A legtöbb kutya élvezi az autózást, különösen, ha már kölyökkorától fogva hozzászoktatták az utazáshoz. Felnőtt ebekkel sem feltétlenül nagy erőfeszítés az útnak indulás, de több türelmet és fokozatosságot igényel. Az ismerkedést kezdjük álló autóval, majd rövid utakkal, mielőtt hosszabb kirándulásokra vállalkoznánk. A biztonság kulcsfontosságú, hiszen a KRESZ szerint a kutya rakománynak számít. Éppen ezért a nagytestű ebek számára a csomagtartóba rögzített box, a közepes méretűeknek az autós hám, a kisebbeknek pedig a biztonsági autós ülés ajánlott. Ne feledjük: az állat biztonsága mellett az utasok védelme is fontos szempont. Az utazás során szükséges felszerelés még a póráz, egyéni temperamentumtól függően a szájkosár, az autós védőhuzat, az itatótál és a víz.

Bár a macskák általában jobban szeretik az otthon nyugalmát, megfelelő felkészítéssel nekik is élvezetes lehet az utazás. A szoktatást ebben az esetben is érdemes korán, minél rövidebb utakkal elkezdeni. Nélkülözhetetlen kellék a szállítókosár, amit biztonsági övvel rögzíthetünk az üléshez. Ezen kívül szükségünk van továbbá macskahámra, valamilyen törölközőre vagy takaróra, amelyet a kosárba helyezhetünk, és jól jöhet még macskamenta vagy feromonspray is a cica megnyugtatásához. Mindezek mellett nem árt, ha nedvszívó alátét és egy tekercs papírtörlő is kéznél van az autóban. A macskák utaztatása esetében is a türelem a kulcs: hagyjuk, hogy a cica önként fedezze fel, és tegyük kellemesebbé a hozzászoktatást akár játékkal vagy jutalomfalatokkal.

Ha négylábú társaink velünk tartanak, lehetőleg kerüljük a legforgalmasabb és legmelegebb időszakokat, 2-3 óránként pedig rendszeresen álljunk meg házikedvencünkkel egy rövid sétára vagy itatásra. A klímát mértékkel használjuk, kerülve a direkt hideg levegőt. Használjunk napellenzőt a hátsó ablakokon, és soha ne hagyjuk az állatot egyedül az autóban. Az indulás előtti órákban ne etessük az állatot, és szellőztessük ki alaposan az autót. Készítsünk be ismerős illatú tárgyakat, játékokat a megnyugtatáshoz. Extra biztonság gyanánt szerezzünk be GPS nyomkövetőt, hogyha netán zavarodottságában megszökik az állat.

Az érkezés után hagyjunk időt kedvencünknek az akklimatizálódásra. Ne hagyjuk magára, amíg meg nem nyugszik és fel nem fedezi új környezetét. Macskák esetében különösen ügyeljünk a zárt ajtókra, ablakokra, és használjunk hámot a szökés megelőzésére.

Az utazás sikerének kulcsa a megfelelő felkészülés és a türelem. Ha figyelembe vesszük kedvencünk igényeit és betartjuk a biztonsági előírásokat, a közös vakáció felejthetetlen élmény lehet mind a gazdinak, mind a négylábú családtagnak. Ne feledjük, minden állat egyedi személyiség, így érdemes az út során rugalmasan alkalmazkodni az ő tempójukhoz és igényeikhez. A közös kaland így nem csak biztonságos, de igazán élvezetes is lesz mindenki számára – írják.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) új HR-vezetőt nevezett ki Dávid Ágnes személyében. A frissen megválasztott szakember a nemzetközi szinten terjeszkedő felsőoktatási intézmény hosszú távú stratégiai céljait támogatja.

Több mint tízéves HR tapasztalattal rendelkező szakértő érkezett a Budapesti Metropolitan Egyetem, Magyarország legnagyobb magánkézben lévő felsőoktatási intézményének HR-vezetői pozíciójára. Dávid Ágnes ezt megelőzően a LeasePlan Hungária Zrt. HR-menedzsereként tevékenykedett, ahol többek között az üzleti célokat támogató HR-stratégia kidolgozásáért és megvalósításáért felelt. Munkája mellett a Budapesti Gazdasági Egyetem posztgraduális Business Coach képzését végezte el.

