A tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy „töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére”.

Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a szövetségeseink elleni hibrid támadásokkal, beleértve a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokat – hangsúlyozták az egy évvel ezelőtt alapított Ötök Európai Csoportját alkotó szövetségesek.

A miniszterek, akihez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is, arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és „integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba”.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója szerint Lengyelország gazdasági felemelkedése „nem csoda”, hanem következetes reformok eredménye, amelyeket már az 1990-es években Balcerowicz vezetésével indítottak el. Úgy fogalmazott, hogy az ország GDP-je ma már a világ húsz legnagyobb gazdasága között van, és „épp a japánt készül megelőzni egy főre jutó teljesítményben”. Ezzel szemben kiemeli, hogy Magyarország szerinte súlyos lemaradásba került — pedig a rendszerváltáskor még a lengyeleknél is tehetősebb volt.

Rohac azt mondta, hogy a lengyelek, a csehek és a balti államok „komolyan vették a termelékenység növelését”, stabil intézményeket és alacsony adókulcsokat teremtettek, miközben okosan használták fel az uniós forrásokat. Magyarországról viszont úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 15 évben „de facto egypárti állammá vált”, ahol a kormány politikai, hatalomtechnikai intézkedései „lehetetlenné teszik egy olyan dinamikus gazdaság kialakulását, mint a lengyel”. A helyzetet szerinte súlyosbította, hogy Budapest kemény intézkedéseket is hozott a külföldi befektetőkkel szemben, különadót vetett ki rájuk, és a jogállamisági problémákról is sok szó esik. A kutató úgy fogalmazott, hogy „még Románia vagy Bulgária is jobban teljesít Magyarországnál”, ami szerinte drámai fordulat a kilencvenes évekhez képest. Emlékeztetett, hogy Magyarország a legtöbb kohéziós forrást kapta egy főre vetítve az EU-ban, mégsem látszanak az eredmények: míg Lengyelországban az uniós pénzek „infrastruktúrát, autópályákat, gyorsvasutakat” hoztak létre, addig Magyarországon „Budapesten kívül inkább szétesés látszik”, így azt mondta a francia lapnak, szerinte jogos a kérdés, „hová tűnt ez a pénz”.

Rohac úgy látja, a döntő különbség nemcsak gazdasági, hanem politikai is. Lengyelországban az orosz–ukrán háború után „pártok feletti konszenzus” alakult ki, amely felismerte a konfliktus jelentőségét; ezzel szemben Orbán „Moszkva mellé állt”. Ez szerinte megnyitotta az utat a kormány további elszigetelődése és a gazdasági lejtmenet felé. Úgy vélte: Magyarország olyan helyzetbe jutott, amelyben szerinte gyakorlatilag minden független intézmény elfogult a kormány javára.

További részletek a Portfolio összefoglalójában.

Forrás: Portfolio.hu 

Az orosz provokációról az MTI is beszámolt. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az X-en azt írta, hogy a lengyel vezetés folyamatos kapcsolatban van a NATO vezetésével.

„A hadsereg kötelékében működő önkéntes területvédelmi erőket (WOT) mozgósították a lelőtt drónok maradványainak felkutatására” – tájékoztatott Kosiniak-Kamysz. Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes az X-en tudatta: a légteret megsértő eszközök megsemlegesítését célzó művelet folyamatban van, a helyzetről tájékoztatták Karol Nawrocki elnököt és Donald Tusk kormányfőt.

A DORSZ felszólította a lakosokat, hogy maradjanak otthonaikban. A leginkább veszélyeztetett térségként a kelet-lengyelországi Podlasiei és a Lublini vajdaságot, valamint a Varsót is magában foglaló Mazóviai vajdaságot nevezték meg.

Később a DORSZ az X-en arról számolt be, hogy „eddig nem látott mértékű légtérsértés” érte Lengyelországot, a drónok egy részét lelőtték. „Ez az agresszív cselekmény valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – áll a bejegyzésben. A lengyel és a szövetséges erők rádiólokációs eszközei több mint tíz tárgyat regisztráltak. A DORSZ főparancsnoka a veszélyt jelentő tárgyak megsemmisítéséről döntött” – közölték.

A lengyel média az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóságra (FAA) hivatkozva közölte: az incidenssel összefüggő légvédelmi művelet miatt leállították a forgalmat a két varsói repülőtéren, valamint a kelet-lengyelországi Rzeszów és Lublin városok légikikötőiben is.

Donald Tusk kormányfő szerda reggel tudatta: a légvédelmi művelet folyamatban van.

