszállomány korszerűsítése, a tömegközlekedési járművek fokozott forgalmi előnyben részesítése, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.”

Az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy Budapesten és környékén a légszennyezés rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket. A komolyabb bírság elkerülése – de mindenekelőtt a lakosság egészségének megóvása – megköveteli egy hatékony levegőminőségi terv haladéktalan elkészítését és végrehajtását.

Fotó: Levegő Munkacsoport

Szerzők:

Bartha Diána | junior kutató | Egyensúly Intézet

Filippov Gábor | kutatási igazgató | Egyensúly Intézet

E-mail: info@egyensulyintezet.hu

Mi is a probléma?

Az Európai Unión belül Magyarországon az ötödik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. Közel három évvel le vagyunk maradva a 65 éves kor után várható egészséges életévek számát tekintve. Rossz egészségügyi mutatóink nem valamiféle megváltoztathatatlan magyar adottságból erednek. Az okok jól azonosíthatók: az egyik fő egészségkárosító jelenség például a légszennyezés, amely minden évben 12–13 ezer halálos áldozatot követel.

A légszennyezettség csökkentése közös érdekünk, általa nem csupán emberi életek tízezreit menthetnénk meg, de az általános életminőség, az egészségi állapot és az elégedettség is érezhetően javulna az állampolgárok körében. Az elveszített életévek és az életminőség romlása színtiszta pazarlás, hiszen némi odafigyeléssel, kormányzati döntésekkel, tájékoztatással, valamint a szabályok betartásával és betartatásával a probléma látványosan visszaszoríthatóvá válna.

Honnan ered a probléma?

Az előzmények alapján azt gondolhatnánk, hogy az ipari tevékenységből származó szállópor a fő ludas a levegőminőség romlásában, de az elmúlt évtizedek hazai és uniós szintű megelőzési intézkedéseinek köszönhetően az ipari tevékenység a légszennyezésnek egyre kisebb hányadát adja. A nitrogén-dioxidok és a szálló por fő kibocsátói valójában a közlekedési szektor, illetve a nem megfelelő tüzelőanyagot égető lakossági fűtés.

A szálló por olyan szilárd részecskék összessége, amelyek a szervezetbe jutva légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, asztmát, allergiát, tüdőrákot és fejlődési rendellenességet okozhatnak. Bár az emberi szervezetbe kerülő és így az egészségre káros szálló por aránya az elmúlt években csökkent Magyarországon, még így is jócskán az egészségügyi határérték felett van. A tiszta levegőért folytatott küzdelem két legfontosabb területe tehát a közlekedési, illetve a fűtési és épületszektor.

Sepregessünk a saját házunk táján!

A lakossági tüzeléssel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy a magyar háztartások közel 40 százaléka kizárólag vagy részben fával tüzel, amely pedig nagyon gyakran nem megfelelő szárazságú, illetve sokszor nem is legális forrásból származik. A problémát súlyosbítja, hogy hazánkban rendkívül elterjedt a szennyező avar- és szemétégetés jelensége, ráadásul a járványügyi vészhelyzet fennállásáig a kormány az avarégetést megtiltó jogszabály életbelépését elhalasztotta. A lakossági tüzelésből származó kibocsátás harmadik felelőse a rossz fűtőértékű és az egészségünkre is rendkívül káros lignit égetése. A lignit az egyik legolcsóbb tüzelőanyag, a legszegényebb családok számára a legkönnyebben elérhető alternatíva. Sok esetben még az önkormányzatokon keresztül kiosztott szociálistüzelőanyag-támogatás is valójában lignitet jelent.

A szemét- és avarégetés, a rossz minőségű és nedves fa, valamint a környezetre és az egészségre ártalmas lignit égetése nem csupán a vidéki kisvárosokban, falvakban jelent problémát. A káros tüzelési szokások a városokban és a fővárosban is elterjedtek, az energiaszegénység nem korlátozódik vidékre.

A problémát súlyosbítja, hogy a magyarországi épületállomány jelentős része energiahatékonysági szempontból elavult. A nitrogén-oxid-kibocsátás jelentős részének okozói a korszerűtlen kazánok, a rosszul működő nyílászárók és általában a rossz szigetelés. Mindeközben a megújuló energiára épülő, lényegesen környezetkímélőbb modern fűtési technológiák továbbra sem terjedtek el eléggé.

A levegőminőség javítása közös érdekünk, ráadásul a problémára van megoldás!

Mit tehetünk?