Dávid Ágnes tanulmányait a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának német nyelvtanár alapszakán kezdte, majd a diplomát követően a veszprémi Pannon Egyetem gazdálkodás és turizmus szakán tanult tovább. Közgazdaságtan mesterképzését a Corvinus Egyetemen végezte el. A mesterképzés ideje alatt a 264 alkalmazottat foglalkoztató Colgate-Palmolive Magyarország Kft. HR specialistájaként dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott a globális szervezeti projektek helyi implementálása, és a HR-szempontú üzleti igények kiszolgálása is.

Dávid Ágnest a METU nemzetközi terjeszkedése, valamint az intézmény mögött álló erős, elhivatott és naprakész csapat győzte meg arról, hogy jelentkezzen a pozícióra. „A METU az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami egy újfajta HR-megközelítést is kíván. Úgy gondolom, hogy a versenyszférában szerzett tapasztalataimat jól tudom majd kamatoztatni a növekedésorientált felsőoktatási intézménynél” – nyilatkozta a három nyelven beszélő új vezető.

„A munkaerőpiac kihívásai egyre inkább a tehetséges szakemberek megszerzéséről és megtartásáról szólnak. A közvetlen feletteseknek és a HR-szakembereknek közösen kell megteremteniük a munkavállalói élmény és elköteleződés feltételeit. A szellemileg és érzelmileg is támogató munkahelyi légkör kiépítésével a cél változatlanul az, hogy a munkavállalók a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.” – tette hozzá a szakértő. Dávid Ágnes szerint a munkavállaló a „What is in it for me?”, vagyis „Miért előnyös ez nekem?” kérdésre keresi a választ, ezért a HR feladata, hogy felmérje és kiszolgálja a munkatársak igényeit és fejlessze képességeiket.

Az új HR vezető érkezésével a METU már az idei évben nagyobb hangsúlyt fektet a vezetőképzésre, miközben az intézmény a jelenlegi teljesítményértékelési rendszerét is továbbfejleszti, amelyhez egy digitalizált, felhasználóbarát platformot is terveznek. Mivel a METU dolgozóinak körében is egyre fontosabb a rugalmasság, az intézmény a piaci trendeket követve bevezeti a rugalmas munkaidőt és lehetőséget ad az otthoni munkavégzésre.

Napjainkban kevés olyan vállalkozás van, amelynek működéséhez ne lenne szükség járművekre. Az operatív lízing több szempontból nézve is jelentős előnyöket kínál a vásárlással szemben, ugyanakkor hazánkban sok esetben még kétségek övezik. A LeasePlan most eloszlatja a tartós bérlettel kapcsolatos hét leggyakoribb tévhitet.

Napjainkban kevés olyan vállalkozás van, amelynek működéséhez ne lenne szükség járművekre. Az árukat szállítani kell, a munkavállalóknak pedig el kell jutniuk a munkába, illetve az ügyfelekhez vagy partnerekhez. A céges autó már nemcsak a nagyvállalatok kiváltsága, sok helyen egyre kedveltebb juttatási forma, valamint a költségek optimalizálásában is segíthet. Beszerzésére a leginkább kézenfekvő megoldásnak a vásárlás tűnik, amely azonban minden költséget és ügyintézést figyelembe véve komoly terheket róhat a cégre. Az operatív lízing több szempontból nézve is jelentős előnyöket kínál a vásárlással szemben, ugyanakkor hazánkban sok esetben még kétségek övezik. A terület egyik vezető szakértője, a LeasePlan most eloszlatja a tartós bérlettel kapcsolatos hét leggyakoribb tévhitet.

A tartós bérlet, más néven operatív lízing olyan konstrukció, ahol az autó a bérbeadó tulajdonában van, és a futamidő végén visszakerül a flottakezelő céghez. Mivel a jármű nem marad a bérlőnél, így nem is kell annak teljes árát finanszírozni, csak a használatra eső részét. Legtöbbször nincs szükség önerőre, és a bérleti díj is elszámolható költségként. A flottakezelők ráadásul gondoskodnak a zavartalan használathoz szükséges összes teendőről, beleértve akár a szervizelési és gumicsere-szolgáltatásokat is. Jól hangzik, ugye? Egyre többen tekintenek az autókra szolgáltatásként, mégis kevesen ismerik a részleteket, ezért gyakran merül fel bennük az alábbi tévhitek valamelyike.