Augusztus óta több drón is megsértette Lengyelország légterét keleti irányból. Szeptember 4-én egyszerre két drón is berepült Lengyelországba, majd elhagyta az ország légterét. Akkor is lengyel és szövetséges vadászgépek szálltak fel.

A DORSZ szerda reggeli későbbi közleményében arról tájékoztatott, hogy a lengyel és a szövetséges erők befejezték a közös légvédelmi műveletüket.

Forrás: MTI

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott, pénteken műsorra tűzött interjúban kijelentette: a kérdés nagyon hosszú ideje napirenden van, Varsó erről már több korábbi amerikai kormánnyal is tárgyalt. Duda a Financial Timesnak adott előző napi nyilatkozatában is szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok telepítsen nukleáris fegyvereket Lengyelországba. „Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már most itt lennének” – fogalmazott a lengyel államfő a londoni üzleti napilapnak nyilatkozva.

A pénteki BBC-interjúban Andrzej Duda kijelentette: Lengyelországot érdekli Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslata is, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé. A lengyel államfő szerint Lengyelország számára a nukleáris védelem bármilyen formája hasznos. Lengyelország hosszú évek óta szorgalmazza a nukleáris védőkapacitás megosztását, de erről eddig nem született döntés – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Oroszország nem tekintené-e komoly provokációnak nukleáris fegyverek megjelenését Lengyelországban, Andrzej Duda kijelentette: a nukleáris fegyverek nem támadó, hanem védelmi eszközök, amelyeket elsődlegesen éppen a nukleáris támadások elleni védelemre fejlesztettek ki. Hozzátette: Oroszország sem kérdezett senkit, amikor nukleáris fegyvereket telepített Fehéroroszország területére.

A lengyel államfő szerint a NATO-nak védelmi stratégia kidolgozásával kell válaszolnia Oroszország lépéseire, és e válaszintézkedések keretében nukleáris fegyvereket kell telepítenie a szövetség tagországainak területére. Lengyelország készen áll nukleáris fegyverzet befogadására – mondta Andrzej Duda a pénteki BBC-interjúban.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök és tanácsadói mintha megkérdőjelezték volna egyes nyilatkozataikban elkötelezettségüket a NATO-szerződés ötödik cikkelye mellett, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól, a lengyel államfő úgy válaszolt: „van bizonyos mértékű logika” Trump azon érvelésében, hogy miért az amerikai adófizetők állják az olyan NATO-tagországok védelmének költségeit, amelyek nem költenek saját biztonságukra.

Andrzej Duda szerint ugyanakkor ez elsősorban tárgyalási taktika, „egyfajta figyelmeztetés” Trump részéről, amely arra szolgál, hogy az amerikai elnök világossá tegye álláspontját.

Forrás: MTI

A miniszterelnök a varsói repülőtéren tartott sajtóértekezletet az Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozóra indulva. „Az ukrán-orosz háborúban Lengyelország Ukrajna oldalán áll” – jelentette ki, aláhúzva: ezt nemcsak a megtámadott ukránokkal vállalt szolidaritás követeli meg, hanem Lengyelország biztonsága is.

A helyzet bonyolult, mert Ukrajna mellett kiállva a lengyelek egyúttal „határozott hívei” annak, hogy Lengyelország, Európa, az egész Nyugat minél szorosabb szövetségben legyen az Egyesült Államokkal – folytatta Tusk. „Nem egészen egyértelműnek” nevezte azt az álláspontot, amelyet Washington jelenleg az ukrajnai háború ügyében képvisel. Ezt a dilemmát „át kell hidalni”, Lengyelországnak pedig ez ügyben hallható lesz a hangja „azon tekintély miatt, amellyel a szövetségesek és Amerika beszélnek róla” – – jelentette ki a kormányfő.

„Ma mindannyian hangosan azt mondjuk: béke az erőnek köszönhetően” – folytatta. A békét „a saját erejében bízó, erős, jól felfegyverkezett Európa”, annak „saját, kollektív ereje” garantálhatja, nem pedig Ukrajna kapitulációja – hangsúlyozta. Bejelentette: támogatni fogja Giorgia Meloni olasz kormányfő pénteki kezdeményezését európai-amerikai csúcstalálkozó megrendezésére.