• Első lépésként azonnali hatállyal be kell tiltani a lignit forgalmazását és égetését! Le kell állítani az anyag kitermelését, és meg kell szüntetni a lignittámogatásokat! A legszegényebbek számára megfelelően kiszárított, magas fűtőértékű és fenntartható erdőgazdálkodásból származó tűzifát kell biztosítani!
• A szociálistüzelőanyag-támogatás megfelelő eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben, de korrekcióra szorul. A szegénység nem válogat vidéki és városi emberek között; ezért el kell törölni a szabályozásnak azt a részét, amely szerint a támogatás csak az 5000 fősnél kisebb településeknek jár.
• Az avar- és szemétégetés tilalmát haladéktalanul érvénybe kell léptetni, és szigorúan szankcionálni kell! A zöldhulladéktól és a szeméttől való megszabadulásnak más módjai is vannak, a lakosság azonban sokszor nem kap megfelelő tájékoztatást a lehetőségeiről. A felelős magatartás sokszor csak egy apró lökésen, ösztönzésen múlik: ilyenek lehetnek például az ingyen a lakók rendelkezésére bocsátott zöldhulladékgyűjtő zsákok és komposztálók, valamint a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás a tüzelés egészségkárosító hatásairól.

Legalább ennyire fontos feladat az épületeink korszerűsítésének radikális felgyorsítása. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a cvonatkozó uniós célkitűzést, évente 100–120 ezer épületnek kell mélyfelújításon átesnie. A mélyfelújítás olyan korszerűsítést jelent, amely legalább 60 százalékos energiamegtakarítást eredményez. Lakó- és középületek esetében is sokat javítanának az energiahatékonyságon a korszerűbb falszigetelések, a kazán- és nyílászárócserék, valamint a napkollektorok telepítése.

Az energetikai felújítások drágák és vesződségesek, ami sokakat elriaszt attól, hogy belevágjanak a korszerűsítésbe. A légszennyezés ugyanakkor mindannyiunkat érinti, az államnak ezért támogatnia kell a tulajdonosi önrész minél nagyobb mértékű csökkentését és a finanszírozás megkönnyítését az energiahatékonysági beruházások esetében. Utóbbi formája lehet például számlás finanszírozás: ennek lényege, hogy a korszerűsítés költségét részben vagy egészben a szolgáltató hitelezi meg a fogyasztónak, aki aztán a közüzemi számlákba építve törleszti a kölcsönt. További lehetőség a harmadik feles finanszírozás: ilyenkor a kereskedelmi és középületek felújítását az energetikai szolgáltatóvállalat előfinanszírozza, a fogyasztó pedig a megtakarítás meghatározott hányadából fizeti vissza az előfinanszírozott összeget.

Az Egyensúly Intézet tanulmánya hangsúlyozza, hogy a lakossági tüzelésből származó szálló por, valamint a nem korszerű épületek miatti pazarlás visszaszorítása nem lehetetlen, sőt már apró lépésekkel is nagyon hamar látványos eredményeket lehet elérni. Fűtsünk „jól”, és fűtsünk „jót”: megfelelő minőségű anyagokkal a megfelelő minőségű épületeket!

Tovább is van. Mondjuk még?

A magyarországi levegőszennyezettség magas szintjéért a lakossági tüzelés és az elavult épületállomány mellett – az előzőek alapján tehát – a közlekedés is felelős. A nitrogén-oxidok károsítják a légutak nyálkahártyáját, csökkentik a tüdő ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben, súlyosbítják a már meglévő légzőszervi betegségeket, növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A közlekedés okozza a nitrogén-oxid-kibocsátás közel felét, de a szállópor-kibocsátásból is kiveszi a részét.

Bár Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb autó van az utakon, ezek viszont elsősorban régebbi és környezetszennyezőbb járművek. Ma semmi sem ösztönzi a vásárlókat arra, hogy környezetbarátabb autókat vásároljanak: a jelenlegi szabályozás „eredményeként” a nyugati országokból sok, ott már nem versenyképes, szennyező jármű kerül hozzánk.

A megengedő jogszabályi környezet mellett modern városi életformánk is nagyban hozzájárul a levegőminőség romlásához. Egyre többen egyre több időt töltenek autóban: a jövedelmek növekedése nyomán kényelemből vagy akár megfelelő tömegközlekedési alternatívák híján sokan választják ezt a közlekedési módot. A szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését külön nehezíti a modern urbanizáció egyik legfontosabb trendje: a városok szétterülése. Mind többen költöznek – részben épp a jó levegő reményében – az agglomerációba, munkájuk vagy gyermekeik iskoláztatása azonban nap mint nap a városba viszi vissza őket. Az agglomerációk infrastruktúrája sok helyütt hiányos: nincsenek óvodák, iskolák, jó színházak és egyéb szolgáltatások. A város és az agglomeráció közötti ingázás nem csupán az egyik legszennyezőbb, de egyúttal az egyik legnehezebben visszaszorítható szokásunk is.