1. Nem a kkv-k igényeire szabták

Mivel az operatív lízinget a múltban jellemzően a nagyvállalatok vették igénybe, sok kis- és középvállalat vezetője véli úgy, hogy az ő igényeinek és pénztárcájának nem felelne meg a tartós bérlet. Ezzel szemben ez a konstrukció kifejezetten a kkv-k legfőbb kihívásaira kínál megoldást többek között azzal, hogy a cégek induló költségek nélkül vehetik használatba a járműveket. Azzal pedig, hogy elkerülik az autó megvásárlásával járó nagyobb beruházást, anyagi forrásokat szabadíthatnak fel. Ezenfelül az autó beszerzési árának ÁFA-ját is megtakaríthatják, a bérleti díj után járó forgalmi adót pedig a használat arányában visszaigényelhetik, miközben a költségek tervezhetővé és kiszámíthatóvá válnak.

2. Drága

Sok cégvezető abból indul ki, hogy egy autó megvásárlása egyszerre nagy kiadás, de összességében kisebb ráfordítás, mint az éveken át kifizetett havi bérleti díjak. Ennél a számolási módszernél azonban nem veszik figyelembe a jármű üzemeltetésével járó összegeket. Egy új autó beszerzésekor a ráfordításokat a teljes élettartamra vetítve érdemes megvizsgálni. A tartós bérlet során csak a tényleges használatra eső finanszírozási és üzemeltetési költségeket kell megfizetni, annak lejárta után a vállalatnak nem kell a későbbi kiadásokkal és a használt autó eladásából származó kockázatokkal törődnie. Mindent összevetve tehát hosszú távon is több maradhat a cég kasszájában.

3. Kiszámíthatatlan

Az operatív lízing a legtöbb esetben fix havidíjat jelent a teljes futamidőre. Érdemes forintalapú finanszírozást és állandó kamatot garantáló verziót választani, ezáltal az árfolyam- és kamatváltozásból eredő bizonytalanság is kiküszöbölhető. Az ilyen tartós bérleti konstrukcióknál ráadásul a havidíj minden tételt, többek között az adókat, a karbantartási költségeket és a biztosítást is fedezi, míg az üzemeltetés és a karbantartás kockázatát a flottakezelő viseli. Így valóban jól tervezhető és kiszámítható minden kiadás a teljes futamidő alatt.

4. Bonyolult

Az autóvásárlás folyamatát és az azzal járó ügyintézést a legtöbben már saját tapasztalatból ismerik. Céges autó beszerzésénél ugyanakkor általában nem mérik fel előre, milyen egyéb járulékos ügyintézéssel és kiadással jár a tranzakció. Az operatív lízing díjának kiszámolása első ránézésre bonyolultnak tűnhet, hiszen több tételt magában foglal az autó nettó beszerzési értékétől és a várható maradványértéktől kezdve a futamidőn és a tervezett futásteljesítményen át a fix kamatokig, adókig, valamint a karbantartásra fordítandó összegekig. A végeredmény azonban jól érthető és átlátható, ráadásul a flottakezelő mint az autó tényleges tulajdonosa minden terhet levesz a bérbe vevő válláról, az adók befizetésétől kezdve a gumiabroncs-cserén és egyéb szervizügyintézésen át a biztosítás kezeléséig vagy éppen az esetleges csereautó biztosításáig. A vállalkozásnak így nem kell a felesleges feladatok intézésével foglalkoznia, hanem a fő tevékenységére koncentrálhat.

5. Rugalmatlan

Régebben a hosszú távú autóbérlés ugyanolyan elköteleződést jelentett, mint a vásárlás. Sokan még most is úgy vélik, hogy a tartós bérlet nem biztosít elegendő mozgásteret arra, hogy a vállalat reagálhasson az új igényekre és a mobilitás változásaira. A technológia és a szabályozás gyors fejlődésének köszönhetően azonban ma már számos új lehetőség áll rendelkezésre. A márkafüggetlen flottakezelők kínálatán keresztül bármely gyártó bármelyik modellje igénybe vehető, és az általánosan jellemző három- vagy ötéves futamidő mellett már akár egy hónapos időtartamra szóló bérleti szerződéseket is lehet kötni. Ez alatt a cégek eldönthetik, megfelel-e az adott jármű az igényeiknek.