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció elnökjelöltje vasárnap a kelet-lengyelországi Rzeszówban megtartott választási kampánygyűlésén az ukrajnai háborúról kijelentette: „nyomást a támadóra kell gyakorolni, nem pedig az áldozatra”, ez Lengyelországnak, Európának, valamint az Egyesült Államoknak is érdeke. Az amerikaiaknak magyarázni kell, hogy az Egyesült Államok biztonságát is aláásná, „ha netán Putyin megnyerné a háborút, vagy esetleg a történéseket saját győzelmének állíthatná be” – jelentette ki Trzaskowski.

Forrás: MTI

A strasbourgi ülésteremben tartott vitában Donald Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy a biztonság kulcsfontosságú prioritás Európa számára a határain dúló konfliktus, az Egyesült Államokban végbemenő politikai változások, illetve a fegyverként használt hazugságok és az online dezinformáció jelentette kihívások miatt. Hangsúlyozta, hogy a GDP akár 5 százalékát is szükséges a biztonságra és a védelemre költeni, és figyelmeztetett, hogy Európának fel kell fegyvereznie magát a túlélés érdekében. „Az emberek nem társíthatják a demokráciát az erő hiányával” – mondta. „Ne Amerikától kérdezzék, mit tehetnek ők a biztonságunkért, kérdezzék meg önmaguktól, mit tehetünk mi a biztonságunkért.”

Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség minimálisra kívánja csökkenteni az illegális migráció veszélyét, mivel Európa vezetőinek felelőssége megőrizni határai és területe biztonságát. De ragaszkodott ahhoz, hogy ezt nacionalista és idegengyűlölő jelszavak nélkül is meg lehet tenni. Az EU bővítésére és Ukrajna csatlakozására is utalt, mint jövőbeli célokra.

Az energiaárak és a harmadik országoktól, különösen Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése szintén prioritás Lengyelország számára. Tusk szerint a jogszabályok felülvizsgálatára van szükség – többek között a zöld megállapodás keretében –, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok olcsóbb energiához férjenek hozzá. „Meg kell védenünk az éghajlatot, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk versenyképesek” – mondta. Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban a gazdák terheinek enyhítése mellett érvelt. Tusk felhívta a figyelmet az egészségbiztonság fontosságára is, különös tekintettel a mentális egészségügyi járványra, és arra, hogy meg kell védeni az európai fiatalokat bizonyos online tartalmaknak való káros kitettségtől.
„A jövőnk a mi kezünkben van, nem a kínaiakéban vagy az amerikaiakéban, és nem szabad félnünk” – zárta beszédét.

Az Európai Bizottság nevében Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős biztos kiemelte, hogy egységesen ki kell állni Ukrajna mellett, és el kell fogadni az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Bejelentett egy a Gázai övezet újjáépítésére irányuló tervet, és „a Palesztin Hatóságnak szóló többéves támogatási programot, amely a kétállami megoldáshoz vezető utat előkészítő reformokra épül”.

Ezután Šuica ismertette a lengyel elnökség hét biztonsági dimenziójának keretében elérendő bizottsági célokat, amelyek között szerepel az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv, a visszatéréssel és az illegális migránsokkal kapcsolatos új javaslatok, illetve a biztonságos harmadik országok listájának frissített koncepciója, a Demokrácia Pajzsról szóló, hamarosan megjelenő javaslat és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési terv.

Photo by Christian Lue on Unsplash

Blinken az előző napi kijevi látogatása után utazott Varsóba. A sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték az amerikai diplomácia vezetőjét, Ukrajna kapott-e már engedélyt arra, hogy az oroszországi célpontok támadásakor nyugati fegyvereket használjon. Az ukrajnai háború során „pontosan azt fogjuk csinálni, amit korábban is, alkalmazkodni fogunk az aktuális helyzethez, azokat az eszközöket illetően is, amelyek Ukrajna rendelkezésére állnak az orosz agresszióval szembeni hatékony védekezés érdekében” – válaszolt Blinken.

Sikorski ebben az összefüggésben aláhúzta: az agresszió áldozata jogosult a védelemre, arra, hogy megsemmisítse az őt érő légitámadás eszközeit. „Ezért úgy gondolom, Ukrajna jogosult arra, hogy nyugati fegyvert használjon a háborús bűntettek megelőzése céljából” – szögezte le.

A NATO keleti szárnyát érintő orosz hibrid fenyegetésekre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Sikorski felidézte a Lengyelország keleti határát érő támadásokat, amelyeket „Oroszország a fehérorosz rezsimmel együtt hajt végre, kihasználva az ebből a célból odaszállított, felfegyverzett migránsokat”. Emlékeztetett arra is, hogy nyáron a fehérorosz-lengyel határon egy illegális bevándorló egy lengyel katonát ölt meg.