A közlekedésből fakadó környezetterhelés ráadásul nem korlátozódik az autóutakra. Talán meglepő, de Magyarországon a hajózáshoz köthető károsanyag-kibocsátás is komoly egészségügyi veszélyforrást jelent, különösen a városok vízpart menti lakóövezeteiben. A hajók korszerűsítése azonban rendkívül drága: a Budapesten közlekedő hajók több mint háromnegyede sürgős motorcserére szorulna!

 Hogyan közlekedjünk?

Első lépésként tíz éven belül – számos európai országhoz hasonlóan – Magyarországon is be kell tiltani a kizárólag belső égésű motorral működő gépjárművek forgalomba állítását. Hogy ennek ne a középosztály és a legszegényebbek legyenek a vesztesei, elérhetővé kell tenni a fenntartható közlekedési alternatívákat. Bár a közlekedés okozta szennyezőanyag-kibocsátás visszaszorítását segítő technológia ma is létezik, a magas belépési költség miatt az elektromos autók használata hazánkban most még meglehetősen korlátozott.

A levegőszennyezés csökkentése érdekében ezért támogatni kell az elektromos járművek elterjedését. Ennek legfontosabb előfeltétele a megfelelő sűrűségű töltőállomás-hálózat kiépítése, amely nagyobb távolságok biztonságos megtételét is lehetővé tenné. Ebbe a munkába be kell vonni a már működő benzinkutakat is, és emellett jóval olcsóbbá kell tenni az otthoni töltőállomások kialakítását.

Ezt a folyamatot nullaszázalékos hitelek bevezetésével vagy a költségeknek az állam által történő részleges átvállalásával lehet segíteni. A zöld rendszámok szabályozását felül kell vizsgálni, hogy csak valóban alacsony kibocsátású autók részesülhessenek az ezekkel járó kedvezményekben.

Nemcsak a magánembereket, hanem a cégeket, intézményeket is ösztönözni kell arra, hogy kizárólag elektromos autókat vásároljanak, hiszen a hazai gépjárműállomány nagy részét ma a vállalati, illetve intézményi flották adják. Az államnak ezen a területen példát kell mutatnia: jogszabályban kell rögzíteni, hogy 2023-tól minden állami és önkormányzati szerv, illetve az ezek tulajdonában lévő cégek kizárólag elektromos gépjárműveket vásárolhassanak.

Az államnak a már meglévő gépjárműállomány minőségének javításában is van szerepe: vissza kell szorítani a már az utakon járó legszennyezőbb autók használatát. Államilag támogatott roncsbeváltó programok révén segítsük az embereket abban, hogy fokozatosan lecserélhessék régi és magas károsanyag-kibocsátású gépjárműveiket!

A levegőszennyezettség visszaszorítása érdekében a városok „szétfolyásának” jelenségére is reagálni kell: a kormányzatnak és az önkormányzatoknak számos eszközük van arra, hogy kézbe vegyék ennek a trendnek az alakulását, a tömegközlekedés minőségének javításától a városi lakhatási lehetőségek bővítésén át a kiköltözés motivációinak feltérképezéséig és ellenösztönzéséig. Ehhez azonban mindenekelőtt célul kell kitűzni, hogy csökkenjen az autós ingázás és ezáltal az ebből származó légszennyezés.

És hogy a vízi közlekedésről se feledkezzünk meg: a hajók motorcseréjét a jelenlegi nehézkes finanszírozás észszerűbbé tételével, állami hitelgaranciával ösztönözhetjük. Emellett meg kell tiltani, hogy a hajók áramellátásukat a kikötés után is a dízelgenerátor nagy kibocsátással járó működtetésével biztosítsák – ehelyett elő kell írni a kikötő elektromos hálózatára való csatlakozást.

