A 2023-as év bizonytalanságát követően világszerte újra optimista a művészeti piac. A ReportLinker 2024-es kutatása szerint hazánkban is egyre többen érdeklődnek a kortárs képzőművészet iránt, a gazdag kulturális örökség és a virágzásnak induló kortárs művészeti színtér pedig nemcsak a külföldi érdeklődőket vonzza hazánkba, hanem a magyar művészek is egyre népszerűbbek világszerte.

Miért kerül egyre inkább előtérbe, és valójában mire jó a művészet?

Oly mértékben része a környezetünknek és hétköznapjainknak, hogy gyakran nem is vesszük észre a körülöttünk lévő művészetet, művészeti beavatkozásokat, műalkotásokat, amelyek számos módon érvényesülő hasznosságát így szinte nem is realizáljuk. A leginkább magától értetődő hatás nyilvánvalóan az esztétikai értékben, a szépségben, a dekorativitásban rejlik. A műalkotások kiemelkedően alkalmasak a kellemes közérzet, általános jó hangulat biztosítására, így munkahelyi környezetben akár a termelékenységre is pozitív hatással lehetnek. A jól kiválasztott műalkotások az azokat befogadó helyszínek esetében ráadásul nemcsak a pozitív felhasználói élmény fokozására alkalmasak, hanem az adott tereket jól beazonosíthatóvá teszik, hozzájárulnak azok egyedülálló jellegéhez, javítják azok ismertségét és vonzerejét. Ebből fakadóan éppúgy szolgálhatnak például turisztikai célokat, mint ahogy hozzájárulhatnak az ingatlanok értékének növeléséhez.

A művészet jelenlétének értéknövelő hatására számtalan példa adódik. Gondoljunk csak arra az épületre Angliában, amelyben a bérleti díjak megsokszorozódtak, amikor Banksy festménye váratlanul felkerült a falára, vagy a világhírű Anish Kapoor szobrára Chicago Millennium Park nevű városrészében, amely felállítása óta 10 milliárd dollár értékű ingatlanberuházást vonzott a környékre. A különösen fogyasztóérzékeny területeken esetenként kifejezetten a márkaismertség és vonzerő fokozására használják a művészeti referenciákat. A Citroen egyik népszerű modellje például a Picasso elnevezést kapta, az autókon a festőfejedelem szignója látható, és a BMW sem ok nélkül indított művészeti programot, amelynek keretében képzőművészek, köztük például Jeff Koons által tervezett autók segítenek a márkának az arculatépítésben és egyes különösen értékes fogyasztói csoportok megszólításában.

A műalkotások gazdasági értelemben vett „haszna” azonban még közvetlenebb módon is kézzelfoghatóvá tehető, sokan – más motivációk mellett – kifejezetten befektetési szemlélettel vásárolnak műtárgyakat. Egy gondosan összeválogatott műtárgy-portfólió akár jelentős értéknövekedést is produkálhat, és ilyesmire magyar példa is adódik. Aki korábban, de nem is nagyon régen olyan, mára kortárs klasszikussá vált alkotók munkáiból vásárolt, mint például Maurer Dóra, Keserü Ilona vagy Bak Imre, ma már komoly profittal számolhat.

Milyen szerepet vállalhat a művészet népszerűsítésében, hasznosságának bemutatásában egy képzőművészeti vásár? Milyen törekvésekre épül például az Art Market Budapest?

Az Art Market Budapest minden kétséget kizáróan a kortárs művészet közönség felé való közvetítése, a művészeti és gazdasági közeg közötti kapcsolatépítés legintenzívebb fóruma Magyarországon. 500 feletti művész több ezer műtárgya egy helyen már önmagában is olyan választékot biztosít, ahol fogalmilag kizárt, hogy az ember ne találjon olyat, ami megmozgatja a fantáziáját. És bár a volumen sok szempontból meghatározó tényező, a megfelelő hatás kifejtése nem pusztán mennyiségi kérdés. Amiben az Art Market Budapest jó szolgálatot tesz, az a műalkotások fogyasztásának (és nemcsak megtekintésének, hanem megvásárlásának) megkönnyítése. Sokan viszonyulnak ugyanis eleinte kétkedve, idegenkedve a kortárs képzőművészethez, majd a vásárra érkezve azt tapasztalják, hogy a kortárs művészet mennyire sokrétű, érdekes, voltaképpen szerethető. Kiderül továbbá, hogy sem szakértőnek, sem milliárdosnak nem kell ahhoz lenni, hogy kiválasszunk és hazavigyünk egy-egy alkotást.

Mindeközben természetesen a művészet iránt érdeklődők, tehát a már elkötelezett fogyasztók igényeit is kielégítjük a nemzetközi szakmai testület által garantált minőségű, széles választékkal és olyan kiegészítő programokkal, mint az eseményt kísérő tárlatvezetések, a régió legjelentősebb művészeti és műtárgypiaci konferenciája vagy a kiállítók bevonásával létrehozott művészeti akciók.

Tehát az Art Market Budapest a kortárs műkereskedelem legfontosabb találkozóhelye Magyarországon.

Ebben számomra nem is a „legfontosabb”, hanem a „találkozóhely” az igazán meghatározó mozzanat, a céljainkat leginkább megjelenítő elem. Olyan eseményt, intézményt akartunk ugyanis létrehozni, ami a találkozásokra, a művészet közegében együtt töltött időre, a közösen megszerzett élményekre épül.