A lengyel külügyminiszter a Lengyelországot érő orosz dezinformációs és kibertámadásokra is utalt, valamint az orosz drónok és manőverező robotrepülőgépek által okozott légtérsértésekre. Felidézte az utóbbi időben megakadályozott szabotázsakciókat, gyújtogatási kísérleteket is.

„Ha egy következő ‘tűzvészre’ kerülne sor, melynek során megsérülne egy lengyel állampolgár, akkor Lengyelország olyan lépéseket tesz majd, amelyeket Oroszország észre fog venni” – fogalmazott Sikorski.

Blinken megállapította: a többfajta eszközzel folytatott hibrid támadásokat több országban is észlelik, mindez Oroszország „szélesebb stratégiájához tartozik”. Hangsúlyozta: a szövetségesek információt cserélnek a történtekről, és „olyan lépéseket tesznek, amelyek következményekkel járnak”. Nemcsak szankciókról van szó, hanem „más intézkedésekről is, amelyek úgy fokozódnak és folytatódnak, hogy Oroszország biztosan viselje tevékenysége következményeit” – jelentette ki Blinken.

A lengyel légtérbe behatoló orosz légi eszközök esetleges lelövéséről szóló kérdésre válaszolva Blinken aláhúzta: „az önvédelemre jogosult Lengyelország oldalán állunk”. Hozzátette: a NATO-ban vita folyik arról, szabad-e a légvédelemnek lelőnie e tárgyakat, mielőtt behatolnának a szövetség légterébe. Az amerikai külügyminiszter Andrzej Duda elnökkel és Donald Tusk kormányfővel is tárgyalt Varsóban.

Forrás: MTI

Az 50 000 tonnás éves kapacitással rendelkező Stora Enso osztrołękai gyártóegységének csúcstechnológiás gyártósora kizárólag az italoskarton dobozok anyagának szétválasztásával foglalkozik, leválasztva a papírrostokat a polimerekről és az alumíniumról. A papírrostokat ezután újrahasznosítják, kartont állítanak elő belőle, ezzel hatékonyan hozzájárulva az anyagkörforgáshoz azáltal, hogy a használt papíralapú csomagolásokat új papíralapú csomagolóanyagokká alakítják. Ezt az új papír-újrahasznosító létesítményt a cseh Plastigram Industries vállalat egészíti ki, amely a Tetra Pakkal együtt olyan megoldást fejleszt, amely a poliAl[1] anyagot új termékek előállítása során hasznosítja újra.

„Évtizedek óta dolgozunk azon, hogy növeljük az italos kartonok újrahasznosítási kapacitását, és az érintett szakemberekkel, technológiai szolgáltatókkal és beszállítókkal együtt folyamatosan új berendezésekbe és létesítményekbe fektetünk” – nyilatkozta Lars Holmquist, a Tetra Pak fenntarthatósági és kommunikációs igazgatója. „2022-ben a Tetra Pak közel 30 millió euróval járult hozzá gyűjtési és újrahasznosítási projektekhez világszerte, a következő években pedig további, akár évi 40 millió euró értékű beruházásokat tervez. Az Alliance for Beverage Cartons and the Environment (ACE) kezdeményezés részeként támogatjuk azt az iparági törekvést, melynek értelmében 2030-ra az EU-ban 90%-ra növeljük az italos kartonok újrahasznosítás céljából történő begyűjtési arányát, 70%-ra pedig az újrahasznosítási arányt. Nagy örömömre szolgál, hogy a Stora Enso vállalattal való együttműködésünk lehetővé teszi az egyik legnagyobb európai italoskarton újrahasznosító központ létrehozását. Ez is egy kiváló példa arra, hogy a rendszeres és kollektív intézkedések miként segíthetnek a jó minőségű megújuló anyagok, például az újrahasznosított kartonból származó papírrostok körforgásban tartásában.”

„Nagyon örülünk a Tetra Pakkal való szoros együttműködés eredményeinek, aki, akárcsak a Stora Enso, a fenntartható megoldások fejlesztését tartja szem előtt. Ez az új, modern megoldás az európai újrahasznosítási kapacitás jelentős növekedését jelenti, illetve ez egy jól látható előrelépés a fogyasztók által használt csomagolások körforgásos felhasználása terén. Amellett, hogy kiegészíti lengyelországi gyártóüzemünk jelenlegi tevékenységi körét, az újrahasznosító létesítmény nagyban hozzájárul a csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló uniós irányelvben összefoglalt újrahasznosítási és hulladékcsökkentési célok eléréséhez” – mondta Hannu Kasurinen, a Stora Enso csomagolóanyagokért felelős ügyvezető alelnöke.

