A tanulmány szerint a 2022. évi GDP 8,8 százalékának megfelelő hasznot eredményezne Magyarországnak 2030-ra, ha felgyorsítaná az energiaátalakítást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A súlyosan környezetszennyező tevékenységek (mint például az akkumulátorgyárak) támogatása helyett az épületek energiahatékonyságának javítására, az energiatakarékosság fokozására, a szélenergia és megújuló közösségi energiaforrások elterjedésére, a tömegközlekedés korszerűsítésére és a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételére kellene sokkal nagyobb összegeket fordítania.

„Már évtizedek óta készít részletes ajánlásokat a Levegő Munkacsoport arra, hogy miként lehet olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely egyszerre javít a környezet állapotán, növeli a nemzetgazdaság versenyképességét, valamint csökkenti a szegénységet, azonban ezek a mindenkori kormányoknál többnyire süket fülekre találtak. Reméljük, hogy a növekvő bizonyítékok hatására mielőbb változás következik be a gazdaságpolitikában” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A tanulmányt az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat készítette (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) az EU Horizont Kutatási Programja keretében készített, „Az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek értékelésének közös tervezése” modell felhasználásával.

Photo by Li-An Lim on Unsplash

“Budapesten minden kerületben találni olyan utcákat, ahol forgalmas utcák, dugók nehezítik a gyerekeknek, hogy biztonságban eljussanak az iskolákba. Minden oka megvan arra a városnak, hogy ezen utcáit – legalább időszakosan – autómentesítése. Ezért is szorgalmazzuk minél több kerületben iskolautcák bevezetését” – mondta el Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

Az októberi kezdeményezésben, a 7. kerületben a Kertész utcai Erzsébetvárosi Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium és a 11. kerületben a Köbölkút utcai Újbudai Ádám Jenő Általános Iskola vett részt. A reggeli órákra az utcákat felszabadították a szervezők az autóforgalomtól, melyeket rögtön birtokba is vehettek a gyerekek: biztonságban játszhattak és közlekedhettek az utcákon.

Az iskolautcák elterjedésével több átalakítás is tervben van: biztonságosabb gyalogátkelők kialakításával, szélesebb járdákkal, kerékpársávok fejlesztésével és a zöldterületek növelésével élhetőbbé válnak a kijelölt területek.

A brüsszeli székhelyű Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), amelynek 170 civil szervezet között a Levegő Munkacsoport is a tagja, állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy a pénzügyminiszterek javaslata a GDP feltételek nélküli növekedését ösztönözné az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentése érdekében. Ezzel pedig olyan gazdasági modellt támogatnának, amely nincs összhangban az EU éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásaival. Pedig éppen a klímaválság az, ami óriási kockázatot jelent az államháztartásra, hiszen szétzilálhatja a gazdasági életet.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „A pénzügyi reform eredményeként a tagállamoknak ösztönzést kell kapniuk a környezetileg káros támogatások felszámolására. Így hazánkban sürgősen meg kellene szüntetni például az újabb stadionok, luxusszállodák, autópályák vagy akkumulátorgyárak építésének közpénzből történő támogatását, és fokozottan meg kellene adóztatni a súlyosan környezetszennyező tevékenységeket. Az így keletkező többletbevételt rászorulók kompenzációjára, valamint környezetvédelmi célokra kell fordítani. Ezek közül is kiemelt fontosságú az épületek korszerűsítése, hiszen ezáltal nagymértékben enyhíthetők a klímaválság és az energiaválság következményei.”

Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja hozzátette: „Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya önmagában nem sokat mond. Japánban ez a mérték 260 százalék, gazdasága mégis virul, Argentína viszont a 60 százalékos arány mellett is gazdasági válságba került. Amennyiben az egyéb körülmények megfelelőek, magasabb államadósság mellett is lehet fokozottan támogatni az éghajlatvédelmi beruházásokat, vagy javítani a szociális rendszert. Ugyanakkor az EU-nak szigorú szabályokat kellene előírnia, hogy a hiány csökkentését ne akadályozza egyes kormányok olyan közpénzkezelési gyakorlata, mely káros a nemzetgazdaságra, illetve környezetvédelemre.”

A civil szervezetek szerint a „jelentős károkozás elkerülése” elvének tudományos megalapozásával kell szabályokat előírni és alkalmazni azon beruházások és reformok átvilágítására, amelyeket egy tagállami kormány a hosszabb adósságcsökkentési pálya előnyeinek kihasználása érdekében javasol. A tagországok vezetőinek március 23-24-i ülésén olyan pénzügyi reformot kellene támogatniuk, amely elősegíti a mindannyiunkat fenyegető válságok megfelelő kezelését.