Idén mintegy harminc országból érkező közel száz kiállító által biztosított kiállítási anyaggal és olyan kísérő programokkal készülünk, amelyek egyrészről emlékezetes, szórakoztató látogatói élményt nyújtanak, másrészről az ínyenc műértők érdeklődését is felkelthetik. Kiemelt figyelmet kap például a művészet helye az ingatlanfejlesztések, az épített környezet kontextusában: Building on Art címen egy szakmai találkozó teremti meg a művészettel való találkozás lehetőségét a tervezők, építészek, az ingatlanszakmai ökoszisztéma szereplői számára, a közösségi terekben megjelenő művészet hatásának és gazdagságának illusztrálására pedig sCULTURE címen látványos szoborpark kerül kialakításra a Millenáris épületei között.

Továbbá ezúttal is hangsúlyos komponens lesz a fotográfia. A vásár Art Photo Budapest néven létrehozott fotószekciója Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásáraként erősíti meg Magyarország pozícióját a nemzetközi fotóművészeti életben. Az idei évben nemzetközi szereplők bevonásával André Kertész születésének 130. évfordulóját ünnepeljük, Kertész életművének máig érvényesülő hatását részben a kiállítási anyag egy része, részben pedig egy nemzetközi konferencia mutatja be. És még hosszan sorolhatnám az Art Market Budapest további elemeit, de a személyes jelenlét, a műtárgyakkal, alkotókkal és galériákkal való közvetlen találkozás semmivel sem pótolható.

A magyar képzőművészek közül egyedülálló módon nyílhatott Maurer Dórának önálló tárlata a világ egyik leghíresebb művészeti intézményében, a Tate Modernben, 2019 nyara és 2021 januárja között. Az akkori kiállítást nem csak a szakmai közeg, hanem az olyan médiumok is figyelemmel kísérték, mint a Guardian vagy az Evening Standard.

Maurer Dóra tanítványainak jelenlegi kiállítása több szempontból is megalapozott folytatása a Tate Modern-belinek. A művésznő személyes jóváhagyásával rendezett gyűjtemény egyben reprezentálja Maurer Dóra közismerten demokratikus pedagógiai módszerét, melynek részeként diákjait partnerként bátorítja a kísérletezésre és az új utak keresésére, a világ vezető képzőművészeti trendjeinek naprakész követésére.

Ez a szemlélet tükröződik a kiállítás anyagán is. Bár a kiállított alkotók mind Maurer Dóránál képezték magukat az elmúlt bő fél évszázadban, különböző stílusokat képviselnek, különféle megközelítési módokkal, eltérő technikákkal dolgoznak – a festészettől a fotográfián át a videóművészetig. A kiállítás képei között találunk metszett fatáblát, lentikuláris nyomatot, illetve sablontázs technikával készült műtárgyakat is. Ezáltal a tárlat nemcsak Maurer Dóra pedagógiai munkásságának szellemét, hanem a magyar kortárs művészet sokszínűségét is bemutatja a londoni nagyközönségnek.

„Izgalmas megtapasztalni, ahogy egy kiemelkedő magyar képzőművész tájékozottságával, világlátottságával nemcsak művészek generációjának sorát képes felemelni, hanem meg is teremti a kapcsolatot a magyar és nemzetközi művészet között. A mostani kiállítás méltó folytatása Maurer Dóra nagyszerű, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szponzorált Tate Modern-es tárlatának, egyben jelentősen hozzájárul a londoni magyar kulturális intézet évek óta egyre erősebb törekvéséhez, hogy a nemzetközi műtárgypiacon is helytálló, kortárs magyar művészekkel ismertesse meg a londoni szakértőket” – hangsúlyozta Schőberl Márton, a KKM kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára.

„Maurer Dóra művészi munkássága jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Közép-Európa kiemelkedő kortárs művészeti értékek és teljesítmények forrásaként váljon értelmezhetővé a világ számára. Oktatói munkája pedig ahhoz, hogy ezután is legyen olyan, aki erre időnként emlékezteti is a világot. A londoni Tate Modern múzeumban nemrégiben rendezett Maurer Dóra kiállítás az előbbiben, a most nyíló nagyszerű tárlat pedig az utóbbiban, a kortárs magyar művészet iránti figyelem fenntartásában és kiszélesítésében játszhat fontos szerepet” – emelte ki a Maurer Dóra tanítványai című kiállítás jelentőségét Ledényi Attila, az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár alapító-igazgatója.

Maurer generációja (többek között Bak Imre, Lakner László, Keserü Ilona, vagy Lovas Ilona) már megszerezte a művészetének járó nemzetközi elismertséget és hírnevet, munkáik nemzetközi aukciókon is rekordokat döntenek. A londoni kiállítássorozat is egyfajta szimbóluma annak, hogy most eljött az őket követő, művészetileg szintén értékes, de még kevésbé elismert generáció ideje, hogy a magyar kortárs művészetet nemzetközileg is képviseljék a mestereikhez hasonlóan magas színvonalon.

A kiállítást a Londoni Magyar Kulturális Központ és az EDGE Communications szervezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

Kiállított művészek: Chilf Mária, Cserny Márton, Csörgő Attila, Jovánovics Tamás, Nagy Barbara, Szegedy-Maszák Zoltán, Wolsky András, Zalavári András.