A #freeair – Ne égesd el! elnevezésű kampányt a Levegő Munkacsoport indította el a súlyos megbetegedéseket okozó a lakossági hulladékégetés visszaszorítására. A kampányhoz közel 30 színész, műsorvezető, énekes csatlakozott, akik a közösségi médiafelületeiken posztolnak a témában.

Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát és közel egymillió megbetegedést okoz a szennyezett levegő; ami a legnagyobb veszélyt a gyerekekre és az idősekre jelenti.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője elmondta: „Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva.”

A helyzetet jelentősen súlyosbítja a hulladékégetés. A magyar lakosság harmada éget hulladékot – ezt mutatta ki az az országos reprezentatív kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére. A szabálytalan lakossági égetés fő oka az ismerethiány, a felelőtlenség, de gyakran fontos szerepet játszik a szegénység is.

A Levegő Munkacsoport felvilágosító kampányának célja, hogy tudatosítsa az emberekben: tilos hulladékot kályhában, kandallóban vagy az udvaron elégetni.

Egy új kutatás szerint a légszennyezés sokkal súlyosabb probléma, mint azt eddig gondolták. Az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja megállapította, hogy a PET palackok, használt ruhák, a kiselejtezett bútorok és egyéb hulladékok elégetésekor hatalmas mennyiségű mérgező vegyület kerül a levegőbe közvetlenül károsítva az egészségünket: rákot, szívinfarktust, agyvérzést, meddőséget, a magzatban genetikai károsodást okozhat. A PVC égéstermékei közé tartozik például a foszgén vagy a dioxinok. A foszgén az első világháborúban harci gázként bevetve katonák ezreinek halálát okozta. A dioxinok egészségromboló hatása is kiemelkedő: nőknél meddőséget, férfiaknál impotenciát, a magzatban rendellenességet okoznak, károsítják az immunrendszert és a hormonháztartást.

A lakossági hulladékégetés jogsértő, pénzbírsága 300.000 forintig terjedhet – alkalmanként. Az országszerte súlyos probléma megszüntetéséhez haladéktalan intézkedésekre, a lakosság felvilágosítására, szigorúbb hatósági fellépésre van szükség mindannyiunk egészsége érdekében.

A sztárok videós üzenete a Levegő Munkacsoport Facebook oldalán is megtekinthető.

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után, csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna szén-dioxid-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van szén-dioxid-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk” – tette hozzá.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.