A témáról nemrég közös szemináriumot rendezett a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közgazdasági Társaság:

Úgy tűnik, helyes irányba mozdult el az Európai Bizottság, ugyanis a hírek szerint azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a Helyreállítási Alap pénzeinek jelentős részét a pedagógusok béremelésére fordítsa és ehelyett csökkentse többek között a turizmusfejlesztési célú támogatásokat.

„2016-ban a szervezetünk 21 másik szervezettel együtt nyújtott be ilyen javaslatot, de a Pénzügyminisztérium mindössze annyit válaszolt, hogy nem feladata a civilek javaslatainak a véleményezése. Véleményünk szerint a jelenlegi bajok nagy része megelőzhető lett volna, ha a kormány komolyan veszi ezeket a javaslatokat. A szakmai érvek semmibe vétele vezetett például oda, hogy az eddigi uniós támogatások ahelyett, hogy javították volna, számottevően rontották a közoktatás helyzetét. Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Bizottság most már sokkal nyitottabbá vált a javaslatainkra” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A Levegő Munkacsoport már az uniós források felhasználásának alapjául szolgáló Partnerségi Megállapodásról szóló véleményezésében is leírta, hogy a turizmusfejlesztés „a gyakorlatban már ma is azt jelenti, hogy részben az EU és részben a magyar adófizetők olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatatlanok, messze meghaladják a terület tűrőképességét, sokszor óriási természeti pusztítást okoznak. E beruházások rövid távú haszna a magánszereplőkhöz kerül, míg a szükséges közszolgáltatások, a környezeti károk, illetve a hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyuló létesítmények terhei a közösséget terhelik”.

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról szóló véleményezésünkben azt is kifejtettük, a turizmus finanszírozása közismerten a klientalizmus egyik kulcsfontosságú érvényesülési terepe Magyarországon. Az új szállodák építésének támogatására már eddig is jelentős mennyiségű uniós pénzt költöttek, ami nemkívánatos versenyhez vezetett: miközben új szállodák épültek uniós pénzből, sok meglévő szálloda csődbe ment, aminek egyik fő oka pont az volt, hogy nem tudtak versenyezni az állami pénzből épült új szállodákkal. A pedagógusbéreket pedig akkor is emelni lehet és kell, ha Magyarország egyelőre nem jut hozzá újabb uniós forrásokhoz. Az ehhez szükséges összegeket a káros, illetve felesleges állami támogatások felszámolásával lehetne biztosítani” – mondta el Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja.

Az uniós források átcsoportosítása a pedagógusok béremelésére tehát egyaránt szolgálja a gazdasági fejlődést, a környezet védelmét és a korrupció visszaszorítását. A Levegő Munkacsoport reméli, hogy a magyar költségvetés a továbbiakban ebbe az irányba mozdul el.

Fotó: Lukács András

A WHO szerint a dohányzás után a légszennyezés a második halálozási ok a nem fertőző betegségek között. A légszennyezés rendkívül költséges is: az EU-ban évente akár 940 milliárd euró veszteséget is jelenthet. Ez magába foglalja például a közvetlen egészségügyi költségek mellett a betegség miatt kiesett munkanapokból fakadó veszteségeket, és az épületekben bekövetkező károkat is.

Mindez megelőzhető lenne azzal, ha az EU-tagállamok kormányai – így Magyarországé is – támogatnák a levegőtisztaságra vonatkozó kötelező érvényű uniós normák szigorítását, hogy azok legkésőbb 2030-ig teljes mértékben megfeleljenek a WHO szigorúbb levegőminőségi ajánlásainak, és ezeket maradéktalanul be is tartanák.

A Világszervezet még tavaly új globális levegőminőségi iránymutatásokat tett közzé a főbb légszennyező anyagok maximális koncentrációjára vonatkozóan, a korábbinál lényegesen alacsonyabb értékeket javasolva. Például a nitrogén-dioxid (NO₂) esetében – ami a közúti közlekedésről és a városi gépjárműforgalom-korlátozásokról szóló viták fókuszában állt – köbméterenként legfeljebb 10 mikrogrammos éves koncentrációt javasolnak, ami jelentős csökkentés a WHO korábbi, 40 mikrogrammos ajánlásához képest (ami egyébként a jelenlegi uniós előírás).