Közös az érdek, közös a cél

A levegőszennyezés visszaszorítása közös érdekünk: a mi egészségünk, a mi életünk múlik rajta. Mivel a légszennyező tevékenység jelentős részben összefügg a szegénységgel, mindezt úgy kell megvalósítanunk, hogy ne a legkiszolgáltatottabbakat „büntessük” a javaslatainkkal. A mindenkori kormány elhatározása és következetes, hosszú távú stratégiára épülő cselekvése, az állampolgári tudatosság növelése és a tájékoztatás mind elengedhetetlen ahhoz, hogy levegőnk belélegezhető legyen, és évente 13 ezer magyar életet megmenthessünk!

A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás a nagyvárosokban koncentrálódik. Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjának több pontja a városlakók védelmére fókuszál.

1. Alakítsunk ki tiszta zónákat, ahová a legszennyezőbb autók nem vagy csak rendkívül magas díj ellenében hajthatnak be! Ehhez hasonló modellek működnek már számos európai nagyvárosban, így Berlinben, Madridban és Londonban is.

2. Alakítsuk át a parkolási és útdíjakat! A régebbi és szennyezőbb autókra magasabb díjakat kell kivetni, míg a zöld rendszámos gépjárműveket kedvezményekkel kell támogatni.

3. Okosmegoldásokkal szorítsuk vissza a parkolóhely keresésére fordított időt, amely a belvárosi károsanyag-kibocsátások jelentős részéért felelős! A szabad parkolóhelyek megtalálását támogató alkalmazások segítségével a világ számos városában érdemben sikerült csökkenteni az így keletkező, teljességgel felesleges légszennyező tevékenységet.

4. Mérsékeljük a belvárosi áthaladó autóforgalmat, tereljük az autósokat a kijjebb eső főutakra!

5. A légszennyezés és a zajterhelés csökkentése érdekében lakott területeken belül a megengedett legnagyobb sebességet maximáljuk egységesen 30 km/h-ban!

Az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve –, ez az arány pedig a jelenlegi járványügyi helyzetben még magasabb lett. Mivel a vírusok gyorsan terjednek zárt térben, érdemes átgondolni, mit tehetünk otthonunkban a levegő tisztán tartásáért.

A kültérinél kétszer szennyezettebb lehet a beltéri levegő

Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.

Veszélyeztetett csoportok

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával élők. Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor.

Nem mindegy, mikor és mennyit szellőztetünk

A légúti jellegű vírusok gyorsan terjednek zárt térben köhögéssel, tüsszentéssel vagy – egyes esetekben – akár szimpla kilégzéssel. Az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk. Ha az időjárás engedi, érdemes nyitva tartani az ablakot olyan helyeken, ahol többen tartózkodnak egy légtérben. A kültéri levegő ugyanakkor gyakran szintén szennyezett, hiszen a fűtési szezon még nem ért teljesen véget és a járműforgalom sem csökkent mindenhol olyan mértékben, hogy igazán tiszta levegőről beszélhessünk. A szennyezőanyagok nemcsak önmagukban ártalmasak, hiszen azon túl, hogy a szennyezett levegő kedvezőtlen hatással van az egészségre és az ellenállóképességre, a kórokozók megtapadhatnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék felületén. Ahhoz tehát, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén, a szellőztetés idejének megfelelő kiválasztásán túl szükség lehet a korszerű légtisztító és klímaberendezések segítségére is.

Így javíthatunk a beltéri levegő minőségén

Nem véletlen, hogy az ELF a beltéri levegőminőség javítására – a hatékonyabb szellőztetés, a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használata és a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélése mellett – a légtisztító készülékek használatát javasolja.  Ezekkel ugyanis jelentősen javítható az allergia- és a fűtési szezon közepén problémásnak bizonyuló szellőztetés hatékonysága, hiszen ezek a berendezések kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből, egyes készülékek – például az LG PuriCare légtisztítói – pedig akár a háztartási környezetben gyakran megjelenő ártalmas gázokat (pl. a berendezési tárgyakból felszabaduló formaldehid) is képesek eltüntetni.

Hasonló funkciót tölthet be egy antibakteriális szűrővel felszerelt légkondicionáló is, amely a polleneket és a szintén erősen allergén poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Szintén az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, hiszen a készülék által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, így magas hatásfokkal semlegesítik azokat, miközben a kellemetlen szagokat is eltüntetik. Elérhetőek olyan légkondicionáló készülékek is, amelyekbe már a légtisztító funkciót is beépítették. Ilyen például az LG DualCool & Pure klímaberendezése, amely télen hatékonyan felfűti, nyáron kellemesen lehűti a lakást, miközben folyamatosan monitorozza a beltéri levegő minőségét, és automatikusan bekapcsol, ha a levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas részecskék.