6. Kockázatos

Sok kis- és középvállalat vezetője azért tart a hosszú távú autóbérléstől, mert rizikósnak véli. Mi történik, ha nem megfelelő a szerződés, ha az apró betűs részek meglepetéseket tartogatnak? Ki segít, ha bonyolult könyvelési problémák merülnek fel? Mi a teendő, ha a flottakezelő mégsem intézi a váratlan költségeket? Egy megfelelően megválasztott, szakértő partnerrel azonban nem merülnek fel ilyen problémák. Hosszú távú autóbérlés esetén a kockázatokat valójában a bérbe adó cég viseli. A vállalkozást így nem érintik a költségtényezők változásai.

7. Csak a saját autó az igazi

Egyesek úgy vélik, a bérelt autó egyszerűen nem biztosíthat ugyanolyan élményt, mint egy saját. A flottakezelőknél azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a bérleti szerződés lejártakor a cég versenyképes áron megvásárolja az autót, ha valamiért nem szeretne megválni tőle. A legtöbben viszont nem élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen pont azt a szabadságot élvezik, hogy mindig a leginkább megfelelő járművet használhatják, és igény szerint gond nélkül válthatnak akár magasabb kategóriájú és felszereltségű autóra úgy, hogy a váltás költsége beépül az új kocsi bérleti díjába.

A Menedzserek Országos Szövetsége február 17-én, immár XXIV. alkalommal rendezte meg hagyományos Menedzser Bál és Díjátadó Gáláját a Corinthia Hotel Budapest báltermében.

Idén három kategóriában díjazták a legtehetségesebbeket: Az Év Menedzsere Lajkó Ferenc, a Waberer’s vezérigazgatója lett, Dr. Kepecs Gábor, az Aegon Csoport Igazgatóságának tagja, közép- és kelet-európai régióigazgató Életműdíjat kapott, Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója a Menedzserszövetség és a Volkswagen Kék Innovációs Különdíját vehette át.

A pályázaton ajánlás vagy direkt jelentkezés útján azok a magyar vállalatvezetők vehettek részt, akiknek meghatározó szerepük van vállalatuk irányításában és sikereiben. Előnyt élveztek azok a pályázók, akik 2017-ben vállalatukkal kimagasló eredményeket értek el. Ajánlásokat a Menedzserszövetség által felkért kamarák (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, AmCham, Brit Kereskedelmi Kamara, Joint Venture Szövetség, MGYOSZ, FIVOSZ) tettek idén is. A három jelöltet mindegyik kategóriában a Prof. Dr. Bod Péter Ákos elnökletével működő Jelölő Bizottság tagjai Fekete István, Szentkuti Gabriella, Jaksity György és Mosonyi György választották ki, végül a díjazottakról a Menedzserek Országos Szövetségének Elnöksége titkos szavazással döntött.

„A Menedzserszövetség egy megkerülhetetlen találkozási pont a hazai vállalatvezetők körében, amely lehetőséget teremt a tapasztalatok megosztására, hozzájárul sikerességükhöz, személyes fejlődésükhöz, életcéljaik eléréséhez, valamint társadalmi szerepük kiteljesítéséhez egyaránt. A ma átadott díjak rangját pedig az adja, hogy a szakmaiságot helyezik a középpontba és pozitív vezetői mintát mutatnak, segítve ezzel a modern, európai vezetési kultúra kialakítását ” – mondta el Szirmák Botond, a Menedzserszövetség elnöke, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

Év Menedzsere 2017 – Lajkó Ferenc a Waberer’s vezérigazgatója

A győri Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnöki, majd gazdasági mérnöki szakán diplomázott. Karrierjét 1997-ben kezdte a Hungarocamion Rt.-nél asszisztensként. Később dolgozott a Volán Camion-nál és a Volán Tefu Zrt.-nél üzletkötőként, ahol a két cég összeolvadásában segédkezett. 2004-ben csatlakozott a Waberer’s International Zrt.-hez, mint Benelux régióvezető. 2006-tól Angol-Benelux Profit Center Igazgató, 2007-től Fuvarozási Igazgató, majd Fuvarozási vezérigazgató helyettes. 2008-tól a krízis-menedzsment tagja. 2010-ben a Nemzetközi Fuvarozási üzletág reorganizációjában vesz részt. 2012-től Fuvarozási és Szállítmányozási Vezérigazgató helyettes, 2016-tól pedig a cég Vezérigazgatója. 2017-ben vezetése alatt jut tőzsdére a vállalat.