A WHO új levegőminőségi iránymutatása megjelenésének egy éves évfordulója alkalmából a Levegő Munkacsoport és a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége arra kérik az egészségügyért felelős Pintér Sándor belügyminisztert, és a környezetvédelemért felelős Nagy István agrárminisztert, hogy az emberek egészsége érdekében a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv közelgő felülvizsgálata során támogassák a levegőtisztaságra vonatkozó kötelező érvényű uniós normák szigorítását, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a WHO levegőminőségi ajánlásainak.

A civil szervezetek levele itt olvasható: https://www.levego.hu/sites/default/files/levegominoseg_minisztereknek_2022szept22.pdf

Fotó: Horváth Zsolt (Levegő Munkacsoport)

A nitrogéndioxid (NO₂) kibocsátásáért jellemzően a közlekedés felelős a városokban, ezért ennek mérése (a szabályoknak megfelelően) a legforgalmasabb csomópontokon kellene, hogy történjen. Ugyanakkor a civil szervezetek által koordinált mérések eredménye azt mutatja, hogy ― nagy forgalmú helyek kiválasztásával ― találhatók olyan pontok Budapesten, ahol az NO₂-szennyezettség magasabb a hivatalosan a közlekedési eredetű légszennyezés alakulását követő mérőállomások eredményeinél. A legkiugróbb eredményt az Üllői út belvárosi részén, a Mária utcai Szemklinikánál kapták, ahol naponta több százan fordulnak meg, köztük a legsérülékenyebb csoportba tartozók – úgymint betegek, gyermekek és idős emberek – is. A másik két, a hivatalos mérőállomásénál magasabb eredmény forgalmas lakó övezetek közeléből származik: a Frankel Leo utca Margit körúti sarkáról, valamint a szintén belvárosi Mester utca elején az Angyal utca sarkáról.

 A levélírók javaslatot tettek arra, milyen módosításokat kezdeményezzen az Európai Bizottság az Európai Környezeti Levegőminőségi Irányelvben (AAQD). Szükségesnek tartják a hivatalos mérőállomások elhelyezésének független és rendszeres felülvizsgálatának kötelezővé tételét, és ha a körülmények alakulása szükségessé teszi, új állomások telepítését. A módosított AAQD-ban továbbá pontosítani kellene a légszennyezési adatgyűjtésre vonatkozó követelményeket. Különösen fontos lenne, hogy több hivatalos mérés történjen, valamint szélesebb körben használjanak modellezési módszereket a jellemző szennyező anyagok terjedésének megállapítására.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője kijelentette: „Az Egészségügyi Világszervezet nemrég a negyedére csökkentette a nitrogén-dioxid koncentrációjának ajánlott határértékét, ami különösen aláhúzza a rendszeres mérésének fontosságát minél több helyen, de különösen az iskoláknál, óvodáknál. A gyermekek egészségét ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a rossz levegő, arról pedig korábbi civil mérések alapján vannak információk, hogy ilyen intézmények környékén is jelentős a légszennyezettség. A legfontosabb azonban a közlekedés szennyezőanyag-kibocsátásának mielőbb érdemi csökkentése.”

A Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából a Levegő Munkacsoport már részletes javaslatcsomagot dolgozott ki arra, miként lehetne rövid idő alatt jelentős csökkenteni a közlekedés okozta környezeti ártalmakat a fővárosban.

Ez derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) tanulmányából. Az üzemanyagadó csökkentése helyett az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott készpénz-támogatásra lenne szükség.

Griffin Carpenter, a T&E autóipari elemzője elmondta: „Az uniós kormányok azt állítják, hogy Ukrajna mellett állnak, de ahelyett, hogy megadóztatnák az orosz olajat, óriási összeggel támogatják az olajfogyasztást az adófizetők pénzéből. Vannak jobb módszerek is arra, hogy a kormányok segítsenek az embereknek. Kivethetnének egy importvámot az orosz kőolajra, ami az uniós országoknak idén 27 milliárd eurót hozna. Ebből bőségesen lehetne támogatni a szegényebb rétegeket.”

Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja kijelentette: „A kormányok azzal is indokolják az üzemanyagadók csökkentését, hogy ezáltal mérséklődik az infláció. Viszont ezzel Putyin agresszióját támogatják, ami olyan óriási áremelkedésekhez vezethet, amit aligha tudunk majd bármivel is ellensúlyozni.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „A magas olajárak elkerülésének legegyszerűbb módja, ha olyan intézkedéseket hozunk, amelyek az embereket kevesebb kőolajfogyasztásra ösztönzik. Mivel a legtöbb ember nincs teljesen tisztában az orosz olajexport és az Ukrajna elleni agresszió közötti összefüggéssel, elengedhetetlen, hogy a kormányok és helyi önkormányzatok széles körű kampányt indítsanak, amelyben tájékoztatják az embereket arról, hogy az olajfüggőségünk táplálja Oroszország háborús gépezetét, és arra kérjék őket, hogy az orosz agresszió megszűnéséig takarékoskodjanak az olajjal, amennyire csak tudnak. Csak akkor használjanak autót, ha feltétlenül szükséges, és tartózkodjanak a repüléstől. A vállalatoknak újra kellene gondolniuk, hogyan és mikor szállítanak árukat.”