Az első félidő – finoman szólva – nagy taktikai csatát hozott, azaz elég kevés volt a futball. Mexikó valamivel aktívabb volt, a lengyelek szinte kizárólag a védekezéssel foglalkoztak. Igazi helyzet egyik kapu előtt sem alakult ki, a mérkőzés legértékesebb lapdarúgója, az aranylabdás Lewandowski is elárvultan futkosott a pálya közepén, a mexikói kapura semmi veszélyt nem jelentett.

A második félidőről sem tudunk sokkal többet mondani. Kevés futball, kevés helyzet. A lengyelek az 56. percben tizenegyeshez jutottak a nagyot birkózó Lewandowski jóvoltából, án  sértett ezt sem tudta értékesíteni. A 64. percben Martin fejesét kellett bravúrral hárítania a lengyel kapusnak, de ezzel véget is értek az események.

A Lengyelország-Mexikó mérkőzés döntetlennel ért véget, a meccs igazi nyertese pedig Argentína, hiszen Messiék kikaptak ugyan a szaúdi csapattól, ám két legfőbb riválisuk is vesztett két-két pontot. A csoportot Szaúd-Arábia vezeti 3 ponttal, ám az egy-egy pontot gyűjtött Lengyelország és Mexikó, valamint a nulla pontos Argentína is továbbjuthat még.

A kormányfőhelyettes Az üres képkeretek elnevezésű, a háború során a lengyel gyűjteményekből a németek és a szovjetek által elvitt műkincsekre emlékeztető kampány megnyitóján számolt be a Moszkvával szemben emelt újabb visszaszolgáltatási követelményekről.

A varsói Wilanów kastélymúzeumban rendezett sajtóértekezleten Glinski elmondta: a világháború idején a megszállt Lengyelországból az akkori Szovjetunióba több százezer műtárgyat vihettek el. Az orosz múzeumi gyűjtemények és levéltárak elérhetetlensége miatt viszont nehezen meghatározható, hány lengyel műkincs található ma Oroszország területén – tette hozzá. Megerősítette: Lengyelország eddig diplomáciai úton több mint tízezer műtárgyra vonatkozó húsz visszaszolgáltatási kérelmet továbbított Moszkvának, az orosz kormány viszont eddig egyet sem bírált el.

A hét műtárgyat, nagyrészt vallási tárgyú, régi olasz mesterek műhelyeiből származó festményeket, amelyet most követelnek vissza, a moszkvai Állami Puskin Képzőművészeti Múzeumban azonosították – közölte Glinski. Aláhúzta: a nemzetközi joggal összhangban Oroszországnak kötelessége visszaszolgáltatni a háború során elrabolt műkincseket, ezek az ügyek nem évülnek el.

Glinski felidézte: Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadása után a németek az egyházi, a magán- és közgyűjtemények „megtervezett és szisztematikus fosztogatását hajtották végre”, az 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadást követően viszont úgynevezett trófeagyűjtők is bevonultak Lengyelországba. Ezek szovjet műértőkből álltak, „pontosabban szólva tolvajokból, akik műalkotások rablásával foglalkoztak” – jelentette ki a politikus.

Az üres képkeretek nevű kampányról a kormányfő-helyettes elmondta: Lengyelország a második világháború során a legnagyobb károkat szenvedett az összes érintett ország közül, mégpedig a kultúra és a szépművészet terén is. „Sok lengyel múzeumban mindmáig üres keretek találhatók, amelyek a háborús veszteségeinket jelképezik” – tette hozzá. Bejelentette: a kampány során a veszteségekre emlékeztető táblákat helyeznek el tizenkét lengyelországi múzeumban.

A második világháború utáni becslések szerint a lengyel gyűjteményekből az állomány több mint fele, megközelítőleg 516 ezer műtárgy tűnt el, ezek egy része megsemmisült. Kizárólag a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkról szóló, szeptember 1-én bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit.

Lengyelország 2015 óta több mint ötszáz, a második világháborúban eltűnt műtárgyat nyert vissza. A Glinski irányította tárca által összeállított, folyamatosan bővülő adatbázisban jelenleg mintegy 63 ezer keresett, a háború idején eltűnt műtárgy szerepel – írja az MTI.

Fotó: Andrew Neel/unsplash.com