Év Menedzsere Életműdíj 2017 – Dr. Kepecs Gábor az Aegon Csoport Igazgatóságának tagja, közép- és kelet-európai régióigazgató

1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervmatematika szakán. 1982-90 között az Egyetem Statisztikai tanszékén volt részmunkaidős oktató. 1987-ben került az Állami Biztosítóhoz befektetési vezetőként, és tagja lett annak a csapatnak, mely előkészítette a magyar tőzsde létrehozását. A Tőzsde létrejöttét követően 3 évig a Tőzsdetanács tagjaként dolgozott.

1990-ben lett az Állami Biztosító vezérigazgatója. A vállalat 1992-es privatizációját követően 25 éven át dolgozott az Aegon-nál, az első 10 évben a magyar vállalat vezérigazgatójaként, majd 2004-ben megbízták azzal, hogy az Aegon kelet-közép-európai régióját hozza létre zöldmezős operációként. 2008-ban az Aegon Management Board tagjává választották, amelyet idei nyugdíjazásáig betöltött.

2017-es nyugdíjazását követően is megtartotta Felügyelőbizottsági elnöki pozícióját az Aegon magyarországi és törökországi vállalatában. 2012 óta az Aegon NL igazgatósági tagja is, amelyet szintén folytat a következő években.

1998-ban a Tőzsdetanács felkérésére ismét csatlakozott a Tőzsdetanács Igazgatóságához, amelyben a Tőzsde privatizációjáig dolgozott. Ugyanebben az időszakban 2 évig betöltötte az 50 legjelentősebb Magyarországon működő multinacionális cég képviseletének vezetését, amely folyamatos konzultációt folytatott a kormányzattal a vállalatokat érintő legfontosabb szabályozásokban és gazdaságpolitikai kérdésekben. 1990-2005 között a Magyar Biztosítók Szövetségében elnökségi tagként, majd elnökként tevékenykedett.

A Menedzserszövetség és a Volkswagen Kék Innovációs Különdíja 2017 – Pesti Tímea a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója

Pesti Tímea 2011-ben csatlakozott a LeasePlan Hungária Zrt. csapatához kereskedelmi igazgatóként. 2017 áprilisa óta tölti be a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatói pozícióját. Az ezt megelőző 6 évben a vállalat kereskedelmi igazgatójaként jelentős szerepet töltött be a nemzetközi vállalatcsoport hazai sikereiben. Irányítása alatt 2016-ban és 2017-ben a LeasePlan – sikeres kereskedelmi stratégiájának köszönhetően – 11%-os volumennövekedést ért el.

Vezérigazgatóként célul tűzte ki az iparági vezető szerep elérését az e-mobilitás területén, és az elektromos autók magyarországi penetrációjának nagyobb ütemű növelését. A Magyar Lízingszövetség Flotta Bizottságának delegáltjaként részt vett az NGM elektromos autók vásárlását ösztönző támogató rendszerének kidolgozásában is.

A szakember autóiparági tevékenysége előtt a stockholmi tőzsdén jegyzett, svéd piacvezető HL Display Hungary-t egy évtizeden keresztül irányította ügyvezető igazgatóként, illetve a skandináv vállalatcsoport közép-kelet európai régiójáért volt felelős. Ezzel párhuzamosan az amerikai központú POPAI (Point of Purchase Advertising International) magyarországi alapítója, alelnöke lett. 2007-2009 között a szervezet magyarországi elnöke volt.

Ezt megelőzően a világ egyik vezető gyógyszervállalatánál, a Novartis Hungáriánál kereskedelmi igazgatóként tevékenykedett.