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

A civilek azt javasolják, hogy a tagországok először vessenek ki vámot vagy illetéket az orosz gáz-, olaj- és szénbehozatalra, a későbbiekben pedig teljes egészében szüntessék meg ezek importját. Az orosz olaj- és gázexportból származó öt dollárból négyet az olaj tesz ki, és ez több mint két évtizede Putyin katonai kiadásait szolgálja. Ennek véget kell vetni – jelenti ki a Kijevtől Lisszabonig terjedő civil szervezetek koalíciója.

„Oroszország illegális háborúja Ukrajna ellen pusztítja országunk népét. Az orosz rakéták és bombák ukrán védők és civilek százait ölik meg. Ez csak rosszabb lesz” – állapította meg Heorhij Veremijcsik, az Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ vezetője. „Sürgős cselekvésre van szükségünk, hogy megbénítsuk a Putyin-rezsim képességét a háború finanszírozására. Az EU kormányai akaratlanul is tovább finanszírozzák Oroszország támadását Ukrajna ellen. Ennek véget kell vetni.”

A gazdasági szankciók eddig nem érintették az orosz olaj és a gázimportot, és – bár szükségesek – nem állítják meg az orosz előrenyomulást. Az uniós országok továbbra is naponta több százmillió eurót utalnak át olajért és gázért a Putyin-rezsimnek – becslések szerint 2022-ben 80-85 milliárd eurót –, fizetve ezzel az Ukrajna elleni illegális háborúját. Az orosz olajimport kétharmadát a közlekedés használja fel – írják.

Az Oroszországgal folytatott gáz-, olaj- és szénimport korlátozása emeli az energiaárakat, de Putyin rendkívüli katonai agressziója rendkívüli választ igényel. A civilek egyúttal felszólítják a kormányokat, hogy tegyenek határozott lépéseket, hogy megóvják a rászoruló háztartásokat és a vállalkozásokat az energiaválságtól. A Nemzetközi Energiaügynökség azon országainak, amelyek 90 napra elegendő olajtartalékkal rendelkeznek vészhelyzet esetére, ezeket az Oroszországgal szemben nagymértékben kitett országok támogatására kellene fordítaniuk – teszik hozzá.

William Todts, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) igazgatója elmondta: „Az ukrán városokat romboló rakétákat az európai autókban lévő benzinből vásárolták. Húsz éve vérdíjat fizetünk Putyinnak. Olajfüggőségünk megszüntetése nem csupán erkölcsi kötelességünk az éghajlatváltozás kezelése érdekében, hanem kulcsfontosságú a háború befejezéséhez is.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport (a T&E tagszervezete) elnöke arra hívja fel a magyar lakosságot, hogy az orosz agresszió befejezéséig csak akkor használják az autóikat, ha az feltétlenül szükséges. „Tudjuk, hogy ez sokaknak kellemetlenségeket okoz, de gondolják meg, hogy ezzel is hozzájárulnak a háború mielőbbi befejezéséhez, sok értelmetlen szenvedés és halál elkerüléséhez.”

A kilenc pontban megfogalmazott követeléseket tartalmazó felhívás angol nyelvű szövege itt olvasható.

A civilek azt javasolják, hogy a tagországok előszőr vessenek ki vámot vagy illetéket az orosz gáz-, olaj- és szénbehozatalra, a későbbiekben pedig teljes egészében szüntessék meg ezek importját. Az orosz olaj- és gázexportból származó öt dollárból négyet az olaj tesz ki, és ez több mint két évtizede Putyin katonai kiadásait szolgálja. Ennek véget kell vetni – jelenti ki a Kijevtől Lisszabonig terjedő civil szervezetek koalíciója.

„Oroszország illegális háborúja Ukrajna ellen pusztítja országunk népét. Az orosz rakéták és bombák ukrán védők és civilek százait ölik meg. Ez csak rosszabb lesz” – állapította meg Heorhij Veremijcsik, az Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ vezetője. „Sürgős cselekvésre van szükségünk, hogy megbénítsuk a Putyin-rezsim képességét a háború finanszírozására. Az EU kormányai akaratlanul is tovább finanszírozzák Oroszország támadását Ukrajna ellen. Ennek véget kell vetni.”

A gazdasági szankciók eddig nem érintették az orosz olaj és a gázimportot, és – bár szükségesek – nem állítják meg az orosz előrenyomulást. Az uniós országok továbbra is naponta több százmillió eurót utalnak át olajért és gázért a Putyin-rezsimnek – becslések szerint 2022-ben 80-85 milliárd eurót –, fizetve ezzel az Ukrajna elleni illegális háborúját. Az orosz olajimport kétharmadát a közlekedés használja fel.

Az Oroszországgal folytatott gáz-, olaj- és szénimport korlátozása emeli az energiaárakat, de Putyin rendkívüli katonai agressziója rendkívüli választ igényel. A civilek egyúttal felszólítják a kormányokat, hogy tegyenek határozott lépéseket, hogy megóvják a rászoruló háztartásokat és a vállalkozásokat az energiaválságtól. A Nemzetközi Energiaügynökség azon országainak, amelyek 90 napra elegendő olajtartalékkal rendelkeznek vészhelyzet esetére, ezeket az Oroszországgal szemben nagymértékben kitett országok támogatására kellene fordítaniuk.

William Todts, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) igazgatója elmondta: „Az ukrán városokat romboló rakétákat az európai autókban lévő benzinből vásárolták. Húsz éve vérdíjat fizetünk Putyinnak. Olajfüggőségünk megszüntetése nem csupán erkölcsi kötelességünk az éghajlatváltozás kezelése érdekében, hanem kulcsfontosságú a háború befejezéséhez is.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport (a T&E tagszervezete) elnöke arra hívja fel a magyar lakosságot, hogy az orosz agresszió befejezéséig csak akkor használják az autóikat, ha az feltétlenül szükséges. „Tudjuk, hogy ez sokaknak kellemetlenségeket okoz, de gondolják meg, hogy ezzel is hozzájárulnak a háború mielőbbi befejezéséhez, sok értelmetlen szenvedés és halál elkerüléséhez.”

A kilenc pontban megfogalmazott követeléseket tartalmazó felhívás angol nyelvű szövege itt olvasható.

Vennél egy tehenet napi egy pohár tejért? – teszi fel a kérdést a Levegő Munkacsoport új videójában, amely az európai Tiszta Városok Kampány részeként készült. Ugye nem? Hiszen nem érné meg egy egész tehén megvásárlása és fenntartása azért, hogy naponta megigyunk néhány pohár tejet.

„Hasonló a helyzet a személygépkocsikkal is. Ahhoz, hogy saját autód legyen, meg kell venned, Neked kell tankolnod, parkolóhelyet kell találnod, meg kell javíttatnod, és hulladékként végzi, amiről szintén gondoskodnod kell. Az idő múlásával pedig egyre csökken az értéke” – mondja Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy nincs szükségük saját kocsira akkor sem, ha autózni szeretnének. Ma már több cég kínál autómegosztó szolgáltatást, a felhasználóik pedig kevesebbet költenek így, mintha saját autót tartanának fenn. Továbbá már Magyarországon is elindult az a – nyugat-európai nagyvárosokban már általánossá váló – folyamat, hogy a széles választék miatt mindenki ki tudja választani a neki éppen megfelelő közautót, sőt a prémium kategóriás autók is elérhetővé válhatnak bárki számára, mivel a percdíjak jellemzően alacsonyak.

A közösségi autók további nagy előnye, hogy sok helyen ingyenesen lehet parkolni velük és az autómegosztó cég fizet a karbantartási költségektől a biztosításon át az autópálya-matricáig mindent. Sőt azért sem kell aggódni, hogy megrongálják vagy ellopják az autót, mivel, ha ilyen probléma adódik, azt is a szolgáltató kezeli.

„A közösségi autózás a felhasználói előnyök mellett környezeti szempontból is jó megoldás” – hívja fel a figyelmet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. „Mivel egy megosztott autó 8-10 magántulajdonú autót helyettesíthet, kevesebb parkolóhelyre van szükség, így sok városi területet át lehet alakítani más célokra: zöldterületekre, kerékpározásra, gyaloglásra, pihenésre. Mivel pedig egyre több a villanyhajtású közautó, az autómegosztás használata széles körben biztosít lehetőséget a kipufogógáz-mentes közlekedésre. A közautók használatával tehát sokat tehetünk a környezetért.”

Fotó: why kei/unsplash.com